Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-04 / 29. szám

2 196«. FEBRUAR <L napló A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtökön Ülést tartott. Megtárgyalta és tudomásul vette a külkereskedelmi miniszter első helyet­tesének beszámolóját az 1966—1970. évi magyar—román hosz- szúlejáratú árucsereforgalmi és fizetési egyezmény, valamint az 1966. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyv aláírásáról. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője jelentést tett a tavaszi belvíz- és árvízvédekezésre való felkészülésről. A kormány a jelentést elfogadta és határozatokat hozott. A kormány tudomásul vette a Minisztertanács Tanács- szervek Osztálya vezetőjének tájékoztatóját a fővárosi, me­gyei és megyei jogú városi tanácsok vb-elnökeinek január 21- én tartott értekezletéről, majd egyéb ügyeket tárgyalt. a jeges árvizek elleni véde­kezéshez szükséges intézkedé­seket megtegye. A jégnek a Dunán való megjelenésétől kezdve a magyar és a jugo­szláv vízügyi szervek a közös együttműködési szabályzat alapján végzik a megfigyelés­sel és a jégrombolással kap­csolatos feladatokat. Január közepe óta tíz jégtörő hajó dolgozik a Dunaföldvár—Vu­Az Országos Vízügyi Igaz­gatóság jelentése megállapít­ja: a tavaszi hóolvadás meg­indulásával az országban az átlagosnál nagyobb belvízi el­öntés várható és számolni kell a kisebb vízfolyások kiönté­sével is. Ezt a rendkívüli helyzetet a szokatlanul csapa­dékos időjárás idézte élő; a talaivízszint már az őszi eső­zések előtt meghaládta a sok­évi átlagot, novemberben és decemberben pedig még to­vább emelkedett. A belvízzel borított területek nagysága a védekezési munkák hatására valamelyest csökkent, de a január közepe óta lehullott csapadék tovább rontotta a helyzetet. Az eddig hozott intézkedé­sek az állami főcsatornák és szivattyú telepek teljesítőképes ségének határáig biztosítják a belvizek elvezetését, azonban ez nem elégséges a várható veszélyek elhárítására. A belvízkárok csökkentése, a helyi árvizek elleni védeke­zés elsősorban az egyes me­zőgazdasági és ipari üzemek, a lakosság érdekeit szolgálják. Ezért a kormány felhívja az állami gazdaságok, a terme- lószövetkézetek, az Ipari üze­mek és a vízi társulatok ve­zet óit és tagjait, az ország érintett területeinek lakossá­gát. hogy a belvizek és a ta­vaszi olvadások esetén jelent­kező helyi árvizek elleni vé­dekezést öntevékenyen, első­sorban saját erejükből, kése­delem nélkül végezzék el. Az üzemeken belüli és a telepü­lések belterületén lévő csa­tornákat, árkokat, sitb. a tisz­togatási. karbantartási és fel­újítási munkák elvégzésével tegyék alkalmassá a belvizek levezetésére. Ebből a célból ideiglenes csatornákat és ár­kokat is létesítsenek. E mun­kálatokhoz vegyék igénybe a területileg illetékes vízügyi szervek szakmai irányítását. A kormány intézkedést ho­zott. hogy a védekezéshez nélkülözhetetlen anyagok és eszközök — s amennyiben szükséges — pénzügyi fedezet a munkálatok elvégzéséhez rendelkezésre álljanak. Felha­talmazta a megyei tanácsok vezetőit, hogy a belvízvédelem és a helyi vízkárelhárítás érdekében szükség esetén köz erő kirendelésével is elvégez­tethetik a munkálatokat. A jelentés a továbbiakban beszámol arról, hogy az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság A Magyar Népköztársaság népe és kormánya felháboro­dással értesült arról, hogy az Egyesült Államok kormánya, néhány - hetes taktikai szünet után, január 31-én felújította a Vietnami Demokratikus Köztársaság területének bom­bázását. Népünk érzéseit kifejezve, a Magyar Népköztársaság kor­mánya a leghatározottabban elítéli az Egyesült Államok kormányának a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elle­ni bombatámadások felújítá­sára vonatkozó döntését. E lépés a maga teljességében mutatja a képmutató , ameri-' kai „békemamöverek’’ értékét. A diplomáciai sakkhúzásokat spanyolfalnak használva. az Egyesült Államok 13 ezer'"fő­vel növelte katonai egységei­nek létszámát Vietnamban, hadianyaggal töltötte fel rak­tárait, folytatta kémrepülését a Vietnami Demokratikus Köz­társaság területe felett. A vi­lág népei szemében az agresz- szió felújításának minden kö­vetkezményéért az Egyesült Államok kormányát terheli a felelősség. A Magyar Népköztár sasig kormánya, az egész magi/ar nép követeli a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellent brutális amerikai agresszió azonnali megszüntetését. Tel­kovár közötti Duna-szakaszon. Az esetlegesen képződő álló jégmező és jégtorlaszök rob­bantására a honvédség és belügyi alakulatok, az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság és az Építésügyi Minisztérium kőbányáinak robbantó részle­gei, továbbá az árvízvédelmi készenléti szervezet osztagai felkészültek. jes támogatásunkról biztosít­juk a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányát és a Dél-vietnami Nemzeti Felsza­badítást Frontot. Helyeseljük és támogatjuk Ho Si Minh elvtársnak, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elnö­kének ez év január 24-én a szocialista országok vezetőihez, az 1954. évi genfi egyezmé­nyek résztvevőihez, valamint más, a vietnami helyzet iránt érdeklődést tanúsító államok vezetőihez intézett levelében foglalt javaslatokat. ­Meggyőződésünk, hogy a trt- lágbékét oly súlyosan veszé­lyeztető konfliktusban az igaz­ság, a jog a vietnami nép ol­dalán van. Az Egyesült Álla­mok csak embertelen, barbár agresszióját, csak jogtalan, szégyenletes intervencióját tudja ezzel szembeállítani. A vietnami nép hősies harca, a világ haladó erőinek támoga­tása kudarcra kárhoztatja a betolakodók minden manőve­rét. A Magyar Népköztársaság kormánya, a dolgost magyar nép a jövőben is internacio­nalista kötelességének tekinti, hogy erőihez mérten minden politikai, erkölcsi, anyagi és egyéb segítséget megadjon a ■hős vietnami népjiek az ame­rikai agresszió visszaverésé­hez. B Magyar Hénf?87%>a$án fcormSnvanah nvllathozata a VDK elleni amerikai ferrorbombázások felújításáról De Gaulle Moszkvába utazik Véget ért az algériai diáksztráik Moszkva: Moszkvában hivatalos közleményt adtak ki arról, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnök­sége és a szovjet kormány meghívta De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnököt, tegyen hivatalos látogatást a Szovjetunióban. De Gaulle a meghívást örömmel elfogadta. De Gaulle tábornok látogatását június második felére tűzték ki. Vietnami helyzetkép Algír: Az algériai egyete­mi diákok szerda este meg­szavazták háromnapos tilta­kozó sztrájkuk beszüntetését. A döntés előtt a sztrájk szó­szólói megkísérelték, hogy társaikat rábírják mozgalmuk meghatározatlan időre törté­nő meghosszabbítására. A kí­sérlet eredménytelen maradt, a diákság egy része már szer­dán újból megjelent az elő­adásokon. Összeomlott a „Vagány“ és a „Bunkó“ fedőnevű amerikai hadművelet Saigon: Amerikai harci repülőgépek csütörtökön Is folytatták a demokratikus Vietnam terrorbombázását. Saigonban egy amerikai szó­vivő bejelentette, hogy a lé­gierő és a haditengerészet gé­ped „legalább két” bevetésen vettek részt Észak-Vietnam fölött és Vlnh város közelé­ben, valamint Vinh és Thanh Hoa között raktár-létesítmé­nyeket és két hidat támad­tak. A közleményből kitűnik, hogy az amerikai gépek most a Vörös-folyé deltájától délre szórták le bombaterhüket. Mint az amerikai szóvivő közölte, egy „fegyveres fel­derítésben” részt vevő kötelék szerdán elsüllyesztett egy észak-vietnami gyorsnaszádot. Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint az 1. ameri­kai légimozgékonysági had­osztály csapatai már a „Va­gány” hadművelet megindítá­sakor súlyos vereséget szen­vedtek Binh Dinh tartomány­ban. Január 28-án és 29-én az amerikai csapatokat szállító helikopterek a felszabadító erők aknatűzében próbáltak leszállnl, s ez alatt a két nap alatt több mint húsz ameri­kai helikopter lezuhant vagy megrongálódott. A jelek szerint szintén si­kertelennek bizonyult a „Bun­kó” fedőnevű hadművelet is. amelyet 'az 1. amerikai lövész­hadosztály kezdett január 28- án Saigontól délkeletre. A ,.Szarvasból-” fedőnevű hadműveletet az 1. lövészhad- osztály alakulata kezdte Ja­nuár 31-én, az akció azonban teljesen összeomlott * Algír: Algíri kormány­körök közölték, hogy Bume- dien elnök üzenetet kapott Ho Si Minhtől, az üzenet tartal­mát azonban nem hozták nyil­vánosságra. Az algériai kül­ügyminisztérium szóvivője elő­zőleg kijelentette: az ameri­kaiaknak az a húzása, hogy a vietnami ügyben az ENSZ- hez fordultak, „semmivel sem igazolható és nem is volt kí­vánatos”, minthogy nem járul hozzá az egyébként Is kusza vietnami helyzet tisztázásához. Korunk zenéje rendkívül izgalmas, sokrétű. Megisme­rése, helyesebben a vele való ismerkedés a szokottnál na­gyobb figyelmet, odaadást igényel. Talán ennek tulajdo­nítható, hogy szerdán este meglehetősen kevés számú közönség volt jelen a Liszt- teremben, a négyes bérleti hangverseny második előadá­sán, melyen mai magyar ze­neszerzők alkotásai hangzot­tak el, a „korunk kamara­zenéje” címmel meghirdetett esten. A sorozat beindítását csak helyeselni lehet. Századunk zenéjét, ezen belül a magyar zenét is, egyre többen óhajt­ják megismerni. (Ha számuk ilyen nagy városban is mint Pécs, csak 100—200 között mozog!) Ezek a hangversenyek a szokásostól eltérnek, úgy ille­nék, hogy a szokásos módtól eltérően Is szóljunk róluk. Eb­ben egyrészt o hely és idő gátol, másrészt — érzésem szerint — elsősorban maguk­ról a müvekről és alkotóikról kell vázlatosan portrét adni, Erhard Párizsba készül Erhard kancellár vasárnap este Párizsba indul, ahol a jövő hétfőn és kedden De Gaulle elnökkel tárgyal. A kancellárt útjára négy mi­nisztere lg elkíséri: Schröder külügyminiszter, Von Hassel hadügyminiszter, Schmücker, a gazdaságügyi miniszter és Westrick államminíszter, a kancellári hivatal vezetője. még utólag is. (T. i. a falra­gaszokon, a tájékoztatóban feltüntetett szerző neve és a mű (műfajt jelölő) címe sem­mit sem mond. Nem vagyok hive a zenét, magyarázók tá­borának. de minden újat be kell vezetni, a legszüksége­sebbek elmondásával.) A hangversenyen elsőnek Petrovics Emil Vonósnégye­sét hallottuk. Néhány évvet ezelőtt ezt Írták Petrovicsról: „A fiatal zeneszerző-nemze­dék egyik legnagyobb ígé­rete.” Ma már jóival több mint Ígéret. Művei előkelő he­lyet biztosítottak mai zene­szerzőink listáján. A hallott vonósnégyesért 1960-ban Er­kel-díjat kapott. Sugár és Farkas tanítványa volt. Másodiknak Papp Lajost is­mertük meg közelebbről, aki a magyar zeneszerzők legfia­talabb korosztályába tartozik. Hat bagatelljét Szűcs Lóránt szólaltatta meg. A ciklust egyetlen hagköz, a nóna (ki­egészítő kvintlépésekkel) ét zenei szakaszok visszatérése egyesíti, olvasztja össze. A műsor első részében Petro­vics Vonósnégyesén kívül „OC&Funk kamarazenéje.“ a Jluzt-teremben Anc1 ía mósik orca II. Russel mozgalmának néhány vonása Positiv változás az egyuzerü angolok gondolkodásában A City of London; sok hasonló keskeny utca van a Cityben, az üzleti élet központ iában, ahol nappal közel másfél millió ember dolgozik, éjszakára esak a házmesterek és az éjjeliőrök maradnak. Az angol békemozgalom egyik legtekintélyesebb és tá­mogatóit tekintve is legna­gyobb ágazata a Bertrand Rússel féle atombombaellenes mozgalom. Alkalmam volt találkozni Ralph Schoenman úrral, Bert­rand Russel békelapítványá- nak igazgatójával. O egyben az idős békeharcos és filozó­fus személyi titkára is. Ál­landóan járja a világot, kon­ferenciákat szervez. Szeren­csére látogatásom idején ép­pen otthon tartózkodott. A vele folytatott beszélgetés hozzájárult ahhoz, hogy vala­melyest megközelítő képet al­kothassak a mozgalomról. A Russel-féle mozgalom vo­nalvezetése önálló, s sokban különbözik más békemozgal- maktól. Alapvetően az atom­háború — az atombomba el­leti! mozgalom. Törekvései közé tartozik azonban a náci bűnösök elítélése, valamint a fajt megkülönböztetés elleni harc is. Fő célja mégis min­denekelőtt a nukleáris ve­szély elhárítása és a béke megőrzése. Nyilvánvaló tehát: tevékenységük középpontjá­ban jelenleg a vietnami prob­léma áll. A saját erejükkel Is hozzá kívánnak járulni az USA elszigeteléséhez, a köz­vélemény formálásához. Támogatják 9 nemzeti fel­szabadító mozgalmakat . és nemcsak szimpatizálnak az amerikai agreszió áldozatai­val, hanem kifejezetten azt kívánják, hogy győzzenek is, például Vietnamban. • Lord Russel meghívta a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front képviselőjét Angliába, a hatóságok azonban a vízumot megtagadták. De újra és újra követelik a vízumot, s nem mellékes, hogy ezzel harminc munkáspárti képviselő szintén egyetért. Elsősorban a nyugati or­szágok értelmiségével van ki­tűnő összeköttetésük. Nem eléggé közismert például az, hogy 11 különböző ország bé­kemozgalmaival állnak szoros kapcsolatban, így például a Május 2. mozgalommal az USA-ban, a Szabadságot Viet­namnak mozgalommal a Fü- löp-szigeteken, a svéd „Viet­nami Szolidaritási ^Bizottság”-; gal és még sok olyan csoport1 tál és szervezettel, amelyek; hasonló célokért küzdenek. Együttműködnek olyan cso­portosulásokkal, amelyekkel nem mindenben értenek egyet, így például baloldali csopor­tokkal is, jóllehet, ők nem mennek olyan „messze”, mint ezek a csoportok. Olyan kér­désekben is széleskörű az együttműködés, mint a nyu­gatnémetek atomfegyverekhez juttatása elleni küzdelem, vagy mint a multilaterális atomhaderő felállítása elleni tiltakozás. A Russel-féle atombomba­ellenes mozgalom jóidéig ösz- szeegyeztethető volt a Mun­káspárt vonalával. Nyilván az eddigi viszony átértékelését jelenti az a tény, hogy Lord Russel a közelmúltban nyil­vánosan széttépte munkás­párti tagsági könyvét. Aligha volt olyan kérdés a szuezi vita óta, amely úgy megrázta volna az angol fia­talokat, mint a vietnami há­ború. Jellemző az aktivitásra, hogy például a középiskolák olyan nagy tömege érdeklő­dik és kér tájékoztatást e kérdésről, hogy nem tudnak elegendő előadót biztosítani. A súlyos bombázások, a kon­centrációs táborok felállítása Dél-VieUiamfcan, a mérges gá­zok alkalmazása, és az a tény, hogy kórházakat és iskolákat is bombáznak, minőségi vál­tozást hozott létre a tömegek gondolkodásában. Az ameri­kaiak hosszú Időn át nem vet­ték figyelembe a vélemények e minőségi változását, leg­utóbbi látványos „béke-offen- zívájuk” azonban — mely por hintés volt csupán — azt bi­zonyítja: ha a lényegben nem történt is változás, a látszat­ra már kénytelen többet adni az Egyesült Államok, mert — ahogy Angliában — minde­nütt erősödik a tiltakozás a szennyes vietnami agressziója ellen. Boros Béla Következik: LÁTOGATÁS EGY ANGOL „KÜZVÉLEMÉNY- GYÁRBAN” Kurtág György Vonósnégye­sét (op. 1) hallottuk még. Az 1959-ben komponált mű hat tételből áll. Az egészet az első és utolsó tétel rendkívül szellemes, a hangközök kife­jező erejére épített. zenei anyaga fogja kapocsként össze. Kurtág zenei nyelve a sza­bad asszociációk, képzettárs’- tások kötetlen egymásutánja. A forma megfoghatatlannd válik. Mig Petrovics Vonós­négyese viszonylag, a hr- gyományos formát megír r'­ja és ebbe ülteti át remei ét mondanivalóját. Kurtág itt­honi tanulmányai (Verers Sándor, Farkas, Kadosa. W-!- ner tanítványa) után Párizs­ban folytat tanulmánya *f, melyek döntő hatással vol '• rá és korábbi nyelvének fej­je* átalakulását eredményez­ték. Szünet után Bozay Attila 1964-ben irt és kitűnő mos­tani előadójának, Ssücs Lo- rántnak ajánlott Variációk című zongora-kompozícióját ismerhettük meg. A dodeka- fon szerkesztéssel készült mil sora magyar népi fordula­tokra emlékeztet. Bozay mű­vében a zongora hangja új effektusokkal bővül. A hangversenyt Farkas Fe­renc két dalciklusa (Fagyöngy, Gyümölcskosár) tette még színessé, melyeket Lorens Kornélia tolmácsolt és Ssabá Ferenc tradicionális, népi hangvételű 11. vonósnégyese zárta be. Csak az elismerés hangján szólhatunk a, vonósnégyeseket megszólaltató Weiner Vonós­négyes (Szász József, Vdrko- nyi István, Stékács János, Szász Árpád) interpretálásai­ról Várnai Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents