Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-21 / 93. szám

napló 1966. Április sl 2 Malinovszkij marsall Dunaújvárosban ELVEK és gyakorlati lehetőségek Húszéves a Német Szocialista Egységpárt Fidel Castro beszéde Havanna: A kubai fővárosban kedden ünnepi ülésen emlékeztek meg a Playa-Giron-i győzelem 5. évfordulójáról. Az ünnepségen nagy beszédet mondott Fidel Castro miniszterelnök. Castro beszédében méltatta a győzelem történelmi jelen­tőségét. Beszédének további részé­ben a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára kitért a gazdaság- fejlesztés kérdéseire, főképpen a mezőgazdaság problémáira és a káderképzésre. Saigon: A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front harcoló alakulatai szerdán rajtaütöttek az An Khe mel­letti amerikai katonai repülő­téren. A sikeres akciót szín­lelt tüzérségi támadás vezet­te be; hazafiak aknavetők és kézifegyverek tüzének fede­zete alatt behatoltak a légi- támaszpont területére és rob­banó tölteteket erősítettek két Hercules típusú csapatszállító repülőgép testére; Az őrszemélyzet észrevette a szabadságharcosokat, akik­nek azonban a hajnali szür­kületben sikerült épségben visszajutni társaikhoz. Kis­vártatva robbanás reszket- tette meg a levegőt — a robbanótöltetek üzemképte­lenné tették a Hercules re­pülőgépeket. ÍJtí Az An Khe-i repülőtér 416 kilométernyire északra fek­szik Saigontól, s katonai szak­értők szerint a világ egyik legnagyobb helikopter-támasz­pontja. A környéken elterülő táborban állomásozik az első amerikai légi gyorshadosztály 10 ezer katonája. Washington: A hiva­talos Washington igyekszik olyan benyomást kelteni, hogy komolyan foglalkozik Mans- fi-!d szenátornak, a demok­rata párt szenátusi többsége vezetőjének hétfőn elhangzott javaslatával. Mansfield indít­ványozta, hogy Burmában vagy Japánban tartsanak ázsiai békeértekezletet az Egyesült Államok, Észak- Viétnam, Kína és a dél-viet­nami „alapvető politikai cso­portosulások” képviselőinek részvételével. A washingtoni külügymi­nisztérium szóvivője kedden este úgy nyilatkozott, hogy az amerikai kormány „ked­vezően” fogadja Mansfield indítványát. Goldberg, az Egyesült Államok ENSZ- megbízottja kedden este megvitatta Johnson elnök­kel a demokrata vezető kezdeményezését. Washington: Az amerikai hadügyminisztérium szóvivője kedden kijelentette, hogy az idén harmincezer amerikai ka­tonát és tisztet vonnak ki Nyugat-Európából. Hozzáfűzte azonban, hogy csak átmeneti létszámcsökkentésről van szó, mert felváltásukra nyomban 15 000 embert küldenek és a tényleges létszámcsökkentés sohasem haladja majd meg a 15 000 főt. A hadügyminisztérium köz­leménye tehát lényegében meg erősíti Stennis demokrata pár­ti szenátor vasárnapi közlését, miszerint harmincezer műsza­kilag képzett katonát vonnak ki Európából, hogy velük nö­veljék meg a Dél-Vietnam­A szovjet hadsereg küldött­sége, élén Malinovszkij mar­sall, honvédelmi miniszterrel, szerdán Dunaújvárosba láto­gatott. A delegációt elkísérte Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Ko­csis József, kohó- és gépipari miniszterhelyettes és Borbánéi János vezérőrnagy, honvédel­mi miniszterhelyettes, a ma­gyar néphadsereg politikai főcsoportfőnöke is. Részt vett a látogatáson F. J. Tyitov, a A tanácskozásról távozóban újságíróknak azt mondotta, hogy az amerikai elnök is he­lyesli a javaslatot. Johnson elnök megnyilatkozása azon­ban — mint a Reuter wa­shingtoni tudósítója írja — politikai megfigyelők szerint nem jelez semmiféle lényeges Párizs: A francia nemzet­gyűlésben a politikai pártok vezérszónokai kifejtették ál­láspontjukat a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági in­dítványhoz. A javaslat elsősorban Fran­ciaországnak a NATO-ból va­ló kiválását ítéli el. Az aláíró 49 szocialista és radikális párti képviselő nevében Guy Mollet indokolta meg a bizalmatlan- sági indítványt. A Francia Szocialista Párt főtitkára amiatt aggódott, hogy az Egyesült Államok a francia kormány döntése következté­ben nemcsak Franciaország­ból, hanem egész Európából is kivonhatja csapatait. Elis­merte, hogy a NATO alapos reformra szorul, mert 1949 óta megváltozott a nemzetközi helyzet, a francia kormánynak azonban tárgyalásokon kellett volna megkísérelnie a katonai szövetség átalakítását. A szo­cialisták helyeslik De Gaulle moszkvai látogatását — mon­dotta Guy Mollet —, de jobb szerették volna, ha az elnök nem „elszigetelt franc-tireur”- ként (partizánként) utazna a Szovjetunióba. Maurice Schumann, a nem­zetgyűlés külügyi bizottságá­nak elnöke, aki nemrégiben tért vissza az Egyesült Álla­mokból, javasolta, hogy De Gaulle találkozzék Johnsonnal. Schumann véleménye szerint Franciaországnak és az Egye­sült Államoknak kezdeménye- zően kell fellépnie egy általá­ban állomásozó amerikai egy­ségek létszámát, a hivatalos közlésnek megfelelően idén az év közepéig Európában körül­belül 210 000-re apad le az amerikai katonák létszáma, majd 1966. végéig 225 000-re emelkedik. Kedden — még Stennis ki­jelentésére reagálva — a nyu­gatnémet hadügyminisztérium szóvivője meglepetten közölte, hogy nincs tudomása az ame­rikai létszámcsökkentésről. A nyugatnémet sajtó bírá­lattal fogadta a hírt, rámu­tatván, hogy az Egyesült Ál­lamok előzetesen nem tájékoz­tatta Bonnt a tervezett Intéz­kedésről. Szovjetunió budapesti nagy­követe Is. A vendégeket a városi ta­nácsháza épülete előtt ünne­pélyesen fogadták. Utána vá­rosnézés következett. Ezt kö­vetően a szovjet katonai de­legáció a Dunai Vasműbe ment: a meleghengermű egyik bejáratánál Veres János, a kombinát pártbizottságának titkára, Répási Gellért műsza­ki igazgató, továbbá a meleg- és hideghengermű vezetői fo­gadták a látogatókat. változást az Egyesült Álla­mok politikájában és nem jelenti azt, hogy az elnök valamiféle nagyobb enged­ményt tett volna „a galam­boknak” a mérsékeltebb wa­shingtoni irányzat híveinek, a „héják”, a háborús pártiak rovására, nos enyhülés érdekében, hogy elhallgassanak a fegyverek és a népek közeledjenek egymás­hoz. Feltűnést keltett René Capi- tant-nak Washington politiká­ját elítélő éles hangú felszó­lalása. A baloldali degaulle- isták vezetője rámutatott, Dél-Vietnam beszédes példája annak, hogy a katonai integ- j ráción alapuló amerikai vé­delem a „protezsált” ország fokozatos elpusztításához ve­zet. A francia kormány dön­tésének egyik nyomós okaként j húzta alá, hogy a vietnami háború kiterjedése esetén Franciaország a NATO tagja­ként belesodródhatik egy vi­lágkonfliktusba, Az Egyesült Államok dél­kelet-ázsiai agresszióját az at­lanti szolidaritás legodaadóbb hívei sem merték védelmükbe venni, csupán azzal érveltek, hogy a NATO-tagság nem ró Franciaországra katonai köte­lezettségeket az atlanti öveze­ten kívül. Robert Ballanger, az FKP parlamenti csoportjának el­nöke leszögezte, a kommunis­ták, bár ellenfelei a De Gaul, le-i rendszernek, nem szavaz­zák meg a bizalmatlansági in­dítványt, mert helyeslik Fran­ciaország kilépését a NATO- ból és az amerikai támasz­pontok felszámolását. Wal- deck Rochet, az FKP főtitkára a francia rádiónak és televí­ziónak adott nyilatkozatában kijelentette, a kommunisták úgy vélik, az egész baloldal­nak arra kellene törekednie, hogy Franciaország a katonai tömböktől független, az álla­mok kollektív biztonságára, az általános leszerelésre irányuló politikát folytasson. Bemutatkozott a labdarúgó-váló »afoft Három külföldön játszott próbamérkőzés után szerdán I este a Népstadionban hazai közönség előtt is bemutatko­zott a világbajnokságra ké­szülő magyar labdarúgó-csa­pat. Budapest—Zágráb 1:1. HÉTKÖZI EDZÖMÉRKÖZÉS: Pécsi Dózsa—Dombóvári Vas­utas 6:0 (2:0). Góllövők: Daka 4, Rónai, illetve Porpácz (ön­gól). A vasmű munkájával ismer­kedve Malinovszkij marsall hosszan időzött a hideghenger­műben levő szovjet gyártmá­nyú hengerállványoknál. Bo- rovszlti Ambrus, az üzem kol­lektívájának nevében tolmá­csolta a munkások, műsza­kiak elismerését: a szovjet gépek és berendezések nagy­szerű segítőtársak, kifogásta­lanul működnek. A dunaújvárosi zsúfolt programot az Aranycsillag Szállóban rendezett ebéd sza­kította meg. Tapolczai Jenő díszes albumot nyújtott át R. J. Malinovszkijnak a du- naúrvárosi látogatás emléké­re, a Szovjetunió honvédelmi minisztere pedig a Luna 9. kicsinyített másával viszonoz­ta a figyelmességet. Délután a szovjet katonai küldöttség a vasmű művelő­dési házában nagygyűlésen találkozott Dunaújváros és a Dunai Vasmű dolgozóivaL Szoviet—szíriai tárgyalások Moszkva■ Szerdán dél­előtt a Kremlben folytatódtak a tárgyalások Koszigin szov­jet és Zuajen szíriai kormány­fő között. Szovjet részről Kovikov mi­niszterelnökhelyettes, Gromiko külügyminiszter és más sze­mélyiségek, szíriai részről pe­dig Makhusz miniszterelnök­helyettes és külügyminiszter, valamint a kormányküldött­ség más tagjai szintén részt vettek a megbeszéléseken. Értekezlet Genfben Genf: Az ENSZ és szakosí­tott intézményeinek pénz­ügyeivel foglalkozó ad hoc szakértői bizottság kedden megkezdte második üléssza­kát Genfben. A bizottság el­ső alelnöke Csatorday Károly nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselő j e. Indonéziai helyzetkép Djakarta: Kedden az in­donéz fővárosban a KAMI szélsőjobboldali diákszervezet százegynéhány tagja megro­hamozta és feldúlta a kínai konzulátus épületét. A diákok kihordták az iratokat és a bú­torokat az udvarra és felgyúj­tották. Az épület falára Kína- ellenes jelszavakat mázoltak. Az épületben csupán két kínai tisztviselő tartózkodott, de a túlerő láttán, nem tanú­sított ellenállást. A NÉMET KÉRDÉSSEL összefüggésben — amelynek megoldatlansága súlyosan ter­heli a nemzetközi helyzetet, s változatlanul egyik fő forrá­sa a feszültségnek — az utób­bi napokban több olyan ese­ményről számol be a világ­sajtó, amelyek részben a helvzet bonyolultságát mu­tatják, részben a megoldás le­hetőségeire figyelmeztetnek. Akár pozitív, akár negatív előjelűek ezek az eseménvek, megérdemlik a figyelmet. Két­ségkívül az egész bonyolult kérdéskomplexus legpozití­vabb része az, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban űjtípusú német állam jött lét­re, s ebben döntő része volt a Német Szocialista Egység­párt megalakulásának, mely­nek 26. évfordulóiát ünneolik most. A Német Szocialista Egvségnárt megalakulása tu­lajdonképpen megoldotta azt a legsúlyosabb problémát, amellyel a haladó erők a wei- mari köztársaság egész ideie alatt oly reménytelenül küz­döttek. Ha már abban az idő­ben sikerült volna létrehozni a két munkáspárt egvesülését,. akkor — minden túlzás nél­kül elmondhatiuk —, az em­beriség elkerülte volna a hit- lerizmust és mindazt, ami eb­ből következett. Amikor a második világháború befeiezé- se után, az akkor még a Szov- ietunlő csapatai által meg­szállt német területen sike­rült létrehozni a kommunista és a szocialista párt egyesü­lését, a weimari köztársaság tapasztalatai minden bi­zonnyal nagy súllyal estek latba. Mégis a döntő az a követelmény volt: a haladó erők olyan erőkoncentráciő- iát teremtsék meg, amelv al­kalmas arra, hogy úitíousú német államot alakítson ki és valóban érvényt szerezzen Németországban a potsdami és jaltai egyezmények rendel­kezéseinek. Mint ismeretes, ezekben az egyezményekben fektették le a győztes hatal- ! mák — elsősorban a Szovjet­unió követelései alapján — azokat az elveket, amelvek- nek érvényesítése megakadá- lvozhatia. hogv Németország újból militarista útra térjen. Ezek az elvek messzemenően érvénvesülnek a Német De­mokratikus Köztársaság poli­tikájában. egész társadalmi és gazdasági felépítésében. A Né­met Szocialista Egységpárt a béke és a haladás útián ve­zeti a N^met Demokratikus Köztársaságot. Egészen más képet mutat Németország nyugati oldala, a Szövetségi Köztársaság, amelynek, kormánya változat­lanul a régi, agresszív politi­kát próbálja feltámasztani és az elveszített háborúért re- vansra készül. A hivatalos nyugatnémet körök persze nem akarják beismerni, hogy ilyen veszélyes politikát foly­tatnak, de az igazság nem a beismerésen, hanem a ténye­ken múlik. A tények azt bi­zonyítják, hogy a nyugatné­met kormány igyekszik fenn­tartani a feszültséget Euró­pában és minden olyan lépést megpróbál elgáncsolni, amely az európai országok békés együttműködésének biztosítá­sára irányul. E politika ve­szélyességével a nyugatnémet közvélemény is tisztában van. Világosan látják ezt a többi nyugati országban is. Ilyen körülmények között a nyu­gatnémet vezető pártok meg­próbálnak olyan jelszavakat hangoztatni és kezdeménye­zéseket tenni, amelyek egy békésebb irányzat látszatát kelthetik, valójában azonban az eddigi agresszív irányzat elködösítése a céljuk. Ilyen kísérlet Erhard kancellárnak az az úgyneve­zett hétpontos békenyilatko­zata, amelyet megküldték kü­lönböző kormányoknak, és amelyben a bonni kancellár igyekszik a nyugatnémet kor­mány békés szándékairól meg­győzni a világot. Több olyan kérdést is megemlít, amely­ről az elmúlt években nagyon sok vita folyt, s amelyekben a nyugatnémet kormány mind ez ideig óvakodott ál­lást foglalni. (Persze, vannak még kérdések, amelyeket még burkolt formában sem érint Erhard nyilatkozata). Jellem­ző részlete ennek az úgyneve­zett nyugatnémet békekezde­ményezésnek, hogy kitér a müncheni egyezményre, amely, mint ismeretes, 1938- ban jött létre, és Hitler ag­resszív szándékainak megfe­lelően odaítélte a Szudéta-vi- déket Németországnak, s ez­zel megnyitotta a kaput Hit­ler előtt Kelet-Európába. A nyugatnémet kormány mind ez ideig nem volt haj­landó elismerni a müncheni egyezmény semmisségét. És most is csak annyit mond, hogy a müncheni egyezmény területi követeléseit a nyugat­német kormány időszerűtlen­nek és ennek megfelelőén ér­telmetlennek tekinti. A mün­cheni egyezménynek azonban csak egyik részlete volt a Csehszlovák Köztársaság el­len támasztott területi köve­telés, lényege a Szovjetunió elszigetelése volt, amit termé­szetesen a történelem messze­menően hatálytalanított, de a nyugatnémet kormány még mindig óvakodik e tekintetben a határozott és egyértelmű állásfoglalástól. Érthető, ha nemcsak a Szovjetunió, hanem más országokban sem veszik komolyan Erhard úgynevezett békekezdeményezését. A HARMADIK ESEMÉNY, amelynek pozitív jelentősége van, — bár természetesen ezt a pozitívumot nem szabad el­túlozni — a Német Demokra­tikus Köztársaság vezető pártja, a Szocialista Egység­párt és a nyugatnémet Szo­ciáldemokrata Párt között megindult levélváltás. A Szo­cialista Egységpárt vezetői évek óta többízben tettek kez­deményező lépést, hogy meg­kezdődjék a párbeszéd a két német állam pártjai, vagy kormánya között. Nyugatné­met részről mind ez ideig mereven elzárkóztak a kezde­ményezések elől és minden ilyen lépés végül is egyolda­lúnak bizonyult. Most történt első ízoen, hogy nyugatnémet részről reagáltak a Német De­mokratikus Köztársaságból érkező kezdeményezésre és valóban megindult a levélvál­tás a Szocialista Egységpárt és a nyugatnémet Szociálde­mokrata Párt között. Arról persze nem lehet szó, leg­alábbis egyelőre, hogy az alap­vető ellentétek megszűntek volna, de azért kétségkívül jelentősége van annak is, hogy megkezdődött a párbe­széd. Az elvek és a gyakor­lati lehetőségek tisztázásán túl a levélváltás hozzájárul­hat ahhoz is, hogy végre lét­rejön valamilyen kapcsolat a két német állam között, ami nélkül a német kérdés megol­dáséi elképzelni nem lebegi Legyen vendégünk Pécsett a fRózs aker then rendezett campingbemutatón! Április 23-tól május 2-ig. Nyitva: 10—18 óráig. Baranya megyei Vegyesiparcikk Vállalat Vietnami jelentésünk A szabadságharcosok úfabb sikeres akciója Európából kivonnak amerikai katonákat A francia parlament NATO-vitája

Next

/
Thumbnails
Contents