Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-24 / 96. szám
Kassai Ferenc II Pécsi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei Váj, szélben Nyúlánk lobogás, tüzek szelleme, széli Száz fiatal lány combján ég a szoknya, a szél arcuk a fénnyel egybemossa, hajuk kibontja, szemeik kékje távol tengerekhez ér Tovaviszi a délutánt a szél a déli féltekén. Nyúlánk lobogás, tüzek szelleme, szél! Tetőt-vitorlák feszülnek az égre, az alkony kihajózik szilaj messzeségbe. és sűrű kékké old fehéret, feketét a szelek nemzetközisége. Vádoljuk az imperializmust v. A fenti címmel nemrég hagyta el a sajtót a Főiskola oktatói kara tudományos kutatásainak részbeni eredményeit tükröző kétkötetes munka. A dr. Wéber Mihály főiskolai tanár szerkesztésében megjelent kötetek közül most az elsőt ismertetjük, amely a társadalomtudományok köréből 15 tanulmányt közöl. Bár a megjelent tanulmányok!mindegyike részletes tájékoztatást érdemelne, helyszűke miatt a gyakran igen fáradságos kutatómunkával elért eredményeknek csak átfogottabb, összefoglalásszerű ismertetésére szorítkozhatunk. Márk Bertalan és Dómján Károly együttesen írt bevezető cikke a Pécsi Tanárképző Főiskolán folyó oktató-nevelő munka helyzetét és feladatait elemzi. A jövendő általános iskolai tanárt olyan munkára kell előkészíteni — írják —, amelynek célja a kommunista embertípus kialakítása. A most végzett tanárok még 30—35 év múlva is tanítanak, s ez a körülmény a főiskolai munkát. távlati szempontból is felelősségteljessé avatja. Szükséges ezért, hogy a tanszéki értekezleteken a főiskolai oktatók mélyrehatóan elemezzék a hallgatók eszmei, politikai és magatartásbeli fejlődését. Néha ugyanis az oktatók hajlamosak lekicsinyelni a hallgatók helytelen ideológiai-világnézeti és erkölcsi megnyilvánulásait. Pedig ezeket nem mindig szabad elintézni „gyerekes csínytevés”, „komolytalanság” vagy: „Mi is voltunk fiatalok!” — megállapítással. Hosszú évek sikereinek és kudarcainak tapasztalatai alapján kialakították a Főiskolán a KISZ-tan ácsadó tanári rendszert, amely nagymértékben elősegíti az egységes nevelés célok megvalósítását, és megjavítja a hallgatók tanulmányi fegyelmét, szakcsoportokon belüli közösségi életét. Megtudjuk a tanulmányból, hogy a főiskolai hallgatók tanulmányi átlaga évről évre 3,6—3,8 között mozog. A legutóbbi Országos Diákköri Konferencián a hallgatók derekasan helytálltak. A KlSZ-kulturá- lis seregszemlék alkalmával a Főiskola énekkara évről évre kimagasló teljesítményt ért el, a legutolsó keszthelyi Helikon-ünnepségeken valamennyi kultúrcsoportot aranyéremmel jutalmazták, A hallgatók részt vesznek több általános iskola úttörőfoglalkozásán is. Dr. Szántó Károly „Vizsgálatok a felsőoktatási előadás köréből” című érdekes tanulmánya az oktatási módszerek korszerűsítésével foglalkozik. A szerző száz másodéves hallgatón végzett felmérése eredményeként megállapítja, hogy mfg a jól tagolt és hangsúlyozott előadást 96 százalékban helyesen rögzítették a hallgatók, addig a hangsúlytalan, „sima” előadást csak 63 százalékban. A humán szakosok csoportjában 95 százalék rém hiányolja a táblai vázlatot, míg a reálszakosok 100 ;■ valókban igénylik azt. Miért? A humán szakosok indokolása: „— Nem hiányolom, mert az előadó idejéből sokat rabol el, s így egy-egy órán annyival is többet hallgathatok az anyagról, amennyit az előadó megtakarít a vázlatírással.” Az ellentétes álláspont szerint: „— Szeretem a jó vázlatot, mert nem folyik szét az anyag lényege, könnyebb a jegyzetelés, a jegyzet is áttekinthetőbb.” Felmérte a szerző a hallgató otthoni tanulásának módszerét is. Eszerint csak a tanári előadásból 4 százalék, saját jegyzeteiből 24 százalék, nyomtatott jegyzetből (tankönyvből) 34 százalék és kombinált módszerrel 38 százalék tanul. A legnagyobb hatékonyságú kombinált módszernek az bizonyult, ha a hallgató a lejegyzett tanári előadást összevetette a nyomtatott jegyzet anyagával. És milyen tanulási módszerrel tanulnak fiataljaink? Erre is választ ad a tanulmány. A hallgatók többsége a lényeg aláhúzását, illetőleg az összefüggések kiemelését jelölte meg tanulási módszerként, s jóval kevesebben voltak olyanok, akiknek mód- ■ szere a sokszori olvasgatás, a hangos vagy gondolatban való felmondás volt. A tanulás jobb előkészítése érdekében viszont a hallgatók többsége azt kérte, hogy az előadók a nyomtatott jegyzet tartalmát frissítsék fel a tudomány új eredményeivel, új gyakorlati példákkal, élményszerű anyagokkal. A tanári képességek közül elsősorban a szaktudományokban való szakmai biztonságot, a lényeglátást, az érthető. rendszeres, logikus és színes előadást becsülik a hallgatók. Dr. Dómján Károly „A gyermeki világkép fejlődését meghatározó tényezők” című tanulmányában elsősorban a személyiség és a külvilág pszichológiai kapcsolatának problémáját elemzi. A biogenetikai, majd a mechanisztikus szemlélet alapján álló elméletek ismertetése után megállapítja a szerző, hogy a személyiség és a külvilág pszichológiai kapcsolatának valódi megoldása csak a dialektikus determinizmus elvének alkalmazása alapján lehetséges. Fejtegetéseit számos példával igazolva megállapítja, hogy a gyermek világképe nemcsak az ismeretek mennyiségét tekintve tér el a felnőtt világnézetétől, hanem minőségileg is, a valóság tükrözésének színvonalától függően is. Majd a gyermek személyiségének és világképének kialakulását és fejlődését vizsgáló. nyugati pszichológusok nézeteit bírálja a szerző és helyesen rögzíti a szovjet és hazai kutatók álláspontját: a gyermeki világkép nem spontán fejlődés során, hanem a külső tényezők, a felnőttek magyarázatai és általában az egész oktató-nevelő tevékenység hatására alakul ki és fejlődik. Dr. Komlósi Sándor tanulmányában a család pedagógiai légkörének és a tanulók tanuláshoz való viszonyának összefüggését vizsgálja. A családok pedagógiai légkörének vizsgálatára 11 tényezőt választott a szerző: a szülőle politikai állásfoglalását és munkához való viszonyát; a családtagok egymáshoz való viszonya keretében: az apa és az anya, a szőlők és a velük együttélő nagyszülők, a szülők és a tanuló, illetőleg a testvérek közötti viszonyt A négy éven át vizsgált 89 családban a fentieken kívül még megvizsgálták a szülők pedagógiai érdeklődését, az: iskolával való együttműködést, a szülők részéről a tanulónak a tanulásban nyújtott támogatást, a szülők nevelési módszereit, a tanuló napirendjét és otthoni házimunkáját. A sok táblázat, grafikon könnyen áttekinthetővé teszi a felmérés eredményét. A vizsgálati anyagból leszúrt végső következtetés szerint a családtagok kapcsolatára vonatkozó tényezők voltak a legpozití- vebbek, utánuk a szülők munkához való viszonya és politikai beállítottsága következett. Legtöbb kívánnivalót hagytak maguk után a különleges nevelési tényezők. A pedagógusoknak nagy a felelősségük: a legelmaradottabb területen: a szülők, a család pedagógiai tevékenysége területén kell komolyan segíteniük. A testnevelésnek a világnézeti nevelésben betöltött szerepével foglalkozik dr. Kálmánchey Zoltán. A testnevelés területén minden résztárgy alkalmas világnézeti nevelő hatások elérésére. A gyakorlati jellegű résztárgyak elsősorban természet- tudományi vonatkozásban kínálják a világnézeti nevelés lehetőségeit, míg az elméleti stúdiumok — főleg a testneveléselmélet — társadalomtudományi oldalról nyújtanak segítséget a világnézeti nevelés számára. A szerző sürgeti a nemzeti önismeretnek a sportban is fontos kialakítását, de ugyanakkor könyörtelen harcot is hirdet a nacionalizmusnak a sport területén ma még meglévő maradványai ellen. Hibáztatja az egyes, megváltónak hitt edzési rendszerek szolgai, kritikátlan átvételét, és azt a komzopolitikai ábrándot, amely a nyugati „szabad világban” a sport területén való korlátlan lehetőségekről képzeleg. A mezőgazdaságban a termelőerők és a termelési viszonyok fejlődésének néhány problémájára világít rá Kertész István. A mélyenszántó tanulmány gazdasági ciklusok szerint elemzi az ipari és a mezőgazdasági munka termelékenységét. Rámutat a mezőgazdasági termelés gyorsütemű fejlesztésének feltételeire, az egyéni és a társadalmi érdek összhangjára. Gondosan elemzi a háztáji gazdaságok létének szükségességére, illetőleg annak negatívumaira vonatkozó nézeteket, megállapítva: csak a közösből származó jövedelem növekedése teszi lehetővé, hogy megszűnjék a termelőszövetkezeti parasztság érdekeltségének „kettősségén” belül a háztáji gazdaságok fejlesztésének elsődlegessége. Bük Pál „A magyar katolikus egyház és a fejlődéselmélet’ című tanulmánya bevezető részében azt fejti ki, hogy a vallásos világnézet elleni harc az eszmei offenzíva része, majd a különböző hittankönyvekből vett idézetekkel igazolja, hogy a katolikus szerzők a világnézet és a tudomány közti ellentmondást elkendőzni igyekeznek. A neoto- mista álláspont hazai jelentkezését ismertetve megállapítja: bár nálunk is megtalálható a tudomány tényleges fejlődési tendenciáihoz viszonylag kevésbé alkalmazkodó neotomista állásfoglalás, mégis erősödnek a rugalmasabb, ügyesebben alkalmazkodó tendenciák, amelyeknek kiváltója az emberek tudatának rohamos fejlődése, a tudomány haladása és a tudományos világnézet terjedése. Dr. Temesi Mihály „Mutatvány Ormánság nyelvatlaszából” című tanulmányának elején az Ormánság nevének eredetével is foglalkozik. Ezt a területet Kiss Géza Ormányságnak, Kodo- lányi János pedig Ormánságnak nevezi. Maguktól az or- mánságiaktól csak a negyvenes évek óta olvassuk gyakrabban ezt az elnevezést. A névmagyarázók egy része szerint a török urman, ormán = erdő, hegy szó származéka, mások a magyar orom szóból, iletőleg a finnugor ormágy, ormány (földhát, keménysziget) szóból magyarázzak. E terület 45 faluja nyelvének vizsgálatával foglalkozott a szerző tíz éven át. Tanulmányúján megfigyelte, hogy az Ormánság egymással szomszédos helyi nyelvjárásai között hangtani, alaktani téren és szókincsben is több-kevesebb eltérés van. Ezért sokrétű gyűjtési eljárással kellett dolgoznia. A készülő zselici tájatlaszról ir dr. Rónai Béla, aki a Zselicségben 39 kutatóponton végzett szóföldrajzi vizsgálatokat mintegy 500 kérdést tartalmazó kérdőfvrend- szer alapján. A kutatópomto- kioo magnetofonfelvételeket is készített. Ezek nemcsak a fonetikai fontosság ellenőrzését szolgálják, de alkalmasak a zselici nyelvjárás szemléltetésére és a magyar folklór hiedelemmondákban amúgy is szegény anyagának gyarapítására is. Az ifjúsági irodalom kiváló szakértője, dr. Kolta Ferenc a gyermekek olvasáslélektani vizsgálatának néhány feladatát ismerteti az ifjúsági irodalom problémáiról Prágában 1964-ben tartott nemzetközi kongresszuson elhangzott felszólalásában. Kolta tanulmánya szembeszáll azzal a régi megtámadhatatlannak látszó tanítással, hogy a gyermek nem alkalmas művészi élmények befogadására. Bár elismeri, hogy még igen sok megfigyelésre, tudományos elemzésre van szükség, mégis kimondja, hogy a gyermek is alkalmas esztétikai élmények befogadására. Ezért javasolja, hogy a mai gyermek olvasáslélektani és irodalomszociológiai vizsgálatát mielőbb kezdjék meg. Az Országos Széchényi Könyvtár folyóirattárában végzett kutatásai alapján a Tanácsköztársaság művelődéspolitikáját elemzi az egykorú ifjúsági folyóiratok tükrében dr. Tóth István. Megállapítja, hogy a Tanácsköztársaság idején 16 > ifjúsági folyóirat jelent meg, valamennyi életkori sajátossághoz alkalmazkodó tartalommal. Az ekkor megjelent művészi értékű alkotások közül nem is egy az új tanterv célkitűzéseinek megfelelően általános iskoláink magyar irodalmi olvasókönyvébe is bekerült. Selymes Ferenc Puskin Falu című versét és annak magyar fordításait elemzi. A fordítások egybevetésével felállítja azt a mércét, amelyet a fordítótól méltán el lehet várni: ismernie kell az átültetésre kerülő vers keletkezésének történetét, költője életútját, fejlődésének különböző állomásait, esztétikai eszményeit, az átadó nyelv fejlettségi fokát stb. Hans Weil főiskolai német lektor rövid összefoglalását adja a német nemzeti irodalom fejlődésének a XVIII. századtól napjainkig. Tanulmányának különösen érdekes része az, amelyben a szocialista irodalom * 1945 utáni eredményeit elemzi. Szita László történeti tanulmánya igen fontos helyi témát tárgyal: o pécsi ipari proletariátus kialakulásától 1921-ig kíséri figyelemmel a szerző a pécsi ipari munkásság számbeli gyarapodását, összetételének alakulását, területi elhelyezkedését. Bár a szerző munkája még kezdeti stádiumban van, a közölt részek rávilágítanak arra a kapcsolatra, amely a pécsi ipari proletariátus eredetét, összetételét, szervezkedésének irányát jelzik. Székely Júlia gondolatokban gazdag tanulmányt irt a zongoratanítás módszeréről. Axiómaszerű megállapításai a zongoratanításnak, mint nevelési eszköznek pedagógiai vonatkozásaira utalnak. Igazat kell adnunk a szerzőnek: bármely remekmű megtanulásához elengedhetetlenül szükséges az emberség, az igazsághoz való ragaszkodás, rendszeretet, figyelem és vasfegyelem. A kötet végét a rajztanszék tanárainak (Platty György, Kele Sándor, Cseh László, Horváth Olivér és Pandur József) művészi munkáiból vett reprodukciók színesítik. T-») (— Jelen esetben & nyugatnémet imperialista vezető köröket, mert... folytatása a vízsz. 1. és 67., valamint a függ. L és Sf. sz. alatt.) Vízszintes: 1*. önhltt, beképzelt. 17. Régi fegyver. 18. A tömlőbe- lűek osztályába tartozó tengeri állatok. 19. Előidézője. 21. s.. Cache (R — A +’), hegycsúcs Skóciában. 22. Hivatali helyiségek. 23. Jele: An. 25. Összevissza, ígérd. 26. Svá- bosan becézett női nevet. 27. Kegyetlen elnyomó. 29. D + U. 30. Mai üdvözlés Göre Gábor helyesírásával. 21. Idegen igen. 32. Hiányos nátha. 23. U-val a végén Samoa szigetek egyike. 35. Éktelen szín. 36. Hiányosan oszt. 37 Fordított kutyák. 39. ö-vel a végén fordított tüzérségi tűz. 41. NB. 42. Növény része. 43. Ennek előkészítését nyíltan teszi az NSZK. 45. Kedveskedővé (ékezetcsere). 47. Az NSZK ilyen követelésekkel lépett fel a szomszédos országokkal szemben. 49. Kuruzsló gyógymód volt. 50. Felpénzt. 51. Utcákon! 53. Nagyváros Kínában (+’). 54. Ógörög utcalányok. (Eredeti helyesírással. A = E, —1li 55. Kiejtett mássalhangzó. 57. Kevert férfinév. 59. Radlrozás. 60. Mértékegység rövidítése. 61 Helyhatározó. 83. D- vel a végén baranyai község. 65. G-vel a közepén régi énekes. 66. Tízen aluli római szám + mássalhangzó. 70. liil. 71. Somogy megyei község (—'). 72. Becézett ide^ gén férfinév, 73. Fonetikusan mondott. 75. Ilyen felek is vannak. 76. Nem egészen egy. 78 Tó Skócia északi részén. 80. ... szájú, ügyetlen, mamlasz (—’). *1. Becézett női név. 83. Hátlan rés (+’). 84. Idegen pénz többese. 86. — zúg párja. 87. Mellékvese hormonja. 90. Vajon sömör (+’). 92. Tiltószó. 93. Cseremiszek. 94. E szóval kérdez a süketnéma. 95. Szépséghibás (első kockába két betű). 96. Slléc darabjai! 98. Ka- ronülö búcsúszavak! 99. Kútperem. 101. Szóösszetételekben föld. 102. Egy bizonyos személy. 104. Fajkutyája. 106. Durva megszólítás. 107. Pakisztáni folyó + magánhangzó. 108. Tartalmatlan fecsegés. 110. Becéze'tt idegen női név. 111. Barát a cigány nyelvén. 112. Ennek a megszerzésére törekszik az NSZK. (7. kockába két betű.) 115. Mim a viza. M, az. Függőleges: 2. Macska jelzője. 3. Változat. 4. Különleges berendezésű helyiség műsorok céljára. 5. Becézett női nevet. 6. Fordított kukorica eledel (-(-’). 7. Sportklub rövidítés. (Fővárosi.) 8. Ami a sóhajból kihallatszlk! 9. Katonai vezényszó sorakozásnál. 10. Azonos mássalhangzók. 11. Megfordult a főszakáes! 12. LG. 13. Barnás színű arcbőrkeverék! 14. Kaució. 15. Engedetlen, makacs. (+’). 19. Földközitengeri kikötőváros. 20. N ől név. 23. Régi váltópénz. 24. YO. 27. Dühösködik zsargonja. 28. Már hajnalban mennek dolgozni. 31. Először lép fel valahol. 34. Rejtvényfejtés. 37. Anyagi veszteség éri. 38. Fordított élősködő. 40. Állatok násza (R = É). 43. Nagy német költő. 44. Állam az USA-ban. 46. Fordítva csomózz. 47. A hét vezér egyikének neve keverve. 48. Aromát, helytelen helyesírással. 52. „A” kézifegyver. 56. Karjaiba zár. 58. Egy szó a sírfeliratokból (G = J). 60. Fizetési haladékot adó. 62. Község Somogybán. 64. Templomi eledelen. 66. Indián törzs papja. 68. Ügymondják. 69. Éppen- hogy csak él. 71. Lengyel származású 48-as tábornok. 74. Bent ette! 77. Taktus. 79. Ütlegelsz. (Utolsó kockába két betű.) 81. Kiejtett mássalhangzó. 82. ;,A” SOL magyarul. »4. Igekötő. 85. T-vel az cinjén alig tud menni. 88. Ohió állambeli helység a Grand Lake tó közeiében. 8». «A’t mégesak kezdeti stádiumában gyógyítható betegség. 90. Nyereg része. 91. Nagyon vágyik valamire. 94. Növény. 97. Jablonovoj hegységben eredd folyó, amely Oljokmlnszknél ömlik a Lévába (A = É). 99. Megzavart kémet. 100. Névelös Pest megyei község (negyedik kockába két betű). 106. Északi férfinév. 108. ÜTN. 109. Holt nyelven fordítva, enyém. 112. AI. 113. Üres víz. 114. Fél ruha. Beküldendő: a vlzsz, 1.-, 67., valamint a függőleges l. és 39. sz. megfejtése április 30-ig a KISZ megyei bizottságára (Pécs, Rét u. 4.) A in. fordulóban könyvjutalmat nyert: Barna Andrásné Pécs, Lajos Tibomé Villány, Kakas István Hosszúhetény, Hoífer Gyuláné Pécs, Brunner Márta Pécs. A IV. forduló helyei megfejtése: Kész lenne az egész emberiséget magával rántani a legszömytgbb atomhalálba.
