Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-28 / 99. szám

tarn. Antius n. napló 5 A béke és barátság vonata Az ország több más megyé­jéhez hasonlóan Baranyábólls indul béke- és barátsági kü­lönvonat a Szovjetunióba, a Hazafias Népfront és az MSZBT kezdeményezésére, több társadalmi és tömegszer­vezet, illetve az IBUSZ közre­működésével. A barátsági vo­nat indításának céljáról és az utazással, a részvétellel ösz- szefüggő kérdésekről Igaz Sán­dorrá, az MSZBT megyei tit­kára, a Hazafias Népfront munkatársa tájékoztatta la­punkat. — Mi a kütönvonat indí­tásának célja, kik jelent­kezhetnek az utazásra7 — Az köztudomású, hogy egyéni kezdeményezésből, el­határozásiből évente több szá­zan utaznak megyénkből a Szovjetunióba. A különvonat szervezésének és indításának az a célja, hogy újabb társa­dalmi rétegek figyelmét hív­juk fel a Szovjetunióra, hogy utazásuk révén megismerhes­sék a szovjet népek életét, építőmunkáját. Minden dol­gozó utazási szándékának be­jelentését szívesen fogadjuk és külön is törekszünk arra, hogy minél több termelőszö­vetkezeti tag, ipari munkás keljen útra a különvonattal. Ennek értelmében szeretnénk felhívni a termelőszövetkeze­tek, ipari üzemek, a szakszer­vezeti bizottságok és egyéb intézmények vezetőségeit, hogy kulturális alapjukból segítsék elő a példamutató dolgozók Szovjetunióba való utazását. — Mikor és honnan indul, milyen útvonalat fut be a különvonat? A különvonat június 21-én indul Pécsről és június 28-án érkezik vissza Pécsre. Az út­vonal első jelentősebb állo­mása az Ukrán SZSZK fővá­rosa, Kijev lesz. Itt városnéző sétán vesznek részt és meg­tekintik az ukrán népgazda­sági kiállítást a vonat uta­sai. Az utazás végpontja Moszkva lesz, ahol többek között a Lomonoszov egye­tem, a Kreml, a Fegyvertár, Lenin Mauzóleum, az Állami Tretyakov Képtár, a Metro megtekintése és színházláto­gatás szerepel a programban. — Mi a jelentkezés végső határideje és mennyibe kerül maga az utazás? A különvonatra a Hazafias Népfront megyei titkárságán (Pécs, Széchenyi tér 18. T.: 14-56) lehet jelentkezni sze­mélyesen, levélben vagy tele­fonon legkésőbb május 15-ig. A részvételi díj 2160 forint, amihez 30 rubel költőpénz jön további 425 forint érték­ben. A jelentkezést követően az IBUSZ megyei irodája fedi- J di meg az útlevélkérő nyom- J tatványokat és a 300 forint) előleg befizetéséhez szükséges < csekkszelvényt. A teljes ősz- < szeg befizetésének idejéről! Ugyancsak az IBUSZ értesíti | az utazásra jelentkezőket. ; — Hogy áll a különvo- ] nat szervezése jelenleg? 1 A különvonat indítását a járási, községi népfrontbizott- ; sági elnököknek már koráb­ban bejelentettük, majd a tér- ! melőszövetkezetek elnökeit, a I szakszervezeti bizottságokat, a ] községi népfrontbizottsági el­nököket arról levélben is ér- ■ tesítettük. A mohácsi járásból! eddig negyvenen jelezték rész- ! vételi szándékukat és a me- J gye legkülönbözőbb részeiből j naponta érkeznek az újabb j jelentkezések, ami az érdek- < iődésről és a barátsági vonat politikai jelentőségének meg­értéséről egyaránt tanúskodik.{ Harminctagú küldöttség utazik Lyovba A Szovjetunió Ívovi terü­lete .és megyénk között már évek óta szoros kapcsolat alakult ki: számos párt- és állami küldöttség csereláto­gatására került sor. A párt­éi államközi kapcsolatok mind jobban szélesednek és ennek eredményeként az MSZBT és a Hazafias Nép­front szervezésében ma dél­ben a pécsi. vasútállomásról 30 tagú baranyai csoport utazik Lvovba. A csoportot a párt, a Megyei Tanács, a Városi Tanács, a KISZ, a Hőerőmű, a Széntröszt, a So- piana Gépgyár, a Porcelán­gyár, a MÉSZÖV, az SZMT, a Moziüzemi Vállalat, há­rom tsz és az MSZBT kép­viselői alkotják. A csoport tagjai öt napot töltenek Lvovban és részt vesznek a május 1-i felvonulási ünnep­ségen is. Április 23-án. szombaton délelőtt egy Ismeretlen szólt mo­torkerékpáros nem adta meg az elsőbbséget Pécsett a Rákóczi út, Felsőmalom utca és Rózsa Ferenc utca kereszteződésében a Rákóczi úton haladd Jakab Géza taposókerékpárosnak, és a két Jármű Összeütközött. A baleset során Jakab Géza kerék­páros nyolc napon belöl gyógyuló sérülést szenvedett. A bal­eset után a motorkerékpár vezetője anélkül, hogy a sérült kerékpárosnak segítséget nyújtott volna, eltávozott a helyszín­ről. A rendőrség a balesetet okozó motorkerékpárvezetöt Kre- ka Lajos pécsi lakos személyében három óta alatt elfogta. Megegyezés az országúton Számos esetben olvashat­tunk már hasonló tudósításo­kat a rendőrség baleseti kró­nikáiban. Egyes gépjárműve­zetők tudatosan a felelősség- revonás elkerülése végett, — mások könnyelműségből, fe­lelőtlenségből hagyják el köz­lekedési balesetük után a bal­eset színhelyét. Sok gépjármű- vezető került már börtönbe vagy fizetett ki sok ezer fo­rintos kártérítést, mert a köz­lekedési baleset után, a rend­őrség kiérkezése előtt elhagy­ta a helyszínt. Előfordult, hogy a gépjárművezető nem volt oka a balesetnek, mert azt egy szabálytalanul közle­kedő gyalogos Idézte elő. A sérülés nélküli vagy enyhe formabon tAs a színpadon Dürrenmatt és Wilder Érdekes kísérlet színhelye volt a városi Művelődési Ház nagyterme. Az Irodalmi Szín­pad a modern formabontó színjátszás két jelentős írójá­nak, Dürrenmattnak és Thorn­ton Wildemek egy-egy egy- felvonásosát mutatta be. Az alagút Dürrenmatt: Az alagút cí­mű drámája egy svájci vo­natról szól, amelyik befut egy alagútba. Ez ott nem szokat­lan, hisz egymást érik az alag­utak. Ez az alagút azonban végeérhetetlen. Mór rég ki kellett volna érniük a nap­fényre, amikor egy fiatalem­ber — feltehetőleg maga az író — kérdezősködni kezd, akkor kiderül, az ő és a ka­lauz beszélgetéséből. hogy ebben a minden kényelemmel berendezett luxusvonatban minden a helyén van. kivéve az út célját és a mozdony- vezetőt. A sötétben, az alag- útban, rossz vágányon mind nagyobb sebességgel rohan a vonat és nincs, ami meg­állítsa. A mozdonyvezető és a vonatkísérő rég leugrottak már, egyedül a kalauz ván a helyén. Ö sem hisz, soha nem hitt semmiben, de teljesíti a kötelességét. Az utasok nyu­godtan ülnek, esznek, isznak, alszanak, beszélgetnek és a líeverpldakarmány = több tojás == na vobb bevétel, fia tojásértékesftési szerződést köt a földmű vessző vetkezettel. Kitűnő minőségű kev eréktakarmány kapható cseretakarmány ellené ben ELŐNYŐS HASZNOS Libára, kacsára, pulykára kössön szerződést a földművesszövetkezettel! Liba után darabonként 15 kg Pulyka után 5 kg takarmányjuttatás ELŐLEG. mind nagyobb sebességgel ro­hanó vonat rohan a semmibe. Dürrenmatt drámája. két­ségkívül nem optimista mű, de a társadalom sem az, amelyben él. Egy célját, ér­telmét vesztett társadalom ki­látástalannak érzett jövőjét veti fel a dráma és nem tud más választ adni, mint azt, hogy csoda kell hozzá, hogy megálljon a vonat, csoda pe­dig nincs. A szerző átérzi és éreztetni tudja azt a nyo­masztó feszültséget, amit a reményét vesztett kapitalista társadalom érez. minden ra­gyogó felszín ellenére. Dürrenmatt drámája egyet­len vonaton, játszódik le és jóllehet elvéti a megszokott formákat, mégis aránylag könnyen áttekinthető. Az uta­lások világosak, jelentésük bárki számára könnyen meg­közelíthető. A Hiawatha-vonat Nem így Thornton Wilder: A Hiawatha-vonat című egy- f^lvonásosáé. Wilder amerikai létére inkább európai. Közép­kori és szélsőségesen modern ember keveréke. Legfőbb problémája az idő feloldása és az emberi kapcsolatok kér­dése. A dráma, az előbbihez hasonlóan egyetlen vonaton játszódik le itt is. De ez a vi­lág már egészen más. Itt nem egyetlen eszme, egyetlen gon­dolat . illusztrálása a történet, hanem az író virtuóz keze nyomán emberi sorsok bomla­nak ki ha. csak röpke pilla­natra is. és az író nehezen megközelíthető vagy alig meg­kereshető mondanivalója ta­lán- csak annyi, hogy az em­ber izolált, korlátok veszik körül és nincs mód arra, hogy a másik életéhez valami valódi köze legyen. Látszólag párbeszédek folynak de min­denki saját, társtalan mono­lógját mondja anélkül, hogy reménye lenne arra, hogy a másik megértené. Nem ad ke­rek történetet, emberi sorso­kat villant csak fel. de mö­göttük éreztetni tud tragédiát, humort, magányos és riadt jellemeket. Wilder talán még nagyobb művésze a formának, mint Dürrenmatt. Bármelyik pilla­natban félbeszakítja az elő­adást, narrátora Mefisztóként irányítja az embereket, fedi fel legtitkosabb (gondolatai­kat, hogy a következő pilla­natban allegorikus figurákat idézzen meg. egy mezőt, az időt, az órákat, halott embe­reik szellemeit, amit éppen akar. Valójában nem magya­ráz, a valóságot nem szorít­ja korlátok közé, hanem be­éri azzal, hogy megmutatja, mi van. Ez a történet is vonaton játszódik le, de mfg Dürren­matt vonata szimbolikus, egy boruló társadalom céljavesz- tett, semmibe rohanó, elsza­badult járműve, Wilderé csak alkalom arra, hogy egy csomó véletlenül összeterelt emberrel eljátszhasson. Dürrenmatt vo­nata valószínűtlen, hogy meg­mutatja. mi van. A teljesítő­képesség határa Ennyiből is látszik, hogy a két darab bemutatása rend­kívüli feladatot ró előadóra, rendezőre. Valójában mindkét darab eléri a nem hivatásos színjátszás teljesítőképességé­nek végső határát. Ezen túl már aligha mehet el bárme­lyik irodalmi színpad is. Az ugyanazt soha meg nem ismétlő Bécsy Tamás érdeme, hogy elérte a lehető legtöb­bet, azt. hogy egyetlen kirí­vó. felemás hangot sem hal­lottunk a színpadon. Azt nem tudta elérni, hogy ugyanolyan feszültség legyen a Dürren- matt-színdarabban, mint a no­vellában, amelyből készült (Székely Júlia dramatizálása), de ezt nem is lehetett vár­nunk. A kísérlet viszont fel­tétlenül szükséges. Az egyfel- vonásosok hivatásos színpad­ra kerülése nálunk teljesen reménytelen. Ilyen tehetséges irodalmi színpadok ezzel a munkával nagyon nagy fel­adatot teljesítenek. Ma, ami­kor a kor talán legnagyobb hatású műfaja a dráma, nagjj kár lenne, ha ezek megisme­résére nem nyílna mód. Annak nincs értelme, hogy a szereplőgárdát, valamennyi tagját felsoroljuk. A nagyobb szerepeket rendkívül jól ol­dották meg: Tóth Lajos, Ba- gossy László, Jávor Edit, Szál- lásy Judit, Kun László, - Papp Lajos, Sződy Szilárdné, Wil­der drámájának narrátora­ként egészen kimagasló ala­kítást nyújtott Rákosy Lajos. Dr. Péczely László főiskolai docens bevezető előadásában világos képet festett a modern dráma helyzetéről, formabon­tásának jellegéről. Előadása nélkül a bemutatott drámák sokkal nehezebben váltak vol­na megközelíthetőkké. Szöllősy Kálmán sérülésnek látszó baleset so­rán a sérült fél ijedtében vagy a büntetéstől való félel­mében a vezetőnek kijelentet­te, hogy nincs semmi baja. A gépjárművezető elsősegély- nyújtás, tanúk személyi ada­tainak felvétele és rendőri in­tézkedés nélkül eltávozott a helyszínről. A baj akkor kez­dődött, amikor másnap az el­ütött személy kórházba ke­rült. Ugyancsak gyakori eset — különösen ha magán-gépjár­művek ütköznek össze és nincs személyi sérülés —, hogy a gépjárművezetők a kárt il­letően gyorsan megegyeznek egymással, majd tanúk felírá­sa, a rendőrség értesítése nél­kül elhajtanak a helyszínről. Néhány nap múlva azonban az egyik fél — miután felvi­lágosította valaki _ bejelenti a másiknak, hogy a baleset bekövetkezéséért nem hibás és követeli a kár teljes összegé­nek megfizetését. Elkezdődik a vita, rendőrségre kerül az ügy, ahol a baleset körülmé­nyeit figyelembe véve eljárást indítanák ellenük. A baleset anyagi oldala pedig huzamos polgári peres eljárás után ol­dódik meg. Mit mond a KRESZ? Hogy ml a teendő baleset esetén, azt a KRESZ 40. §-a határozza meg. Eszerint: a) aki — akár véletlenül is — közúti balesetet oko­zott, köteles azonnal meg­állni és a baleset folytán veszélybe jutott vagy meg­sérült személynek segítsé­get nyújtani. A segítség- nyújtás, illetőleg az arra irányuló intézkedés után haladéktalanul értesíteni kell a rendőrhatóságot vagy a legközelebbi rend­őrt, és a lehetőséghez ké­pest biztosítani kell a nyomok megőrzését. b) A megállási és segít­ségnyújtási kötelezettség azt is terheli, aki a baleset bekövetkezését, illetőleg a helyszínen annak következ­ményeit észleli, kivéve, ha a körülményekből nyilván­való, hogy segítségnyújtás­ra szükség nincs. c) A közúton kigyulladt jármű oltása céljából a többi jármű vezetője köte­les megállni és segítséget nyújtani, a tűzoltókészü­lékekkel felszerelt jármű vezetője pedig tűzoltóké­szülékét rendelkezésre bo­csátani. d) Az üzemben tartó és a javító vállalat vezetője vagy megbízottja köteles a tudomására jutott közúti balesetből származó szemé­lyi sérülésről vagy jármű­rongálásról a rendőrható­ságnak haladéktalanul je­lentést tenni. Aki nem hibás 4 A 37/1962. sz. Kormány- *• rendelet 1. § a) pontja alapján, ha a cselekmény büntetőrendelkezés alá nem esik. szabálysértést követ el és 3000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki járművezetőként akár vélet­lenül is balesetet okoz és a helyszínről azzal a céllal tá­vozik el, hogy magát az eljá­rás alól kivonja. A véletlen kifejezés azt jelenti, hogy a rendelkezésben foglaltak azokra is vonatkoznak, akik nem hibásak a közúti baleset bekövetkezéséért, hanem csak egyszerű részesei a baleset­nek. O A veszélybe jutott vagy megsérült személyeknek nyújtandó elsősegély a követ­kező legfontosabb feladat, amelyre nemcsak törvény és rendelet, hanem az emberies­ség is mindenkit kötelez. E kötelesség természetesen csak akkor áll fenn, ha a gépjár­művezető, akinek a segítsé­get nyújtania kell, nem sérült meg olyan súlyosan, hogy a segítségnyújtásra képtelen. a) A balesetet szenvedett járműveiknél gyorsan tájéko­zódni kell valamennyi szállí­tott személy állapotáról. A sérülteket a roncsok vagy a rakomány közül óvatosan kell kiszabadítani, ügyelve arra, hogy újabb sérülést ne szen­vedjenek. b) A mentők megérkezéséig a sérülteket nyugalmas helyre kell elhelvezni és számukra friss levegőt kell biztosítani. Eközben vigvázni kell arra, hogy a sérülttől eredő fontos nyomok meg ne semmisülje­nek. Helyes, ha a sérült ere­deti fekvési helyét, ruhada­rabjai. csomagjainak sth. hely­zetét krétával vagy más mó­don megjelölik. c) Ezután következik a gyakorlati elsősegélynyújtás, amelynek alkalmazását min­denkor a sérült állapota hatá­rozza meg. Az elsősegélynyúj­tás után — ha van rá mód, azzal egyidejűleg — személve- sen vagy megbízott útján ér­tesíteni kell a mentőket. A tűzoltóság értesítése akkor szükséges, ha a gépjármű ki­gyulladt vagy a sérült sze­mély kiszabadítása a roncsok­ból másként nem lehetséges. A nyomok Q Ezután intézkedés vé- gett a legközelebb lévő rendőrt vagy rendőrhatóságot hell értesíteni. Ha a baleset során a gépjármű üzemkép­telenné vált, helyes az üze­meltető vállalat értesítése is. A felsorolt szervek értesítése­kor nagy gondot kell fordíta­ni a baleset pontos megjelölé­sére, mivel ennek hiánvában az értesített szervek késede­lemmel jelenhetnek meg és az életveszéllyel járhat. A A gépjárművezető to- ■ vábbi fontos kötelessége — saját érdekében Is — a baleset személyi és tárgyi bi­zonyítékainak megóvása. Ezért a helyszín alapos áttekintése után először: meg kell óvnia a változás« vagy a megsemmisítés veszé­lyének kitett fék-, csúszási, víz-, olaj-, vonszolási stb nyomokat, valamint a vérfol­tokat. Esős, havas időben nagyforgalmú útvonalakon ez különösen fontos E célból a nyomok kezdetét és végét kré­tával, homokkal, kővel, gallva'- kal stb. meg kell jelölni be kell karlkáznl. ba van rá le­hetőség, be kell fedni Feltét­lenül meg kell őrizni az em­lített módon az összeütközés Pillanatában a járművekről le­hullott zománc-, föld-, üveg­vagy alkatrészdarabokat is. Ügyelni kell arra is, hogv a baleset másik részese az esetleg ellene szóló nyomokat meg ne semmisítse, illetve a járművén semmiféle változ­tatást ne eszközöljön. Enne'- különben sincs semmi értel­me, mert a mesterségesen előállított műszaki hibát a vizsgái atban részt vevő műsza­ki szakértő könnyűszerre’ megállapítja és ez a gépjármű vezetőjére nézve súlyosbító adatként szolgál. A járműveket — ha a for­galom megengedi — az in­tézkedő rendőr megérkezésé­ig a baleset utáni helyzetben kell tartani. Ha azonban a jármű vagy a rakomány álla­gának megóvása megköveteli, akkor a járműveket eredeti helyzetükből ki lehet mozdí­tani. Ki Iáit*? C A tárgyi bizonyítékok '' ■ biztosítása után a sze­mélyi bizonyítékokat kel] fel­kutatni. Ha a baleset színhe­lyén kíváncsiskodók gyűltek össze, meg kell kérdezni, ki látta a balesetet. A jelentke­ző tanúkat meg keil kérni, hogv váriák meg az intézkedő rendőrt. Ha a jelentkezett ta­núk valamilyen oknál fogva nem tudnak várakozni, fe] kell jegyezni a nevüket, lak­helyüket, munkahelyüket és ha van telefonjuk, a telefon­számukat Is és ezeket az ada­tokat a kiérkező rendőrnek át kell adui. Háromszáz utas Útirány Kijev és Moszkva Jelentkezés május 15-éig Cserbenhagyta áldozatát Háromezer forintig büntethető — Az első teendők

Next

/
Thumbnails
Contents