Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-04 / 80. szám

196«. Április «. napló 3 Tizenegy évvel az első kapavágás után Kész a nagy mű 215 megawattal termel a Pécsi Hőerőmű — 2,7 milliárd forintos beruházás, harminc vállalat munkája f -" ■ ........................ ........ N yereségrészesedés a kisipari termelőszövetkezetekben A három karcsú kémény messziről látszik, íüstje ki­mutatható a város levegőjé­ben, a hőerőmű — a máso­dik blokk, a kazán-turbóge- nerátor páros belépésével — 215 megawatt villamosenergiát termel. Ezzel az árammeny- nyiséggel két Magyarország TV-készüléledt egyszerre le­hetne bekapcsolni. És az egyes kémény füstje már egészen halvány: működik a pernye­leválasztó. II második blokk Az első kapavágás tizenegy évvel ezelőtt volt. A beruházó szervnek több mint harminc kivitelező munkáját kellett fo­rintban. létszámban, határidő­ben koordinálnia. Az építő­ipar visszatérő késedelmei a szerelő vállalatokat is hátrál­tatták, de a véghatáridőt nem volt szabad módosítani. Az első gép üzembehelyezése előtt három hónappal még nem volt kábel... A Pécsre lebon- tot keret szinte egy évben sem fedezte az erőmű prog­ramjában szereplő kiadásokat, mindenki addig nyújtózkohat, amíg a takarója ér: sorolni kellett a feladatokat Az em­berek az üzem behelyezés fá­zisaiban éjjel-nappal dolgoz­tak. Csak a most üzembehe­lyezett kazán szerelési ideje — egyéb berendezések nélkül — 240 000 órát vett igénybe. De amíg elértek a szerelésig! Zárt épület, bejáró utak, csa­tornázás, energiaellátás, vasút 2500 férőhelyes felvonulási lakótelep a dolgozók részére orvosi rendelővel, fcazánház­zál, kultúrteremmel, kantin, borbély, posta és egyebek. Az egész beruházást 2,7 milliár­dos értékben 40—50 ember bonyolította le, fogta össze. Tápai József létesítményi fő­mérnök, a pécsi erőmű beru­házási vezetője sokat tudna beszélni erről, de szerényen elzárkózik. Az a fontos, hogy kész. Az úgynevezett alaperőmű 1959 decemberében adott elő­ször áramot. A kazánok őrlő berendezésein kívül itt min­den magyar gyártmány volt. A „kis bővítés”-t a két blokk- üzembehelyezése követte. A blokkok kazánja segédberen­dezéseivel együtt szovjet szál- látésú. A második blokk ka­zánja március 22-én déli ti­zenkét órakor fejezte be 72 órás próbáját. Pjotr Nyikolájevics Serbány üzembe helyező mérnök 1964 szeptembere óta tartózkodik a hőerőműben, a kazán üzem- képességét kell biztosítania, megismerieti működésével a magyar kezelőszemélyzetet. Rendír ívüli biztonság Felesége és kislánya nem­rég tértek vissza a Szovjet­unióba, ha itt befejeződik a munka és nem kap más fel­adatot. ő is utazik haza. Lengyel Gyula mérnök, ka­lorikus üzemviteli vezető mindenekelőtt megmutatja a birodalmát. A nyolc kis ka­zánt, látható részük „mind­össze” 20 méter, az őrült szénport, mely olyan finom, mint a púder, a körülbelül kétszáz méteres gépházat a turbinákkal* műszertáblákat, kezelőpultokat, lámpácskával ellátott kapcsolókart. Minden működik, a csarnok enyhén remeg — s az emberek nem csinálnak semmit... — Igen, rendkívüli bizton­ságra törekszünk, e mellett alig van tennivalója a keze­lőnek. Hogy felkészültsége mégse csökkenjen, állandóan tanulnia kell. Lengyel Gyula 1958-ban vé­gezte az egyetemet öt hó­napig a borsodi erőműnél dol­gozott — illetve tanult. Ami­kor a pécsi erőmű átvette — a vállalat szervezésének idő­szakában —, a Magyar Villa­mos Művekbe küldte, hogy is­merkedjék a munka vitelét szabályozó utasításokkal, a szervezeti felépítéssel, minden­nel, amit egy vezetőnek tud­nia keli. A hőtechnikai labo­ratórium vezetőjének szemel­ték ki. De még nem voltak beosztottjai... Országos erő­mű-kőrútra indult, majd ő is bekapcsolódott a szervezésbe. — Először is munkaerő után kellett nézni. Amikor kiala­kítottunk végre egy alapgár­dát, meg lehetett indulni. Két idősebb szakember látta el mellette a művezetői feladato­kat, komoly segítséget kap­tam tőlük. Ma, 31 éves korában 256 embert irányít. — Nem véletlenül mutat­tam a gépházban a bonyolult berendezéseket, cső elágazá­sokat, egyéb szerkezeteket. Ezek kezelése a szakértelmen túlmenően nagyfokú helyis­meretet igényel; a szakembe­reket is be kellett tanítani, akkor is, ha más erőműből Tavasz ez már, visszavonha­tatlanul, mégha az éjszaka volt is egy kis talajmenti fagy; nem a nyár száraz ma­gabiztossága ez, nem az ősz laza, fáradt belenyugvása s nem a tél kemény tisztasága, utánozhatatlan ez a tavasz, nyers, de nem kellemetlen széljárásaival, a völgyekben felbukkanó sárga talajvizei­vel, visszafojtott éjszakai nyugtalanságaival; lesz fagy hajnalban vagy nem lesz, s utánozhatatlan bizakodásával. Ügy tűnik: olyan az egész, mint egy népdal. A Tenkes különös, kék színekben ját­szik, szél van. talán erős is, befut a házak közé, benyargal, mint egy sovány kamasz, az­után kisuhan, mintha ott se lett volna, összeborzolja a ta­vaszi tócsák tükrét, s játéko­san kicsit összeborzolja az egész falut; Mostanában egyre több az olyan falu, ahol tavaszias han­gulat fogadja a tavaszt, ahova nyugodt lélekkel bemegy az újságíró, szabályosan kiterít­heti a jegyzetfüzetét, szép ké­nyelmesen, mintha egy kártya- partihoz készülődne, a szavak­nak tiszta, nyugodt, csengése van. nem elbizakodottság ez, hanem magabiztosság. Dolgoz­nak, terveznek, de nem kap­kodnak, s bizalomról, szerve­jöttek. De mi is sokat tanul­tunk tőlük. Magukkal hozták az erőműves szellemet, sza­vaikkal, cselekedeteikkel ter­jesztették. Állandó készenlét Mert a villamos iparág, az erőmű különösen, az átlagos­nál nagyobb kötelességtudatat, áldozatvállalást kíván. Persze, akadtak problémák a hét év során. Amikor az alap­erőműnél már elérték a meg­felelő biztonsági szintet és szinte maguktól mentek a dol­gok, jöttek a bővítések, a szakemberek egy részét át kellett helyezni. Ezeknek a dolga összehasonlíthatatlanul nehezebb volt, nem minden­ki vállalta szívesen a kísérle­tezést. Az új berendezéseknél dolgozók egy idő után kezd­tek elfáradni, ez idegességet, egymással szembeni tűre1 m el­lenséget szült. Szerencsére az esetek kisebb részében. Most úgy néz ki, megpihenhetnek egy kicsit, a beruhzás befe­jeződött, a 215 megawatt „ma­gától’' termelődik.:. Kéri Tamás zett, meggondolt vezetésről, friss, belső tavaszról számol­hat be az ember, anélkül, hogy egy pillanatig is a sematizmus zászlói lobognának a feje fö­lött. Drávaszabolcson három évvel ezelőtt három és fél millió forintos mérleghiánnyal zárták az évet. Utólag persze minden úgy hangzik, mint egy j egyzőkönyvi felolvasás; a terv nem a tagok bevonásával és egyetértésével készült, tehát irreális volt; a vezetés kor­rumpálódott; a tagság hangu­lata teljesen leromlott; a be­vételi tervekben óriási számok szerepeltek, amelyekből viszont csak kevés realizálódott. Ma? A meteorológus azt mondja: tavasz van, kérem. A drávaszabolcsi szövetkezet ve­zetői; Bállá András elnök, Viola István párttitkár, Nagy József föagronómus azt mond­ják: nálunk is tavasz van, nézzen csak jól körül. 1963-ban 16 forint volt egy munkaegység értéke, 1964-ben 24 forint, tavaly a részesmű­velésből származó jövedelem­mel együtt 38 forint. Tavaly komoly veszélyekkel fenyege­tett a drávai árvíz, az asszo­nyok térdig érő vízben men­A KISZÖV felügyelete alá tartozó ktsz-ek tavaly 100,1 százalékra teljesítették terme­lési tervüket és 14,6 millió forinttal nagyobb értéket ál­lítottak élő mint 1964-ben. A szövetkezetek fejlődése helyes­irányú, hiszen az összterme­léshez képest a lakosság ré­szére végzett javító-szolgálta­tó tevékenység az előző évi 31,7 százalékról 38,8 százalék­ra emelkedett. Jó eredménye­ket értek el a gazdaságosabb termelés terén is, s így a mér­legzáró közgyűlések alkalmá­val jelentős nyereséget fizet­hettek ki tagjaiknak. Cipész Kisz A Cipész Ktsz a tervezett­nél egymillió forinttal ter­melt többet tavaly. 9,6 millió forint a javításszolgáltatás, s 3,4 millió forint a készáru­termelés. Méretes tevékenysé­gük összege meghaladja az 1,4 millió forintot. Helyeselhető a szövetkezet rugalmas előrelátása, ugyanis a tervben szereplő 6000 pár cipő mellett mintegy 8300 pár gyermekszandál és 1911 pár arató- és szobapapucs készí­tésére vállalkozott. A szövet­kezet már 114 községből gyűjti a javításra váró cipőket. Idei tervük 14 millió forint. Leg­fontosabb feladatuknak a vál­lalási határidők csökkentését, a minőség javítását tartják. A szövetkezet tagjainak há­rom heti munkabérüknek megfelelő összeget, vagyis 338 ezer 911 forintot fizettek ki a mérlegzáró közgyűlésen. Unió- és Motorlavító Ktsz Az Autó- és Motorjavító Ktsz kimondottan szolgáltató tevékenységet végez. Autó- és motorszerelő, karosszéria-la­katos, kovács, fényező és kár­pitos részlegekkel rendelkezik. Tavaly 4 055 000 forint értékű munkát végeztek, amelyből 1 100 000 forintot tesz ki a la­kosság részére végzett javítás, szolgáltatás. Az ötvenkettős létszámot tekintve ez szép tették a palántát és ültették át, a férfiak megfeszített tem­póban hordták a homokzsá­kokat, szinte a testükkel véd­ték a földet. Tulajdonképpen a tavalyi év jelentette a for­dulópontot. Év végén sokan jelentkeztek: szeretnének be­lépni a szövetkezetbe. Húszat felvettek közülük. Miért akar­tak belépni? Így az íróasztal­nál könnyű ezt megfogalmaz­ni, többoldalú tapasztalatok is állnak az ember rendelkezésé­re, pedig hát nem is olyan könnyű ez a fogalmazás. Min­dent a tagokkal együtt csiná­lunk, semmit se nélkülük, mondja Viola István párttit­kár. A családi tervezés az oka mindennek, mondja a főaigro- nómus. A múlt hetekben viet­nami műszakot rendeztek a tsz-ben, elsőként a járás szö­vetkezetei közül, a műszaknak meglepő sikere volt. Azt mondják: mi drávaszabolcsiák sajnos 44-ben nagyon közel­ről megismertük a háborút. Az új belépők átlagos életkora kö­rülbelül 37 év. Tavaly az egész szövetkezet korátlaga 53 év volt. Fiatalodtak tehát. A szö­vetkezetnek 96 nyugdíjasa van és 240 dolgozó tagja. A múlt eredmény, bár a tervezett ösz- szeget nem éri el. A 3,5 szá­zalékos lemaradás belső és külső okokra vezethető visz- sza. Idei tervük 4,8 millió fo­rint, magasabb a tavalyinál. Ezt a tervet teljesíteni a leg­messzebbmenő anyagtakaré­kossággal sem tudják, ha nem javul a szerszámellátás, ha továbbra is csak készpénzért kapnak szerszámot, ha hiány­cikk marad ä különböző ’u- gattyúgyűrű, a díszléc, a dísz- lécrugók, ha más városok AUTÖKER-vállalatai . nem szolgálják ki a szövetkezetei, mondván: ez a pécsi szaküz­let feladata. Ez esetben az áruelosztásnak kellene iobban az igényekhez, a megye sajá­tos helyzetéhez igazodnia. A szövetkezet tavaly 552 294 forint nyereséggel dolgozott. Ebből 133 000 forintot, vagyis 34 napi munkabérnek megfe­lelő összeget fizettek ki a szö­vetkezet tagjai részére. Pécsi FÉNYSZÖV A Fényképész Szövetkezet három pécsi és négy vidéki műhellyel gyarapította szol­gáltatási egységeinek számát. Tegnap dglelőtt fél tízkor megnyílt a Mecseki Vidám­park és az Űttörővasút. Már az első órákban tőbbszázan várakoztak a kapunál és vet­ték birtokukba a 34 játékot a hatodik szezon alkalmával. Német és a csehszlovák ven­dégek is felkeresték tegnap délelőtt a Vidámparkot. Az óriáskerék kivételével vala­évben átlagosan 272 fő dolgo­zott rendszeresen. Számok, adatok, egy kicsit bele is szé­dül az ember feje: családi ter­vezés, a kis kérdőívek, amiket minden évben kiosztanak, mint egy közvéleménykutató intézet munkatársai, önfegye­lem ez a munkafegyelem, mert amit a tagok megígérnek év elején a kis kérdőíveken, meg­marad és figyelmeztet. A tag nemcsak tag nálunk, de egy­ben gazdája is a szövetkezet­nek, mondják a tsz. vezetői. Törődnek az emberekkel, igye­keznek megtalálni a kis titkos utakat hozzájuk, de azt hi­szem, mindezek mögött mégis a lélek mélyén van valami, ami egyensúlyban tartja az embereket Drávaszabolcson: a biztonság. Tudom, hogy mit kell tennem, tudom, hogy miért, s azt is tudom, hogy mi lesz ennek a következmé­nye. Kevésszer mondják ki, sokkal többször kellene arról beszélni, hogy a szövetkezet­ben. minden szövetkezetben a biztonság, egzisztenciális és erkölcsi biztonság együtt a leg­nagyobb hajtó- és vonzóerő. Van olyan ember a drávasza­bolcsi tsz-ben, nem egy, aki A nyári időszakban jó ered­ményeket értek el azáltal, hogy 24—48 órás vállalással dolgozták ki az amatőr-felvé­teleket. Az igazolványképek készítésénél ugyancsak beve­zették a gyorsszolgálatot. A színes képek iránti kereslet­nek viszont nem tudtak ele­get tenni, mert az ehhez szük­séges papíranyagot nem tud­ja részükre kellő mértékben biztosítani ■’i OVOT^RT. Az idén megfelelő műter­met kívánnak létrehozni Uj- mecsekalján, s szeretnék meg­hosszabbítani az I—Il-es "mű­terem nyitvatartási idejét, hogy a késő délutáni rendelé­seknek is eleget tehessenek. Április elsejétől a sellyei rész­leg hetenként egy napon Fel- sőszentmártonban, a siklósi részleg pedig Beremenden; a mohácsi műterem Dunaszek- csőn, Bolyban, Lippón veszi fél a megrendeléseket, illetve készít felvételeket, a nyári hónapok harkányi igényeit pedig a siklósi műterem fog­ja kielégíteni. Múlt évi munkájuk eredmé­nyeként 64 894 forintot, 15 napi munkabérnek megfelelő nye­reséget fizettek ki a tagság­nak. mennyi játék üzemel. Az óriáskereket húsvétkor ve­hetik birtokukba a látoga­tók. Az állatkertben tegnap helyezték el az óvodában a két medvebocsot a két far­kaskölyök mellé Bütyi, a dingó-óvónéni felügyelete alá. A mecseki szórakoztató kombinát délelőtt fél tíztől este hatig várja a látogató­kat. tavaly még több-kevesebb gya­nakvással várta, hogy végül is mire válik az év. Az idén he­tek óta nógatják a vezetést: munkát kérnek, állandó, rend­szeres munkát. Farkas István, Lőrincz Gusztáváé, Farkas Elekné és mások; munkát, munkát kémek, s mi tagadás, a szerény terv egyelőre nem tudja a munkaigényeket száz százalékig kielégíteni. Ez csak most van, rövidesen mindenki­nek tudunk elég munkát adni, nem lesz itt panasz, nyugtat­ják a tagságot a tsz. vezetői. Mostanában naponta 150—160 ember dolgozik a drávasza­bolcsi, drávacsehi. drávapalko- nyai üzemegységekben, állat- tenyésztők, „dohányosok”, traktorosok, szerelők, takar- mányosok. kertészek. Van valami tavaszias fe­szültség a faluban, a magabiz­tos kezdet feszültsége ez. A vezetés a fiatalabb generáció­hoz tartozik, s én ezt nem hagynám ki a számításból. Az elnök 45 éves, a párttitkár 40, a föagronómus 30. Hogy ennek a körülménynek mennyi a je­lentősége? Ha jól meggondo­lom, nem sokkal kevesebb, mint a tavasznak egy gazda­sági évben. Az utóbbi évek ezt támasztják alá Drávasza­bolcson. (T) Kitüntetések Kitüntetéseket adtak át a megye gépjavító állomásai ki­váló teljesítményt elért dolgozóinak. A Munkaérdemrend arany fokozatát kapta Lukács Antal, a gépállomások megyei igazgatója, bronz fokozatát Papp István, az ócsárdi gépállomás traktorvezetője. A mezőgazdaság kiváló dolgozója: Horváth János, a szigetvári gépjavító állomás főmérnöke. Sarlós Lajos, a gépállomások igazgatósága revizora. Beck József, a sziget­vári gépjavító állomás anyaggazdálkodási előadója és Mosliczka József, a bólyi gépállomás esztergályosa. Minisz­teri dicsérő oklevelet kapott: Ács Ferenc, a szigetvári gép­javító állomás szerelője, Tégelmann István, a mágocsi gép­javító állomás műhelyszerelője és Ripszám János, a pécsvá- radi gépjavító állomás szerelője. TAVASZ DRÁVASZABOLCSON /VIcgHí/ílt a vidámpark, az útlörövasúl Vidraportré! — Szokolai felv. — 1

Next

/
Thumbnails
Contents