Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-20 / 92. szám

19««. ÁPRILIS 20. napló Csak önts le egy üveggel, kisüveggel, félliteressel! Ak­kor jó, amikor az üveg külső fala egészen kicsit párás: kö­rülbelül pincehideg. Szóval öntsd le és érzed, hogy a szénsav-buborékok úgy ka- pirgálják az ember torkát, mintha ezernyi apró hangya szaladgálna nagy lelkesen föl s alá. E z a szalonsör. Minden kisvárosi dicsekvés nélkül: ez a legjobb sör. Lehet, hogy a kőbányaiak vagy a sopro­niak és kanizsaiak meges­küsznek a sajátjukéra — ad­dig, míg nem ittak a pécsiből. A bor is más itt, sem fanyar, sem édes, hanem mandulásán kesernyés. Ezt teszi a talaj. Ss ilyen a víz is, — szak­nyelven — „fél-kemény”, ami egyik feltétele a jó sörnek. Ilyen víz folyik a mecseki kutakból — be egészen a sör­gyárba. — Más feltétele „is” van a jó sörnek! Ezt Somogyi Jenő főmér­nök mondja, a sörgyártás nagy tudora. Mi kell ehhez még? A nyersanyag-összetétel, illetve a gyártás szigorúan megkövetelt technológiája, aztán a tisztaság és a kitűnő szakember-gárda. — Ennyi az egész? — Hm... A válasz azért késik, mert Vissi Vendel igazgató nem tud szóhoz jutni. Hol kezdje? Mi­vel kezdje? A rekonstrukciós terv-ígérettel-e, amely — ha realizálódna — 1970-ben évi 500 ezer hektó sört jelentene a jelenlegi 360 ezer hektó he­lyett, vagy hajdani kötél-ide­geire hivatkozzon-e, amelytől megfosztották őt elég korán a sörgyárat osztromló igénylők? — Ma reggel itt volt falu­ról egy ember lovaskocsival. Azt mondja itt a kocsi, a pénz nem számít, rakassak fel ötszáz üveg sört, akár ezret is, mert lagzi lesz náluk. Az­tán mondtam neki, hogy ez nem Népbolt, hanem gyár és azt is mondtam neki, hogy.. erőmű-épület legfelsőbb eme­letére, ott egy kis szobába, Sümegi Ferenc rezidenciájá­ba. A fal mellett két nagy akvárium, halakkal, vízibol­hákkal, moszatokkal, aztán egy rozzant asztal, az alatt vödör, benne néhány csiga. Csiga? — Minek ez? — Á, — semmi! — mondja zavartan, aztán a vödröt nagy- hirtelen eltünteti. Inkább be­széljünk a sörről, az üzemről, amit tud, elmondja. Azt, hogy tizenöt esztendővel ezelőtt a mai 360 ezer hektó helyett csak harminchatezer hektó sört gyártott az üzem, de az idősebbek emlékeznek arra is, hogy a harmincas években, mondjuk éppen 1932-ben egész esztendőn át ötezer hektó sört gyártottak, tavaly meg augusz_ tus 20-ára egyetlen napon en­nek felét! Talán mert akkor nem itták a sört? Részben pénz nem igen jutott rá, rész­ben nem volt divat a sörivás. Most divat ez? Az egész vilá­gon. Japánban a korábbi évi négymillió hektóról alig né­hány év alatt 20 millióra nőtt a sörfogyasztás. így szépen elsorolja az ada­tokat s közben lapos pillan­tásokat vet a sarokba rejtett vizesvödör irányába. — És a csigákat a halak eszik? — kérdem jámborul. — Nem. Mi ettük volna... Vagyis, a brigádban valaki kitalálta, hogy délután, vala­melyik pincében csiga-pörköl­tet kellene főzni. Vettek egy vödörre valót néhány fo­Ezt már nem írom le. Ha­nem pusztán kíváncsiságból megkérdeztem tőle, hogy tet­szik ezt érteni, talán nincs elég sör a megyében? A vá­rosban? A vendéglőkben? Bol­tokban? Kissé meglep a do­log. Már nem tudom ponto­san, mit válaszolt, de elég gyorsan kikerültem az igaz­gatói irodából, de egyébként is éppen eljöttem volna, hogy megkezdjem gyárlátogatáso­mat kollegámmal. Föl is kapaszkodtunk az rintért, hozták a hagymát is, paprikát is, de a csigák nem másztak ki a házukból az is­tennek sem. Erről jut eszembe, van itt egy másik brigád is, a mű­szakiaknak, Tóth Aladár fiatal mérnök most készíti a brigád­tervet. Hogy a tervben mi sze­repel, „korai lenne még arról beszélni” — mondja, legfel­jebb annyit, hogy „terven fe­lül” ma este az egész brigád kollektive megtekinti a mozi­ban a Cicababák című félmez­telen filmet, intő példaként, nevelési elvekből kifolyólag — De ha termelésről akar írni, akkor azt írja meg, hogy a múlt évben kitűnően tevé­kenykedtünk, mert az Orszá­gos Söripari Vállalat élüzem lett, ezen belül a Pécsi Pan­nónia Sörgyár első helyen áll és ezért a nyereségrészesedé­sünk — amit rövidesen kézhez kapunk — kitesz testvérek között is vagy... — Ne mondd az istenért! Aki közbekiáltott, az Szánt­ner József sörmester és Arató György szállítási előadó. — Hadititok? — Nem, azaz hogy... ép­penséggel ... izé... „hadi”- nak hadi, ha az asszony ott­hon megtudja, hogy hány nap nyereséget... Tetszik érteni, ugye? ■— Tetszik. — Én mindig rendesen Já­ratom az újságot, ugye Te is Aladár, szóval, el kéne tekin­teni ... Tudja mit? Inkább DUNANTCLI NAPLÓ \i MSZMP Baranya megyei Bizottsága es a megyei tanács lapja. Föszerkesztfl: Vasvári Ferenc Szerkesztőség: Pees. Hunyadi János út ll. Telefon: 15-32 i5-33 21-60. 26-22 . 60-11 - Belpolitikai rovat! 11-68. Kiadja: a Baranya megyei LaokladO Vállalat. Felelős kladö: Praun Károly-i- -tchivatal• Pécs. Hnnvadi at ll Telefon- 15-12 15-33 21-60. 26-22. 60-11 Pácai Szikra Nyomda Pécs. Munkácsy Mihály utca IS. szám. Felelős vezető* Melles Rezső. Terjeszti a Magvar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra U.— Ft. — Indexszám: 25 054. benevezek az üzemi tornába, pedig lemorzsolódtam, de in­kább azt... Ilyenképpen meg is egyez­tünk. Mert itt az üzemben van munkaközi torna is, reg­gel kilenckor és délután hat­kor, néhány perces az egész, mert ugye ez egy fejlődő, egyre korszerűbb gyár, itt már tudományos, „pszichés” mód­szerekkel is kísérleteznek a munka-intenzitás növelése ér­dekében. És meg kell hagyni, lelkesen tornásznak, amit ta­núsít Szántner József és a többi műszaki példás testgya­korlata is: naná! Rab Ferenc Erb János A sétatéren Varga Gyula felvétele 115 szakcsoport tevékenysége Tízmillió forint forgalom Beszélgetés Lukács József elvtárssal, a MÉSZÖV szövetkezet-poliíi/.ai főosztályvezetőjével Megyénkben összesen 115 szakszövetkezet és szakcsoport működik. Egy év alatt tizen­hárommal gyarapodott a sza­muk. Róluk beszélgettünk Lu­kács József elvtárssal, a MÉ­SZÖV szövetkezetpolitikai fő­osztályának vezetőjével. — Afi a különbség a szak- szövetkezet és a szakcsoport között? »— Lényegében az elszámo­lás módját értjük alatta és a szakszövetkezet bizonyos szem­pontokból már fejlettebb, azonban mind a kettő egy­szerűbb szövetkezési forma. A szakszövetkezetek és' szak­csoportok a. földművesszövet­kezetek irányításával, szak­mai támogatásával működ­nek. Az utóbbi évben sokat fejlődtek, sok új tagot nyer­tek meg a szövetkezési moz­galomnak. Például a Pécsi Gyümölcs- és Szőlőtermieiő Szakszövetkezet ötödik évébe lépett és már közel ezer tag­ja van. — Milyen szövetkezetek működnek a megyében? — A már említetten kívül jelentős a méhész- és a nyúl- szakcsoport. de működik a megyében gomba-, gyékény- feldolgozó-szakcsopart és a növényvédelmet elősegítő kertvédelmi társulások. Ba­ranyában összesen 113. szak­csoport és két szakszövetke­zet teyékenykedik. Tagjai száma ma már megközelíti a nyolcezret. Évi forgalmuk meghaladja a tízmillió forin­tot Forgalom szempontjából a legerősebb a méhész szak­csoportok tevékenysége (a megyében 28 működik), amely 5,7 millió forint, pedig a ta­valyi év gyengének minősül. Harminc vagon mézet értéke­sítettek a méhész szakcsopor­tok a megelőző évi 46 va­gonnal szemben. — Milyen helyet foglalnak el a szakszövetkezetek és szak­csoportok a lakosság ellátá­sában? ■ — A kérdésire számokkal válaszolok: a pécsi gyümölcs­termelő szakszövetkezet az elmúlt évi gyenge termés el­lenére 2877 mázsa gyümölcsöt adott közfogyasztásra. A nyúl- szakcsoportok 541 mázsa hús- nyulat értékesítettek. A gom­baszakcsoportok 3100 kiló gombát termeltek. A megye egyik legrégibb szakcsoportja — a hidasi málnatermelő — 140 mázsa fekete ribizlit adott a fogyasztóknak. A szőlő- és bortermelő szakcsoportok pe­dig egy év alatt 2111 hektoli­ter bort értékesítettek. — Sok gondot jelent a hús­hiány. A gombatermelés né­mileg javíthatna a helyzeten. Milyen lehetőségek vannak a szakcsoportoknál ■ a fejlesz­tésre? — Jelenleg három gomba­termelő szakcsoport működik 27 taggal 2370 négyzetméter­nyi területen. A fejlesztés ér­dekében három személyt el- küldtünk egy országos tanfo­lyamra. Pincéink niég csak volnának, de egyre nehezebb beszerezni a szükséges lótrá- gyamennyiséget. A megter­melt gombát a Mecseki Üzem- élelmezési Vállalatnál és a szövetkezeti vendéglátásban hozzuk forgalomba. A tavalyi 31 mázsával szemben az idén már 94 mázsa gombát fognak eladni. — Hogyan működnek a kertvédelmi társulások? — A megyében 35 ilyen tár­sulás van. A tagok növényvé­delemre társulnak, védik a zárt kertekben a gyümölcsfa­állományt. Ehhez a földmű­vesszövetkezet permetezőgépe­ket és vegyszereket biztosít. A 3870 társulási tag érdekelt­ségi területe 1051 hold gyü­mölcsös. — Milyen fejlődés előtt ál­lanak a megye szakszövetke­zetei és szakcsoportjai, milyen beruházásokkal erősödnek az idén? — Tavaly félmillió forintot fordítottak a szakcsoport fej­lesztésére. A tagok hatvan­ezer gyümölcsfát neveltek. A pécsváradi gombatermesztő szakcsoport primőr zöldárut is termel. A műanyag fólia alatt salátát, paprikát, retket, uborkát nevel közfogyasztás­ra. Erre 124 ezer forintot költött a szakcsoport. A szőlő­termelő szakcsoportok Szaj­kón öt holdat telepítettek. Kistótfalun két holdon föld­ben a vessző. Kisharsányban pedig telepítés alá öt holdat előkészítettek. Az új telepíté­seket a tagok részben saját erőből, részben bankhitelből valósítják meg. A tagok együtt telepítenek, amikor az új te­lepítés termőre fordul, a régi szőlőt kivágják, a területet pedig átadják a helyi terme­lőszövetkezetnek, ahonnan az új telepítéshez a földet kap­ták. így valósul meg a sző­lőkben a rekonstrukció. Na­gyobb táblákat telepítenek, ahol könnyebb, olcsóbb a mű­velés és hatásosabb a véde­kezés. A szakcsoportok tehát nemcsak a termelést szerve­zik, hanem szövetkezéspoliti- kai feladatokat is végrehajta­nak, amikor összefogjál- tag­jaikat. Gáldonyi Béla A Lahti Férfikórus haniiverseuve A városunkban tartózko­dó Lahti Férfikórus tagi hétfőn dő'°lő+i Harkánvbr kirándultak. A hide? é’bö1 érkezett dalosok rendkívü iól érezték nw'"'"’t a n le? fürdőben. Ezután Sik’^ várát ^vm> ^, ^ este a Liszt-teremben '~ü- lekeztek. bosv ízelítőt -v' sanak a pécsi közönsée^e a saiátos finn kóruskultú­rából. A hangverseny megkezdő se előtt a Nevelők Háza pécsi Kamarakórusa TiV Aurél vezényletével a fii Himnuszt, a finn férfiké pedig a maevar Himmisz1 énekelte el. Maid dr. Bor­sos József, Pécs m. j. vá­ros Tanácsa V. B. Művelő­désügyi Osztóivá néoműve- lési ceonortve7etőie köszön­tötte Pécs testvérvárosának hozzánk ellátogatott fönol- gármesterét. Olavi Kebelé’ és feleségét, továbbá Artr Tanúért a Finn Köztársa­ság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivőjét és a férfikar minden tag­ját. A meleghangú üdvöz­lést Akti Lamminm'dki, a kórus igazgatója köszönte meg. Ezután a férf:kar. Kalen Niemi vezényletével meg­kezdte gazdag és változatos programját. Műsorukat el­sősorban a finn kóruskul­túra legszebb alkotásaiból Selim Palmgren, Martti Si- milä, Yrjő Kilpinen, Jean Sibelius kóruskompozíció'- ból, lírai és élénk ritmusú népdalokból állították ösz- sze. Fergeteges sikert ara­tott Bartók Béla és Bárdos Lajos kórusműveinek meg­szólaltatása. A férfikórusok klasszikus előadásmódja a lahti dalosok ajkán neme­sen egyszerűnek, a művek hangulatához illőnek hatolt Különösen kitűnt a kórus egységes színezetű, erőtel • jes hangzása, melyben nagy szerep jutott a dinarmka árnyalt, széles skálájú al­kalmazásának. Jounko Paa- jolahtl és Esa Vesikko kul­turált hangú szólóéneke csak tovább fokozták az e«t forró sikerét. A kórus rend­kívüli teherbírására iellem- ző, hogy a húsz műből álló műsor legtöbb számát meg­ismételték. Befejezésül a finnek naav nemzeti zeneszerzőjének Jean Sibeliusnak: A megsza­badított királynő című lián ta­tája hangzott el a Pécsi Ze­neművészeti Szakiskola if júsági szimfonikus zeneka­rának közreműködésével mely után a közönség még nagyon sokáig és melegen ünnepelte a finn vendége­ket. /Vessen körül! Televízió, rádió és villamos háztartási készül r* bemutatónkon a Pannónia Szálló na gytermében ápr. 21—29-ig NYITVA: 11—20 ÓRA IG. Minta után vásárolt árut díjmentesen pécsi la kására szállítjuk. GYÁRI SZAKTANÁCSAD ÁS. B. M. VEGYESIPARCIKK KERESKEDELMI VALL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents