Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-17 / 90. szám

4 napló 1966. ÁPRILIS It. Radioaktív sugárminimum Sugárzó falak — Radon gáz a lakásokban — Mennyit bír el károsodás nélkül az emberi szervezet? Szicíliában többnyire illet­lenségnek számít a maffiáról beszélni . .. Valahogyan így vagyunk mi a radioaktív su­gárzással. Ha az ember így vagy úgy (általában közérdek­ből) szóbahozza, az arcok el­kedvetlenednek, s a beszélge­tésnek más fordulatot adva értésére adják, hogy ez a „ra­dioaktív-téma” nem szalon­képes Ez a magatartás, és közszellem természetesen a legteljesebb mértékben tudo­mánytalan. Nézzünk szembe a tényekkel! Minden anyaginak van bizo­nyos fokú radioaktív sugárzá­sa, s ha beszélünk róluk, ha nem: sugároznak. Ma az ipar­ban, mezőgazdaságban, a tu­dományos kutatások területén egyre több radioaktív izotópot használnak fel, az ember fo­kozatosan állandó munkakap­csolatba kerül a sugárzó anya gokkal, növekszik azoknak a száma, akik radioaktív sugár­zás hatása alá kerülnek. A sorozatos atomrobbantások eredményeképpen a légkör is fertőződött, s időnként a por­felhőkből vagy az esőkből hasadó anyagok hullanak ránk, növelve a természetes sugárzási szintet. Ilyen kö­rülmények között nagyon fon­tos ismerni azokat a sugár­zási szinteket, amelyeket az emberi szervezet még károso­dás nélkül elvisel. Az UNESCO világméretű felmérést indított el azoknak a sugárzási szinteknek a ki­derítésére, melyeknek az egész emberiség ki van téve. Az embert állandó sugárzás éri például a lakásában és a sza­bad levegőn is. Ezek a sugár- itÄtasoK végtelenül alacsony ejgéket képviselnek, hosszú időn át a tudósok a mérésük­re sem tudtak vállalkozni. A mérések Svédországban, Ang­liában és a Szovjetunióban már mintegy tíz éve megkez­dődtek. A világméretű kutató­munkához Tóth Árpád főmér­nök. az Uzemegészségvédelmi Szolgálat laboratóriumának a vezetője is csatlakozott. Tóth Árpád főmérnök be­szélgetésünk elején azonnal közölte, hogy a radioaktív su­gárzás mindig létezett, hozzá tartozott a világunkhoz, új­nak csak a tudomásul vétele, es a mérése, minősítése szá­mit. Egyes tudósok összefüg­gést keresnek a rákos meg- oetegedések és a sugárdózis között, de élesen ki kell je­lentenünk. hogy még semmi sem nyert bizonyítást! zetekben tórium is lehet, ami egy másik radioaktív család szülőeleme. A tórium egyik késői bomlásterméke a toron, mely aztán ugyancsak nehéz­fémrészecskéket termel, és a tüdőbe jutva roncsoló hatást fejt ki. Ezeken túl a falban maradó sugárzó anyagokat is mérjük, ezeknek gamma-su­gárzása van, ami különösen akkor hat károsan, ha valaki az idejének a többségét a la­kásban tölti. Ilyen kis sugárzásmennyi­ségek mérése nagyon nehéz. A meghatározásuk komoly tu­dományos feladat, különösen hordozható berendezésékkel. A lakásokon túl természetesen méréseket végzünk a szabad­ban is, azokon az utcákon, ahol az emberek rendszeresen mozognak. Vihar előtt nyáron — Pillanatnyilag milyen stá­diumban van ez az érdekes tudományos munka? — Legelőször megfelelő módszereket és műszereket kellett kialakítanunk, vala­mint a műszereinket hitele­síttetni kellett. Ezen a vona­lon nagyon sok segítséget kap­tam a Mecseki Ércbányászati Vállalattól. A felkészülés be­fejeződött, Pécsett már tech­nikus kollégámmal, Péter Jó­zseffel végeztünk kiinduló mé­réseket. Méréseinket egyéb­ként Pécsett és környékén, továbbá Veszprémben, Miskol­con, Debrecenben, Szombathe­lyen, Szegeden és Budapesten akarjuk elvégezni. Munkánk­nak néhány nehéz gátló té­nyezőt kell folyamatosan le­győznie. Méréseinket laká­sokban végezzük, valahogyan tehát be kell jutnunk a la­kásokba, ahol esetenként fél órát töltenénk mindössze ... — Egy lakásban több mé­résre is szükség van? — Két mérésre van szük­ség, a mérések között öt-hat hónapos különbség van. A méréseket különböző időpon­tokban szeretnénk elvégezni. Más értékeket kapunk reggel, másokat délután, másokat nyáron és ismét másokat té­len. Nem beszélve a meteoro­lógiai hatásról. Legtöbb radon a kis ablakú, zárt, szellőzet- len lakásokban képződik. Éj­szaka például, amikor a lakás ablaka-ajtaja zárva van, fel­dúsul a lakásokan a radioak­tív sugárzás. Ahol gyakran szellőztetnek, ott kevés radon képződik, és az életkörülmé­nyek is egészségesebbek. A lakásokban általában a reg­geli órákban van a legtöbb radon, s délután a legkeve­sebb. Meleg, szélmentes idő­ben, vagy hirtelen kitörő vi­har előtt általában kint is, bent is a levegő radontartal­ma feldúsul. Nyáron és ősszel termelődik a legtöbb radon, legkevesebb télen és tavasz- szal. A szeles idő általában kitisztítja a levegőt, s még bent a lakásban is csökken a sugárzás ... A lakásokkal kap­csolatban tehát a következő problémáink adódnak: Két al­kalommal szeretnénk mérni, egy speciális porszívóval le­vegő mintát venni, amihez né­hány percig térítés ellenében használnánk az áramot, to­vábbá a lakástulajdonosokat arra kérnénk, hogy a mérés előtt 8—10 órával tartsák zár­va az ajtókat-ablakokat, hogy a feldúsult sugárzásértókeket mérhessük. Annak örülnénk legjobban, ha akadnának ön­ként jelentkezők, esetleg a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat, vagy a fizikataná­rok az iskolákon keresztül a segítségünkre lehetnének ... Perbeszéd az egyetemen Régi intelem: a jogász ne legyen néma. Mert ha a I jogászok hallgatnak, akkor mindig valami baj van. Vagy! velük, vagy az igazsággal. Ezért a fiatal jogásznemzedéket megtanítani beszélni, harcosan, színvonalasan, szépen, bo­rotvaéles logikával, — hasznos és dicsérendő feladat. És pénteken este — az egyetem történetében először — Pécsett is hozzáláttak ehhez a feladathoz. Állandó hatás A radioaktív alapszint-kuta- ; tások az üzemegészségügy te- j rületén nagyon hasznosak le- ! hetinek, hiszen a vizsgálatoknál < bizonyos állandó sugárzási ha- | tások már ismeretesek lesz-! nek. A kutatások eredményeit' bizonyára gyümölcsözően le- ] hét majd felhasználni más te- | rületeken is, várostervezés.' építészet, sugárbiológia stb. Bertha Bulcsu A DOLOG úgy kezdődött, hogy Gálné elhidegült a fér­jétől. Aztán, ahogy mondani szokták, hát kicsit kereste a változatosságot. Hol ezzel, hol azzal, de főleg a jókötésű Tóth Sanyival, akivel... Na szóval jön erre a Gál: — Majd adok én neked ... és dirr-durr, két akkora frászt ad az asszonynak, hogy az nem kap levegőt. — Kell ne­ked Tóth Sanyi?! így kezdődik a történet, amit persze csak elképzeltek, és a pécsi joghallgatók első perbeszédvetélkedésének lett a versenyfeladata. A példa persze ezzel nem szakad meg, sőt, folytatása olyan, hogy az egykori Tisza menti arzénes asszonyok hirhedt boszorkány­konyháját juttatja eszünkbe. Gálné ugyanis, lévén, hogy a válóper segítségéved nem ugorhatott ki a házasságból, mérget használt. Arzén tar­talmú szert adott be a sze­rencsétlen Gálnak, két evő­Tánczenei bemutató a Fegyveres Erők Klubjában Ma délután 6 órakor a Fegy­veres Erők Klubjában ren­dezik meg a magyar néphad­sereg országos jellegű tánc­zenei bemutatóját. A bemuta­tóra a hadsereg legjobb nyolc öntevékeny tánczenekara, hat táncdalénekes és két modem táncegyüttes kapott meghívást. A meghívott együttesek és szólisták kiemelkedő művésze­ti eredményeikkel nyerték el a részvétel jogát. A bemutató előtt egységenként helyőr­ségenként mérték össze tudá­sukat, majd a több hónapig tartó vetélkedő győzteseiként mutatkoznak be a pécsi kö­zönségnek. Az együttesek ösz- szetétele, hangszerelése és stílusa változatos, megtalál­ható közöttük az úgynevezett „hagyományos” hangszerek­kel közreműködő együttesek, de fellépnek jé felkészültségű gitárzenekarok is. A táncdal- énekesek mellett a tánczenei bemutatónak érdekes színfolt­ja lesz a modem tánccsopor­tok társasági táncbemutatója. A bemutató nyilvános, je­gyek a helyszínen válthatók. kanálnyit, feloldva a kávéjá­ba, mint egy patkánynak. De mivelhogy Gál József elég keménygyomrú férjnek mu­tatkozott és az első két kanál nem használt, hát négy nap múlva újra belenyomott a kávéba még kettővel. A férfi ettől sem halt meg, de megbé­nult. Szándékos emberölés? Vagy csak szándékosan elkövetett súlyos testi sértés kísérlete? És egyáltalán a BTK me­lyik paragrafusának. mely pontja alapján lehet felelős­ségre vonni, és milyen bünte­téssel? — Erről beszél kilenc harmadéves hallgató, a perbe- szédverseny hatvanöt résztve­vőjének legjobbjai. Az idő leg­feljebb tizenöt perc, a beszé­det felolvasni nem szabad. Egy részük védőként, mások vádló minőségben állnak a zsűri előtt, mely tekintélyes bűnügyi szakembereikből áll: dr. Losonci István, tanszék- vezető professzor az elnöke, dr. Vargha László docens, dr. Rendeki Sándor megyei bíró­sági tanács elnök, dr. Nagy- kálózi Zoltán ügyész és dr. Földvári József docens a tag­jai. A dolgot nehezíti: az asz- szony beismerte tettét, de ar­ra hivatkozik, csak beteggé akarta tenni férjét, hogy töb­bé ne verhesse öt. A KILENC huszonegy esz­tendős rétor minden erejét lat- bavetve érvel, ügy látszik: észre és szívre egyaránt hatni akarnak. Némelyik papos hanghordozással próbál a „bí­róság”, azazhogy a zsűri lel­kére beszélni, egy vastaghan­gú erős fiú meglepő rutin­nal pontos szóhangulatokkal vádol. Majd barna kislány lép fel az emelvényre és sze­rényen, de logikusan győzi meg a „bíróságot”: védence ártatlan. Másik lányka olyan pergő vádbeszédet ad le, hogy a hallgatóság szinte megszé­dül tőle. El kell ismerni: tud­nak ezek a gyerekek. Aztán kopaszodó szőke fiú lép a dobogóra: — Az utóbbi években rend­kívül elszaporodtak a gyilkos­ságok — mondja öblös han­gon, hogy a terem hátsó fa­lán is tisztán ülnek a szavai Érvelése tehát a lehető leg­jobb alapról indul; a büntető­jogi generális prevenciói vagyis a társadalom széles tömegeinek a bűntől való el­rettentése elvéből. Vádbeszé­dének felépítése kitűnő, elő­adása igen jó és biztos, amel­lett tömör. Amit előad, tar­talmilag kifogástalan és a szakkifejezései is pontosak. Nem csoda, ha az eredmény- hirdetéskor őt szólítják első­nek a dobogóra és választhat az első három helyezettnek szánt összesen három könyv közül. A Divina Commedia- val a hóna alatt kissé piros füllel megy a helyére. Fried­rich István, a nagy rivális — aki a budapesti jogi kar első helyezettje és most KISZ- megfigyelöként vett részt a pécsi perbeszédversenyen — odasúgja: — Éra nem tudok ennyit, mint ez a srác! Azt hiszem, a jövő heti szegedi országos döntőben az első öt között fel­tétlenül szép számban lesznek pécsiek. Igaz, a mi karunkon arányosabbak voltak a telje­sítmények és gazdagabbak a díjak is. Én ötszáz forintot kaptam! Végeredményben tehát Pé­csett az első helyezett Varja­st Károly nagykanizsai fiú, a Zala megyei bíróság társa­dalmi ösztöndíjasa, második Kékes Márta, harmadik Far­kas László, negyedik Oszter- tag Ilona. Valamennyien har­madévesek. A JOGI KARI KISZ és a büntetőjogi tanszék által szer­vezett első pécsi perbeszéd- verseny tehát lezárult. És jói esik leírni Losonci István pro­fesszor, a zsűri elnökének zá­rószavait: — Őszinte öröm számunkra, hogy a perbeszédverseny zök­kenőmentesen, minden besü- lé$ nélkül zajlott le. Az e té­ren teljesen gyakorlatlan hall­gatók egyetlen nagyobb jogi hiba nélkül, általában jó fel­lépéssel beszéltek. Gratulá­lunk a kari KISZ-nek is a szervezésekért. Most megmu­tatkozott, hogy az egyetemi if­júságnak mindig van egy élesztő, kezdeményező magja és a verseny döntőjének ki­lenc résztvevője feltétlenül ide tartozik. FÖldessy Dénes Minden anyag radioaktív Mit akar mérni és kutatni Tóth Árpád főmérnök? — Az én adataim a meg­engedhető radioaktív sugár­szintek meghatározásához já­rulnak hozzá. A háttérsugár­zás alapadatait kutatom, azt a szintet adom meg, aminek minden ember ki van téve. Az adatok birtokában a foly­tatás már a sugárbiológuso­ké. .. — mondta Tóth Árpád, aztán témakörét részleteseb­ben is megvilágította: — Min­den anyag radioaktív. Az épí­tőanyagok érdekes módon dú- sultabb formában tartalmaz­nak bizonyos radioaktivitást. Legkisebb sugárzása a fának van, utána a tégla, s végül a beton következik. Á beton su- - árzása a legintenzívebb. A lakás falai rádiumot tartal­maznak, a rádium bomlás út- ian radon gázt termel. A ra­donnak szilárd bomlási ter­mékei' vannak, méghozzá ne­hézfém részecskék, melyek a lakásban a porra, vagy a pá­rára tapadva légzés útján ke­ndnek az ember tüdejébe. A ütőben lerakodott fémrészecs ék aztán alfarészecskéket bo­ntanak ki, melyek egy bizo- '-06 dózison túl károsan hát­uk a szervezetre. Egyes kő­Két nemzedék Áhítat vagy csodálat so­ha el nem fogott e lakó­telep láttán. A meszesi bér­házak csúnyasága — fő­ként a Frankel Leó és a Korvin Ottó utcában —, az épületek seszínű vako­lata, kopársága és egyhan­gúsága szinte riasztó. Ami viszont vigasztaló: nőnek a fák az épületeket körül­ölelő parkokban és bár a füves térségek is megkop­tak, ráadásul szemetbántó- an sok a papírhulladék és a szemét, valamicskét takar­ják az építészeti hibákat. E kérdésnél tovább nem is időzöm, hiszen a lakótelep — így ahogy van —, végül is létezik, változtatni ezen már aligha lehet, s tudom, hogy akiknek valamikor is közük volt Meszes építésé­hez, ma már bizonyára ezt mondanák: „Ha újra kezd­hetnénk, nem így csinál­nánk ...” Ezek külsőségek. Ami a lakók életét, sor­sát, hétköznapjait illeti, az már sokkal szebb és izgal­masabb. Ami mindjárt fel­tűnő: a két nemzedék más­más látószöge. Leegyszerű­sítve: a bevándorlók — vagyis akik felnőtt fejjel érkeztek ide az ötvenes évek elején a pécsi, a kom­lói bányakonjunktúra ide­jén, nehezen eresztenek gyökeret. Az ifjabb nem­zedék — kik zömében itt születtek —, otthonuknál: tekintik ezt a telepet, és ha az iskola vagy munkahely esetleg a város más pont­jához kényszeríti is őket, szabad idejüket itt próbál­ják eltölteni. A vájár Középkorú, inas, csontos férfi. Frissen vasalt kockás inget visel, otthoni haszná­latú ceignadrágot, papu­csot. Ül a bérház kapujá­nak külső lépcsőjén, arcát a délelőtti napsütésnek tart­ja. Előttünk a piactér, azon túl ott messzebb, a szabol­csi szőlődomb virágbaborult gyümölcsfáival. Negyven- nyolcban került ide a Nyír­ségből, mindjárt a bányá­hoz, fél év múlva nősült, lánya gimnáziumba jár, kis­fia általános iskolás. Fél hétkor kelt. felesége a he­tes busszal Pécsre ment be­vásárolni. Most kiült egy kicsit napozni, délután mű­szakra megy. Az újságot is elolvasta, közben sonkát, újhagymát reggelizett, üveg sör kéne rá, de délután műszak, nem lehet. — Hol jobb? — Ha a pénzt nézem, itt jobb. Meg ha a gyerekek jövőjét nézem, akkor is itt jobb. De ha a nyugalmamat nézem, Nyírségben talán jobb volt. Le kell jönnöm a második emeletről, ha a szemközti dombokat látni akarom. Mert nem elég csak kihajolni az ablakon. Es az is igaz, hogy egy kicsit ön­magunknak élünk. — Hogy érti ezt? — Ismerem a szomszédo­kat, néhány családot a ház­ban, mást nem. Otthon az egész falut ismerte az em­ber. Elgondolkozik: — Persze, ne higgye, hogy valamikor is vissza­mennék. Ha jól meggondo­lom, meg lehet szokni ezt is. Különben nemigen járo- gatok el hazulról, legalábbis a városba ritkán megyek be. Itt a presszóban meg- iszok néhány feketét vagy sört, nem mondom ha jól összejövünk a haverokkal* be is rúgunk, aztán kész. Nézze csak ott a zsugáso- kat! A füvön plédeken ülve férfiak kártyáznak. — Ez megy. Én is beszál­lok néha. — Ulti vagy huszonegy? — Inkább ulti. Az szép játék, nem is tudom, mi­kor huszonegyeztünk utol­jára. Tálán két éve egyszer. Nyertem hatvan forintot, igaz, ennyit veszthettem is volna. Elsöröztük a veszte­sekkel. De az nem komoly játék. Az ulti szebb. Megjön a felesége Is két nylon hálóval. Pár csirke, zöldségek, alma, egyebek. Ma levágja, beteszi a hűtő­szekrénybe, vasárnapig el­áll. — Miért kell ezért a vá­rosba menni, buszra költe­ni? Itt is van piac, egy sereg bolt.:. — mondom neki. Az asszony — jókedélyű, kedves arcú — lerakja a szatyrokat és összecsapja a kezét. — Nem busszal jöttem, hanem taxival. Hárman asszonyok összeállunk és hazafelé taxival jövünk. Hat-hét forint fejenként, ezért nem érdemes tolon­gani, cipekedni. A férfi elmosolyodik: — No látja, ő is elfelej­tette, hogy valamikor pa rasztlány volt! Az asszony ráripakodik, hogy húzzon valami zokni- félét a lábára, ne üljön ki mezítláb, papucsban a világ szeme elé. A fiú és a lány A járda betonszalagja mentén lévő padok egyi­kén ülnek. Szokatlan idő­pont — délelőtt tizenegy óra van — a randevúra. Hosz- szú, sötét hajú, nyúlánk. I tűsarkos lányka. A fiún sötét ruha, fehér nylon ing. nyakkendő, feketeszámlapos karóra és egy gyűrű, pe-

Next

/
Thumbnails
Contents