Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-04 / 80. szám

Erőszakkal felszakított gát­ja ma már nem fenyegeti özönvízzel a ,.rebra” völgy rétiét. Huszonkét esztendeje kiszikkadt medrét kökény­es bodzabokrok fodrozzák ha vérié sávit rajtuk az észak­keled szél. Eltűnt, örökre r"<*qc7ökött vize nem talál­kozhat, nem ölelkezhet a Karas’cáéval. nem birkózha- tik többé az öreg vízimalmok kerekeivel, lendítőlapátjaival. Haszontalanságra ítéltetett a kátolyi Malomárok. Ha­szontalanságra. de hősi áron. Ezért hagyták ma is érintet­len megsebzett gátját. Külö­nös emléknek, példának hagy ták meg a kátolyiak, noha csak nagyritkán szólnak ró­la. kérdezetten. — Itt eresztett özönvizet a németekre a vízimalmos Krensberger Jakab... De talán ezt is csak azért említette meg Trubies. Ba­lázs. mert éppen a gát szá­jánál akadt valami javítani­való a kocsinkon. Nem dicse­kedve mondta, nem is amo­lyan „ha éppen tudni akar­játok” formán, mert még res­telkedett is. amikor faggatni kezdtük. — Én mondhatom róla a legkevesebbet, hiszen kilenc éves sei® voltam, amikor történt. De ha tényleg kíván­csiak, az idősebb kátolyiak mind emlékeznek rá. A leghitelesebb tanút. Krensberger Jakabot hiába kerestem. Tíznél is több éve annak, hogy más községbe költözött, és a gyerekei is szétszéledtek. De Balatinácz Márk. Greics Andrásné, Dív­jak József. Horváth Márk ott, élnek ma is Kátolyban. s az ő szavuk, az ő tanúskodásuk sem hiteltelen. Ügy mondom el hát a történetet, ahogy tőlük hallottam. 1944 márciusáig ők Is csak rádióhírekből, újságokból is­merték a német fasiszták „di­csőséges villámháborúját”, „tervszerű visszavonulásait” egészen ama márciusi vasár­napig, amelynek örökké em­lékezetes délutánján váratla­nul. kéretlenül tartós „ven­dégségre” náluk is megjelen­tek a megszállók első csapa­tai. „Barátságos” szándéku­kat mindjárt azzal bizonyí­tották, hogy „családtagként” befészkelték magukat a tiszta szobákba, és délidőben, va­csoraidőben ők ültek először a nem nekik terített asztalok mellé Igaz. ami igaz, nem hagyták háládattamul az ilyen trakták'at. mert a kátolyi gye rekek nem egyszer teli sap­kára, zsebre való töltényhü­velyt, s néha-néha még „kon- zervát” is kaptak érte viszon­zásképpen. S, hogy mj lett a barátság vége? Erről majd később, a maga idejében szó­lok, mert a gyerekek „há­látlanságának” is voltak előz­ményei. Az Idő tájt az történt, ez amikor az SS-eket „elitebb alakulat”, a tüzérség, majd később a hadirepülősök vál­tották fel. Innen kezdődik a Malomárok regéje. Augusztus első napjaiban különös mun­kára vezényelték ki a káto­lyiakat A nagy rét bokrai­nak, buckáinak irtására, egyengetésére kaptak felszó­lítást, s mellé jó napszám ígéretét is a hibátlan munka ellenében Szombati napon végeztek vele. s vasárnap délelőtt már új parancsot hirdetett a kisbíró dobja: dél­utántól kezdve szigorúan ti­los tájára is lépni a nagy­rétnek És a délután félelmetes vendégeket hozott. Először a fürge felderítők, utánuk a könnyű bombázók gépei eresz­kedtek le a rét gyepére. A korábban érkezők pilótái fe­hér ingekkel rakták ki a le­szállás léniáját és sötétedés előtt RO gépet számoltak meg a tilalommal mit sem törődő kátolyi gyerekek. — Úriemberek voltak a pi­lóták — emlékezik vissza rá­juk Horváth Márk a község az időbeli bírája. — Legalább­is Helmuth és Hans az én kvártélyosaim. Ha megfülel- ték, hogy valamelyik házban csintalankodnak a más ala­kulatbeliek, úgy szórták ki őket onnan, mint a pelyvát. De Helmuthék más tekin­tetben is „jobbak”, őszmitéz- bek voltak a többieknél. Nem őriztek hadititkot senki előtt. Naponta híresztelték el, hány adag „konzervet” szór­tak Belgrádra. Zágrábra, No­vi szádra, s ők csodálkoztak, hitetlenkedtek legjobban azon, hogy lassanként elhide- gült tőlük a horvátul beszéld lakosság De nemcsak tőlük idegenedtek el, hanem Krens- berger Jakabtól, a malmostól is. aki úgy ajnározta a né­meteket, hogy a családját sem jobban. Etette, itatta, es­tétől hajnalig traktálta őket, és egyáltalán nem vette lel­kére, ha emiatt nem köszön­tek néks vissza az embere­rek. De volt is protekciója olyan, amiért legjobban a gyerekek irigyelték. A sza­badnapos pilóták nem egy­szer vittek fel magukkal a sétarepülésre, s csak neki mondták el, ha kudarccal végződött egy-egy ,.konzerv- akciójuk”. így köszöntött be novem­ber, s vele együtt a bara- n^&i, a kátolyi elit alakula­tok gyászos napja is. Vagy inkább napjai, melyeknek egyikén ijesztő hírrel érkez­tek meg Krensberger Jakab kvártélyosai; — Felfedezték repterünket az oroszok, nem tudni mit hoz a holnap ... Vigasztalásnak, vagy más miatt-e, de aznap éjjel lako­dalmas tort adott a molnár kosztosainak. Folyt a bor, fo gyott a csirkepaprikás még hajnal tájban is, nem csoda hát. ha senki sem vette ész­re, a gazda üresen maradt székét. Csak a novemberi éjszaka tanúskodhatott volna arról, a hétrétgömyedő, néha el-el- tűnő sötét árnyékalakról, aki a Malomárok oltalmában nesztelenül surrant el az utat, repteret őrző német fegyveresek mellett. Csak az árok rét felé néző zsilipjé­nél egyenesedett fel, amíg kiráncigálta kabátja alól a tábori ásót... És aznap reggel tengerré változott a repülőtér. Rohan­gáló, káromkodó németek mentették, ami menthető. Ki tudja honnan kerített vatták­kal, emelőkkel cibálták. von­tatták ki az útra a víztől, iszaptól bedöglött gépeket, s ki tudja honnan kerültek elő a lánctalpasok, amelyek Pécs- várad felé zötyögtették el a bénaszámyú vasmadarakat Nem csoda, hogy újra csak a gyerekeik merészkedtek ki megbámulni a „harci riadót”. A nyolc éves Kollár Andris és a malmos fia, a tizennégy éves Kázmér egészen az út széléig óvatoskodott. Szeren­csére. Ugyani!* dk már é»i a német „utóvédek” porka* varó motorjait bámulhatták, s azok közül is az utolsót, amelyik hitelen lefékezett a község vashídjánál. A két gyerek csak annyit látott, hogy az egyik motoros a híd pillérje alá dugott valamit, amelynek a kábeles végét meggyújtotta. és már dobta is fel magát a túrázó motor hátsó nyergére. De a gyerek, háborúban is gyerek. Először cselekszik, csak aztán gondolkodik Még a kanyarba sem ért a néme­tek pánikszerűen elv'harzó motorja, ők már ott tartották markukban a bicskával el­vágott kábel csillagszórózó vé­giét. Kicsit színtelenül, de vi­gyorogva néztek eevmásra s csak a kisebbik fiú száia- szegletében árulkodott "alami irígységféle: Igen, a zsák­mány mindig az erősebbet illeti meg ... És odafönt a vízimalom toc nácán is két ember intege­tett cinkos egyetértésben a menekülő németek után. Az éjszakai csavargásban elfá­radt malmos és a segédje, Dívjék József. ő vitte el később a hírt a faluba is, mert Jakab bácsi sohasem tartotta volna érdemesnek, hogy eldicsekedjen vele. Mert mit csinált 6? Csupán annyit, hogy el­hitte, amit a kvártélyosai mondtak neki, azon a mula­tozó éjszakán. Elhitte, hogy bombát kaphat a falu, ha már egyszer felderítették a repterét. Úgy okoskodott hát, ahogy tudott: — Ha egy­szer bombát kap a falu, ak­kor az 6 malma sem marad ki belőle. Ilyen „önző” dolgokkal meg miért dicsekedjen el az em­ber. Pálinkás György Uj változata készül Nasz- reddin Hodzsa kalandjainak. Ezúttal mai életünkben talál­kozhatunk vele, és napjaink visszásé gart gúnyolja ki. A film rendezője Klimentyi) Mine, a főszerepet Basir Sza- farogli játssza. Alberto Moravia novellájá­ból készült a LE? ORA NUDA (Meztelen órák) című film, Marco Vicario rendezésében. A film egy modem házasság pszichológiai problémáját tár­gyalja érdekes feldolgozásban, Rossana Podesta, Keit Duties és Philippe Leroy főszereplé­sévé!. FILMHÍREK Jancsó Miklós így jöttem című filmjének szovjet kiska- tonája, Szergej Nyikonyenko főszerepet játszik Geraszimov AZ ÚJSÁGÍRÓ, valamint Mit­ta CSENGETNEK, NYISS AJ­TÓT! című filmjében. A lengyel FILM című lap­ban Stanislaic Janicki méltat ja Kawalerowícz nagy érdek­lődéssel várt FÁRAÓ című filmjét. Nem csupán sikerült, hanem meglepő alkotásnak tartja, a mindenekelőtt meg­állapítja, hogy nem tartozik a Ben Húr, vagy a Kleopátra stílusú filmek sorába A ren­dező nem elégszik meg azzal, hogy töomegjelenetekkel káp­ráztassa el a nézőt, bemutatja a maga változatosságában a fáraó és a főpap harcát az egyeduralomért. A monumen­tális díszletek között nem fe­ledkezik meg a figurák lélek­tani elemzéséről, s nem csu­pán régmúlt világuk teszi őket érdekessé, hanem mo­dernségük és maiságuk is. — Betolakodtak az Alakba. „Szép" — mondta Varga, aztán felém fordult és át­ölelt: „Mondd, találkoztatok?” „Nem is be­széltünk még!” — mondtam. Piszkált: „Gyáva vagy talán?” És elmondtam, amit hallottam.:. — Egymásra néztek. Értetlenül, sokáig. „Ide figyelj, Jani — mondta aztán Varga. — Elengedünk előbb. Várd meg a kapunál. Két órától elbírjuk négyen a munkát:.. igaz-e?...” És az emberek rábólintottak. Nagyot szusszantott, mint a kovácsok bőrpumpája. Tekintetével végigsimította a bálánál hajló embereket. — Féltem. De nem akartam, hogy gyává­nak mondjanak. Kiálltam a kapuhoz. Jött is a Mari. Meglátott, de csak ment to­vább ... Amikor mellé értem, annyira cso­mósodott a torkom, hogy csak annyit mondtam: „Ne haragudjon:..” Rózsaszín '•olt az arca. — A téren mentünk és én nagyon so­káig csak néztem, hogyan hajlanak a lábam "iá a fűszálak. Egyszerre megállt: „Mit „kar” — mondta. — „Miért nem mondja, mit akar?” — és majdnem sírt.:. Szótla­nul mentünk... A lassú szél tölcsért fújt a porból és megpörgette, mint a gyerek a facsigát „Vihar lesz” — szóltam. Megint megállt. „Hagyjon egyedül” — mondta és .szájába harapott. „Nem jó egyedül” — feleltem. — Fejünk felett a falevelek összesúgtak, villamosjegyek röppentek, mint kicsi, fehér madarak. Elkaptam egyet, tenyeremre si­mítottam. megvasaltam és odanyújtottam a lánynak: „Ezzel utazunk;..” Elmosolyo­dott a szája. Két ujja közé csípte lassan a jegyet megemelte, aláfújt és azt mond­ta: „Hadd repüljön”: — Megengedte, hogy hazakísérjem. Alig szóltunk... Kis cseréptetős házban lakott. A kerítésnél elbúcsúzott. „Mikor találko­zunk?" — kérdeztem. — „Nem ér ék én rá soha” — mondta és gyorsan elment, mint egy lepke. — Hosszú, füves árok volt előttem. Nem tudtam elindulni. Lehasaltam, a táskámra hajtottam a fejemet és belestem a keríté­sen . i; Tíz perc telhetett el. Kopott, kék ruhában jött ki a házból. Ásó volt a vál Ián. A kertes udvarban ásni kezdett. Ügy láttam, őtnapi munka még hátra van. Át- kozódtam és rávertem a földre. Ekkor me­gint nyílt az ajtó. Valami fekete gubanc jelent meg lassan. Kendőbe csavart öreg­asszony csoszogott. Ráült a kutyaólra és sokszor azt mondta: „Vigyázni kell a bombára, Sándor. Vigyázni kell a bom­bára ...” Az anyja volt. Férjét bomba ölte meg, azóta volt ilyen. A Mari sírt és el­vezette. A fiú gödröt túrt a lábával a fa tövébe. Most lassan betemeti és simítja a földet a cipője talpával. — Reggel, amikor a gyárba értem, el­beszéltem mindent a többieknek. Nálunk az ilyesmi nem titok. Az emberek egész nap szótlanok voltak és délután ásókat hoztak a raktárból. És este, amikor sötét lett, mint a tolvajok, bementünk a kerí­tésen és felástuk a földet... Bene bácsi is jött, pedig ő már ötvenéves. Szépen sütött a Hold.:. A vagonajtóból kibukott egy fej és kia­bált: — Hé, Jani! Letelt már a pihenő.. t Hé- kás, te!... A fiú felállt, lepucolta a nadrágját. — Hát így volt — mondta. — Aztán megnősültem .. t Csak azt nem értem: pont akkor halt meg a mamánk, amikor a gye­rek született. Sokan mondják: „Eltemettük a szenvedést, feltámasztottuk az örömet”.. > Na, hívnak már ... Hát, jónapot. Vádoljuk az imperializmust ii. (mert... folytatása a vízszintes 1, függőleges 19 és 9 szám alatt) Vízszintes: 1«. Török kisváros a hasonnevű tó partján. 17. Ket­tős betű. 18. Szólásra emelke­dik. 20. Légiomász (+’). 22. Tar­tok valamitől. 23. Göpög betű. 25. Némán legel. 26. Az USA kezde­ményezésére létrejött agresszív katonai szövetség névbetűi. (Köz­ponti Szerződés Szervezete): 28. Létezik. 29. Üres kéz. 30. Becé­zett női név. 32. Kidob, kllódlt. 34. Fél dallam. 35. Kártyaflgurát. 37. Igekötő. 38. Válogatott katonai egység. 39. Indián csónak. 40. Ilyen fölény is van. 42. Folyó spanyolul. 43. Igazi nevén, azaz (Idegen szó). 44. Tv-egér neve — fordítva. 45. Ógörög tragédia (+’). 47. Gyümölcsből készült italféle 48. Fordított ital (+•). 50. Fel­szólítás tűzkészültségre. 52. Kira­kat (—’). 53. Névtelen névbetűi. 54. Ebből készítik erjesztéssel a kumiszt. 56. Megkeveredett utasé. 57. „A” csavaros. 59. ME! 60. Néma helyeslés. 61. Kapu belse­jében. 63. „A” íélbársony. 64. Munka zsargonja (+’). 66. Névelő + személyes névmás. 67. Jó — Németországban. 69. Idegen ket- tősbetü. 70. Kötelező hittétel, me­rev tan. 72. Akta. 74. Háromszor ötszáz. 76. Jugoszláv falu. TI. Párizsban fekete — fonetikusan. 78. Jogtalanul használ. 79. Meg­fordított órahang. 81. Becézett női név. 83. Tengerparti helység az Ausztráliai-hegység tövében. 84. Elismerés a könyvelésben (J — I). 86. Kezdetleges mezőgazdasági szerszám, fegyvernek is használ­ták. 87. Növények. 89. Baranyai kisközség. 90. Pásztor hangszere. 91. Kiejtett mássalhangzó. 92. Amerikai költő (+’). 94. L + éle­sítsd. 95. Etelhulladék. 96. Ket­tőzve bányaváros. 97. Az USA ki­épített támaszpont rendszerei: a vízszintes 26., 116. és 117. szám alattiakkal együtt az ilyen irányú törekvéseit van hivatva elősegí­teni. 100. Megestek, előfordultak. 102. Végtelenül előad — egyete­men, főiskolán 104. Kisközség Za­la megyében. 107. Ceruza. 108. AT. 109. Személyes névmás. 110. Fe­hér fém + GI. 112. Elesel. 114. Névelő. 115. Egyik szülő bece­neve. 116. Névbetűi annak az ag­resszív katonai szövetségnek, amelyben De Gaulle magatartása válságot idézett elő (névelővel a 2. kockába két betű). 117. Bgy „jnásik agresszív katonai szövet­ség névbetűi, mely szintén az USA vízszintes 96. szám alatti törekvéseit szolgálja. 11». Név- elős fűszer (+9. 120. Kedvetlen. Függőleges: % Biztatás. 3. Ez a mássalhangzó! (kiejtve). 4. For­dítva, csendes lakásom. 5. Hegyi állat. 8. Íme Itt. 7. Tibet három­ötöde. 8. Csőd, pénzügyi össze­omlás (H = E). 10. Aroma. 11. Kevert fém. 12. Labdarúgó „vi­lágcsodát”! 13. L, L. 14. Beteg­ség. 15. Negyvenkilenc. 21. Éppen hogy él. 22. Régi autótípusok. 24. Trágár, metlen. 27. Becézett női név: 24. Vízimadár. 31. Hírt adott. 32. Gyógynövény. S3. Anatl kiál­tás (—9! 34. Papírra vetette. 36. TLI. 39. Papság. 41. Meteorológu­sod. «3. Nagyon Idős férfit. 46. Kiejtett mássalhangzó. 47. Ékte­lenkedve nem darab, égész. 49. Őrlési termék. 51. Rebbenéstele- nűl néz (10. kockába két betű). 54. LSA. 55. Acélgyártásáról híres spanyol városból való. 58. Kétes! 62. Szigorú erkölcsű. 65. Régi, el­avult. 66. Más államok ügyeibe való fegyvere3 beavatkozás. 68. Hajórészek. 71. Oran hangjai 78. Halfajta. 75. Visszafelé meghosz- szabbít. 76. Jegenyék. 80. Szokás (násik fele. 82. Kiejtett mással­hangzó -f kötőszó (+9- 85. ... ball (angol röplabda). 86. A vörös szín egyik árnyalata (K = Q. 88. Föld alatti fűszer. 90. Folytonossági hiánypótlás a ruhán. 92. Segít, támogat (6. kockába két betű). 93. Kevert név. 96. Pipafajta. 96. Há­rom idegenben. 98. Fordítva fi­gyelmezteti. 99. „Holt” dolog ge- nltívusza. 100/a. Puskacső belvi­lága. 101. Lángol. 103. Ez a kész­ség! egyik legfontosabb követel­mény a könyvelésben. 106. Ékes férfinév. 106. Kötőszó. 111. Kevert tan. 112. Észak—Dél egyik tábor­noka. U3. Üres lajt. 115. Végtelen piperemárka. 116. Idegen kettős- betű. 117. Néma síp. 118. Folyó a Szovjetunióban: Beküldendő: a vízszintes la függőleges 19. és 9. számú meg­fejtése április 9-ig a KISZ me­gyei bizottságára (Pécs, Rét u. 4.). Az első fordulő helyes megfej­tése: . j. Hadüzenet nélküli tö­megmészárlással egybekötött há­borút folytat a vietnami nép el­len. A nyertesek névsorát a követ­kező fordulóban közöljük. f *

Next

/
Thumbnails
Contents