Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-07 / 82. szám
196«. ÁPRILIS 1. napló t * tt Űj olajváros: Szeged Mi tett az ültési földgázzal? — Vízért fúrtak, olajat találtak fáklyák világítanak a síkságon \ Széljegyzet egy tanácskozásról Hozzáértően, felelősen Az üllési fúrótorony. Uj fogalom hazánk geológiai térképén: szegedi medence, szegedi olaj mezők. Lassan átmegy a köztudatba, éppúgy, mint a mecseki szénmedence. 50 esztendő után Az alföldi szénhidrogénkutatás nem mai keletű Érdekessége, hogy az első geofizikai méréseket maga Eötvös Loránd végezte Szeged és Baja környékén jó ötven évvel ezelőtt, 1909—1911 között. A második világháború idején is kutatott olaj után egy magyar—német részvénytársaság. Eredmény végül is egy évtizede mutatható fel, s ma már ott tartanak, hogy a szegedi medence a szénhidrogénkutatások szempontjából igen jelentős területe hazánknak. Az első eredményre gyorsan felfigyelt az ország, s az addig ismeretlen Üllés község nevét egyik napról a másikra szárnyra kapta a hír. 1962- ben kezdték meg a kutatófúrásokat Üllés és Szánk körzetében, s 1963 januárjában történt a kitörés Ullésen. S mi történt azóta? Maeasctbb féppénx, nyugdíikiegésutés a tsi-alcben Követik az újpetrei példát Nemrég hírül adtuk, hogy az újpetrei termelőszövetkezetben bevezették az ipari társadalom biztosítást, illetve a tsz szociális alapjából pótolja ki tagjainak az ipari és mezőgazdasági biztosítás között meglevő differenciát. A jó példa hamar követőkre talált, s megvalósulása jő úton halad a beremendi Dózsa Termelőszövetkezetben is. Az újságcikk olvasása után a teklafalui tsz vezetői ellátogattak Ujpetrére, hogy az őket is foglalkoztató dologról részletesebb támpontokat kapjanak. A pellérdi Uj Barázda Tsz legutóbbi küldöttközgyűlése is úgy döntött, hogy az eddiginél többet kell törődni az öregekkel és betegekkel. A közgyűlés ennek érdekében alapszabály módosítást hajtott végre s a szociális alapot az eddigi 2 százalékról 4 százalékra növelte. Az így megnőtt összeget táppénz és nyugdíj kiegészítésre, valamint a szülési segélyek emelésére fordítják. A küldöttek döntése kedvező visszhangra talált a tsz- tagok, mindenekelőtt az érintett nyugdíjasok és nők körében. A 150 forintos nyugdíjemelés több, mint 20 embert érint. A nyugdíjasok mellett azonban vannak a tsz-nek olyan idős tagjai is, akiknek nincs meg a 10 eltöltött évük s ezért nem nyugdíjat, hanem csak 240 forint öregségi járadékot kapnak. Ezekről sem feledkeztek meg. Azoknak az öregeknek, akiknek nincs eltartójuk, a tsz 100 forinttal emelte fel öreg- séai járadékát s a tavalyinál több, 1600 négyszögöl háztáji földet biztosít számukra. Ez az intézkedés is kb. 20 embert érint a tsz-ben. A táppénzkiegészítést nem egységesen állapították meg, hanem a tsz-ben töltött idő és a végzett munka arányában. A felsőhatár itt a 15 évnél magasabb tagsági viszony, amikor a tsz-tag előző évi átlagkeresetének 90 százalékát, alsó határ az egy éves vagy annál rövidebb munkaviszony, amikor a kereset 25 százalékát kapja táppénzként a szövetkezeti tag. A szülési szabadságot 12 hétről 20 hétre növelték, a szülési segélyt pedig a napi fél munkaegység helyett napi 25 forintban állapították meg. Üzemi balesetnél a tsz ugyanolyan összeggel járul hozzá a táppénzhez, mint az SZTK, s míg az előző juttatásoktól igen, az utóbbitól még fegyelmi vétség esetén sem eshet el a dolgozó. Ezek a szociális intézkedések március 1-én léptek életbe Pellérden s a küldöttgyűlés döntése szerint 1967 február végéig lesznek érvényben. Akkor a közgyűlés ismét összeül, hogy újabb egy évre meghatározza a juttatások mértékét, s ha az év sikeres lesz, jövő ilyenkor a fizetéses szabadságot is bevezetik. S a pellérdi esetből ha úgy tetszik, egy tanulságot is levonhatunk. Mint a küldött- gyűlésen is elhangzott, az Uj Barázda Tsz-nek már tavaly is módja lett volna e lépésre, csak éppen nem gondoltak rá. Kellett egy „első fecske”, amely ha nem is csinál azonnal nyarat, de felkelti a figyelmet. A kezdeti lökést az újpetrei jó példa adta. — Rné — Több kutat tártak fel, köztük mély és felső szerkezetűeket A meddő kutak egyike forró vizet ad a termelő- szövetkezet örömére. A szakemberek szerint az üllési terület ma már termelőüzem. Az üllési pontokon elsősorban a földgáz az érdekes, az olajnak alárendelt szerepe van. A földgáz vezetéken jut el Szegedre, ahol ipari üzemek (köztük az erőmű!) használják, valamint a háztartások. Az üllési földgáz mennyiségéhez csupán annyit, hogy ha Szeged naponta 70 ezer köbmétert fogyaszt, akkor körülbelöl 20 esztendeig elegendő lesz az ott feltárt készlet. Ez a jelenleg feltárt kutakra érvényes, hiszen a teljes megku- tatottság hiányzik, s a városhoz közeli területeken is valószínű van még földgáz, állítólag a város alatt is. ülgyö és Tápé kincse A Szegeddel „határos” Tápé község termelőszövetkezetének kertészetében víz után fúrtak, termálvízzel kívánták az üvegházakat melegíteni és az öntözést megoldani. Egyik napon már 1350 méteres mélységet értek el a fúróberendezéssel, de semmi gyanúsat nem észleltek, tovább fúrtak 2020 méterig, ahol a víz langyosodott. Röviddel ezután nemvárt dolgok következtek: gyors egymásután két lökést észleltek. Ahogyan a fúrómester elmondta: ellennyomással és iszapolással próbálták elejét venni a kitörésnek, de sikertelenül, mert néhány perc múlva elemi erővel tört fel a forró víz, majd a földgáz, később pedig az olaj. A feltörő sugár meghaladta a harminc méteres magasságot. A fekete arany 70—100 atmoszféra nyomással ömlött a tápéi Tisza- táj Termelőszövetkezet kertészetében. Víz helyett olajjal locsolták a veteményeket. Percenként ezer liter olaj folyt a szomszédos nádasba, egy volt halastó medrébe. Mi mást tehetett volna a szövetkezet, mint mentette az állatokat a majorból, ahová az olaj visszahullott. A helyszínre érkeztek a szakemberek és megkezdődött az elfojtás. Algyőn ugyamcsalk több kutat fúrtak már, s a Szeged környéki olajmezőnek lényegében Algyő a központja. Érdekes látványt nyújt jelenleg a tápéi kutaknál feltörő j földgáz három égő fáklyája, J amely esténként bevilágítja j a környéket. Szenzációs dolgok Nem volt meglepetés a tápéi olaj — mondták az itteni szakemberek: „Két hét múlva nekünk bukkan elő .. Az előzetes vizsgálatok szerint tudták, hogy Tápé körzetében is olajra lehet számítani. Persze, az előzetes elképzeléseket mégis felülmúlja az eredmény. Milyen az itt talált olaj minősége? Az üllési könnyű pár- latú, a szanki kenőolaj finomságú, az algyői és a tápéi a kettő közötti minőség, sőt, benzin finomságúnak mondják. A feltörő olajjal egy gépkocsit is tankoltak már, s a motor kiválóan működött. A mennyiség? Az algyői kutak alapján (a jelenlegi hozamot figyelemibevéve) „nagylen gye- li” méretekről beszélnek, s így nem utópia Szegednek olajváros nevet adni. Algyő egyik kútjánál csak a felső pannon rétegben 43 mezőt találtak, a következő alsó pannonban 5 mezőt, s még hátra van a legmélyebb réteg, a miocén, vagyis az „alja” megkutatása, s a 3000 méter s azon felüli mélységben valószínű újabb mező helyezkedik el. A kutatófúsásokat tovább folytatják a szegedi medencében, a jövő év közepére 27 újabb kutat fúrnak és nagyjából körvonalazzák a mezőt. A már jelenleg is feltárt és üzembehelyezett kutak hozama igen értékes az energia- hordozókban amúgyis szegény ország és alföldi vidéke számára. Az Algyő melletti egyik kút földgáz hozama például naponta 100 ezer köbméteren felüli mennyiséget ad: s ez perspektívát jelent a nagy alföldi város energiaellátása szempontjából is. G. I. Időjárásjelentés Várható időjárás csütörtök estig: időnkénti felhősödés, cső nélkül. Gyenge, változó irányú szél, reggeli párásság. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 1, plusz 6 fok között, helyenként talajmenti fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet 15—20 fok között. A társadalmi munka megbecsülése tes, közel egy tucat kitüntetés, emlékérem, elismerő oklevél tulajdonosa, egyszóval amolyan „befutott” ember. Úgy lenne természetes, ha most. amikor átadták néki a Munkaérdemrendet, azt mondták volna: az Áramszolgáltató Vállalat beruházási osztályán végzett kiváló munkájáért ... Vagy: a vállalat műszaki színvonalának emelését 6egítő újításaiért... Vagy..: Ehelyett így szólt az indoklás: társadalmi munkájáért..; Lauly Béla, a DÉDÁSZ beruházási osztályának helyettes vezetője, a MTESZ Elektrotechnikai Csoportjának titkára az egyesületben végzett másfél évtizedes társadalmi munkájáért kapta a Munkaérdemrend bronzfokozatát. Amikor megkezdődött Pécsett a műszaki dolgozók szervezése — két kopott szoba, néhány folyóirat, kiszuperált íróasztalok —, ez volt minden vagyonuk. A Műszaki és Természettudományi Egyesületen belül az elektrotechnikai csoport 1953-ban jött létre. Akkor harmincán voltak. Ma Azt hiszem, az ilyen ember- közel háromszáz a tagok száré mondják, hogy fáradhatat- ma.;. Hatásköre öt megyé- lan. Negyvenkét éves. Hivata- re szól, s valamennyi vállalat lát nézve osztály vezetőhelyet- elektrotechnikai szakembereit rr tömöríti. Cél: a szakmai to- < vábbképzés, s a gazdasági élet- 5 ben jelentkező műszaki fel- j adatok megoldásának segítése.; Tíz munkabizottság működik < a csoporton belül, köztük azi érintésvédelemmel, méréstechnikával, kábelszereléssel foglalkozó kollektívák. A villa- < mos iparon belül ezek a terű- ' letek még ezernyi megvála- < szolatlan kérdést rejtegetnek. — A legközelebbi feladatunk a ktsz-ekben, kisebb építőipari vállalatoknál, valamint a mezőgazdasági üzemekben dolgozó villamos ipari szakem berek „felkutatása”, s bevo-; nása a munkába. Az Áram- < szolgáltatónál, az Erőműben, s más nagyvállalatoknál ma már nem gond a szakmai to- vábbképzés de az ezektől távol eső helyeken még óriásiak a feladatok . .. — Mit szóltak a kollégák? — Többségükkel együtt dolgozom az Elektrotechnikai Egyesületben. Amit rólam mondtak el a kitüntetés át-! adásakor, azt akármelvikük-! ről mondhatták volna. Elébük is tettem az érmet: itt van, nézzétek meg, hisz a tietek is. S annak örültem legjobban, hogy örülnek neki.. U iggye el, hogy az •* idegeim lassan felőrlődnek. Nézzen ide — kinyújtja a karját — remegnek az ujjaim ... Nem irigylésre méltó egy vezető munkája” — mondta beszélgetés során legutóbb egy jelentős funkcióban lévő ember. Ari hiszem, hogy az illető nem túlzott. Valóban százféle gond nyomja a vezető állásban lévő emberek vállát. Az egyszemélyi felelősség nagyobb önállóságot jelent, de fokozott hozzáértést is igényel. A gondokat, a feladatiókat azonban meg lehet osztani. Nem kell, de úgy vélem, nem is szabad mindent egy embernek magára vállalni. A „főbb szem többet lát” közmondás bevált tapasztalatból kerekedett és ha valaki él az említett mondás lémtecrével — jelentősen megkönnyítheti és jobbá is teheti munkáját. A rátermett vezető különböző tanácskozó, határozat- hozó bizottságok véleményének meghallgatása után dönt úgy. ahogy a közösség érdeke megkívánja. A vezetésről könyveket írtak, tanulmányok jelentek meg — sokrétűen lehet ezt elemezni. Engedtessék meg az újságírónak — aki legutóbb részt vett a Pécs városi pártbizottság és a tanács végirehajtó bizottságának együttes ülésén —, hogy az itt szerzett tapasztalatairól számoljon be és a vezetés problémájához széljegyzetként néhány gondolatot említsen. Több napirendi pont került megvitatásra, szinte valamennyi lényegbe vágó, olyanok, amelyek nagyon is érintik a város lakosságát. Mint például a város vízellátásának helyzete. Jó volt hallgatni azokat a hozzászólásokat, amelyek a „gondos, ió gazda” véleményeit tükrözték A hozzászólók latolgatták — és néha bizony gond látszott arcukon —. miként lehet a ITT. ötéves tervben erre a célra rendelkezésre állé 35 m'lljó forintot a legjobban felhasználni. Most a vízellátás nagyiéból rendben van, a minőségen kell javítani. „Felelősek vagyunk azért is, hogy például 1970-ben se legyen megoldhatatlan problémánk” — mondták és javasolták: minden évben új kutakat kell fúrni, — mások a meglévő kutak korszerűsítésének fontosságát hangoztatták —. néhány hozzászóló az új kutak telepítésének legcélszerűbb helyéről beszélt. Hallgatva a vitát, alakult ki az első tapasztalat: az itt lévők valóban felelősséget éreznek, így helyes. Mindenért, amit valaki egy testületben megszavaz, személyes felelősséget érezzen. Ha némely dologgal nem ért egyet — mondja el még akkor is, ha várható, hogy véleménye nem találkozik majd százszázalékos egyetértéssel. De a lelkiismeret •— mert végeredményben erről is szó van — csak így lehet nyugodt. Egyetlen testületnek sincs szüksége bólogatójánosokra — mert ezek csak kerékkötők és nem szolgálják a közös ügyet. Ä következő napirendi pontban Pécs város zöldség- és gyümölcsellátása került terítékre. Az erről szóló beterjesztett jelentés valóságos kis tanulmány. Alapos, hozzáértő munka — megemlítve az eredményeket. de nem hallgatva el a hibákat sem. A vitában alapvető „témaként” hang- goztatták: több. jobb és olcsóbb zöldségre van a városnak szüksége. A megye az egy főre jutó burgonya-, zöldség- és gyümölcsfogyasztásban az országos átlag alatt van. Miként lehet ezt az átlagot növelni? Szóba került; társuljanak a tsz- e(k és hozzák a városba közvetlenül a termékeiket, — a városi tanács megfelelő standokat biztosítson —, korszerűsíteni kell az üzlethálózatot — megfelelő raktárak létesítése, a termeléshez szükséges munkaerő beállításával. A feladatok megjelölése után a „hogyan?” került előtérbe Sok javaslat hangzott el, köztük olyan is, amelyik a beterjesztett írásos jelentéssel ellenkező volt. Az itt hallottak alapján került feljegyzésre az újságíró noteszébe a vezetéssel kapcsolatos másik gondolat: a tanácskozó testület csak úgy érhet el eredményt, ha minél több alternatívát vet fel. Egy-egy kérdés megoldásáért hangozzék el sok javaslat mert csak a sokból választhatók ki a célravezető legjobbak. Abból sem származik semmi baj, — ha bármelyik tanácskozó, intézkedő testületben a hozzászólások során elhangzottak ellenkeznek a beterjesztett írásos javaslattal. Nincs semmi biztosíték arra. hogy annak van a fájóbb javaslata, aki a jelentést beterjeszti. Nem ezen az ülésen —, de megtörtént: beterjesztett határozati javaslattal ellenkező véleményen volt a testület — az eredeti javaslatot elvetették, és mást hoztak helyette, pedig a javaslattevő vezető állású ember volt. De hol van az előírva, hogy szükségszerűen mindig annak kell igazának lennie, aki a legmagasabb „rangban” van? A város lakáshelyzetéről szóló jelentés megvitatásakor érződött talán legiob- ban az a sokoldalú erőfeszítés, amivel a lehető legjobban kívánnak a helyzeten tovább javítani. Az eredmények szépek: 1960. január 1-én Pécsett 32 541 lakás, illetve 35 941 szoba volt, — 1963-ig ez a szám 4323-mal, illetve 8048-cal nőtt. Sok boldog lakástulajdonos költözött új otthonába. De szó esett a hibákról is. „A város belterületén felépült egy új lakórész 2— 3 emeletes házakból. Szóvá tettük már akkor is, hogy többszintes házakat kell építeni. Akitor azt mondották: rontja a városképet. Most mi a helyzet? Elkezdtü’- itt az új városrészen az emeletráépítést. Mert szükség van erre! Most nem pontía a városképet?” „Meg kell alaposan fontolnunk: hol szanálunk. Sok körű Ír t-rt kell ehhez figyelembe venni, de konkrét ismeret szükséges hozzá” — hangzott el többek között, majd utána a javaslatok. Tervezők, szakemberek szóltak a kérdéshez. És az újságíró ismét jegyzett a noteszébe. A határozathozó bizottságokban ott ülnek a legjobb szakemberek is és hallatják hangjukat! A jó vezetés nem í nélkülözheti a szakemberek l véleményét. Mert ki kíván- \ hatja bármelyik vezető em- j bértől hogy mindenhez ért- ' sen? De azt igen, hogy legyen koncepciója és igyekezzék a sok összetevő között a legjobban eligazodni. |ozzáértón. felelősen — talán e két szóban tudnám legjobban összefoglalni az itt szerzett jó tapasztalatokat. S ezek a tapasztalatok nemcsak kizáróan az említett ülésen való' részvétel kapcsán merültek fel. Mind több ielzés”, „hír” érkezik arról, hogy terjedőben van nálunk egy felelősségérzetből fakadó egészséges vezetési módszer. Nem egy bírósági ügyet lehetett volna elkerülni, ha számos helyen már koráb- hnn i* erőteljesebben érvényesül a felelősségérzet magasabb foka!qaray Ferenc H
