Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-13 / 37. szám
Vtlóg proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napio Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXin, ÉVFOLYAM, 37. SZÄM Aha m fillér I960. FEBRUAR 13-, VASÄRNAP Célok és eszközök A z elmúlt heteikben, hó" napokban — a korábbiakhoz mérten — jelentősen aktívabb és sokágúbb lett üzemi-vállalati pártszervezeteink munkája. A Központi Bizottság 1964 decemberi határozatának végrehajtása, a gazdaságirányítási rendszer reformjának kiinduló irányelvei, az ár- és bérintézkedések. s harmadik ötéves tervünk első esztendejének megkezdése feladatok sokaságát rótták és róják a kommunistákra. Különösen előtérbe állítják a pártszervezetek termelési agitációs munkáját. Az egyik nagyüzemi párt- szervezet titkára így fogalmazta meg el gondol kodtaté és ? lényegre tapintó véleményét: „A termelési agitációi mi úgy fogtuk fel, mint kettős feladatot: ismertetni, kommentálni az országos feladatokat, de úgy, hogy azonnal megtoldruk a magunk sajátos, helyi kötelezettségeivel. Uonan akkor — * jő ideig hibánk volt, hogy erről elfeledkeztünk —, bátorítanunk, ösztönöznünk kell a gyáron belüli kezdeményezéseket, de úgy, hogy ezek szorosan az országos célokhoz kötődjenek, azok megvalósítását szolgálják”. A vélemény gazdag, sokrétű, Uuuriati icLfMá&zt&l a tok sumA feladatok eme ket- alapelve kell hogy a termelési agitádő- nek. 5M az említett gyárban már megtanulták. Ott igen, de még nem mindenütt Pártszervezeteink tevékenységének gyengéje éppen ittrej lik: egy részük csak az országos feladatok kommentálására snoritkoztk. más részük viszont annyira megragad a helyi részleteknél, hogy szem elől téveszti a nagy egészet, az összfeladatok megmutatását. A helyes arányok megkeresése s érvényesülésük állandó biztosítása egyike a jő termelési agitációs munkafeltételeinek, de csak egyikei Ez ugyanis csak arra válasz: mit? A hogyan legalább ennyire fontos. Egy gépipari özemben a *” szkeptikusok nem sok jövőt jósoltak a pártszervezet kezdeményezésének: előadás- sorozatot szervezték, ahol a Központi Bizottság gépiparra vonatkozó határozatát ismertették. Megtehették volna, hogy csak az ismertetésre szorítkoznak, felolvassák a határozatot, s inkább csak az illendőség kedvéért hozzáteszik: tehát nekünk is sok a feladatunk. Jó érzékkel más utat választottak, A kommu- n;sta műszakiak legjobbjai a többi szakembert is megnyerték a munkának, s igen alapos vizsgálattal felmérték, a gyár termékeinek anyag- és munkaigényessége milyen, mennyiért készítenek ők egy univerzális szerszám marógépet s mennyibe korül ez a Szovjetunióban, az NDK-ban. s néhány tőkés államban? Hasonlóan ehhez, a termékek korszerűségét is vizsgálták. Az előadássorozat sikerét legjobban az jelzi, hogy először csak a tanácskozó termet töltötték meg az érdeklődők, a második és harmadik előadást azonban már az ebédlőben «-irtották, s ott is szűknek bizonyult a hely! Már-már közhely, annyira ismert: a tények mindennel jobban érvelnek, az általános igazságok hangoztatása viszont nehezebben talál utat az em(Ptityfatás a t oldatod Húsz-negyven százalékos árengedmény a hétfőn kezdődő téli Készül az ú}mecselcaiiai húsztantermes gimnázium A ruházati főigazgató az árleszállításról A Belkereskedelmi Minisztérium Ruházati Főigazgatósága szombaton sajtótájékoztatón jelentette be, hogy ismét megrendezi a hagyományos téli vásárt. Az idény végi kiárusítás február 14-től 28-ig tart. Ez alatt a két hét alatt 20—40 százalékos engedménnyel árusítanak egyes bőr kuli- kabátokat, női téli és átmenetikabátokat, női blúzokat, bébi és leányka flanell ruhákat, fésűs és műszálas szövetből készült bakfis pantallókat, műszál szöveteket, pamutharisnyákat, jégzoknikat, bolyhos ingeket, női- és férfi meleg alsó ruhaneműket, bundacipőket, egyes női- és férfi félcipőket, gyermek magasszárú cipőket, házicipőket, hócsizmákat, gumicsizmákat stb. A téli vásáron összesen 350 millió forint értékű ruházati cikket kínál olcsóbban a kereskedelem. Az engedményes áruk azonban nem minden boltban, hanem csak a tanácsok által kijelölt üzletekben, áruházakban vásárolhatók. lényeges, hogy a kiárusításba nem vonták be a február 1-én olcsóbbá vált ruházati cikkeket. A kiárusítás cikklistája sem központilag készült. A kiskereskedelmi vállalatok készleteik figyelembevételével döntik él, hogy a meghatározott árucsoporton és engedmény százalékon belül mit, mennyivel adnak olcsóbban. Előfordulhat tehát, hogy nem minden kijelölt üzlet árusítja majd az engedményes lista valamennyi cikkét. A téli vásárra kijelölt fizietek egyébként kirakataikkal, feltűnő feliratokkal hívják majd fel magukra a figyelmet. Bőséges árualap Két hétté! ezelőtt lépett érvénybe a. ruházati cikkek, ár- leszállítása, s most újabb kedvezményt ad a kereskedelem a lakosságnak. E két időszerű és a vásárlókat foglalkoztató kérdéssel kapcsolatban az MTI munkatársának válaszolva Sajgó Erzsébet főigazgató elmondotta, hogy az árleszállítást és az idény végi kiárusítást sokan összetévesztik, pedig lényeges különbség van köztük Az idény végi kiárusítást • a mostani téli vásárt is — a kereskedelem határozza el egyebek között a divatjamúlás veszélyének, az idényáruk hosszú 6—9 hónapos raktározásának az elkerülésére. A szezon végi kiárusítás időszakos, általában két hétig tart, s utána a kedvezményes cikkek ismét, az eredeti árukon vásárolhatók, Ezzel ellentétben a februári árleszállításról kormányintézkedés döntött, s az végleges érvényű. A február 1-én leszállított mintegy 1500 féle ruházati cikket állandóan, nemcsak az idén, hanem a következő években is ugyanezen az áron hozzák forgalomba; Az eddig eltelt két hét tapasztalata azt mutatja, hogy a lakosság megelégedéssel fogadta az árleszállítást Ezt bizonyítja egyébként, hogy Budapesten az áruházak és a szaküzletek 20—30 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint egy évvel ezelőtt. Hasonló a helyzet vidéken, sőt, egyes helyeken, például Debrecenben és Szegeiden az áruházak forgalma 50 —60 százalékkal növekedett. Az áruházakban ez alatt az idő alatt a vevőknek mintegy a féle leszállított árú cikkeket vásárolt. Elsősorban a 20 százalékkal olcsóbb ágyneműfélék kelendőek. Az olcsóbbodás ezeknél a cikkeknél azt jelenti, hogy például egy ágynemű garnitúránál körülbelül 100 forint a megtakarítás, s ezért az összegért egy lepedő és egy kispárna kapható. Hasonlóan nagy az érdeklődés a köny- nyebben kezelhető, mosható szintetikus alsó és felső kötöttáruk, a nylon harisnyák iránt Miután az árleszállítás végleges, a kereskedelem az ipar segítségével gondoskodik arról, hogy az olcsóbbá vált cikkeket állandóan lehessen kapni. Ezért a nagyobb keresletre számító árukból, részben import útján, részben a köny- nyűipartól, az árleszállítás előtt készített terven felül jóval nagyobb mennyiséget szereztek be, vagy rendeltek. Az idén szükséges többlet árualap biztosítására az Országos Tervhivatal irányításával a könnyűipar, a külkereskedelem, az OKISZ felkészült. Már februárra egyebek között 150 000 férfi- és fiúinget, 1 millió nylon harisnyát, 120 000 szintetikus fehérneműt, 90 000 szintetikus pulóvert és kardigánt kapott tőlük terven felül a kereskedelem. A fölkészülés alapján elmondható, hogy az első félévre bőséges az árualap és szükség szerint még további térUtazási Könnyítések Magyarország és Jugoszlávia közöli A Magyar Népköztársaság kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya között kötött egyezmény eredményeként a két ország állampolgárai február 15-től vizűm nélkül utazhatnák egymás országába. A vízum nélküli utazás kiterjed az átutazás eseteire ia Jugoszláviába a fenti időponttól kezdődően a személyi igazolvány mellé rendszeresített úti okmánnyal lehet utazni. A Jugoszláviába utazó magyar állampolgároknak az utazási okmányai iránti kérelmüket Budapesten a Bulcsú utcai IBUSZ kirendeltségnél, vidéken a megyei IBUSZ irodáknál kell benyúj tárnok. ven felüli árumennyiséget is kap a kereskedelem. Megállapodtak a könnyűiparral, hogy amennyiben egyes cikkekből a vártnál is többre lesz szükség, az üzemek gondoskodnak a megfelelő, gyors utánpótlásról. Az árleszállítás hatására egyébként az év végéig a tervezettnél például 1 millió inggel, félmillió négyzetméter ágynemű anyaggal, 300 000 konfekcionált ágyneművel, 60 000 iskolaköpennyel, 500 000 női, férfi- és gyermek pulóverrel, kardigánnal, 2.5 millió pár nylon harisnyával többet hoz forgalomba a kereskedelem. (Szokolai felvétele) Rost ni übőrgyár épül Péesetf A könnyűiparnak az idén kezdődő egyik új beruházása, a rostműbórgyár,. amelynek helyéül a pécsi bőrgyárait választották. Az új üzem a többi bőr- és cipőgyárban keletkező hulladékot is feldolgozza. Alapanyaga ugyanis a bőrgyártás közben keletkező különböző hasíték és a cipőgyárból kikerülő szabásza ti hulladék lesz, amelyet korábban többnyire eltüzeltek Ezután érdemes lesz majd a hulladékot gondosan összegyűjteni, mert Pécsett rostjaira bontják, megőrlik, latex-és festékek hozzáadásával préselik, s a további eljárás, már a papírgyártáshoz hasonló. Tekercseket, illetve lapokat állítanak majd elő, s ha a felületét festékréteggel ellátják, díszműbőrnek is megfelelő anyagot kapnak, de a rostműbórt főként talpbélésnek szánják. A rostműbőr gyártási eljárását olaszok dolgozták ki, s a gépek is Olaszországból érkeznek majd. A gyár létesítésével megbizott könnyűipari beruházási vállalat szakértőinek közreműködésével már kiválasztották a két A külföldi gépek devi zaköltségei viszonylag hamar, nem egészen egy év alatt megtérülnek, mivel a gyár évente 1100 tonna rostműbőrt bocsáthat ki és ezzel 2500 tonna nyersbőrt pótolhatnak, aminek a beszerzésére egymillió dollárt kellene fordítani. A gyár létesítését’ a várható kedvező importcsökJoentő hatása miatt fizetési mérlegjavító beruházásként kezelik. A rostműbórt egy kisebo üzemben már hosszabb idő óta gyártják hazánkban, soksok lábbelinél kipróbálták, s a szakemberek a valódi bőrrel egyenértékűnek tartják „Gumiüzem66 falun Villányban gyártják a korábban importált vetocsöveket A Villányi Gépjavító Állomás 1963-ban gumijavító üzemet rendezett be, amely azóta valóságos kis gyárrá fejlődött: átlagosan huszonöt ember dolgozik itt és évente 2.5 millió forint értékű munkát végeznek. Legfontosabb gyártmányuk a vetőgépekhez szükséges magjefolyó gumicső, ameüyet korábban importból szereztünk be. A villányi üzem a külföldinél jobb minőségű — rugalmasabb és tar- tósabb — s emellett olcsóbb csöveket .gyárt. Ma már az berendezése-1 egész országot ellátja ezzel a cikkel. Tavaly 37 ezer daraJárdaépítők a Megyeri úton A Mártírok útjáig új járdát kap a Megyeri út jobb oldala is. A Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói már az utolsó métereit építik az új aszfaltjárdán*. bot szállított az értékesítő vállalatnak, erre az évre pedig — eddig — huszonnyolcezret rendeltek a gépjavító állomástól. Baranya megyében jelenleg ez az egyetlen olyan gumiüzem, amely nemcsak javításokat, hanem új cikkek készítését is vállalja, Ez az oka annak, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok mellett mind több ipari üzem is jelentkezik Villányban különböző megrendeléseivel. A Mecseki Szénbányászati Tröszt részére -például úgynevezett gumipuskahüvelyeket és tömítőgyűrűket, a Pécsi Dohánygyárnak gumihengereket és meghajtó gumikat, a Mohácsi Farostlemezgyárnak pedig szippantókorongokat gyártottak. Az üzem természetesen javításokat is vállal: például Itt javítják a vízügyi igazgatóság, a halgazdaságok és a téglagyárak munkásainak a gumicsizmáit, s javítanak a lakosság részére is — ka- lucsnitól kezdve a strandcipőig mindenféle gumilábbelit, ezenkívül autó-, motorkerékpár- és kerékpár-gumikat is. A „gumigyár” különböző méretű és rendeltetésű sütőkazánokkal van felszerelve és ezeknek nagy részét a gépjavító állomás dolgozói maguk készítették el. Legsikerültebb konstrukciójuk a Trabant- körfutózó berendezés, amely a lekopott gumiabroncsokra egyezerre önti rá az egész futófelületet. A villányi szakemberek húszezer forintból építették meg, míg a külföldön gyártott ilyen gép 150— 160 ezer forintba kerül. Évente körülbelül hatszáz Trabant koékfijUD^t újítanak fel vele.
