Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-24 / 96. szám

MENJÜNK ESZEKRE, a szomszédos Jugoszlávia hoz- .zánft legközelebb eső városá­ba,, a hullámzó Dráva part­ján fekvő kis metropolisba, Szlavónia „fővárosába”, mely a két országot egykor elvá­lasztó, ma összekötő Dráva torkolatától 25 kilométerre fekszik. Régen egy nagy fo­lyamsziget segítette át itt a széles pannon folyón az északról délre és délről észak ra igyekvő vándorkereskedő­két. Aki Eszékre észak felől ér­kezik, újonnan épült beton- hídon, áld pedig délről, év­százados platánok hosszú sor­fala között kerül be a város­ba, melynek peremén a ma­gyarok számára olyannyira honos hangulatokkal, házso­rokkal és tipikus pannon ízekkel, színekkel ismerke­dik meg. Hamarosan elérjük a virágos, pázsitos parkokkal díszített város szívét, a köz­pontot, ahol a kereskedelmi és kultúráiét legszebb létesít­ményei vannak, ahol — mint mindenütt külföldön — any- nvit lehet nézelődni, szem­lélődni. Innen csak néhány lépés az Újváros, a parkosított és szabályozott Dráva part va- 'amint a téli kikötő. Az ide­gen nehezen döntheti el ma­gában mi szebb: a hosszú parti sétány vagy pedig az ódon hangulatot ébresztő erőd. a népszerű Tvrgya, melynek 1719-ben épített fa­lai között meghitt utcákon, parányi tereken merenghet el az ember Eszék évezredes múltján és azokról a régi időkről, amikor még a római lésiók jártak erre. A török hódoltság véres, nehéz esz­tendeiben sok hadi árainak volt kiinduló vagy végponti a ez a város. Az erőd a török időkben stratégiai és kato­nai centrum volt. kétszáz Evvel eze­T.íWt 17 500 lakosai, messzi­földön híres ferences- és ka­pucinus kolostorral, fejlett ke­reskedelemmel, eszes és, szor­galmas emberekkel dicseked­hetett. Eszék, habár a sző telíes értelmében vett újabb­kor; fejlődés csak száz év előtt kezdődött, amikor Eszéknél befejezték a Dráva medrének szabályozását és megépítették első vasútvona­lát is. A két új forgalmi té- nvező elősegítette a kereske­delmi tőke halmozását, mely­ből fokozatosan egy igen je­lentős gyáripar is kifejlődött. Ennek köszönheti a város inari hagvományait és léte­sítményeit, és azt, hogy a lakosság 50 százalékát foglal­koztató ipar ma’ az összter­melésben 60 százalékkal sze­repel, vagy hogy az eszéki mezőgazdasági gépipar Ju­goszláviai gépipari termelé­sében 12 százalékkal vesz 'észt De van még egy 110 éves gyufagyára, az egykori SoMrht szappan gyárból ki­nőtt Saponia kombinátja, to­vábbá len- és selvemgyára, a fa-, kefe-, cipő-, bőr- és más svárak sora, nagyforgalmú folyami rakodója, sók kisebb nagvobb kereskedelmi válla­Eszéki képeslap lata, és szép tradíciókkal ren­delkező kisipara. Az eszéki bankok 24 000 takarékbetét könyvecskét kezelnek, s ezek ez évi februári szaldója meg­haladta a 4,5 milliárd diná­ros összeget. A nyugodt ütemű gazda­sági haladással változott a város külső képe is. A nyu­gat—kelet irányát követő hosszanti transzverzálissal párhuzamban, de ettől kissé délebbre halad ma az új vá­rosvonal, sok nagy lakópalo­tájával, új építkezési stílu­sokban, pompázó utcákkal és terekkel. KORA REGGEL zúgnak a gyárszirénák, hangjuk mesz- szire terjed a pirostetős há­zak felett egészen a város nevét viselő mezőgazdasági kombinátig és a termékeny humusz alatt rejlő agyagos földet bányászó téglagyárig. A sürgető dudaszó mozgásba hozza az álomból ébredő kör­nyék dolgozóit. A bútoripar és gyufagyár nyersanyagszükségletét a kö­zeli nagykiterjedésű erdők fe­dezik, a mezőgazdasági kombi­nát ellát j a a bőrgyárat és a nagy- multú Union-malmot. Ugyan­akkor maga a kombinát is rendelkezik ipartelepekkel. — Csokoládégyára az idén el­érte a 6000 torAiás termelést (és egymillió dolláros expor­tot). Cukor-, cukorka, keksz-* tejpor-, kender- és olajgyára a legmodernebb gépekkel dől gozik és az ipari logikával szervezett mezőgazdasági, földművelő és állattenyésztő üzemekkel szorosan együtt­működik. A kombinát sajátos élet­módja rányomja bélyegét nemcsak Eszék, hanem egész Szlavónia életére. Innen sze­rez ihletet a többi kombinát, a sok szövetkezeti üzem és magántermelő gazda. Itt szö­vődik egybe nemcsak az ipar és mezőgazdaság, hanem a szocialista nagyüzemi birtok, a nála kisebb szövetkezeti üzemmel és a még kisebb ma­gán földművessel. Egybehan­golt kooperációjuk új színt ad a társadalmi és emberi viszonylatoknak, új ideákat hirdet a szocialista ország­építésről. A magas termelékenység magasabbra emeli a jövedel­meket is, mert a kombinát­ban dolgozó munkások vagy vele kooperáló magánföldmű­vesek keresete jórészt a kom­binát üzleti sikeredtől függ. így pl. a szőlősi gazdasági egységben a földmunkások 70—75 ezer, de a traktoris­ták némelyike 178 ezer di­nárt is keres havonta, s a vállalatnak még mindig ma­rad elég pénze az üzembőví­tésekre, rekonstrukciókra. Az idén egymilliárd dinárt for­dítanak az üzemeik gépesíté­sére: a kukorica-* búza- és cukorrépa feldolgozás műsza­ki szintjének emelése és az idénymunka minimumra csők kentése érdekében. Ezzel még magasabbra emelkedik az állandó munkaviszonyban dolgozók keresete, mert be­látják, hogy minden újítás gyarapítja a kombinát beru­házási-, takarék- és újrater­melési pénzalapjait; A kör­forgásban az -egyik fogaske­rék szabályos forgása pontos és szabályos működésre kész­teti a másikat, a harmadikat. * De térjünk talán vissza a városba és nézzünk szét Eszék kulturális létesítmé­nyei között A SZÍNHÁZI ßS ZENEI ÉLETNEK hagyománya van Szlavónia központjában. Itt alakult meg másfél évszázad­dal ezelőtt a Balkán-félsziget első festőiskolája és kilenc­ven éves immár 1 a Szlové­niai Múzeum is. A könyvtá­rak évente közel háromszáz- ezer könyvet adnak ki olva­sásra. A színházikultúrát egy drá­mai és egy gyermekegyüttes, továbbá a Bábszínház ápol­ja és fejleszti. A zenét a nagy zeneiskolán kívül 25 klubba tömörült és 7000 ta­got számláló Zenei Ifjúság propagálja és teszi frisséivé] tozatossá. Újabban folyóira­tot indított a népes tagság informálására; érdekes beszá­molókat, kritikákat olvasha­tunk benne a hangversenyek­rSL, operaelőadásokról, zene­szerzőkről. Az eszéki képtár újonnan megnyitott csarnokaiban a város nagy szerzőinek művei sorakoznak, az intézmény azonban nem elégszik meg a betévedő látogatók megnye­résével, hanem a kultúrát és művészetet kisugározza a kör nyék falvaiba is, ahol kép­kiállításokat rendez, és ahon­nan látogatásokat szervez az eszéki csarnokokba. Állomá­nyából ez év februárjában Zomborban állított ki műve­ket, júniusban Pécsett ven­dégszerepelj augusztusban pedig a makedón iái Ohrid- ban. A köréje csoportosuló képzőművészek elismert al­kotók és évtizedek óta érde­mes munkásai az ország mű­vészi életének. ESZÉK ISKOLAIBAN kb. 30 000 gyermek és ifjú tanul elemi iskolákban, gimnáziu­mokban, középfokú szakisko­lákban, a közgazdasági fa­kultáson, a pedagógiai és mezőgazdasági főiskolán. ök és a gyárakban töme­gesen dolgozó fiatalok teszik zajossá, zsibongóvá a négy mozitermet, a sok tánclokált és este a nagy korzót, melyen kínnal vergődik át a villa­mos. Az idősebb (és pénze­sebb) nemzedék a négy szál­loda kávéházaiban szórako­zik, cseveg, udvarol és poli­tizál, az idegenek és legmódo­sabbak a Turist-szálló taver- jában vagy a nevezetes Csingílíngi csárdában húzat- ják maguknak a cigánnyal. A Csingilingi csárdát nem szabad elszalasztani már csak azért sem, mert nevéhez, kül­sejéhez és múltjához sok „igaz” legenda fűződik. Töb­bek között az is, hogy a* udvarán lógó ősi harang, ha megkondítják — szebben szól mint az eszéki vagy gyako- vói nagytemplomé. Erről per­sze mindenkinek magának kell meggyőződnie a frissen fogott halból készült csípős és gőzölgő halászlé — a lí­rikus hangulatokat ébresztő jó baranyai szuvinyó mel­lett. K. F. A Jugoszláv Néphadsereg utcája Eszéken Új motorkcrákpártípust konstruállak Csepelen — 3000 példányt gyártanak az idén A Pannónia motorkerékpá­rokkal iparunknak nem kell szégyenkeznie. A kiváló „Pan- csik” polgárjogot szereztek maguknak a világpiacon. S nemcsak nálunk, hanem a külföldi országutakon is sű­rűn lehet velük találkozni. — A jó hírnév kötelez, s a fejlődéssel nem szabad meg­állni! — vallják a csepeli motorkerékpárgyár konstruk­tőrei, s P—10 névvel új Pan­nónia típust készítettek. A régebbi Pannónia T—5 típus elemeit felhasználva, olyan korszerű motorkerék­párt szerkesztették, amely napjaink megnőtt igényeit is Az „OPINIA“ a fogyasztókért Lengyelországban egy évvel ezelőtt létrejött a Fogyasztók Közvéleménykutató Irodája, az „Opinia”. (A szó magyar jelentése: „vélemény”). Az in­tézmény tevékenysége kétirá­nyú : egyrészt a termelőket tájékoztatja arról, hogyan vé­lekedik a vásárlóközönség az általuk előállított árucikkek­ről. másrészt megismerteti a vásárlókat a piacra kerülő új áruk jellegzetességéről. Sőt, feladatai közé tartozik a ke­res 'rt s1 okítása is: ennek kö­zéppontjában a jó ízlés for­málása. a technikai újdonsá­gok előtérbe állítása, a helyes táplálkozás népszerűsítése stb. áll. Az. iroda működését a pél­dák érzékeltetik a legjobban. Az elmúlt ét? decemberében *z „Opinia” nagy kiállítást rendezett „Az iskolában és otthon” jelszóval. A kiállítá­son mindaz a bútor, ruhada­nab és élelmicikk szerepelt, amire a gyermekeknek csak szükségük van. Teljesen be­rendezett gyermekszobák és serdülő gyermekek tanulószo­bái, divatos ruhácskák és ka­bátok, különféle iskolakö- peny-modellek, tréningruhák, játékok, iskolabútor-mintatí- pusok. stb„ s nem utolsó sor­ban olyan élelmicikkek, ame­lyeknek nagy szerepe van a szervezet fejlődésében. A be­mutatót tanácsadó-szolgálat, mintaétrendek és ételkóstolók egészítették ki. A kiállítás anyagát a legjobb tervezőin­tézetek szállították: a Köny- nyűipari. Központi Mintater­vező Iroda, a Bútoripari Köz­ponti Tervezőintézet, valamint több élenjáró ipari üzem és laboratórium. A kiállítás sok tízezernyi látogatójának bemutatták ho­gyan kell ésszerűen berendez­ni a gyermekek és a serdülő- lufeaa sávé ßatakfe stábbá­ját. Általános tetszést arattak például a különféle típusú, ér­dekes és praktikus emeletes ágyak, amelyek nagy hely- megtakarítást tesznek lehető­vé az általában kis területű modern lakásokban. Az „Opinia” másik kiállí­tásának egyik eredménye a turista- és sportfelszerelésre vonatkozott. A látogatók ja­vasolták. hogy gyalogturiszti­kai célokra gyártsanak köny- nyebb sátrakat és hálózsáko­kat, változtassák meg a háti­zsákok formáját, gyártsanak kapcsos cipőket, stb. Egy harmadik, szintén kér­dőívekkel összekapcsolt kiállí­tás célja az volt. hogy meg­tudakolják, hogyan vélekedik a vásárlóközönség a cipőkről. A többi kiállításon a láto­gatók véleményt nyilvánít­hattak a bemutatott világító berendezésekről, háztartási gé­pekről. húsfélékről és hideg- konyha-készítményekről, stb., stb Az összegyűjtött kérdőíveket az „Opinia” az érdekelt gyá­raknak és trösztöknek meg­küldi, ha pedig az érintett kérdések jellege megkívánja, eljuttatja a megfelelő minisz­tériumnak. A fogyasztók nem minden kívánsága és javasla­ta teljesíthető, legalábbis nem azonnal. Ennek oka főképpen a szükséges nyersanyagok hiá­nya. a technológiai nehézsé­gek, stb. A termelők azonban szívesen fogadják az ilyen „teljesíthetetlen” kívánságokat is, mert megkönnyíti számuk­ra az áruválasztékra, -ellá­tásra, sőt a beruházásra vo­natkozó távlat; tervek kidol­gozását. A kérdőívek azonban egy­magáikban nem elegendők. Az ..Opinia” ezért maga is végez áruminőség-vizsgálatokat. il­letve ilyen feladatokkal bíz meg kiváló szakértőket és szakértő-csoportokat. Ilyen vizsgálatok derítették fel töb­bek között, hogy egyes mű­anyag háztartási cikkek alkal­matlanok. Az „Opinia” nagy súlyt he­lyez a piacra kerülő árucik­kek kritikai értékelésére és az értékelések nyilvánosság előtti közzétételére. Fontos. hogy az egyes árucikkek jövendő vásárlóit ne érje csalódás, hogy a vásárlóközönséget idő­ben figyelmeztessék, ha olyan áru kerül a piacra, ami nem váltja be a hozzáfűzött remé­nyeket. Persze, ez csak az „Opinia” egyik célja A má­sik. amely talán még fonto­sabb az előzőnél: a vásárló- közönség körében annak a meggyőződésnek kialakítása, hogyha az „Opinia” „nem”-je kiszűri a rossz árucikket. — ugyanakkor az „igen”-je ga­rantálja a jó minőséget — vagyis értékeléseire minden esetben teljes bizalommal tá­maszkodhatnak. Mindez még egy igen lénye­ges dolgot biztosít; azt, hogy az Opinia” a termelők sze­mében is egyre rangosabb szerepet játszik. Andrzej Mozolowski kielégíti. A rég! motorblok­kot a változó hőterhelést sok* kai jobban elviselő széles bor­dázató hengerrel látták el. Ez hosszú élettartamú és nagy igénybevételt bír ki. A motor nem melegszik túl és így tel­jesítménye állandó marad. A P—10 óránkénti maximá­lis sebessége 120 kilométer, 100 kilométerenként 3,6—4.5 liter üzemanyagot fogyaszt, s 16—18 lóerő leadására képes. Érdekes megoldást alkal­maztak a mellső villa szer­kesztésénél, amelyre olaj- hidraulikás lengéscsillapítót szereltek. így nemcsak az utazás lesz kényelmesebb, ha­nem az útitárs is biztosabb. Kényelmi és biztonsági célt szolgál a régebbi típusúaknál hosszabb hátsó teleszkóp, ru­gótag is. Ennek belső kikép­zését úgy oldották meg, beér­nem fordulhat elő olaielfo- lyás. Az új motorkerékpár te­leszkóprugói kiváló stabili­tást biztosítanak és jelentő­sebb karbantartást nem igé­nyelnek. A P—10 a korábbi tínus1' motorkerékpároktól e1tó-' nyerget is kaDott. A kétt"'- ülés habgumibélésén kívül vékony húzórugók és két nvo- mórugó biztosítja a kénvel- mes utazást. Uj vonalú for­mában tervezték meg az üzem anyagtartályt és a csomag­tartót is. Mikor kezdik sorozatban gyártani a P—10-et? A kísérleti példányok M- tűnően beváltak a nagyigényű próbák alatt, s így most már a sorozatgyártás előkészítése folyik. A sorozatgyártást te­hát hamarosan elkezdik. Úgy tervezik, hogy már az idén 3000 P—10-est gyártanak Csepelen. T. E. Eszéki dl városrész

Next

/
Thumbnails
Contents