Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-20 / 92. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek i DunCmTOH napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja________ XXIII. ÉVFOLYAM, 92. SZÄM Ara 59 FILLÉR 19ö6. Apiulis «0.. szerda Főszerkesztői találkozó Pécsett Ölest tartott a megyei pártbizottság Napirenden a harmadik ötéves terv országos és megyei irányelvei A képen: balról: Balló István elvtárs (délelőtt), jobbról: dr.Köpeczi Béla elvtárs (délután) tartja előadását. A Baranya megyei pártbizottság tegnap az MSZMP megyei székházéban kibővített ülést tartott. Részt vett a megbeszélésen Rapai Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Párdi Imre, a Központi Bizottság államgazdasági osztályának vezetője, Csendes Lajos, dr. Nagy József és Novics János, a megyei párt- bizottság titkárai, Kónya Lajos, az Országos Tervhivatal pénzügyi főosztályának vezetője, a revíziós bizottság és a fegyelmi bizottság tagjai, vaKétnapos főszerkesztői találkozó kezdődött tegnap Pécsett a TIT Bartók Béla Klubjában, amelyen az ország valamennyi megyei lapjának vezetői részt vettek. A találkozón megjelent dr. Köpeczi Béla, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának vezetője, továbbá Balló István, a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztályának helyettes vezetője, Katona István, a Központi Bizottság sajtó alosztályának vezetője. Siklósi Norbert, a Magyar Újságírók Országos Szö- \ ctségének főtitkára, Hazai J enőné, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának és Vas Henrikné, az Országos Lapkiadó Vállalatnak képviselője. Délelőtt Balló István elvtárs, délután pedig dr. Köpeczi Béla elvtárs tartott előadást. A délutáni előadáson megjelent Rapai Gyula, íz MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára és Csendes Lajos, a megyei^ bizottság titkára is. A vendégek késő délután meglátogatták a mohácsi Uj Barázda Tsz-t. Ma Palkó Sándor, a Baranya megyei Tanács vb-elnöke ad számukra tájékoztatót Pécs és a megye idegenforgalmáról. Egy hét alatt 18 ezer hold kukoricát vetettek el a tsz-ek Szemre is szép a baranyai határ, s hogy a tavaszi munkák rendbe mennek azt a Mé- gyei Tanács mezőgazdasági osztályára befutott legfrissebb jelentések is igazolják. A hétfői statisztika a múlt hét végi állapotokat tükrözi, s átfogóan mutatja meg a termelőszövetkezeti nagyüzemek egész tavaszi tevékenységét. E szerint a kenyérgabonák fejtrágyázását 115 ezer holdon végezték el a tsz-ek, e mellett közel 70 ezer hold földet megszántottak a tavasz folyamán. De már a burgonya és kukorica kivételével — a vetési munkákról is múlt időben beszélhetünk. Földben van, sőt ki is kelt 8 500 hold borsó — mellesleg 1 000 holddal több a tervezettnél. Ezer holddal többet vetettek el taMár a középkorai magvak is a földben vannak — Vegyszeres gyomirtás a vetés előtt Fogadás a fiait nagykövetségen Pécs vendégei tiszteletére Arto Tanner, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője kedden este fogadást adott a nagykövetségen abból az alkalomból, hogy Magyarországra látogatott Olavi Kajala Pécs finn testvérvárosának, Lahti- nak polgármestere és a város ötventagú férfikórusa, amely nagy sikerrel vendégszerepeit Pécsett. A szívélyes hangú fogadáson megjelent Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tagja, a magyar—finn kulturális vegyesbizottság magyar albizottságának elnöke, Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes, Körösi Lajos Pécs város Tanácsának Végrehajtó Bizottságának elnöke, továbbá a Külügyminisztérium, a Kulturális,Kapcsolatok Intézetének több vezető munkatársa, valamint művészeti életünk számos neves szeméijisé- (je. Jelen wal-t a fogadáson Kaveli Niemi karmester vezetésével Lahti város férfikórusa, amely rögtönzött hangversennyel kedveskedett a meghívott vendégeknek. vaszi árpából is, sörgyártási célokra így közel 3 000 holdon került földbe az árpa. A lucerna és vöröshere vetésnél tapasztalható némi lemaradás, amit a súlyos vetőmagihiány okozott. Ezzel szemben a megye minden termelőszövetkezetében elvetették a cukorrépát. A napraforgót 5 800 holdon juttatták a földbe, ennél a növénynél a sásdi és siklósi járásban van némi lemaradás. A burgonya már a kései vetésű növényekhez tartozik. A hajtatott nyári krumplit mindenütt elvetették, s időarányosan halad az őszi burgonya ültetése is, a terület 57 százaléka van elvetve. Vetési sorrendben a tavasz utolsó szántóföldi növénye a kukorica. Húsvét keddjén kezdték meg a vetését a termelőszövetkezetek s egy hét leforgása alatt közel 18 ezer holdon került földbe a mag, ez az összes vetendő területnek a 18,6 százaléka. Vetés előtt a kukoricaföldek nagy részén elvégezték a vegysze- i rés gyomirtást. Különösen a siklósi járásban végezték igen jól és gyorsan ezt a munkát, ahol a tervezettnél 1 000 holddal többet vegyszereztek, s így 5 200 hold kukoricát nem kell kapálni ezen a tavaszon a siklósi járásban. A megyében 14 ezer hold kukoricaföldet permeteztek meg Hunga- sinnal a vetés megkezdéséig, s további 4 500 hold vegyszerezése a vetés utánra maradt. A permetező gépek jelenleg a kalászosok vegyszeres gyomirtását végzik az egész megyében. Az idén már több mint 64 000 hold gabonán fogják elvégezni a Dikonirtos gyomirtást, amely eddig mindössze 11 ezer holdon történt meg. Az idő sürget, mert a meleg hatására a gabona igen gyors fejlődésnek indult, s félő, hogy a szokásosnál rövidebb idő alatt „női ki” a vegyszerezésre alkalmas stádiumból. lamint az első napirendi ponthoz meghívottak. Napirenden szerepelt: 1. A harmadik ötéves terv országos és megyei irányelvei; 2. A párt helyzetének, a párt belső életének alakulása a VIII. kongreszszus óta; 3. Javaslat a IX. kongresszus előkészítésének programjára. Az ülés résztvevőit Csendes Lajos köszöntötte, az első napirendi pont előadója dr. Nagy József volt. Baranya gazdasága számottevően erősödött — Az MSZMP Központi Bizottsága szükségesnek tartja — mondotta elöljáróban —, hogy a harmadik ötéves terv célkitűzéseit jóváhagyásuk előtt megyei pártbizottsági üléseken megtárgyaljuk. Mivel ennek bázisát a második ötéves terv időszakában elért eredményei képezik, indokolt elemezni az elmúlt tervidőszak eredményeit és problémáit megyei szinten, összefüggésben az országos adatokkal. A második ötéves terv időszakában Baranya és Pécs gazdasága — népgazdaságunk fejlődésével arányosan — számottevően erősödött, jelentős fejlődés ment végbe szociális és kulturális helyzetében. a tervek súlyponti célkitűzéseit 1— egyes hiányosságoktól eltekintve — sikerült megvalósítani. Az ipari termelés mennyisége több mint ötven százalékkal növekedett a tervidőszak alatt, a megye legfontosabb termékének, a feketeszénnek termelési tervét is túlteljesítettük. — A termelés növekedésének nagyobb része a magasabb termelékenységből származik — mondotta —. ez azon ban még mindig elmarad a tervezettől; a műszaki fejlesztésre, a termékek korszerűsítésére, valamint a minőség javítására irányuló törekvések csak részben valósultak meg. A lakosság életszínvonalemelkedéséről szólva a bérek és a foglalkoztatottság emelkedésén kívül kiemelte a kiskereskedelmi áruforgalom 33 százalékos növekedését, az öt év alatt épült összesen 11 609 lakást, a szociális jellegű intézmények bővítését, számuk növekedését, továbbá a lakosság sednte. minden „rétegére gi- terjedő társadalombiztosítást — A felhalmozás, az állóalapok bővítésének eredményeit több ipari, mezőgazda- sági és kommunális beruházás jelzi — mondotta —. az ipari beruházások terén a terv célkitűzéseinek megfelelően több rekonstrukciós jellegű beruházás valósult meg. az ipari vállalatok állóalapia! 70 százalékkal nőttek az öt év alatt, megfelelve annak a gazdaságpolitikai célkitűzésnek, hogy a termelőerők növelésében nagyobb teret ke1!, biztosítani az intenzív módszereknek. Csökkentek a termelési költségek — Az exportra kerülő <er- mékek értéke kétszeresére emelkedett a tervidőszak alatt — jelentette be dr. Nagy József —, a kiszállításra ker""í termékeknek mintegy 40 százalékát tőkés államok vásárolják. Ugyanakkor a mey. helyiiparának előirányzata túlzottnak bizonyult. Az 50 százalékos fejlesztési terv csak 30 százalékban valósult meg. főleg a kisipari szövetkezetek lemaradása következtében. A lakosság szolgáltatás igényeit így nem sikerült teljes mértékben kielégíteni. Iparvállalataink jövedelmezőségre való törekvése nem volt eredménytelen, a legtöbb helyen csökkentek a termelési költségek. (Folytatás a 3. oldalon) Áz idén 335 millió forint visszatérülő hitelt vehetnek igénybe a vállalatok A vállalatok az idén ismét igénybe vehetnek úgynevezett önköltségcsökkentő hiteleket, amelyekből gyorsan visszatérülő beruházásokat hajthatnak aztán végre. Az ilyen összegeket két—három évre adja kölcsön a Magyar Beruházási Bank, s általában három százalék kamatot kell fizetni. Hitelt lehet kapni az ország fizetési mérlegét javító, a termelés ésszerűsítését, az önköltség csökkentését szolgáló beruházásokra, az anyagmozgatás gépesítésére. Külön kedvezményben részesítik azokat a vállalatokat, amelyek az ország fizetési mérlegét javító beruházásokra vesznek fel tranzakciós hiteleket. Az idén összesen 335 millió forint visszatérülő hitelt bocsátanak a vállalatok rendelkezésére. Ennek az osszegn k eddig nem egészen a felét vették igénybe Ilyen szavak röpködnek a márványlapú asztal fölött: „a színházat nem tudják bemadzagolni!” Mire a válasz: „Akkor a Magyar írók Könyvesboltjában lesz a stáb”. Ebben megegyeznek valamennyien, mert isten tudja, hogy május 31-én este 18 óra 5 perckor milyen lesz az időjárás a Mecsek alján. A beszélgetés — amit végighallgattunk — a Magyar Televízió „Ünnepi Könyvhét” — című, ötven perces műsoráról folyt. Az asztal körül régi ismerősök: Balogh Mária, a televízió riportere (egykor a Pécsi Rádió riportere), Kovács József, pécsi könyvesbolt vezető, Fekete Sándor a Televízió kultúrpolitikai rovatának vezetője. A téma: Hogyan lehetne legjobban megszervezni az ünnepi könyvhét alkalmából a kör- kap csolást. Körkapcsolás — Pécs lesz a központ, innen kapcsoljuk Budapestet és valószínű Kiskunfélegyházát. Budapestről Megyeri Károly, Kiskunfélegyházáról pedig majd Kovalik Károly jelentkezik. — És Pécsről? — Balogh Mária, és természetesen sok-sok riportalany. Például Sántha Ferenc író, Csanádi János költő, aztán a színészek könyvsátrából pécsi művészek, a Magyar írók Könyvesboltjának vásárlói, a Színház tér és a Széchenyi tér között felállított könyvsátorokból álló utca könyvbarálai, vendégei. — És, természetesen szeretnénk majd a műsoridő alatt találkozni Bertha Bulcsúval, a József Attila- díjas pécsi, fiatal íróval is — mondja Balogh Mária. — A műsoridő ölven perc. mennyi jut ebből Pécsnek? Gyors számolás és kész a válasz: — húsz perc, ez is mutatja, hogy az: ünnepi könyvhét tv-műsora Pécsre épül. A tv egy-egy adókocsival keresi fel a három várost és minden kocsi három kamerát visz magával, na és soksok kábelt. A műsort pedig Eck Imre rendezi — A pécsi Eck? — Ahogy vesszük. Nem a balett-igazgató, annak név- ) rokona, de Pécsett született a mi Eck Imrénk is, ezért szívesen kész't műsort Pécsről... G. B.
