Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-17 / 90. szám
4 napló 1966. ÁPRILIS It. Radioaktív sugárminimum Sugárzó falak — Radon gáz a lakásokban — Mennyit bír el károsodás nélkül az emberi szervezet? Szicíliában többnyire illetlenségnek számít a maffiáról beszélni . .. Valahogyan így vagyunk mi a radioaktív sugárzással. Ha az ember így vagy úgy (általában közérdekből) szóbahozza, az arcok elkedvetlenednek, s a beszélgetésnek más fordulatot adva értésére adják, hogy ez a „radioaktív-téma” nem szalonképes Ez a magatartás, és közszellem természetesen a legteljesebb mértékben tudománytalan. Nézzünk szembe a tényekkel! Minden anyaginak van bizonyos fokú radioaktív sugárzása, s ha beszélünk róluk, ha nem: sugároznak. Ma az iparban, mezőgazdaságban, a tudományos kutatások területén egyre több radioaktív izotópot használnak fel, az ember fokozatosan állandó munkakapcsolatba kerül a sugárzó anya gokkal, növekszik azoknak a száma, akik radioaktív sugárzás hatása alá kerülnek. A sorozatos atomrobbantások eredményeképpen a légkör is fertőződött, s időnként a porfelhőkből vagy az esőkből hasadó anyagok hullanak ránk, növelve a természetes sugárzási szintet. Ilyen körülmények között nagyon fontos ismerni azokat a sugárzási szinteket, amelyeket az emberi szervezet még károsodás nélkül elvisel. Az UNESCO világméretű felmérést indított el azoknak a sugárzási szinteknek a kiderítésére, melyeknek az egész emberiség ki van téve. Az embert állandó sugárzás éri például a lakásában és a szabad levegőn is. Ezek a sugár- itÄtasoK végtelenül alacsony ejgéket képviselnek, hosszú időn át a tudósok a mérésükre sem tudtak vállalkozni. A mérések Svédországban, Angliában és a Szovjetunióban már mintegy tíz éve megkezdődtek. A világméretű kutatómunkához Tóth Árpád főmérnök. az Uzemegészségvédelmi Szolgálat laboratóriumának a vezetője is csatlakozott. Tóth Árpád főmérnök beszélgetésünk elején azonnal közölte, hogy a radioaktív sugárzás mindig létezett, hozzá tartozott a világunkhoz, újnak csak a tudomásul vétele, es a mérése, minősítése számit. Egyes tudósok összefüggést keresnek a rákos meg- oetegedések és a sugárdózis között, de élesen ki kell jelentenünk. hogy még semmi sem nyert bizonyítást! zetekben tórium is lehet, ami egy másik radioaktív család szülőeleme. A tórium egyik késői bomlásterméke a toron, mely aztán ugyancsak nehézfémrészecskéket termel, és a tüdőbe jutva roncsoló hatást fejt ki. Ezeken túl a falban maradó sugárzó anyagokat is mérjük, ezeknek gamma-sugárzása van, ami különösen akkor hat károsan, ha valaki az idejének a többségét a lakásban tölti. Ilyen kis sugárzásmennyiségek mérése nagyon nehéz. A meghatározásuk komoly tudományos feladat, különösen hordozható berendezésékkel. A lakásokon túl természetesen méréseket végzünk a szabadban is, azokon az utcákon, ahol az emberek rendszeresen mozognak. Vihar előtt nyáron — Pillanatnyilag milyen stádiumban van ez az érdekes tudományos munka? — Legelőször megfelelő módszereket és műszereket kellett kialakítanunk, valamint a műszereinket hitelesíttetni kellett. Ezen a vonalon nagyon sok segítséget kaptam a Mecseki Ércbányászati Vállalattól. A felkészülés befejeződött, Pécsett már technikus kollégámmal, Péter Józseffel végeztünk kiinduló méréseket. Méréseinket egyébként Pécsett és környékén, továbbá Veszprémben, Miskolcon, Debrecenben, Szombathelyen, Szegeden és Budapesten akarjuk elvégezni. Munkánknak néhány nehéz gátló tényezőt kell folyamatosan legyőznie. Méréseinket lakásokban végezzük, valahogyan tehát be kell jutnunk a lakásokba, ahol esetenként fél órát töltenénk mindössze ... — Egy lakásban több mérésre is szükség van? — Két mérésre van szükség, a mérések között öt-hat hónapos különbség van. A méréseket különböző időpontokban szeretnénk elvégezni. Más értékeket kapunk reggel, másokat délután, másokat nyáron és ismét másokat télen. Nem beszélve a meteorológiai hatásról. Legtöbb radon a kis ablakú, zárt, szellőzet- len lakásokban képződik. Éjszaka például, amikor a lakás ablaka-ajtaja zárva van, feldúsul a lakásokan a radioaktív sugárzás. Ahol gyakran szellőztetnek, ott kevés radon képződik, és az életkörülmények is egészségesebbek. A lakásokban általában a reggeli órákban van a legtöbb radon, s délután a legkevesebb. Meleg, szélmentes időben, vagy hirtelen kitörő vihar előtt általában kint is, bent is a levegő radontartalma feldúsul. Nyáron és ősszel termelődik a legtöbb radon, legkevesebb télen és tavasz- szal. A szeles idő általában kitisztítja a levegőt, s még bent a lakásban is csökken a sugárzás ... A lakásokkal kapcsolatban tehát a következő problémáink adódnak: Két alkalommal szeretnénk mérni, egy speciális porszívóval levegő mintát venni, amihez néhány percig térítés ellenében használnánk az áramot, továbbá a lakástulajdonosokat arra kérnénk, hogy a mérés előtt 8—10 órával tartsák zárva az ajtókat-ablakokat, hogy a feldúsult sugárzásértókeket mérhessük. Annak örülnénk legjobban, ha akadnának önként jelentkezők, esetleg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, vagy a fizikatanárok az iskolákon keresztül a segítségünkre lehetnének ... Perbeszéd az egyetemen Régi intelem: a jogász ne legyen néma. Mert ha a I jogászok hallgatnak, akkor mindig valami baj van. Vagy! velük, vagy az igazsággal. Ezért a fiatal jogásznemzedéket megtanítani beszélni, harcosan, színvonalasan, szépen, borotvaéles logikával, — hasznos és dicsérendő feladat. És pénteken este — az egyetem történetében először — Pécsett is hozzáláttak ehhez a feladathoz. Állandó hatás A radioaktív alapszint-kuta- ; tások az üzemegészségügy te- j rületén nagyon hasznosak le- ! hetinek, hiszen a vizsgálatoknál < bizonyos állandó sugárzási ha- | tások már ismeretesek lesz-! nek. A kutatások eredményeit' bizonyára gyümölcsözően le- ] hét majd felhasználni más te- | rületeken is, várostervezés.' építészet, sugárbiológia stb. Bertha Bulcsu A DOLOG úgy kezdődött, hogy Gálné elhidegült a férjétől. Aztán, ahogy mondani szokták, hát kicsit kereste a változatosságot. Hol ezzel, hol azzal, de főleg a jókötésű Tóth Sanyival, akivel... Na szóval jön erre a Gál: — Majd adok én neked ... és dirr-durr, két akkora frászt ad az asszonynak, hogy az nem kap levegőt. — Kell neked Tóth Sanyi?! így kezdődik a történet, amit persze csak elképzeltek, és a pécsi joghallgatók első perbeszédvetélkedésének lett a versenyfeladata. A példa persze ezzel nem szakad meg, sőt, folytatása olyan, hogy az egykori Tisza menti arzénes asszonyok hirhedt boszorkánykonyháját juttatja eszünkbe. Gálné ugyanis, lévén, hogy a válóper segítségéved nem ugorhatott ki a házasságból, mérget használt. Arzén tartalmú szert adott be a szerencsétlen Gálnak, két evőTánczenei bemutató a Fegyveres Erők Klubjában Ma délután 6 órakor a Fegyveres Erők Klubjában rendezik meg a magyar néphadsereg országos jellegű tánczenei bemutatóját. A bemutatóra a hadsereg legjobb nyolc öntevékeny tánczenekara, hat táncdalénekes és két modem táncegyüttes kapott meghívást. A meghívott együttesek és szólisták kiemelkedő művészeti eredményeikkel nyerték el a részvétel jogát. A bemutató előtt egységenként helyőrségenként mérték össze tudásukat, majd a több hónapig tartó vetélkedő győzteseiként mutatkoznak be a pécsi közönségnek. Az együttesek ösz- szetétele, hangszerelése és stílusa változatos, megtalálható közöttük az úgynevezett „hagyományos” hangszerekkel közreműködő együttesek, de fellépnek jé felkészültségű gitárzenekarok is. A táncdal- énekesek mellett a tánczenei bemutatónak érdekes színfoltja lesz a modem tánccsoportok társasági táncbemutatója. A bemutató nyilvános, jegyek a helyszínen válthatók. kanálnyit, feloldva a kávéjába, mint egy patkánynak. De mivelhogy Gál József elég keménygyomrú férjnek mutatkozott és az első két kanál nem használt, hát négy nap múlva újra belenyomott a kávéba még kettővel. A férfi ettől sem halt meg, de megbénult. Szándékos emberölés? Vagy csak szándékosan elkövetett súlyos testi sértés kísérlete? És egyáltalán a BTK melyik paragrafusának. mely pontja alapján lehet felelősségre vonni, és milyen büntetéssel? — Erről beszél kilenc harmadéves hallgató, a perbe- szédverseny hatvanöt résztvevőjének legjobbjai. Az idő legfeljebb tizenöt perc, a beszédet felolvasni nem szabad. Egy részük védőként, mások vádló minőségben állnak a zsűri előtt, mely tekintélyes bűnügyi szakembereikből áll: dr. Losonci István, tanszék- vezető professzor az elnöke, dr. Vargha László docens, dr. Rendeki Sándor megyei bírósági tanács elnök, dr. Nagy- kálózi Zoltán ügyész és dr. Földvári József docens a tagjai. A dolgot nehezíti: az asz- szony beismerte tettét, de arra hivatkozik, csak beteggé akarta tenni férjét, hogy többé ne verhesse öt. A KILENC huszonegy esztendős rétor minden erejét lat- bavetve érvel, ügy látszik: észre és szívre egyaránt hatni akarnak. Némelyik papos hanghordozással próbál a „bíróság”, azazhogy a zsűri lelkére beszélni, egy vastaghangú erős fiú meglepő rutinnal pontos szóhangulatokkal vádol. Majd barna kislány lép fel az emelvényre és szerényen, de logikusan győzi meg a „bíróságot”: védence ártatlan. Másik lányka olyan pergő vádbeszédet ad le, hogy a hallgatóság szinte megszédül tőle. El kell ismerni: tudnak ezek a gyerekek. Aztán kopaszodó szőke fiú lép a dobogóra: — Az utóbbi években rendkívül elszaporodtak a gyilkosságok — mondja öblös hangon, hogy a terem hátsó falán is tisztán ülnek a szavai Érvelése tehát a lehető legjobb alapról indul; a büntetőjogi generális prevenciói vagyis a társadalom széles tömegeinek a bűntől való elrettentése elvéből. Vádbeszédének felépítése kitűnő, előadása igen jó és biztos, amellett tömör. Amit előad, tartalmilag kifogástalan és a szakkifejezései is pontosak. Nem csoda, ha az eredmény- hirdetéskor őt szólítják elsőnek a dobogóra és választhat az első három helyezettnek szánt összesen három könyv közül. A Divina Commedia- val a hóna alatt kissé piros füllel megy a helyére. Friedrich István, a nagy rivális — aki a budapesti jogi kar első helyezettje és most KISZ- megfigyelöként vett részt a pécsi perbeszédversenyen — odasúgja: — Éra nem tudok ennyit, mint ez a srác! Azt hiszem, a jövő heti szegedi országos döntőben az első öt között feltétlenül szép számban lesznek pécsiek. Igaz, a mi karunkon arányosabbak voltak a teljesítmények és gazdagabbak a díjak is. Én ötszáz forintot kaptam! Végeredményben tehát Pécsett az első helyezett Varjast Károly nagykanizsai fiú, a Zala megyei bíróság társadalmi ösztöndíjasa, második Kékes Márta, harmadik Farkas László, negyedik Oszter- tag Ilona. Valamennyien harmadévesek. A JOGI KARI KISZ és a büntetőjogi tanszék által szervezett első pécsi perbeszéd- verseny tehát lezárult. És jói esik leírni Losonci István professzor, a zsűri elnökének zárószavait: — Őszinte öröm számunkra, hogy a perbeszédverseny zökkenőmentesen, minden besü- lé$ nélkül zajlott le. Az e téren teljesen gyakorlatlan hallgatók egyetlen nagyobb jogi hiba nélkül, általában jó fellépéssel beszéltek. Gratulálunk a kari KISZ-nek is a szervezésekért. Most megmutatkozott, hogy az egyetemi ifjúságnak mindig van egy élesztő, kezdeményező magja és a verseny döntőjének kilenc résztvevője feltétlenül ide tartozik. FÖldessy Dénes Minden anyag radioaktív Mit akar mérni és kutatni Tóth Árpád főmérnök? — Az én adataim a megengedhető radioaktív sugárszintek meghatározásához járulnak hozzá. A háttérsugárzás alapadatait kutatom, azt a szintet adom meg, aminek minden ember ki van téve. Az adatok birtokában a folytatás már a sugárbiológusoké. .. — mondta Tóth Árpád, aztán témakörét részletesebben is megvilágította: — Minden anyag radioaktív. Az építőanyagok érdekes módon dú- sultabb formában tartalmaznak bizonyos radioaktivitást. Legkisebb sugárzása a fának van, utána a tégla, s végül a beton következik. Á beton su- - árzása a legintenzívebb. A lakás falai rádiumot tartalmaznak, a rádium bomlás út- ian radon gázt termel. A radonnak szilárd bomlási termékei' vannak, méghozzá nehézfém részecskék, melyek a lakásban a porra, vagy a párára tapadva légzés útján kendnek az ember tüdejébe. A ütőben lerakodott fémrészecs ék aztán alfarészecskéket bontanak ki, melyek egy bizo- '-06 dózison túl károsan hátuk a szervezetre. Egyes kőKét nemzedék Áhítat vagy csodálat soha el nem fogott e lakótelep láttán. A meszesi bérházak csúnyasága — főként a Frankel Leó és a Korvin Ottó utcában —, az épületek seszínű vakolata, kopársága és egyhangúsága szinte riasztó. Ami viszont vigasztaló: nőnek a fák az épületeket körülölelő parkokban és bár a füves térségek is megkoptak, ráadásul szemetbántó- an sok a papírhulladék és a szemét, valamicskét takarják az építészeti hibákat. E kérdésnél tovább nem is időzöm, hiszen a lakótelep — így ahogy van —, végül is létezik, változtatni ezen már aligha lehet, s tudom, hogy akiknek valamikor is közük volt Meszes építéséhez, ma már bizonyára ezt mondanák: „Ha újra kezdhetnénk, nem így csinálnánk ...” Ezek külsőségek. Ami a lakók életét, sorsát, hétköznapjait illeti, az már sokkal szebb és izgalmasabb. Ami mindjárt feltűnő: a két nemzedék másmás látószöge. Leegyszerűsítve: a bevándorlók — vagyis akik felnőtt fejjel érkeztek ide az ötvenes évek elején a pécsi, a komlói bányakonjunktúra idején, nehezen eresztenek gyökeret. Az ifjabb nemzedék — kik zömében itt születtek —, otthonuknál: tekintik ezt a telepet, és ha az iskola vagy munkahely esetleg a város más pontjához kényszeríti is őket, szabad idejüket itt próbálják eltölteni. A vájár Középkorú, inas, csontos férfi. Frissen vasalt kockás inget visel, otthoni használatú ceignadrágot, papucsot. Ül a bérház kapujának külső lépcsőjén, arcát a délelőtti napsütésnek tartja. Előttünk a piactér, azon túl ott messzebb, a szabolcsi szőlődomb virágbaborult gyümölcsfáival. Negyven- nyolcban került ide a Nyírségből, mindjárt a bányához, fél év múlva nősült, lánya gimnáziumba jár, kisfia általános iskolás. Fél hétkor kelt. felesége a hetes busszal Pécsre ment bevásárolni. Most kiült egy kicsit napozni, délután műszakra megy. Az újságot is elolvasta, közben sonkát, újhagymát reggelizett, üveg sör kéne rá, de délután műszak, nem lehet. — Hol jobb? — Ha a pénzt nézem, itt jobb. Meg ha a gyerekek jövőjét nézem, akkor is itt jobb. De ha a nyugalmamat nézem, Nyírségben talán jobb volt. Le kell jönnöm a második emeletről, ha a szemközti dombokat látni akarom. Mert nem elég csak kihajolni az ablakon. Es az is igaz, hogy egy kicsit önmagunknak élünk. — Hogy érti ezt? — Ismerem a szomszédokat, néhány családot a házban, mást nem. Otthon az egész falut ismerte az ember. Elgondolkozik: — Persze, ne higgye, hogy valamikor is visszamennék. Ha jól meggondolom, meg lehet szokni ezt is. Különben nemigen járo- gatok el hazulról, legalábbis a városba ritkán megyek be. Itt a presszóban meg- iszok néhány feketét vagy sört, nem mondom ha jól összejövünk a haverokkal* be is rúgunk, aztán kész. Nézze csak ott a zsugáso- kat! A füvön plédeken ülve férfiak kártyáznak. — Ez megy. Én is beszállok néha. — Ulti vagy huszonegy? — Inkább ulti. Az szép játék, nem is tudom, mikor huszonegyeztünk utoljára. Tálán két éve egyszer. Nyertem hatvan forintot, igaz, ennyit veszthettem is volna. Elsöröztük a vesztesekkel. De az nem komoly játék. Az ulti szebb. Megjön a felesége Is két nylon hálóval. Pár csirke, zöldségek, alma, egyebek. Ma levágja, beteszi a hűtőszekrénybe, vasárnapig eláll. — Miért kell ezért a városba menni, buszra költeni? Itt is van piac, egy sereg bolt.:. — mondom neki. Az asszony — jókedélyű, kedves arcú — lerakja a szatyrokat és összecsapja a kezét. — Nem busszal jöttem, hanem taxival. Hárman asszonyok összeállunk és hazafelé taxival jövünk. Hat-hét forint fejenként, ezért nem érdemes tolongani, cipekedni. A férfi elmosolyodik: — No látja, ő is elfelejtette, hogy valamikor pa rasztlány volt! Az asszony ráripakodik, hogy húzzon valami zokni- félét a lábára, ne üljön ki mezítláb, papucsban a világ szeme elé. A fiú és a lány A járda betonszalagja mentén lévő padok egyikén ülnek. Szokatlan időpont — délelőtt tizenegy óra van — a randevúra. Hosz- szú, sötét hajú, nyúlánk. I tűsarkos lányka. A fiún sötét ruha, fehér nylon ing. nyakkendő, feketeszámlapos karóra és egy gyűrű, pe-
