Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-04 / 29. szám

MM FEBRUAR 4. napló 3 Javulni fog a betegellátás Nyilatkozatok az ápolónők fizetésemeléséről Mintegy ezer kórházi-klinikai nővért, műtős- és asszisztens- nőt, körzeti ápolónőt és védő­nőt érint a fizetésrendezés városunk és megyénk terüle­tén. A régvárt intézkedés után felkerestük az illetékes egészségügyi vezetőket és meg kérdeztük tőlük: hol tartunk most a bérrendezés lebonyolí­tásával. „génenként n^riegeitük" Horváth Lajos, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete Baranya megyei Bi­zottságának titkára közölte: a fizetésrendezést tulajdonkép­pen már lebonyolították, feb­ruár 7-ig minden érdekelt kéz hez kapja az erről szóló írá­sos értesítést A bérbesorolásokat igen alapos munka előzte meg. Az Egész­ségügyi Minisztérium — a szakszervezet közreműködésé­vel — 72 oldalas végrehajtási utasítást adott ki, 9 ebben be­osztásról beosztásra haladva pontosan felsorolja, hogy a különböző kategóriáknak mennyivel kell emelni a fize­tését Alsó és felső határokat is megállapított, hangsúlyoz­va, hogy egyénenként kell el­bírálni mindenkit. Azok a kórházi-klinikai ápolónők pél­dául, akik három műszakban, ún. nehéz osztályokon dolgoz­nak (súlyos betegek ellátása, őrkórtermek stb.) átlagosan 250 forint fizetésemelésben részesültek Ezen belül azon­ban voltak 100, illetve 400 ft>_ rintos alsó és felső határok is. Hogy a szubjektív ítélkezé­seket elkerüljék, minden eset­ben kikérték, meghallgatták a szakszervezeti bizalmi, rész­legvezető, pártmegbízott vé­leményét. A bélbesorolási lis­ta tartalmának megvitatására mindenütt szakszervezeti bi­zottsági ülést hívtak össze, minden döntést az «*> jóvá­hagyásától tettek függővé. A személyek elbírálásánál öt szempont érvényesült: 1. A munkakör nehézségi foka, a beosztással járó felelősség mértéke; 2. szakképzettség, iskolai végzettség; 3. szakmai gyakorlat és szolgálati idő; 4. a dolgozó viszonya a szakmai továbbképzéshez, általában a tanuláshoz; 5. munkamorál, általános emberi magatartás. A fenti elveik érvényesítése a minimálisra redukálta a té­ves és hibás megítélések lehe­tőségét. Jellemző, hogy ez- Idáig egyetlen olyan reklamá­ció sem futott be a szakszer­vezethez amelyben az ápolónő azt kifogásolja, hogy nem kapta meg a törvényesen elő­írt összeget. A fizetésrendezés nemcsak az ápolónőknek, műtős- és asszisztensnőknek tett jót, ha­nem javítani fog a betegellá­tás színvonalán is. Ebben a mondatban lehetne összefog­lalni Kiss Mihályné, a Megyei Ápolónőképző Iskola vezető­jének véleményét. „Kimozdultunk a holtpontról" Kiss Mihályné utalt arra, hogy amíg 1000, illetve 1300— 1500 forint volt az ápolónői fizetés alsó és felső határa, csak azok mentek erre a pá­lyára, akik nem tudtak elhe­lyezkedni a fodrász, cukrász stb. szakmákban. Ezért min­dig kevés volt a beiskolázásra váró ápolóm őjelölt. Az elmúlt évben például 45 személyt tudtak volna felvenni az is­kolába, s az lett volna a* ideális, ha legalább 150-en jelentkeznék. Ebben az eset­ben ugyanis válogatni tudtak volna a jelentkezők közül. Ezzel szemben csupán 7B-an kérték felvételüket, többsé­gükben olyanok, akik közepes vagy annál gyengébb tanul­mányi eredményt értek el az általános iskolában. Ennek tulajdonítható, hogy mind­össze 42 személyt tudtak fel­venni az iskolába. Most, miután a klinikai, kórházi ápolónők fizetésének alsó határa 1200, felső hátára pedig 1800 forint, s az osz­tályvezető nővérek 2000 fo­rinton felülit is elérhetnek, vonzóbb lett ez a pálya. Amióta a fizetésemelésnek híre ment, számos fiatal nő betért hozzájuk, arról érdek­lődve. hogy mikor kezdődik a legközelebbi iskolai érv. Minden jel arra mutat, hogy jóval több jelentkező lesz őszre, mint az elmúlt évben volt. Dr. Kishont! Tibor, a me­gyei tanács egészségügyi osz­tályának vezetője az elmúlt év őszén nyilatkozatot adott lapunknak, a Megyei Kórház felállításának problémáiról. Amint mondotta, ez év nya­rán alakítják ld az intéz­ményt, s sokkal több gondot okoz számukra az ápolónő­hiány, mint az orvosi létszám biztosítása. Most, a fizetésren­dezés után megállapította: bár a bérek emelése nem oldhat­ja meg egy csapásra a problé­mákat, mégis nyugodtabban nézhetnék a jövő elé. Több erkölcsi megbecsülést! A nyilatkozók hangoztatták: a fizetésemelés nemcsak anya­gi, hanem erkölcsi megbecsü­lés is — össztársadalmi mé­retekben. Ugyanennek a meg­becsülésnek kell érvényesül­nie a kis közösségekben, te­hát a klinikák és kórházak kórtermeiben is. Erről azért kell beszélni. mert vannak olyan betegek is. akik kényük- kedvük kiszolgáltatottjának tekintik az ápolónőt. Abból kiindulva, hogy a nővér kö­teles őket messzemenően el­látni, beleértve az ágytálak cipelését is, arra a következ­tetésre jutnak, hogy az ápoló­nő másodrendű, szolgaszemély, amolyan cselédféle. Ennek a gondolatvilágnak sokféle, apró megnyilvánulása van, különö­sen a kórházi-klinikai rend­szabályok be nem tartása. Az ápolónők túlnyomó több­sége lelkiismeretesen dolgozik. Beosztásuk, munkakörük ter­mészete nem holmi lenézést, hanem megkülönböztetett tisz­teletet érdemel, hiszen « be­tegek legközvetlenebb hozzá­tartozóit helyettesítik és pó­tolják. Nyolcezer-ötszáz vagon terményt vásárolnak fel idén Baranyában Hetvenhatezer ionná kenyérgabonát őrötnek 62ezer tonna takarmánykeveréket készítenek A Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat újévi első műszaki konferenciáján Szend- rő Károly igazgató ismertette a vállalat I960, évi tervét. Önállóbb gazdálkodás — nagyobb faladatok A terv a tavalyinál lénye­gesen nagyobb önállóságot biztosit a vállalatnak. A tröszt mindössze három mutatót szabott meg: a vállalati ered­ményt 19 millió forintban ál­lapították meg — 2.5 millió­val magasabb ez az 1905. évi­nél — és teljesíteni kell a felvásárlási és keverékgyár­tási tervet. Költség- és bér- gazdálkodás terén teljes ön­állóságot kapott a vállalat. A vállalat malmainak őr­lési terve 1906-ra 76 ezer ton­na kenyérgabona, ebből 70 750 tonna lisztet és korpát kell előállítani Baranya megye el­látására, plusz 4800 tonna llsz tét kell biztosítani a főváros ellátására. Ezt a magas ter­vet ügy tudják teljesíteni, bogy a szigetvári és pécsi malmokban bevezetik , a há­rom műszakos munkát,' a töb­Kezdődnek a középiskolai jelentkezések A Művelődésügyi Minisz­térium tájékoztatása sze­rint az I960—67-es oktatási évben mintegy 66—67 ezer fiatalt vesznek fel a külön­böző típusú középiskolák nappali tagozatának első év­folyamaira. Előreláthatólag a gimnáziumokban körülbe­lül 40 ezer, a szakközépis­kolákban 15 ezer, a techni­kumokban pedig mintegy 10 ezer elsősnek tudnak helyet biztosítani. Az általános iskolák nvol- cadik osztályaiban már le­zajlottak a pályaválasztás­sal kapcsolatos értei"-le­tek, amelyeken az osztály- főnökök a legfőbb tudni­valókat beszélték meg a szülőkkel. A napokban kéz­hez kapják a nyolcadikos diákok szülei a jelentkezé­si lapot, amelyre beír'ák. hogy gyermekük hol kíván továbbtanulni. A technikumok — a köz­gazdasági technikumok ki­vételével — a fel nem vett tanulók jelentkezési lapját április 15-ig továbbítják a második helyen megjelölt iskolába. A szakközépisko­lákban, a közgazdasági tech­nikumokban, a gimnáziu­mokban, valamint a gép- és gyorsíró Iskolákban ápri­lis 30-ig döntenek a felvé­telekről. A középiskolába fel nem vett tanulók lapjait az il­letékes tanács művelődés- ügyi • (Budapesten oktatási) osztályának küldik meg, május 15-lg. A felvételi kérelmekre a tanács művelődésügyi osz­tálya június 15-ig ad vá­laszt bi malomnál pedig áttérnek a kétmű szakosra. A takarmánykeverők éves terve 62 260 tonna keverék. Ebből 55 100 tonnáf a ’ér­méi őszövet kezeteknek. 12 000 tonnát pedig az állami gaz­daságoknak készítenek. Mivel a mezőgazdaság egyre inkább a granulált tápokai igényli, az év második félévében 3 sásdi keverőben áttérnek a granulálásra, s év végéig 4400 tonna granulált tápot gyár­tanak. A szederkényi kivéte­lével a megyében működő valamennyi keverőüzem két műszakban fog dolgozni. Megnőtt a vállalat felvásár­lási terve Is. Kenyérgaboná­ból állami szektortól 1980 va­gon, tanácsi szektortól 5590 vagon a vállalat átvételi ter­ve. Ezenkívül 320 vagon ár­pát — elsősorban sörárpát, 3 vagon zabot, 170 vagon kuko­ricát, 453 vagon napraforgót vásárolnak. A szerződésköté­sek állása szerint a terv tel­jesíthető, hisz a 8850 vagonos tervvel szemben már eddig 4275 vagon kenyérgabonára kötött szerződést a vállalat. A felvásárlás mellett a vál­lalatnak gondoskodnia kell 1316 vagon árpa és 3149 va­gon kukorica csere termény­ként történő átvételéről is, hogy ezáltal a táptakarmány- gyártáa alapanyagát biztosít­sák. Nagyobb figyelmet a műszaki fejlesztésre! A nagyobb feladatok a mű­szaki fejlesztés fokozására serkentik a vállalatot. E té­ren már az 1965-ös évben is komoly eredményeket értek el. Az úgynevezett dunaújvá­rosi színek felépítésével ta­valy 1000 vagonnal növelte tárolókapacitását a vállalat, 12 Ilyen szín épült fel a me­gyében, ebből 10 közvetlen a termelő üzérnek szomszédsá­gában. A siklósi és mohácsi raktárak felépítésével további 600 vagonnal nőtt a vállalat tárolókapacitása. Két üzem­nél bevezették a rakodólapos anyagmozgatást, a Heit-féle szárítóberendezéssel megol­dották a pécsi járás termény- szárítási problémáit, három hídmérleget szereltek fel, min den keverőüzem bért áttértek a kalapácsos technológiára. Az idén tovább korszerűsí­tik a malmokat. Megkezdik Pécsett egy 692 vagonos s ió építését. Újabb 8 ún. duna­újvárosi színt építenek fel, Sásdon 4 ún. AGROKER tá- rolószínt építenek. Háromszo­rosára növelik a pécsi gőzma­lom raktárkapacitását, korsze­rűsítik a szentlőrinci malmet. Ösztönzőbb bárgazdálkodás Tavaly 50 800 forint vol* a vállalatnál a bérfejlesztés évi ■ összege, az idén ez 348 600 o- rint lesz. Ez összeg zöme’ a,- malmokban, tárházakban égn- keverőüzemekben dolgozó fi­zikai munkásók. zsákolók. ra­kodók stb. bérének növelésen- fordítják azokon a munkate­rületeken, ahol a gépesítés to­ka még alacsonyabb. Az al­kalmazottak közül azoknak a kisfizetésű raktárosoknak bé­rét emelik, akik az aratfis- cséplég időszakában napi 18— 18 órát dolgoznak. A .é’s/rm és a béralap ésszerű csökken­téséből származó ún. mozgó béralapot a jól dolsozók pre­mizálására fordítják. BRONZ ARCÚ EMBEREK A Növesztés” Izzasztó munfcá ját ma már BMK típusú szov­jet fúrógépek végzik Lantos Mihály, a Komlói Kőbánya robbantásvezető technikusa felmutat a szédí- tően meredek sziklafal pere­mére, — Látja odafönt azt a por­zó, füstölgő pontot? A fúró­brigád dolgozik ott. Harminc­öt-negyven folyóméteres füg­gőleges lyukakat fúrnak a kő­falba, aztán megtöltik robba­nóanyaggal. Ezer kiló paxlt kerül a furatokba, ennyi kell ahhoz, hogy 12—13 ezer ton­na hasznos kőzetet jövesszen f robbantás. Ezután veszi át t - ól p kőfejtő brigád.... r>"‘ "r\ a „szót” már köz­vetlenül is hallom, hiszen ott állunk pár lépésnyire tőlük. Fülsiketítőén dörögnek a lég­kompresszoros fejtőkalapácsok és közülük is zajosabban a kotrógép markolója, amint köbméteres fogásokkal belé- zúdít egy-egy adagot a döm­perek öblös katlanjaiba. Bronz arcú, acél markú em­berek a kőfejtők. A félkaréj­ba futó gigantikus sziklafalak hideget, hőségét egyformán konzerváló krátere edzette őket. Ilyenkor télidőben leg­feljebb a hóviharok vonultat­ják őket vissza néhány nap­ra, s ha elállt, újra és újra visszautat törnek maguknak a kőfalakhoz. S utánuk a hó­csapás igazítja el a kávéhor­dó lányokat. nk'k ilyenfor­mán hamarabb találnak rájuk a forró itallal, mint nyáron a bútftAsdU Különben ha esik, ha fúj, egyformán sürgeti őket a terv. a „feszített terv”, ahogyan Lantos Mihály mondta. — Négyszázötvenezer ton­nát Irányoztak elő tavaly. Sok ez, de azért sikerült szépen túlteljesíteni. Odabent maid pontosan megmondják, meny­nyivel . . Odabent az irodában várni kellett keveset, amint meg­mondták, mert Hetesi János, az üzem vezetője a párttit­kárral. a KISZ és az SZB vezetőivel előbb az üzem szo­cialista brigádjainak munká­ját értékelte. íme egy kis íze­lítő a jegyzőkönyvben rögzí­tett eredményekről. „Üzemünk a korábbi évhez viszonyított 11,5 százalékkal magasabb kőtermelési tervét jelentősen túlteljesítette. A 450 ezer tonnás tervvel szem­ben 472 983 tonnát teljesített, ami 105,1 százalékos túltel­jesítést jelent. Ezenkívül más termelési mutatók is igen ked­vezően alakultak, többi közül a létszám-, a bér-, a termelé­kenységi és a gazdaságossági mutatóink is". Érdemes volt várni, mert így választ kaptam a jegyző­könyvben csupán a „többi kö- zül”-lel jelzett kérdésekre is. 1960-ban az egy munkásra eső termelés 2048 tonna volt, ée ez öt év alatt több mint fél­ezer tonnával emelkedett A termelékenység emelkedése általában új gépek, korszerű berendezésék, technológiák eredménye, de Itt a komlói üzemben erről lehetne a leg­kevesebbet beszélni. Hetesi János is csak legyintett rá, amikor említettem. — Lényegében nem történt különösebb beruházás Az új, modem gépek helyett a ré­gieket korszerűsítettük. Igaz, öt évvel ezelőtt új depózö- berendezést építettünk, ami lényegesen megkönnyíti a ter­melt anyag tárolását, de az iparvas utunk ma Is a 35 év­vel ezelőtti állapotokat őrzi. Annyi talán a különbség, hogy annak idején lóval, ma Diesel-mozdonnyal vontatjuk a szerelvényt. Azonban min­dennél nagyobb különbség az, hogy az emberek mindjob­ban összenőttek a gépekkel. Ez az, amit laikus szemmel is észre vesz az ember. Elég volt hozzá félórányi idő, hogy odakint a munkahelyen is meglássam: hogyan egészíti ki egymást az ember és a gép. Mintha valami láthatatlan karmester dirigálta volna a munkát, úgy és akkor moz­dult, emelt a kotrógép kanala, amikor pillanatra megállt alatta a dömper, s a légkala­pácsok alatt akkor hullott szé* mérete» darabokra a több mázsás kőtömb, amikor mar­kolni készült a HéP De bontsuk tovább a tervet! A terméskőtervet .is túltel­jesítette a Komlói Kőbánya. A terméskötermelés' mellék- profilja az- üzemnek. Tavalyi tervük mindössze 40 ezer ton­na volt, nem is kívántak vol­na tőlük többet, mégis többet adtak 3,5 ezer tonnával. — Mi látjuk csak igazán és közvetlenül az igényeket — mondotta Hetesi János. — Nemcsak a tervmutatók szo­rítanak bennünket, hanem a vállalatok, sőt a magánépít­kezők is. Különösen az utób­biak. Még ilyenkor télen a 50—100 tonnát fuvaroznak el tőlünk hetenként, tavasszal, nyáron meg a négyszeresét en­nek. Leginkább vasárnapon­ként Jelentkeznek, akkor kap­nak ugyanis kocsit a szállító vállalatoktól. De ezt a nehézséget is át­hidalták. Évek óta vasárnapi ügyeletben szolgálják ki a TÜZÉP-utalványos ügyfeléket. Még azt is megengedik, hogy válogassák a követ. — Az Idei műszaki ter­veinkbe már azt is beiktat­tuk. hogy gépesítjük az épü­letkő válogatását — folytatja az üzemvezető. — Olyan be­rendezés lesz ez. amely a hasznos terméskövet szétvá­lasztja a meddőtől, tehát ez is megemeli pár ezer tonnával a mennyiséget. , Ami pedig a bánya további korsóéi üsnesét illeti, etniez egy kicsit a szerencse is ioz- zásegili a komlóiakat, iviwt a kövagyon pontos felme, riet a szénsu tatás tette lene . e. A geológiai mérések zuiie tom.ji;'. pontossággal felderí­tették. hogy közel 80 millió tonna kövagyon I?1 Ji'asa z^r a kőt. Jti yászokra. Méghozzá olyan kövagyon, amely űf-. vasútépítésre és a legkorsze­rűbb nemes útburkolat nyers­anyagául egyaránt kiváló. Ho- tesi János üzemvezető kic-:i. mította. hogy az éven >u emelkedő terv ellenére !» ’ 00 —150 esztendeig bánya lehe- a bánya. Persze nemcsak as- i- molás kedvéért számolt, ha­nem egyebek miatt is. 1 — Vannak alternatívái rur, köztük olyanok is, hogy a je­lenlegi nagyon lassú, korsze­rűtlen szállítást kötélpálya. al oldanánk meg, noha sok mil­lió forintot emésztene fel egy ilyen beruházás. A felmért lemén télén kő- vágyon úgy látszik, odafent az ÉM Iparterv Osztályán is megmozgatta a „köveket", mert úgy hírlik, hogy jelen­leg a komlóiak kőbányaié i- lesztési tanulmánytervén fá­radoznak a szakemberek. Kő- rülbelül júniusra készül el, vagyis akkor születik döntés, hogy az alternatívák közül melyik realizálódik illetve melyiket Illesztik majd a Hl ötéves terv beruházásai közé. ». ÍT

Next

/
Thumbnails
Contents