Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-09 / 57. szám

mAkcids a. CIO napló 5 bír& Ív Perek, rendeletek A termelőszövetkezetek segítik 0i> A Szigetvári Járásbíróság „Polgári bíró” feliratú szobá­jában dr. Sellei József bíró > ^ ül az íróasztalnál. Asztali lám- pújának fénye vagy egy tucat kéj sárga dossziét világít meg. Bí- i '< rósági ügyiratok. I ;sVÍ Bontóperek J Arról kérdezgetem, hogy a e‘2 szigetvári járásban milyen ter- 2Z®J mészetű polgári perek vannak t 1 most többségben? Milyen ka- ezel tegóriában nőtt vagy csók­kal kent az ügyiratok száma? — Legtöbb a bontóper •* J mondja. sic Tény, hogy az újabb rem­izví delkezések bizonyos esetek- lPj ben könnyítést engednek a bontóperi bizonyítási eljárás­ai« ban, mert ha a házastársak n1^ szándéka a válást illetően ko- 3 moly, mindketten kérik, meg- esveztek a gyerekek elhelye­zd zésében is, nincs vita köztük sei a, vagyon megosztásában sem, ’ & akkor a bíróság mellőzheti a 9 házasságok felbomlásához ve- re | zető okok kutatását. A felek­kel nek nem kell feltárniok há- zasságuk benső részleteit. U Nagy füzetet üt fel, aztán ! folytatja: — A statisztikában — mint Tj látom — szép számmal szere­pelnek a különböző tartásipe- : j rek. Ezek közül mint szomo- 1 rú tényt említem: sokan köt- , j nek idős emberekkel eltartási 35 szerződést, aztán... Már több­ször felmerült a probléma és f csak helyeselni tudnám, ha a az eltartási szerződések meg­kötéséhez tanácsi engedély lenne szükséges. Az igaz, hogy jJS az ilyen szerződések problé- más eseteiben a tanács szak­áé# igazgatási szerveinek van bé- kítési, ellenőrzési joguk. Ez i azonban nem sokat ér akkor, _> amikor viszont határozatho- j zatali joggal nem rendelkez­ni nek. Végeredményben példá- ){S ül egy községben mégiscsak a tanács isméri legjobban a * helyzetet, a tanács tudja meg- ítélni: az eltartási szerződés ^megkötését az eltartók részé­it! ről nem az idősek kijátszása sugallja-e? Sőt azt is javá­éi sóin ám: ruházzák fel a taná­ig csókát perindítási joggal ab- 1 ban az esetben, ha látják: az , i idős embert az eltartók ki- ’»I játsszák vagy durván bánnak vele. Á $ Visszás helyzetek P1* A beszélgetések során szóba ,g kerül: van egyéb megoldásra III váró visszás helyzet is. Nem- j rég tárgyalt egy ügyet. A fe- vjj leségnek kétszobás családi há- ’ ■ za van, ott lakik a férj is. I A házasság a férj hibájából 1J felbontásra került és a bíró­ul ság kötelezte a férjet, hagyja j el a lakást. Igen ám, de a férj nem megy, a tanács pe- j dig nem tud a férfi számára másik lakást biztosítani. A ’’ I férfi lehetetlenné tette felesé- v gének és két gyermekének életét a családi házban. Az asszony kénytelen volt elköl- [töznl, a rokonainál húzza meg magát a két gyermekkel. A volt férj pedig éli világát a családi házban. „Nincs lakás, hova költöztessem a férjet!” — ismétli a tanács. A bírósá­gi határozatnak tehát nem tudnak érvényt szerezni. — Rendelet kellene arra, i1''"ív ilyen esetben a tanács .kötelezhesse a volt férjet: zá­ros határidőn belül keressen [magának másik lakást — mondja a bíró. Mert az mégis­csak lehetetlen, hogy a dur­va. iszákos férj jogtalanul [továbbra Is a lakásban tartóz­kodik. Arról a helyzetről ne is beszéljünk, hogy mi törté­nik akkor, ha ez a férfi egy új asszonyt visz a lakásba. Akkor már végképp remény- itélén a helyzet: egy személyt sem tudott a tanács kiköltöz­tetni, most immár ketten van- > nak. A szerencsétlen asszony í = nődig a két gyermekkel nyo­morog valahol, holott az övé a ház, a lakős. , Újabb és újabb problémák j merülnek fel. G y er m e kekk én t a jövedelem Jogszabálybem meghatározott százalékát kell gyermektartásként a volt férj­nek fizetni. Igenám, de a jö­vedelem változik. Ha a volt férj jövedelme lényegesen vál­tozik, akkor változnia kell a tartásdíj összegének is. A fe­lek azonban peren kívül nem egyeznek meg, hanem ismét a bírósághoz fordulnak. Új rendeletet — Az a véleményem — mar, d:a a bíró —, hogy abban az esetben, amikor a tartásdíj fizetési kötelezettség jogalap­ját a bíróság már korábban megállapította, a kereset-vál­tozásra alapított felemelési vagy leszállítási igény tárgyá­ban már a tanácsok is eljár­hatnának. Tanácsi szerveink vannak már olyan erősek, hogy ezt & feladatot rájuk lehetne bízni. Ismét a statisztikába pil­lant. — Arról viszont, hogy szin­te a minimumra csökkentek a kártérítési perek, csak örömmel szólhatok. Régebben a tsz-ek sokszor pert indítot­tak a nem dolgozó tsz-tagok ellen. Ha valamelyik tsz-tag nem dolgozott, abból termé­szetesen kára származott a közösségnek. Voltak itt 15—20 ezer forintos kártérítési perek is. Most nincsenek. Ebből én azt a következtetést vonom le, hogy a termelőszövetkeze­tekben megszilárdult a mun­kafegyelem. és mind többen jönnek rá a közösben megta­lálják számításaikat. Szó kerül a termelési szer­ződésekről Is. Szerződnek az Allatforgalmi Vállalattal pél­dául üszőre vagy bikára. Át­vételkor az Allatforgalmi Vállalat felvásárlója és az ál' latorvos történetesen I- osz­tályúnak minősíti az állatot és kifizetnek a szerződőnek mondjuk 10 ezer forintot. Igenám, de néhány hét múl­va az Allatforgalmi értesíti a parasztot, hogy a nevelt álla­ta gümőkóros volt, a vágásnál ezt állapították meg és ezért csak 2000 forintot adhatnak. Kérik, a különbözetet fizesse vissza! Mit mond a termelő. Akkor miért vették át tőlem I. osztályban. Talán nem is az én állatom volt gümőkóros. £s pereskednek. — Az Ilyen esetek kedvét szegik az illetőnek az újabb szerződés megkötésétől, még akkor is, ha az állat valóban beteg volt. Vagy utólag kel­lene minősíteni az állatot vagy lehetőséget kellene ad­ni, hogy a vágásnál a szerző­dő is ott lehessen. Ez utóbbi tudom, nehezen megoldható. De vaiami megoldást kell rá találni. — Erről is sokat lehetne beszélni, de talán csak any- nyit: az ügyvéd sem kerül többe és akkor nem adódnak a bírósághoz küldött beadvá­nyok körül az illetőre nézve kellemetlen problémák. Négy éve a járás polgári bírója. Beszélgetésünk, ha nem is a teljes képet, de né­mi keresztmetszetét adja a járás polgári perelnek. Készül haza. Sárga fedelű ügyirato­kat tesz a táskájába. Ezeket még otthon átnézem — mondja, aztán lekattintja a villanyt. Lépteink visszhan­goznak a hosszú folyosón. Üres már az épület. Garay Ferenc as állatkerti állatok téli ellátását Az állatok iránti szeretet­nek Igen szép példáját láthat­juk, ha számbavesszük azt a segítő készséget, melyet a ter­melőszövetkezetek és vállala­tok nyújtanak az állatkert­nek. Az elmúlt ősz folyamán a bólyi Kossuth Termelőszövet­kezet, a szigetvári és a pel- lérdi termelőszövetkezet any- nyi burgonyát adott, ami az állatok egész évi szükségleté­nek közel egyharmadát ki­elégíti. Kinek volt igaza? Hiba van a kosok körül? ZENEI NAPLÓ Sok a zugírászat Egy fekete között még el­mondja, hogy tapasztalata szerint sok a zugírászat. Amikor a díósvisdői Kos­suth Termelőszövetkezet pa­naszos levelét kézhez vettük, súlyos visszaélésre gondol­tunk. A tsz népgazdasági kárt emlegetett és hivatkozott a közös gazdaságot ért anyagi veszteségre is. Az történt, hogy a diósvisaolóiak decem­ber 7-én húsz kost vittek visz- sza a magya rhertelendi telep­re. Huszár Árpád telepvezető több okból Is megtagadta a kosok átvételét. Először azért, mert már késő volt, és a ko­sok számát nem tudta azono­sítani. Másrészt, a kosok igen leromlott állapotban voltak, harmadszor, nem jelentették be az átvételt és így nem készült fel rá. Mint azt a járási népi el­lenőrzési bizottság vizsgálata megállapította „... a január 19-én felülvizsgált, a termelő- szövetkezet által január 13-án leszállított 20 kos közül 15 igen gyenge állapotban volt és tíz szinte alig állt a lábán csak csont és bőr és gyapjú volt rajtuk.” Huszár Árpád okkal tagadta meg az átvételt, mert két kos szám nélkül ér­kezett vissza. Ha tehát kár érte a Aó6- viszlói termelőszövetkezetet, annak teljes mértékben a tsz vezetősége az oka. Ugyanis a kos telep mindig meghirdeti az átvételt, a kihelyezett ko­sokért gépkocsit küld a járási székhelyre. Csakhogy a tsz-ek ezt nem veszik figyelembe és sokat utólag, több hét, sőt, hónap múltával szállítják visz. sza a kosokat. A diósviszlóiak- nak Siklósra kellett volna csupán szállítani és akkor sem vita, sem anyagi kár nem keletkezett volna. Nem egyedülálló ügy ez. A drávaszabolcsi termelő- szövetkezet a tíz kost 187 kiló súlycsökkenéssel adta vissza. A diósviszlóiak 240 kilóval csökkent súlyú kosokat adtak le, egy-egy kos átlagosan 52 kilós volt, ilyent már leg­többször kényszervágásba ad­nak. A kost elep adatai elszomorí­tóak. Az utóbbi időben — a helytelen tartás, gondozás miatt — 18 tenyészkos Ijullott el, hatvanat kényszervágtak és 134 kost kiselejteztek meg­állapíthatóan a termelőszövet­kezet hanyagsága miatt. Az anyagi veszteségről el­sősorban a kostelep panasz­kodhat, amelyik kosokat adott a baranyai jutenyósztő gazda­ságoknak. A vizsgálat meg­állapította, hogy 534 ezer fo­rint kár érte a telepei a szö­vetkezetek hanyagsága miatt Hiszen egy tenyészkos ára 3200—3500 forint, a kényszer- vágott állatért alig 2—300 fo­rintot kapnak. A népi ellenőrzési bizottság javasolja... „hívják fel a termelőszövetkezetek figyel­mét a gondosabb kostartás­ra”, mi hozzátesszük: vonják felelősségre azokat, akik ha­nyagságukkal, nemtörődöm­ségükkel évente ilyen kárt okoznak a népgazdaságnak! Gáldonyi Béla A baksai termelőszövetke zet egy mázsa árpát, öt mázsa csöves kukoricát, ötven kilo­gramm zabot húsz mázsa ta­karmányrépát adott az álla tok részére. A takarmányrépa télen a zöldtakarmány egyik pótlója. Ebből a baksai ter­melőszövetkezet mellett a bo- dal, a pellérdl, a belvárd- gyulai. lippói. bőlyi, bicsérdi termelőszövetkezetek össze­sen 165 mázsát adtak, ami az egész évi szükségletnek 63 százalékát teszik ki. A bólyi Kossuth Termelőszövetkezet annyi káposztát adott, amely több mint 4 hónapig elegen­dő. Az innen kapott kukori­ca és sárgarépa 5 gímszarvas nak öt és fél hónapig elég. A sárgarépa téli időszakban igen jelentős vitaminforrás és zöldtakarmánypótló. A sziget­vári, bőlyi, pellérdi termelő- szövetkezetek 14 mázsát ad­tak, ami az összes állat szük­ségletét negyedévre fedezi. A fentieken kívül még nap­raforgómagot, kölesmagot és búzaocsút kaptunk a pellérdl, szentlászlói. szigetvári és bó­lyi termelőszövetkezetektől. A napraforgómagból a majmok­nak, páváknak, mókusoknak, szikaszarvásnák, a kölesmag­ból a fácánféléknek, tyúkok­nak, a búzaocsúból a vadka­csáknak, vadlibáknak és szin­tén a fácánféléknek, majmok­nak jutott „bőséges lakoma" Igen fontos támogatást je­lent a Mezőgazdasági Válla­lattól kapott selejt naposcsi­be, mely a kis ragadozók táp­lálásánál (pl. nyuszt, nyest, vidra, sakál, ragadozó mada­rak stb.) a benne lévő érté­kes tápanyagok, csont, toll ál­tal igen kedvező élettani ha­tást fejt ki. Ennek jelentősé­ge egész esztendőben, de kü­lönösen tél végén nagyon fon­tos. Dely Mátyás állatkertvezető Hármas ikerborjak születtek Gerden és Lánycsókon Ha azt mondod „újság”, — gondolsz az újságíróra, fotóriporterre, szerkesztőkre, nyomdászokra ... meg kikre is? Bárkire is, de annyi biz­tos, hogy a kézirathordóra legkevésbé. Pedig olyan munka ez. ami a felelősség meglehetősen furcsa meg­nyilvánulásával jár: ponto­san, a délután és az esti órák szigorú perceiben el­indulni a kézirattal a nyom­dába, aztán lehet akármi­lyen eső, szél, hóvihar, de az utat, a szerkesztőség és a nyomda között meg kell tenni. Mert az újságnak meg kell jelennie. Aztán útba kell ejteni a pályaud­vart, aztán a postát, néha a MALÉV autóbuszt, hogy a világban történő esemé­nyek képekben, gyorsan és biztosan eljussanak a szer­kesztő asztalára. Nem kell a kilométereket számolni... Inkább az éveket. Tizenhat évig vitte a kéz­iratokat a szekresztőség Kovács nénije. Nyugdíjba ment. Sovány, alacsony, örökké lótó-futó asszonyka. Csak rója a megszokott ut­cákat, néha futva, azt mondta, amikor szemébe vágta a szél a havat, sze- methúnyva is tudta hol, melyik sarkon, hány lépés után merre kellett befordul­nia. Megszokta: tizenhat esztendőn át. A fáradtságot Homes né* ti a lábaiban érezte először. Elküldtük Hajdúszoboszlóra. Három napig készült, negye­dik nap elindult, ötödik nap visszajött. Valami orvosi aláírás hiányzott a pnp fok­ról. Éppen neki volt ilyen pechje. De másutt meg sze­rencséje volt. Évekkel ez­előtt nyert az áruház „házi- lottó”-húzásán. Egy Pannó­nia motorkerékpárt... Eltol­ta a szerkesztőség elé és be­mutatta a nyereményt. Fog­ta a kormányt és úgy állt merev büszkeséggel, mint hajdani huszárok a helyi fotográfus fekete klottal le­takart masinája fiflj Nem mindennapos sza poro­sáéról tett tanúbizonyságot a lánycsóki tsz 7 éves Vilma nevű tehene hisz négy év le­forgása alatt 7 egészséges borjúnak adott életet s vala­mennyi utóda él és egészsé­ges. A tejtermelésben is ki­váló, tehén 1962-ben kettős ikreket hozott a világra s most ez év januárjában pedig hármas ikrei lettek, három üszőborjú, melyeknek születési súlyuk elérte a 100 kilót. A három kisborjú olyan egyforma, akár három tojás s különösen mióta az anyjuktól, Élbúcsúztattuk. Sör t>oIí is Kovács néni hozta a me­leg, friss pogácsát. Egész éj­jel sütötte. Készült a nagy napra. A szerkesztőség nő­tagjai megkönnyezték. Ko­vács néni nem sírt. Jókedvű volt, mint mindig. A folyo­són feltűnt a postás, Kovács néni kirohant, hogy átvegye az országos lapokat. A kü­szöbről húztuk vissza: meg­feledkezett arról, hogy ez a funkció’’ már másé. Meg­nyugodva leült, átvette az ajándékokat és megigazította frissen bodöritott haját, összenéztünk: egyetlen ősz hajszála sincs. A múlt hé­ten még volt... Tapintato­san hallgattunk, a fordász- ipar e diszkrét kreációja láttán. Kovács néni... így ismer­jük. A kis ünnepség során megnéztük a munkakönyvét. Akkor tudtuk meg, hogy Kovács Mihálynénak hívják. Mi csak Kovács néninek hívtuk. Azt sem tudtuk, hogy Katalin a keresztneve. De így volt jó. így nőtte túl iáját szerénységét előttünk. Kik 9unm elvették őket s átkerültek a mesterséges nevelőbe ápolóik­nak nem kis gondot okoz megkülönböztetésük. A hár­mas ikrek most hétfőn lesz­nek 2 hónaposak” szépen fej­lődnek s testsúlyuk egyen­ként eléri már a 85—90 kilót, A szövetkezet vezetői ezért úgy határoztak, hogy nem küldik vágóba őket, hanem mind a hármat felnevelik megtartják. Pár nappal ezelőtt hasonló ritka szenzáció történt Gérdén is. A tsz 51-es .Tsuzsi nevű 7 éves törzskönyvezett tehene két üsző és egy bikaborjút i hozott a világra. Szarvasmar- íhánál még a kettős Iker Is szokatlan, a hármas iker pedig nagyon ritka jelenség. Tekin­tettel arra, hogy Zsuzsi bor­jai nem voltak egyneműek, mint ahogy ez rendszerint tör­ténni szokott, a két testsúlyra ugyan nagyob üszőborjú élet- képtelennek bizonyult és azonnal elpusztult. A legkis- sebb alig 25 kiló* borjú ma­radt meg, mely a gondozók szerint olyan rendkívüli kicsi, hogy örökösen megszökik a borjúnevelőből, mivel minden kis résen átfér. A tehenészetükről országos hírű gerdeiek ettől függetle­nül nagy szeretettel nevelik az állatot, mert igen értékes szülőktől származik. Anyjának termelése évi 7100 liter tej 4,14 százalékos zsírtartalom­mal, apja a híres Nepomuk, fiú testvérét, a pécsi Mester­séges Termékenyítő Állomás vásárolta meg, lánytestvérei országos hírű tenyészállatok A kis állat így ragyogó pedig- rével már most nagy értéke' I képvisel s gondozói külön pré- ! miumban részesülnek, ha gon- j dós ápolással be tudják pó > toltatnl vele a születéskor hátrányt s egészséges állató í nevelnek belől«. SIBELIUS HANGVER­SENY színhelye lesz már­cius 13-án este fél 8 órai kezdettel a Liszt Ferenc I hangversenyterem. Az est I dirigense a finnek nagy ) nemzeti zeneszerzője. Si­belius műveinek kiváló is- l merője és interpretátora: Urpo Pesonen. Pécs test­vérvárosának, Lahtinak ze­neigazgatója. Édesapja, aki pedagógus volt, a húszas években több­ször járt Magyarországon és jól beszélt magyarul. He­gedűt tanuló fiát is Ma- gyarországon szerette vol­na továbbképezni. Erre le­hetősége is kínálkozott, mert 1939-ben kétesztendős ösztöndíjat nyert, hogy Bu- j dapesten, Zathureczky Edé- ; nél folytassa tanulmányait. í Ebben azonban a második , világháború kitörése meggá­tolta. Vezényletével Pécsett a ! Filharmonikus Zenekar három Sibelius-művet szó­laltat meg. minden bi­zonnyal első Ízben váro­sunkban, de országos vi­szonylatban is. „A fogoly királyné” ballada kórusra és zenekarra. (Op. 48.) Ca- jander német nyelvű szö­vegével a Pécsi Liszt Fe­renc Kórus mutatja be. A mintegy tízperces. válto­zatos hangulatú művet Si­belius 1908-ban Jdrven- pää-ban kmponálta. A mű allegorikus tartalmú: a fo­goly királyné lényegében az elnyomott finn nyelvet szimbolizálja. A mü végén ' a királyné kiszabadul a várból és a nép örömuj­jongással köszönti őt. A hangverseny másik száma Sibelius II. szimfóniája. (Op. 43. D-dur). A század első évében komponálta Olaszországi útján kezdett hozzá, három évvel az T. szimfónia után. Merészebb, formailag is újabb utakat járó az elsőnél. Sibelius, legismertebb, leggyakrab­ban játszott müveinek egyi­ke. Toscanini is dirigálta a Scala zenekar élén. A II és III. szimfónia megírása között, 1903rban keletkezett a 47. opus számú Hege­dűverseny. Sibelius mintha saját félbeszakadt hegedű- művészi pályafutásának állított volna emléket e müvével, melynek 1. és IV. tétele a virtuozitás jegyé­ben igen nehéz feladatot ró az előadóművészre, mig a II. tétel költői lendületű és mély érzésekkel teli. Si­belius a magyar Veesey Ferenc hegedűművésznek ajánlotta Hegedűversenyét, melyet Pécsett K6t.é László ad elő. A fiatal hegedűmű­vész néhány éve végezte el a. Zeneművészeti Főisko­lát, azóta a Moszkvai Csaj­kovszkij Konzervatórium­ban Kogan ösztöndíjasaként tanul. 1965-ben résztvett Helsinkiben a Sibelius he­gedűversenyen. A LJUBLJANAI SZLO­VÉN FILHARMONIKUSOK ZENEKARA március 14-én és 15-én ad hangversenyt városunkban, Santa Hubád vezényletével. Műsorukon Wagner: Tannhäuser nyi­tánya, Pnrrtoz Ramovs: Musique funebres című müve, Csajkovszkij Hegedű- versenye — Dejan Bravin- car tolmácsolásában —, va­lamint Musszorgszkij—Ra­vel: Egy kiállítás képei el- mű alkotása szerepel. A városunkba ellátogató jugoszláv zenekar számos külföldi városban koncer­tezett már. Milánói kriti­ka szerint „zsúfolásig meg­telt a Konzervatórium Verdi-terme, minden szá­mot olyan csodálatosan ad­tak elő. hogy két ráadást is kellett a zenekarnak, ad­nia ..." A berni kritika Ramovs Gyász-zenéjéről azt írja, hogy középúton áll Sztravinszkij és Schön berg stílusa között. Elismeréssé' imák Dejan Braviv-e- hegedümüvészről. Ojszlrah tanítványáról és Samo Hu­bád karmesterről ^ ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents