Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-21 / 93. szám
i96e. Április 21. napló 3 Műszaki konferencia a széntrösztnél Eredményes negyedév — Zobák- és Béta-akna az élen Minden a minőségen múlik Szerdán délelőtt Pécsett, a Mecseki Szénbányászati Tröszt székházának kultúrtermében műszaki konferenciára jöttek össze a tröszt termelő és kisegítő üzemeinek gazdasági, párt-, szakszervezeti és KISZ- vezetői. Az első negyedév eredményeit értékelő és a második negyedév feladatait meghatározó konferencia az energiahordozók között egyre erősödő verseny jegyében ülésezett. Garamvölgvi János trösztigazgató megnyitója után Pozsgai Károly főmérnök ösz- szegezte az eltelt három hónap tanulságait. veil s munkaszervezést A rendkívül nehéz 1965-ös esztendő után a bányaüzemek vezetői és dolgozói egy, viszonylag zavartalan, egyenletes tervteljesítést biztosító évkezdésre számítottak. Ehhez a megfelelő feltételeket a nagyarányú előkészítő munkák, az új fejtések és a geológiai viszonyok javulása biztosította. Az első negyedév termelési eredményeinek ösz- szesítése azonban azt igazolta, hogy mindezek ellenére súlyos adósságokkal kezdődött az esztendő. Januárban 12 500 tonna lemaradással zárták a hónapot. Különösen Kossuth-bánya és a szabolcsi kerület eredményei maradtak mélyen a tervezett alatt. Kétségtelen tény, hogy ebben az esztendőben is gondot okoztak a geológiai zavargások, a súlyos lemaradás fő oka azonban ennél sokkal inkább a munkaszervezés hiányosságaiban keresendő. Súlyos zavarokat okoztak a gyakori géphibák, kötélpályameghibásodások. A két legnagyobb üzem _ István- és Kossuth-akna —, az első negyedévet végül is 20 ezer tonnás lemaradással zárta. Legegyenletesebben Zobák- és Béta-akna termelt, összesen 16 tonna többletszenet adtak. A legjobb eredmények szinte valamennyi üzemben az elő- vájások területén születtek: minden akna elérte, hogy ma már olyan elővájó csapatokkal rendelkezik, melyek a 4000-es szelvényű vágatokban havi 100 folyóméteres előrehaladást tudnak produkálni. Jelentős tervmódosítás A második negyedév teendőit az ország szénhelyzetének alakulása határozta meg. A készletek felhalmozódása miatt a hazai szénbányászat 500 ezer tonnás tervcsökkentést kapott, melyből a mecseki bányák 50 ezer tonnával részesülnek. Több üzem tervszámait csökkentették, s a korábbi tervektől eltérően a gazdaságtalan mázai részleg december 31. helyett már június 30-án beszünteti a termelést. Differenciáltabb lett a szén iránt megnyilvánuló kereslet. Az érdeklődés kizárólag a minőségi szenekkel szemben egyenletes. A szénfelhasználóknak ma már arra is lehetőségük van, hogy nem megfelelő minőség esetén még azt a szénmennyiséget is visz- szautasítsák, melyet központilag utaltak ki részükre. Mindez a termelő üzemek számára kötelezővé teszi a minőség állandó javítását. Világviszonylatban megnőtt a szénosztályozók és -előkészítők szerepe. A nyersszén minősége romlik, s bár a tisztítás már a bányában megkezdődik, a megfelelően alacsony hamutartalmú végtermék előállítása az osztályo- zókra vár. A termelő üzemek a jövőben megfelelő tar- talékfejtéseket alakítanak ki, s amennyiben a hamutartalom a megengedettnél magasabbra emelkedik, átcsoportosítják a termelést. Jelenleg például Vasas-bányán 45 százalékos a hamutartalom — Szabolcson szintén rossz —, s ez tröszti szinten komoly értékesítési gondokat okoz. Intézkedjék a NIM Az 50 ezer tonnás tervcsökkentés bizonyos létszámfelesleget eredményez. Az improduktív és termelő műszakok összehasonlítása ugyancsak az ésszerűbb létszám- gazdálkodásra figyelmeztet. A jelenlegi feladatokat a tröszt kevesebb dolgozóval is el tudná látni, ugyanakkor azonban az év folyamán mintegy 700 új dolgozó belépésével kell számolni. Mintegy 300-an jönnek át Hidasról, ugyan- ennyien Mázáról, s száznál több a végzős vájártanulók száma. Mindezt a Nehézipari Minisztérium által készített tervszámok nem veszik figyelembe. Az ellentmondás feloldása érdekében e számok mielőbbi módosítására lenne szükség. A műszaki konferencia a II. negyedévi feladatok rögzítése után értékelte a termelő és kisegítő üzemek között folyó munkaverseny első negyedéves eredményeit. Első Zobák-, második Béta-akna, harmadik Vasas-bánya. Az első és második helyezett üzemek pontkülönbsége azonban oly minimális, hogy a tröszt igazgatósága az első helyezést megosztotta, s mindkét kollektívát vörös zászlóval jutalmazta. Zobák-akna a vándorzászló örökös tulajdonosa lett, mert harmadszor nyerte el a „Legjobb bányakerület” címet. Német fiatalok a Hőerőműben Az Expressz Ifjúsági Iroda szervezésében német fiatalokból álló turistacsoport érkezett Pécsre. Három napot töltöttek városunkban és megismerkedtek nevezetességeivel. A Pécsi Hőerőmű KlSZ-szer- vezetének meghívására a csoport ellátogatott az erőműbe és baráti beszélgetésen találkozott a fiatalokkal. Tavaszi hajnal Varga Gyula felvétele Kihajtás előtt Szentlőrincen Mintalegelő 150 holdon A legolcsóbb tejtermelés A hagyomány úgy tartja, hogy Szent György nap előtt, bármilyen zöld is a fű, nem tanácsos a jószágot kihajtani. Hadd erősödjön a gyep, melynek egész éven át tűrnie kell a taposást. Szent Mihály nap után pedig nincs helye már a jószágnak a legelőn. A szentlőrinciek nagyjából tartják magukat a hagyományhoz. Bár kihajtásról a szó régi értelmében náluk nemigen lehet beszélni, hisz csak kinyitják az istállóajtót. s az állat már benn is áll a fűtenger kellős közepén. Major oz ősgyep közepén Mint kabáthoz a gombot, égy építették ide az ősgyep A Szállítási Bizottság ülése Romlanak as utak 250 kilométer utat kellene sürgősen felújítani és szélesíteni A Megyei Szállítási Bizottság szerdai értekezletén fő napirendi pontként szerepelt a megye közutainak helyzete. Ezzel kapcsolatosan a 12-es AKÖV feljegyzéssel fordult a Közúti Igazgatósághoz. Az átiratban felsorolt 14 útszakasz állapotára vonatkozóan Magyar Zoltán, a Szállítási Bizottság titkárságának vezetője idézte a Közúti Igazgatóság megállapítását, mely szerint „a felsorolt utak mind olyan gyenge, keskeny, alapkőig lekopott, deformált kőpályával rendelkeznek, hogy minden tavasszal az altalaj A Villány—Siklósi Állami Gazdaság nagyüzemi gyümölcsösében megkezdték egy állandó jellegű ifjúsági barackszedő tábor — valóságos „barackhotel” — építéséi. Négyszáz holdnyi kajszi- és őszibarackos terül el itt, s a teljes termőrefordu- lás után évente nyolc-tízmillió forint értékű gyümölcsöt kell majd betakarítani. Ennek zömét exportálják, főleg a nyugati országokba. Mivel a szedés éppen a mezőgazdaság legmunkaigényesebb időszakára esik, az állami gazdaság saját erőből nem tudná megoldani a munkaerő-problémát. A KISZ Központi Bizottsága ezért úgy határozott, hogy minden nyáron ifjúsági tábort Vtesít Villányban és a gyüm 'lesszedő fiatalok számára épül most az állandó „barackhotel”. Szép környezetben négy — egyenként ötven személyes, jól felszerelt — lakóépületet emelnek, amelyeknek jelenleg az alapozása, illetve az előregyártott betonelemek felállítása történik. A tábornak külön konyhája lesz és száz személyes étterme; ezt a helyiséget használják majd kulturális célokra is. Azt is tervezik, hogy a közelben folyó patak vizét felduz- zasztják, tóvá szélesítik és itt strandolhatnak, csónakázhatnak majd pihenőidejükben a gyümölcsszedő fiatalok. A KISZ védnöksége alatt épülő és működő tábor előreláthatóan június végén nyitja meg a kapuit Kétszáz baranyai középiskolás lány népesíti be akkor a ,,barackhotel”-t. I teljesen átázik, ennek követ• keztében csak csökkentett se bességgel lehet rajtuk közle kedni. A burkolat erősítése és szélesítése nélkül nehé; jármű-forgalomra nem alkalmasak. A minden tavasszá bekövetkező nagyobb rongálódások megelőzése érdekében ezeket az utakat felújításukig le kell zárni. Felújítás nélkül a jövőben annyira romlan: fognak, hogy nehéz járművekkel ezeken az utakon még csökkentett sebességgel sem lehet közlekedni”. A szentegáti úton például csak átszállással, a beremenc —kásádi útvonalon pedig egyórás menetidő hosszabbítássá . tudja az AKÖV a forgalmai j fenntartani. Az AKÖV a me- ’gye területén naponta 12 és ’ fél ezer embert szállít. Csór > pán az építőmunkások szá- J ma 1031 fő, s többezres tö> meget képviselnek a bányá> szók. Nem vitás, hogy nép> gazdaságilag rendkívül fontos. | hogy ezeket az embereket időiben szállítsák munkahelyükre, ; s megengedhetetlen a fél vagy > egyórás késés. ■ Ismeretes, hogy egyre több ’ áru szállítása tevődik át a ! közutakra. Már most számolni \ kell a Szigetvári Konzerv- [ gyár bővítésével együttjárc j zöldáruszállítás novékedésé- ) re. Teret hódit a nagypanelos ! építkezés is. Az üzemek na- J gyobbodása ugyancsak töbfc ! munkásszállítással jár. ; A közutak állapotára vo- | na tkozó feljegyzést a Közúti \ Igazgatóság felterjesztette a \ KPM Közúti Főigazgatóságá- | hoz. Az 1400 kilométer hosz- ; szú úthálózatból megjelölték a i legsürgősebben javításra várc • utakat. Kőpálya erősítésre. ! szélesítésre 118 kilométer ! hosszú összekötő és 130 kilo- ‘ méter hosszú bekötő úton kellős közepébe az istállót, amelyben most először hatvan jószág telelt át. Mellette áll a mesterséges borjúnevelő, ahol tej nélkül, tápszeren nevelik a borjakat. Ide építenek 1966-ban egy 108 férőhelyes tehénistállót, majd 1968- ban egy másikat. Summa sum. márum: korszerű nagyüzemi major alakul itt ki a legelő kellős közepén, melynek egyik része Kacsóta, másik része Csőn kam in ds zent határába nyúlik át. Valódi ősgyep ez, fehérherével, édes aljfüvekkel, melyet még csak öntözni sem kell, mert az aránylag magas talajvíz a növényzet gyökereit még a legnagyobb melegben is ellátja nedvességgel. A természet kitett magáért, de ehhez kicsit hozzásegítették a szentlőrinciek is. Az ősgyepet megfiatalították s mintasza- kaszt alakítottak ki ezen a 150 holdas részen, ősszel 150 kiló szuperfoszfátot, tavasszal 100 kiló pétisót szórtak ki a gyepre haldankint, melyen a bokrokat már előzőleg kiirtották, láncboronával megjáratták, s fehérre meszelt oszlopokkal kijelölték a szakasz- határokat. A villanypásztor is csak azért hiányzik, mert a gyár még adós vele. Addig is igazi pásztor vigyáz arra, hogy egyszerre csak egy szakaszon legeljen az állat, a többi szakaszt addig pihentetik. Ahogy a major épül, fokozatosan mindhárom községből és Keresztespusztáról is ide hajtják a teheneket, s Hideg Zoltán főállattenyésztő is át- teheti hamarosan székhelyét Keresztesről. Szürke egyes kocsiját a dűlőút majorba torkolló végén állítottuk meg, szokásos napi kőrútjára indult egyik telepről a másikra. — Jó ötlet volt ez a mintalegelő, hogy jutott eszükbe? — kérdem. — Az ötlet nem a miénk, első évben az államtól kaptunk pénzt rá, meg a másodikban is 180 ezer forintot. De ha ezt a kedvezményt megvonják, most már akkor sem hagyjuk abba, mert beláttuk, mennyire megéri a ráfordítást. Fokozatosan szeretnénk mind az 560 hold legelőnket ugyanígy rendbehozni. Egyforintos tej s hogy menyire megéri, azt rögtön számokkal is bizonyítja. Télen, amikor jászolból eszik a jószág, 2,70—3 forintba kerül egy liter tej anyag- költsége, nyáron a legelőn cs^k 1 forintba. Ilyen olcsó tejelőállítás csak legeltetéssel képzelhető el. A 150 hold 200 tehenet tart el az év nyolc— kilenc hónapjában. Április végétől augusztusig csak legel az áll;.: - -'vétlen deka termeszt Jti 'nányt sem fogyaszt - e persze, a telejő pótauiaKoi. Augusztustól novemberig már kell adni egy lenne szükség. Idén a Közúti Igazgatóság nyolc és fél millió forinttal rendelkezik. Ez a felújításokra nagyon kevés. De nem fedezné ezt az a 26 millió forint sem, amelyet idén karbantartásra, portalanításra fordíthatnak. A karbantartás és a portalanítás I csk átmenetileg javítja az út állapotát, de a teherbírását 1 egyáltalán nem növeli. Az j utak állapotára jellemző, hogy a tavalyi tervezett 37 és fél millió forint helyett 48 milliót j költöttek fenntartásra s ez sem sokat javított a helyzeten. Ez a körülmény egy-két éven belül aggasztóvá teszi a megye közlekedését, utas- és | áruszállítását, hiszen a leg- 1 rosszabb és a legforgalmasabb utakat véve alapul, körülbelül 250 kilométerre tehető az a hosszúság, amelyen teljes felújítást, szélesítést kellene végezni. Az utak mielőbbi megjavítását indokolja az is, hogy a MÁV gazdaságossági szempontok figyelembevételével megszünteti a kisebb állomások vasúti áruszállítását, illetve iparvágányait. Mint ahogy Szigetvárott már meg is valósították, anyagfogadó bázisokat hoznak létre, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ezekről a helyekről az AKÖV vagy más szállító vállalat gépkocsijai továbbítják az anyagokat vagy mezőgazdasági terményeket. A Szállítási Bizottság olyan határozatot hozott, hogy az úthálózat javításával kapcsolatban ismételten a KPM Közúti Főigazgatósághoz fordul segítséget kérve ahhoz, hogy megfelelő beruházási kerettel s építőkapacitás biztosításával javítani lehessen az egyre aggasztóbb közlekedési viszonyokon. kis kiegészítő tömegtakarmányt. de nem sokat. Mindent egybevéve a legeltetéssel 141 hold szántóföldet mentesítenek a szálas takarmánytermesztés alól, azaz 144 vagon szálastakarmányt takarítanak meg évente, s ez negyedmillió forint költségmegtakarítást jelent a tsz-nek. S ehhez még azt a pluszt is hozzá kell tenni, amennyivel a tehenek tejtermelése nőtt a legeltetés hatására. Istállózó tartással az éves átlag tejhozam 2500 liter volt s ez már a legeltetés első évében 2900 literre emelkedett. A friss levegő, a napfény, a zöldben levő sokféle vitamin sok betegséget megelőz, edzi az állományt. A szentlőrinci legeltetései állattartásnak nem sok köze van a nomád pásztomépek legeltetéséhez. Kulturált, intenzív legelőgazdálkodás föl viliit, ami jellegében leginkábt a svájci legelőkultúrához ha sonlítható, ha nem is ugyan az. Nem a rideg állattartás- állították vissza Szentlőrincer. a kettő csak annyiban hason lit egymáshoz, hogy a tartás mód itt is természetszerű Roriúnevelés tápszerre S ezt jelzi a mesterséges borjúnevelő is, ahol a korszerű technológiához az is hozzátartozik, hogy nem tejjel, hanem tápszerrel itr> a borjakat. Hideg Zoltán nagyon dicséri a tápanyagokkal dúsított francia tejport, az úgynevezett TBK—40-est, melyből választásig 15 kilót fogyaszt el egy borjú, sovány tejjel és vízzel hígítva. Hasz nos ez a népgazdaság számára is, hisz így több tej ju- emberi fogyasztásra, de hasznos a tsz-nek is, mert a tej- pótlószer olcsóbb takarmánj az édestejnél, s szépen fej lödnek tőle a borjak. Az átlag napi súlygyarapodás mosi is 87 deka. Csökkent a borjúnevelés költsége is, hisz s tápszeres etetéssel 1 kiló borjúhús önköltsége 6—7 forinttal alacsonyabb. Sajnos, sok még az elhanyagolt legelő, felújításra váró ősgyep a megyében. Több a rossz, mint a jó — ez a valóság. Aki Szentlőrincen jár — s érdekli a dolog — ne mulassza el megnézni a legelőt, az ott kiépülő majort és a jószágot. Érdemes. — Rné — Termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak átadnánk 100 db. malacetetőt (tip. ME), 40 db. sertésönetetőr (tip.: SE4), 4 db, rendfel- szedőrakót (tip.: RF). Könyvjóváírással átvennénk: Béta—1. vagy bármely más típusú '»meló- villás targoncát Pécs' Állami Gazdaság, Pécs. Megyeri út 74. „BARACKHOTEL"
