Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
1966. ÁPRILIS 10. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás at 1. oldalról.) tőipari vállalatok rendelkezésére álló gépek teljesítőképessége körülbelül 61 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A földmunkák gépesítési foka 49 százalékról körülbelül 75 százalékra, a vakolásé 8 százalékról körülbelül 24 százalékra, a meszelésé és festésé 10 százalékról körülbelül 30 százalékra, a parkettagyalulásé 35 százalékról körülbelül 80 százalékra emelkedett. Mezőgazdaság A mezőgazdaság teljes termelésének értéke az elmúlt öt évben átlagosan mintegy 10 százalékkal volt több, mint a tervidőszakot megelőző öt évben. 1965-ben a mezőgazda- sági termelés 8 százalékkal volt több mint 1960-ban. A mezőgazdaság teljes termelése a tervidőszak egyes éveiben a következőképpen alakult; mezőgazdasági teljes termelés alakulása 1960. év egyenlő 1M I960 100 1961 101 1962 108 1963 10« 1964 113 1965 MS öt év alatt mezőgazdasági beruházásokra összesen 40 milliárd forintot, az összes beruházások 19,4 százalékát fordítottuk. A mezőgazdasági beruházásokra öt év alatt fordított összeg kétszerese volt annak, mint amennyit e célra a megelőző öt évben fordítottunk. 1961—1985. években a mezőgazdaság mintegy két és félszer annyi műtrágyát használt fel, mint a megelőző öt évben. 1981—1965. években 800 ezer kát. holdon — kétszer akkora területen, mint az előző öt évben — végeztek talajjavítást. Az öntözött terület a tervidőszak folyamán csaknem elérte a félmillió kát. holdat, az 1960. évinek mintegy háromszorosát. 1961— 1965. években összesen 161 000 kát. hold gyümölcsöst és 82 ezer kát. hold szőlőt telepítettek. 1965. év végén a mezőgazdaságban több mint 64 ezer traktor volt, másfélszer annyi, mint öt évvel korábban. A mezőgazdasági keresők száma a tervidőszak alatt 14 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság termék- kibocsátása továbbra is nagyobb mértékben nőtt, mint a mezőgazdaság teljes termelése: 1965-ben a mezőgazdaság 27 százalékkal több terméket adott át hazai felhasználásra és exportra, mint 1960-ban. Ez egyrészt abból a folyamatból adódott, hogy a mezőgazdasági keresők számának csökkenése folytán a saját termelésből származó fogyasztás is csökken, másrészt pedig abból, hogy rendszeresen növekszik az ipari feldolgozásra átadott, de a mező- gazdaság által egyébként visz- szavásárolt termékek aránya, öt év átlagában a mezőgazdaság termékkibocsátásából körülbelül 85 százalék jutott ipari feldolgozásra és közvetlenül a kereskedelmi hálózatba. A mezőgazdasági termékek mintegy 15 százaléka változatlan formában került kivitelre. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari feldolgozáson átment termékek exportja együttesen 1965-ben 78 százalékkal volt több mint 1960- ban. A második ötéves terv időszakában a növénytermelés 8 százalékkal, az állattenyésztés 14 százalékkal volt több mint 1956—1960. években. A főbb növények termésátlaga a második ötéves terv időszakában általában magasabb volt, mint a megelőző öt évben. A termésátlag alakulása q kát. hold 1956—1960 1961—1 Búza 8,6 10,7 Ama 10,3 10,8 Kukorica 13,3 15,0 Burgonya €0,3 45,5 Cukorrépa 122,0 141,8 Kenyérgabonából a tervidőszak utolsó két évében — részben a vetésterület, részben a hozamok növekedése révén — az ellátás hazai termelésből fedezhető volt. 1965-ben a tavaszi állatszámlálás adatai szerint a szarvasmarhaállomány egymil lió 964 ezer darab, a sertés- állomány 6 963 000 darab, a juhállomány 3 400 000 darab volt. öt év átlagában a sertés- és baromfiállomány mintegy 11—14 százalékkal, a juhállomány 47 százalékkal volt több, mint a megelőző öt évben. A szarvasmarhaállomány kismértékben, a lóállomány csaknem felére csökkent. 1961—1965. években a hústermelés (élősúlyra átszámítva) és a tojástermelés mintegy 20—20 százalékkal, a gyapjútermelés körülbelül 33 százalékkal volt több mint 1956—1960. években. A tejtermelés nem változott. Közlekedés Az ötéves tervidőszakban vasúton 534 millió tonna árut, tehergépkocsin 500 millió tonna árut szállítottak. — 1965-ben a vasút áruszállítása 19 százalékkal, a tehergépkocsi közlekedési vállalatoké 67 százalékkal volt nagyobb mint 1960-ban. A szállítási teljesítmények (árutonnakilométer alapján) öt év alatt a vasútnál 30 százalékkal, a tehergépkocsi közlekedési vállalatoknál 89 százalékkal nőttek. A vasút szállítási teljesítményét az átlagosnál jobban növelték a külkereskedelemmel kapcsolatos és a tranzit szállítások. A belföldi forgalom öt év alatt 22 százalékkal nőtt. 1961—1965-ben vasúton 1976 millió, távolsági autóbuszokon 1624 millió fő utazott. 1965- ben a vasúton utazók száma 17 százalékkal, a távolsági autóbuszok utasainak száma 58 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A városi közlekedésben a villamosok utasainak száma 1960—1965 között lényegében nem változott, az autóbuszon utazók száma ugyanezen időszakban 234 millióval, 45 százalékkal nőtt; A közlekedési beruházások összege öt év alatt 25 milliárd forint volt, az összes beruházások 12 százaléka. A gőzvontatás aránya az 1960. évi 88 százalékkal szemben 1965 végén 65 százalék volt. A teherkocsik teherbíróképessége 22 százalékkal, a személykocsik befogadóképessége 13 százalékkal nőtt. A Diesel- és villamos vontatás aránya 12 százalékról 35 százalékra nőtt. A tehergépkocsi közlekedési vállalatok gépkocsiparkja 1965 végén 39 százalékkal haladta meg az 1960-as állományt. A nagyraksúlyú kocsik és pótkocsik üzembeállítása következtében a járműpark teherbíróképessége 69 százalékkal nőtt. A távolsági autóbuszok száma öt év alatt 30 százalékkal, befogadóképességük 56 százalékkal nőtt. Míg 1960-ban 1000 lakosra kereken 3 személygépkocsi jutott, addig ez az arány 1965- re 10-re növekedett. / Idegenforgalom 1961—1965-ben, — különösen az utóbbi -két évben kötött, az utazásokat megkönnyítő államközi megállapodások folytán — 4 millió esetben keresték fel külföldiek hazánkat és 3.8 millió alkalommal utaztak magyar állampolgárok külföldre. 1965-ben több mint ötször annyi külföldi érkezett Magyarországra, mint 1960-ban, a külföldre utazások száma ugyanakkor csaknem megháromszorozódott. Az elmúlt évben a külföldiek 77 százaléka szocialista országokból, 23 százaléka tőkés országokból érkezett hazánkba. A magyarországi állampolgárok 84 százaléka szocialista országokba, 16 százaléka tőkés országokba utazott. 1965-ben a beutazó külföldiek 40 százaléka Csehszlovákiából, 9 százaléka Lengyel- országból, körülbelül 8—8 százaléka Ausztriából, Szovjetunióból és a Német Demokratikus Köztársaságból, 6 százaléka Jugoszláviából érkezett hazánkba. A kiutazó magyarok 43 százaléka Csehszlovákiába, körülbelül 10—10 százaléka Jugoszláviába és Lengyelországba, 8 százaléka Romániába utazott. Külkereskedelem Az elmúlt öt évben mind a behozatal, mind a kivitel nagyobb mértékben nőtt, mint a termelés: a nemzeti jövedelem 1 százalékos növekedésére — öt év alatt átlagosan — 2.1 százalékos import- és 2.6 százalékos exportnövekedés jutott. A tervidőszak egyes éveiben a külkereskedelmi forgalom a következőképpen növekedett: A külkereskedelmi forgalom alakulása i960, év százalékában behozatal kivitel I960 10« 10« 1961 105 118 1962 118 128 1963 134 138 1964 153 155 1965 15* 173 A behozatalba« a legnagyobb arányt képviselő nyersanyag- és félkésztermékimport az átlagosnál valamivel kisebb mértékben növekedett. Az átlagot meghaladó mértékben nőtt az ipari késztermékek (gépek, ipari fogyasztási cikkek) és a mezőgazda- sági termékek és élelmiszerek importja. A kivitelen belül a viszonylag nagyobb súllyal szereplő gépexport az átlagosnál kevésbé növekedett. Az átlagot meghaladó mértékben nőtt a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek, továbbá az ipari fogyasztási cikkek kivitele. A külkereskedelmi forgalom mintegy 70 százalékát a szocialista országokkal, 30 százalékát a fejlett tőkés és a fejlődő országokkal bonyolítottuk le. Az egész külkereskedelmi forgalmunk 66 százalékát tette ki a KGST-hez tartozó országok forgalma. A Szovjetunió részesedése az összes forgalomból 35 százalék volt. A szocialista, valamint a fejlődő országokban 65 százalékban (a Szovjetunióba 78 százalékban) ipari késztermékeket és 35 százalékban (a Szovjetunióba 22 százalékban) nyersanyagokat, félkésztermékeket, mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket exportáltunk. A Szovjetunióból származó import mintegy kétharmadát anyagok és körülbelül egyharmadát termelési rendeltetésű gépék és gépi berendezések tették ki. A fejlett tőkés országokba irányuló kivitelben 22 százalék volt az ipari késztermékek és 78 százaléka a nyersanyagok, félkésztermékek mezőgazdasági termékek és élelmiszerek aránya. Az ezen országokból származó import 60 százaléka volt anyag, 19 százaléka gép és 21 százaléka élelmiszer és fogyasztási iparcikk. Beruházások A második ötéves tervidőszakban a népgazdaság szocialista szektorában beruházásokra összesen mintegy 206 milliárd forintot fordítottak, 18 milliárd forinttal többet, mint amennyit az ötéves terv előirányzott. A beruházások a tervidőszak folyamán évenként a következőképpen alakultak: A beruházások alakulása (1961. január 1-1 összehasonlítható árakon) milliárd forint 1961 33 1962 36 1963 44 1964 46 1965 _45 1 961—1965 együtt 206' Felújításokra öt év alatt kereken 64 milliárd forintot használtak fel. A beruházások és felújítások együttes értékének körülbelül fele az elhasznált állóeszközök értékét pótolta. öt év alatt a beruházások több mint háromnegyede a termelő ágazatok fejlesztését és körülbelül egynegyede a kommunális ellátás és a lakáshelyzet javítását célozta. A beruházásokon belül csökkent az építési munkák hányada és emelkedett a gép- beszerzésekre fordított összegek aránya. Az ipar fejlesztésére a tervidőszak folyamán többek között üzembehelyezték az oroszlányi 200 mW-os hőerőművet, Százhalombattán az ország legnagyobb villamos erőművének első három gépegységét, a borsodi vegyikombinát PVC-üzemét, a Tisza- menti Vegyiművek szuperfoszfát és kénsav gyárát. Megkezdte termelését a Tiszai Vegyi Kombinát nitrogénműtrágyagyára is. Üzembehelyezték a Dunai Vasmű hideghengerművét, befejezték az ózdi és a salgótarjáni kohászati üzemek rekonstrukcióját. Kétharmadával növelte az ország cementtermelő kapacitását az új Dunai Cement- és Mészmű, Orosházán felépült az új üveggyár, Alsózsolcán épületelemgyár létesült, 1965. év végén megkezdte próbaüzemelését az Óbudai Házgyár. A mezőgazdasági beruházások legnagyobb részét gépesítésre fordították. Az új gépek jelentős hányadát a termelőszövetkezetek kapták. A tervidőszakban beszerzett 38 100 traktorból 24 000-et, a 6600 gabonakombájnból 550-et, a 11 950 traktoros-vetőgépből 9060-at, a 28 000 traktorekéből 15 000-et, míg a 8000 silókombájnból 5100-at a termelőszövetkezetekben állítottak munkába. Több százezer nagyüzemi állatférőhelyet létesítettek, ezek egy része a régi kisüzemi férőhelyeket pótolta. A közlekedés fejlesztésére, a lakosság kereskedelmi és kommunális ellátásának megjavítására öt év alatt számos új létesítmény készült el és több meglevő jelentősen bővült. A tervidőszak folyamán megkezdődött úthálózatunk korszerűsítésének programja: elkészült a nemzetközi útvonal budapest—tatabányai szakasza és a balatoni műút budapesti bevezető szakasza. A fővárosban és több vidéki vá- sorban (Cegléden, Hatvanban, Hódmezővásárhelyen, Egerben, Kaposvárott, Miskolcon, Székesfehérvárott, Vácott) új autóbuszpályaudvarokat és korszerű forgalmi telepeket adtak át rendeltetésüknek. Elkészült az új debreceni vasútállomás. Villamosították a füzesabony—miskolci vasútvonalat. Felépült az Erzsébetinél, a szolnoki Tisza-híd és Magyarországot Jugoszláviával összekötő letenyei Mura- híd. Átadták rendeltetésének az Astoria-aluljárót. Budapesten és vidéken új távbeszélő főközpontokat létesítettek és többet bővítettek. A tervidőszakban készült el a kékesi, szentesi, kabhegyi és a tokaji televíziós adóállomás; A kereskedelmi hálózat fejlesztésére több új korszerű szaküzletet és ABC áruházat létesítettek. Budapesten és a Balaton partján, valamint több vidéki városban új szállodák épültek. Budapesten felépült a római parti lidó sportszálló és a rózsadombi ifjúsági szálló. A Royal, az Astoria, a Park, a Szabadság szállókat jelentősen korszerűsítették és bővítették. Vidéken új szállók épültek Kecskeméten, Sopronban, Egerben, Zalaegerszegen, Salgótarjánban. A Balaton partján négy nagyszálló építése fejeződött be. öt év alatt 3100 általános iskolai és 870 középiskolai osztálytermet, valamint 18 100 óvodai férőhelyet építettek. A munkásszállók befogadóképessége 36 600 férőhellyel bővült. Számos új kollégium és diákszálló épült Budapesten és több vidéki városban (pl. Békéscsabán, Debrecenben, Esztergomban, Szegeden, Pécsett, Szombathelyen stb.). Csaknem 6200 kórházi és gyógyintézeti betegágy, 380 új körzeti rendelő, 39 szakrendelőintézet létesült öt év alatt. Ezek közül jelentősebb a miskolci új rendelőintézet és kórház; Zalaegerszegen, Győrött, Tatabányán, Pécsett és Nyíregyházán új tbc-kórházak, Fehérgyarmaton és Veszprémben általános kórházak épültek. A tervidőszak eleién befejeződött a budapesti Madách Színház építése. Elkészült a kaposvári, székesfehérvári, egri színházak átépítése. A lakosság jövedelmei és vásárlásai A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme — amely az átlagkeresetek, a fogyasztói árak, a foglalkoztatottság és a pénz- beni társadalmi juttatások változását együttesen fejezi ki — öt év alatt a tervben előirányzott 16—17 százalékot meghaladó mértékben több mint 18 százalékkal növekedett. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó személyes reál- jövedelmeinek alakulása I960 év 100 1960 100,0 1961 100,3 1962 103,2 1963 111,6 1964 118,2 1965 118,4 A munkások és alkalmazottak reáljövedelmét meghatározó tényezők közül az egy keresőre jutó reálbérek — amelyek alakulása az átlag- keresetek és fogyasztói árak együttes változását fejezi ki — öt év alatt kb. 9 százalékkal növekedtek. E növekedés kisebb volt annál, amivel az ötéves terv készítése során számoltak. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének alakulása 1960 év — 100 1960 100,0 1961 100.2 1962 101.7 19«3 106,2 1964 109,0 1965 109,0 A munkások és alkalmazottak száma a népgazdaság különböző ágaiban együttvéve kb. 400 ezer fővel, mintegy 13 százalékkal nőtt. A reálbérek és a foglalkoztatottság növekedését jóval meghaladó ütemben nőttek a társadalmi juttatások és 1965- ben kb. egyharmaddal haladták meg az 1960. évi szintet. A lakosság összes jövedelmének csaknem egynegyedét teszik ki a társadalmi juttatások. A társadalmi juttatások közül nyugdíj címén 1965-ben 7,7 milliárd forintot folyósítottak, kereken 3 milliárd forinttal többet mint 1960-ban. 1965 végén 1,1 millió nyugdíjas volt, kb. 300 ezerrel több mint öt évvel azelőtt. 1965-ben csaknem 600 ezer család részesült családi pótlékban, csaknem másfél millió gyermek után. A kifizetett családi pótlék meghaladta a másfél milliárd forintot. A kétgyermekes családok családi pótlékának 1965. évi emelése évi kb. 500 millió forinttal növelte a lakosság pénzjövedelmét. Az egészségügyi juttatásokra (kórházi ellátás, táppénz, szülési segély, gyógyszerköltségtérítés stb.) 1965-ben több mint 10 milliárd forintot fordítottak, ami csaknem 40 százalékkal több, mint 1960-ban volt. (A társadalombiztosításba bevontak száma a tervidőszak folyamán növekedett.) A parasztság egv főre jutó fogyasztásának reálértéke öt év alatt kb. 18 százalékkal növekedett. Az egész lakosság fogyasztása öt év alatt a tervezett 22—23 százalék helyett 21 százalékkal nőtt. Az összfogyasz- táson belül nőtt a vásárlások aránya, a saját termelésből való fogyasztás terhére. A mezőgazdasági népesség átáram- lása és a termelőszövetkezetek kialakulása növekvő igényeket támasztott a központi árualapok iránt. (1960-ban a lakosság pl. összes élelmiszer- szükségletének 47 százalékát, 1965-ben csaknem 60 százalékát szerezte be a kiskereskedelemtől.) Öt év alatt a belkereskedelmi forgalom 30 százalékkal emelkedett. Az élelmiszereladás 36 százalékkal nőtt, lakosság élelmiszerfogvasztása ugyanezen idő al»ti azonban csak kb. 12 százalékkal emelkedett. Egyes élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása ős kereskedelmi értékesítése (előzetes sző—es —v- alenián) az 1965. vl fogyasz'ás «’adás az 1960. év «Arában kenyér, liszt és tésztafélék fcereáliák) 100 130 hús és húsfélék 110 . 120 tej- és tejtermékek 95 150 vaj 115 ^30 tojás 115 160 burgonya 90 95' gyümölcs, zöldség 95 100 cukor 110 130 kakaó, csokoládé 180 180 Szol gá tatások, lakáshelyzet A lakosság által igénybevett szolgáltatások értéke 1965. évben kb. 30 szá'-’ék- kal haladta meg az 1960. évit. Az összes szolgáltatás csaknem fele ingyenes volt, növekedésük a tervidőszakban ugyancsak kb. 30 százalékot tett ki. A tervidőszak folyamán 282 ezer lakás épült. Az épített lakások több mint 70 százaléka két- vagy többszobás volt és több mint fele fürdőszobával rendelkezett. Népesség, kulturális ellátottság 1965. év végén az ország lakossága 10 160 000 fő volt, 154 ezer fővel (1,5 százalékkal) több mint 1960. év végén. Az elmúlt öt év alatt 668 000 gyermek született és 514 ezren haltak meg. Az élveszületési arány, mely a korábbi évsft- ben is alacsony volt, a második ötéves tervidőszak első két évében tovább csökkent, majd viszonylag alacsony szinten megállapodott. 1963. óta eltelt három év mindegyikében 1000 lakosra 13,1 élveszületés jutott. A halálozási arány — kisebb ingadozásoktól eltekintve — nagyjából a tervidőszakot megelőző évek színvonalán maradt. Lényegében tehát az élveszületési arány alacsony szintjéből adódott a természetes szaporodás alacsonyabb arányszáma is. 1965-ben 1000 lakosra számítva a természetes szaporodás kb. 2,4 volt A csecsemőhalandóság (az 1000 elvesző lőttre jutó egy éven aluli meghaltak aránya) az 1960. évi 48 ezrelékről 1965-ben 39 ezrelékre csökkent. Az 1965—1966. tanévben kb. 2.2 millióan járnak iskolába. Az általános iskolákban 1,5 millióan, a középiskolákban több mint 407 ezren, a felsőfokú oktatási intézményekben 94 ezren tanulnak. A középiskolai tanulók száma 69 százalékkal volt több, mint az I960—1961. tanévben. A felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak száma (főleg a felsőfokú technikumok és szakiskolák létesítése folytán) megkétszereződött. Az utolsó öt tanév alatt az általános iskolai osztálytermek száma 5.2 százalékkal, a középiskolai osztálytermeké 26,4 százalékkal gyarapodott. 1965-ben 45 millió példányban adtak ki könyveket. A kiadott könyvek példányszáma 29 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A mozi- és a színházlátogatók száma öt év alatt csökkent A televízió- előfizetők száma a tervidőszak folyamán nagymértékben növekedett; míg 1960-ban átlagosan minden 27-ik, addig 1965 végén minden 3-ik családra jutott egy televíziós vevőkészülék. Budapest, 1966. április 10. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVASAI,
