Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-02 / 51. szám

1»M. MÁRCIUS 2. napló 5 A SZERKESZTŐSÉG Iliik tofalAj/íátÁfi illíilmlk/ií/i/C vl/jlAJj i/'\j Palackozott harkányi víz A harkányi gyógyhatású ás­ványvíz nemcsak rheumatikus betegségek gyógykezelésére szolgál, hanem ivókúra esetén orvosi megállapítás szerint ki_ válóa nalkalma1' idll't gyomor és bélhurut, gyomorsavtúlten- gés az epeutak krónikus gyul­ladása a felső légutak idült betegségeinek kezelésére is. — Sőt orvosi vélemény szerint a savhiányban szenvedő be­tegek a megfelelő savképző gyógyszerek alkalmazásával szintén eredményesen használ­hatják. A gyógyvíz rendkívüli hatá­sát a vízben vegyelemzés út­ján kimutatott nagyarányú kéntartalma biztosítja. Ennek köszönhető, hogy a legújabb tapasztalatok szerint a gyógy­hatású harkányi víz rendsze­res ivókúra mellett kiválóan alkalmas még a manapság igen gyakori hólyaghurut ke­zelésére, illetőleg az ezen be­tegséget előidéző kórokozó baktériumok kipusztítására is. A Baranya megyei Szikvfz és Szeszipari Vállalat lehetővé •tette, hogy a harkányi gyógy­hatású ásványvíz szénsavval telítve ízléses kivitelben pa­lackozva az arra rászoruló betegek részére árusítható legyen. Sajnos azonban, hogy egy még 1932-ben kiadott minisz­teri rendelet szerint a kiváló gyógyhatású víz csak Har- kányfürdő közelében, a forrás helyétől számított 10 km tá­volságon belül értékesíthető. Ennek megfelelően, amíg a gyógyvíz pl. Siklóson minden akadály nélkül beszerezhető, addig Pécsett annak beszer­zésére jelenleg nincs lehető- ség. Ezért kérjük az illetékes ha­tóságot, hogy ezen csodálatos hatású gyógyvíznek általános árusitását és forgalomba ho­zását mielőbb tegye lehetővé, hogy mi pécsiek is akadály nélkül hozzájuthassunk váro­sunkhoz közel fekvő természe­ti kincs igénybevételéhez. dr. Morvay Vilmos oki. mérnök Maradjon a mostani útvonal Néhány hete örömmel tapasz­taltuk, hogy a főpályaudvar­ról induló 30-as jelzésű busz­járatot a Jókai utcában szük­ségessé vált építkezés miatt a gyorsforgalmi út szakaszára, illetve a Bajcsy-Zsilinszky— Bem utcára terelték. A kény­szerintézkedés nagyon sok utazótársunkkal együtt minket is kedvezően érintett, mert mint a Tanárképző Főiskola dolgozói 30-as busszal közelit, jük meg munkahelyünket, azonban az előző útvonalon Miből tanuljunk? A minap tdbbedmagunkkal bementünk a Széchenyi téri köny­vesboltba. Dr. Kiss Ferenc Tél anatómia című tankönyvét szeret­tük volna megvásárolni. A boltban közölték velünk, van ugyan három tankönyv, de csak az egyetem tanulmányi osztálya által ki­állított utalvány ellenében kaphatjuk meg. , A tanulmányi osztályon azt állították, hogy nincs' Ilyen könyv a Jelen pillanatban, tehát nem adhatnak utalványt. Miután nem si­került eredményre jutni, visszatértünk a könyvesboltba, s közöl­tük, hogy mit mondtak a ’ tanulmányi osztályon. Mondanunk sem kellene, hogy nem kaptunk semmit. Ha nem volna szükségünk a könyvre, legfeljebb bosszankod­nánk a dolgon. Sajnos rosszabb a helyzetünk. Nemcsak hárman, hanem többen tanulhatnánk azokból a könyvekből, amelyek hiá­nyát mindennap érezzük, s mégis, ott porosodnak a polcokon. a Pécsi Orvostudományi Egyetem I. évfolyamos hallgatói, n. csoport. vagy a Szabadság úti, vagy a főpostánál lévő megállóhoz kellett gyalogolnunk, ami te­temes időveszteséggel járt. Megállapításunk szerint az új útvonalon sokkal nagyobb a felszálló utasok száma, mert nyilvánvalóan itt száll fel erre a buszra a Móricz Zsigmond tér és környéke az úgyneve­zett déli városrész utazóközön­sége, nem beszélve a piaci vásárlóközönségről. Szembetű­nően nagyobb tehát ennek a megállónak a felvevő területe, mint a főpostai megállóé. For­galmi szempontok is indokol­ják ennek az útvonalnak a fenntartását, mert míg most a villanyrendőrnél rendszerint „zöld utat” kap a busz, ad­dig a Jókai utca—Rákóczi út kereszteződésénél gyakran 4— 5 percet is várakozni kellett. Mindezek alapján arra kér­jük az AKÖV Igazgatóságát, hogy a Jókai utcai akadályoz­tatás megszűnése után is en­nek a megváltozott útvonal­nak a fenntartását engedé­lyezze. Móricz Zsigmond tér 7. sz. alatti lakosok A tabu TMS-előadót a termelöszövetkezetlie! A. „Téli gépjavítás — gép nélkül” című cikkükkel kap­csolatban van egy javaslatom. Nevezzenek ki a tsz-ekbe TMK-előadót, mégpedig két egymás mellettiben egyet. Mi lenne a TMK-előadók felada­ta? Egyrészt a gépek tervsze­rinti javítása, karbantartása, másrészt a tárolás ellenőrzése. A terv szerinti javítás, kar- : bantartás a következő felada­tok elvégzését jelentené: a gépek nyilvántartása használ­hatósági foka szerint és egy­ben beütemezni a főjavításra — ez lesz a „T” betű. A meg­előzés: szezon előtti előkészí­tés, ami esetleges javítás szük­séges, elvégezni — ez lenne az „M”. Végül: a mindenkori karbantartás, ami kötelező a helyi szerelőknek és kezelők­nek — ez a „K”. Az eseten­kénti hibákat a javító részleg­gel írásban kell közölni. Ha összekapcsoljuk a három nagy­betűt a másik fontos feladat­tal. a gépek helyes tárolásá­val — már ki is alakult a TMK-előadói munkakör. Vé- leményem szerint egy ember el tudná végezni két termelő- szövetkezet gépparkjának vezetését, munkabére pedig többszörösen megtérülne az évi megtakarításból. Zámbó Miklós Pécs, III. kér., Hajnóczy út 35. szám._ Nincs villanyunk Vasas II. utcai villanyháló­zatából a mi kis utcánk, a Gabona utca kimaradt. Évek óta sérelmezzük ezt a hiányt, hiszen városfejlesztési pénzt fizetünk, s — megítélésünk szerint — két vlllanyduc, il­letve égő kellene csupán, hogy panaszunkat orvosolják. Ezért kérjük ar. I. kerületi tanácsot és a DÉDÁSZ-t: ad­jon a mi utcánkba is villanyt. Kith Ferenc Vasas II., Gabona u. 15. — Áramszünet lesz március 3-án —1« óráig a Zetkin Klára, Szt. stván tér. Káptalan u., Vak lottyán u„ Hunyadi űt, Janus •annoniua utcák által behatárolt A mohácsi csecsemőhalálo­zás legnagyobb a megyében: 6,5 százalék. Minden száz új­szülött közül 6—7 meghal. Az országos átlag 4,4 százalék. Mohácson nő az összhalálo- zós, a születések száma stag­nál, és míg 1961-ben 294, 1965-ben már 385 abortuszt hajtottak végre. Kit terhel a felelősség? A szürke statisztikai adatok között szoros összefüggés van. Az összehasonlításra a Mo­hács városi Tanács vb-ülése adott alkalmat, mely első íz­ben foglalkozott az egészség- védelem anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi területével és ennek keretén belül a fenti problémával. A tények súlyos­ságára való tekintettel az ol­vasó bizonyára megbocsátja, ha eltekintek a vb-ülés is­mertetésétől, és az ott felme­rült kérdéseket az abortusz- problematika köré csoportosí­tom. A növekvő csecsemőhalálo­zásból kiindulva eljutunk' an­nak egyik lényeges okához, az abortuszok számának növeke­déséhez. Itt meg kell említe­nem a csecsemőhalálozás nö­vekedésének közvetett okát, nevezetesen a hozzáértő orvo­sok lelkiismeretes munkáját. Ez nem kiagyalt paradoxon, ez valóban így van. A művi vetélés nemcsak a meddőség veszélyével jár, de magában hordja annak lehetőségét, hogy a drasztikus .beavatko­zás következtében a legköze­lebbi terhesség alkalmával a leendő anya nem tudja kihor­dani gyermekét és Idő előtt kórházba kerül. 'Az orvos kö­telessége, hogy megmentse a magzatot. A gondos ápolás sok esetben sikerrel jár, de az esetek többségében csak annyira nyújtja meg a ter­hesség időszakát, hogy a hat- nyolcszáz gramm súlyú kora­szülött csak pár percig, pár óráig, esetleg pár napig éJL, de nem lehet megmente­ni. Ez természetesen a statisz­tikát rontja. Nyilvánvaló azonban Itt is, hogy a felelős­ség nem az orvosokat, ha­nem azokat az asszonyokat terheli, akik előző terhességü­ket megszakították. Kém a bizottságon múlik Az abortuszok számának csökkentésére az 1956-ban szü­letett rendelkezés szerint az abortusz-bizottságoknak nincs tényleges lehetőségük. Ahogy | a mohácsi vb-ülésen is el- ■ hangzott: a bizottságok el­mondják prédikációjukat, < I terhes mosolyogva véglghaU gat ja, majd aláírja a papirost, miszerint nem akarja megtar­tani a gyermeket. A terhesek úgy mennek . a bizottságra, mint ahogy egy trafikba be­megy az ember, ha bélyeget akar vásárolni. Elhangzott olyan vélemény, hogy az em­lített rendelkezés helytelen, mert az abortuszok csökken­tésének egyetlen módja, ha tényleges hatalmat adunk a bizottságnak. Ezzel én nem értek egyet. Nemcsak azért, mert semmilyen bizottságot nem tartok képesnek arra, hogy a terhesség megszakítá­sának szükségességét mérle­gelve minden összetevőt fi­gyelembe vegyen, hanem mert ma már egyszerűen tartunk ott, hogy az egyén maga döntsön ebben a kérdésben. A bizottságok tényleges ha­talma kétségtelenül használna a statisztikának, de nem hasz­nálna az embernek. Ez azonban nem az egyet­len mód. Áhhoz, hogy a lehetséges megoldáshoz eljussunk, tud­nunk kell, hogy egyáltalán miért kerül sor az abortu­szokra. Ennek egyrészt objek­tív, másrészt szubjektív, de mindenképpen társadalmi okai vannak. Objektív ok: anyagi javak (lakás, bölcsőde, nap­közi stb.) hiánya. Szubjektív ok:' tudatlanság. Bölcsődék társadalmi munkában A mohácsi vb-ülés vitáján szóba került á lakáshiány, de mert a lakások épitése meg­határozott keretek között fo­lyik, csupán megemlítették. A bölcsődék és napközi ott­honok „kapacitása” Mohácson talán nagyobb, mint a megyé­ben másutt, de korántsem ki­elégítő'. Egy hozzászóló egy különvált asszony példáját hozta fel, aki három műszak­ban dolgozik, 1400 forintot keres, és munkába menet „le­adja” tizenhathónapos kisfiát „egy gyermekszerető öregasz- szonyhoz" 500 forintért ha­vonta. Természetesen nem akarja kihordani második gyermekét. A v. b. határoza­tot hozott, hogy a mohácsi vállalatok vezetői a társadal­mi munkát a közeljövőben bölcsődék, napközi otthonok építésére fordíttassák, akár a parkosítás rovására is. Az anyagi javak termelése anyagilag korlátozott. Követ­kezésképp ha nem tudjuk (márpedig nem tudjuk) kellő ütemben leküzdeni a terhes­ség megszakítását kiváltó ob­jektív okot, nem tudjuk elér­ni az abortuszok számának csökkenését (már csak azért a sem, mert olyan Is van, aki­nél minden stimmel, csak ép­pen szórakozni akar a szülés és annak következményei he­lyett) és kevés eszközünk ma­rad a csecsemőhalandóság nö­vekedésének megszüntetésére. Tabu? A tudatlanságot kell leküz­deni. De hogyan? A vb-ülésen nem esett szó a fogamzásgátlásról. Az óv­szerek használatáról beszélni — tabu. Pedig tanítani kelle­ne! Az egyik hozzászóló (egy orvos) kitért ilyesmire, hogy a most létrehozandó anyák iskolájában foglalkozni kelle­ne „mással”, de hogy konkré­tan a fogamzásgátlásra gon­dolt, csak az ülés befejezése után, privátim tudtam meg tőle. Kérdésemre zavartan mondta, hogy ez valahogy nem vb-amyag. Az abortusz Igen? Nem vb-anyag. Nem téma. Tabui Évezredes megszokás, évez­redes tudatlanság tiltja a mesterséges beavatkozást. Ez a tilalom ma már illetlenség­gé finomult, mégis megma­radt annak, ami volt. Nem beszélünk róla. Az abortuszok tényét kénytelenek voltunk tudomásul venni. Tudomásul kell végre vennünk a megelő­zés oktatásának szükségessé­gét. Aczél Gábor Bach: Máté Passiód A Pécsi Liszt Ferenc Kórus hangversenye mindenkor városunk zenei életének ünnepi eseménye. Azzá teszi az előadásra ke­rülő műveknek, a zeneiro­dalom legnagyszerűbb alko­tásainak művészi. magas­színvonalú megszólaltatása, de most méginkább az a körülmény, hogy kiváló együttesünk jubileumi évad­jába lépett. A tizenöt esztendő jelen­tős művészi teljesítményei, az oratórium műfaj rend­szeres meghonosítása érde­kében tett példamutató tö­rekvések során előadásra ke­rült alkotások közül is mél­tán emelkedik ki Bach Máté passiójának tavalyi pécsi be­mutatója. Ez a nagyhatású mű szólalt meg újból va­sárnap és hétfőn a Liszt­terem zsúfolásig megtelt né­zőtere előtt, bizonyítva azt, hogy a ma közönsége is ér­zékenyen reagál a műfaj szépségeire és igényli azt. Bachnak az újkor zenéjére gyakorolt ezen hatása a Máté passió 1929. március 11-i berlini előadásával kez­dődött, mely Mendelssohn érdeme. A romantika embe­rére mély hatást gyakorolt a Baeh-zene. külör.ösképoen a passió megdöbbentő drá- maisága, tragikuma. Mert Bach Passiója — az embe­rekért vállalt szenvedés haL hatatlan zenedrámai meg­örökítése — a szenvedések­ben oly gazdag XX. század­ban sem vesztett időszerű­ségéből. „Hallgasd meg a Máté passiót jő, klasszikus zenei vezetés mellett” — írja a bebörtönzött, a szo­cialista világrendért vértanú halált halt Karl Liebknecht fogságából fiának. — „Ez a legcsodálatosabb oratórium Kottáját a katonai kórház­ban láttam. Előbb tanulmá­nyozd át, mert első hallásra nem egészen könnyű megér­teni. Kontrapunkt és fuga. Ha az ember át tudja tekin­teni a mű varázslatos szöve­vényét. szinte megittasodik a boldogságtól. Nincs ennél lágyabb, gyengédebb és meghatóbb alkotás, és nem ismerünk _ nagyobbszabásút a tömegjelenetek zenéjénél.” Amikor pfcdig tömör monda­tokban leírni, jellemezni szerettük volna Bach művét azok számára is, akik még nem tudták teljesen meg­nyitni előtte szívüket és ér­telmüket, Kodály mondása jutott eszünkbe: „A zenét nem magyarázni kell, ha­nem hallgatni.” És mi a kodályi mondás megszívlelésével hallgattuk, figyeltük a nagyszerű mu­zsikát, melynek tolmácso­lása méltó volt Bach szel­leméhez. Ez elsősorban a Pécsi Liszt Ferenc Kórus érdeme. A kórus, melynek szerepe a passióban rendkí­vül változatos és sokrétű, remek formában van. Külö­nösen a drámai tömeg jele­netek, a turbák félelmetes erejű megformálását éreztük hiánytalanul érettnek és ki­dolgozottnak, erőteljes dina­mikájúnak és egységes hang­zásúnak. Ugyanakkor az ün­nepi hangulatot a legfelső­kig fokozták az érzelmi gaz­dagságú, átéléssel megszó­laltatott korálok. A kettős tagolású zenekar éles elkü­lönítése a Bach-korabeli já­tékstílushoz vezetett vissza. A rendkívül erősen foglal­koztatott Pécsi Filharmo­nikus Zenekar újabb nagy­szerű erőpróbáját kitűnően állta. A jelentős és Igényes szerephez jutó hangszeres szólisták közül M. Graef Matild. Kovátg András, Barth István, Edőcs János és Kircsi László nevét kell megemlítenünk. Az egész művön keresztül vonuló or­gonaszólam tolmácsolásáért Hollay Keresztélyt illeti di­cséret. Stílusosan Járult hoz­zá a korabeli hangzás fo­kozásához Borsay Pál, aki elektromos cembaletton ját­szotta a continuot. A Szesz- tay Zsolt vezette Mátyás ki­rály utcai általános iskola énekkarának teljesítménye a nem szerencsés elhelyezés következtében elsikkadt, a terem első felében ülők ész­re sem vették szereplésüket. A passió előadásának sike­rében osztoztak a szólisták is, akik közül Barlay Zsuzsa és Réti József kimagasló tel- jesíménye mellett Wemer Mária ezúttal kevésbé jó na­pot fogott ki. A pécsi Bolla Tiborról és Marczis Deme­terről a legnagyobb elisme­rés hangján írhatunk: érzik és tudják az oratóriumének­lés sajátos stílusát és azt hiánytalanul tolmácsolták is. A nagyhatású előadást Antal György dirigálta. Az ő fáradhatatlanságának, el­mélyült Bach-stflus Ismere­tének, ügyszeretetének kö­szönhető, hogy a Passió újabb megszólaltatása művé­szi ünneppé lett. — nt — . DUNÁNTÚLI naplö Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Vasvárt Ferenc Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János út iL Telefon: 13-32, 13-3J, 21-30, 26-22, 60-11. — Belpolitikai rovat: »1-68. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó vállalat. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Péca, Hunyadi dt H. Telefon: 15-32, 18-33, 21-60, 28-22, 60-1L Pécei Szikra Nyomda, Pécs, Munkácsy Mihály utca 16. szám. Felelős vezető: MeUes Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft. — Indexszám: 23 034. 'BOBBAN rÜMHÖBHETS RUHÁZATI CIKKEK ARIESlAlliTASft Kész ágynemű Agynemű méteráru Kártolt gyapjúszövetek Férfi, női, gyermek téli és átmeneti kabátok kártolt gyapjúszövetből Női kosztümök kártolt gyapjúszövetből Férfi és fiú öltönyök kártolt gyapjúszövetből Iskolaköpenyek Len és pamut konyharuha és törülköző 8—24 %-ig 15—20 %-ig 8—25 %-ig 8—15 %-ig 8—15 %-ig 8—15 %-lg 20 % 14—20 %-ig

Next

/
Thumbnails
Contents