Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-03 / 28. szám

IM«. FEBRUAR 3. nctpiö KALMÁN-OPERETT a NEMZETI SZÍNHÁZBAN A holnap esti premier kö­zönsége nem azzal a gondo­lattal várja a függöny fel- gördülését, hogy a következő három órában valami merő­ben új mondanivalóban és stílusban korszerű színházi élményben lesz része. A nyi­tány első akkordjai egy álta­lunk már ismert hangulatot, vérbő. dallamdús bécsi operett im'Mőt árasztanak szét a né- ző'éren hogy azután percről-, percre mind jobban a hatal­miba kerítsék a nézőt Kál­mán Imre melódiái. A főpróbák izgalommal teli sodra ában még nem lehet semmi bizonyosat mondani, az azonban kétségtelen, hogy M ORDOGLOVAS Mendelényl Vilmos Az ördöglovas bemutatója hangulatos, érdekes színfolt a színház műsorpolitikájában. Kálmán Imre tevékeny zene­szerző volt, művei meghódítot­ták az európai színpadokat is. Érdekes módon a deli magyar huszártiszt, gróf Sándor Mó­ric bravúrjai és szerelme elég kevésszer látott színpadot, va­lamiért nem nyerte meg a színigazgatók kegyét. Pedig a darab hőse történelmi sze­mély volt, gróf Sándor Szé­chenyi István barátja, bár ő csak mint híres lovas és úszó­bajnok vált közismertté, A történelem lapjairól jól ismer­jük Mettemichet is, aki az abszolutizmus korában tűzzel- vassal irtotta a haladó néze­teket és képviselőit. Kálmán Imre zenéje egyenesen • elraga­dó. harmóniavilága egy cso­dálatos világslágerben csúcso­sodik ki: „Ma önről álmod­tam megint, bocsánat asszo­nyom” ... A pécsi színház hasonlóan mostohán bánt ezzel az ope­rettel. Közel húsz éve nem játszották városunkban, 1947- a dr. Székely György vezette társulat adta elő utoljára, a színház ezzel nyitotta meg az évadot. Akkor a szubrett sze­repét Fesztoráczy Kató ját­szotta, aki ma is Pécsett él. s örömmel elevenítette fel em­lékeit — Székely Gyuri igazgatása alatt játszottuk Kálmán Imre operettjét Férjem, Papp Ist­ván rendezte a darabot, én a titkosrendőr lányának, Anni­nak a szerepét játszottam, partnerem Györfi György volt, aki ma a fővárosban ki­tűnő karakter színész. Szend- rey Ilona volt a primadonna, Metternich herceget Velenczei István alakította. Nagy-nagy siker volt, ez érthető is. hi­szen Kálmán Imre gyönyörű zenéje mindenkit rabul ej­tett ... ' Ma Szilágyi Sándor állítja színpadra az Ördöglovast a tőle megszokott magas színvo­nalon. A fiatal rendező fantá­ziadús koncepciójában nagy . teret kapott a látványosság, az egyes figurák pontos meg- komponálása, ugyanakkor az operett két vonala harmóniá­jának megteremtése. Erről így vall; „Az operett felépítésénél adva van egyrészt a cselek­mény lírai vonala, a közönség érzelmeire ható, szép érzéke­ket mozgató' „fennkölt-égi” vo_ nal és ugyanakkor párhuza­mosan halad, a lírai résztől függetlenül, egy „földi” vo­nal; bohózata, nevettető ele­mekkel. Mindig gondot okoz e kettő összeegyeztetése” ... A szereposztás a legkénye­sebb igényeket is kielégíti. A teljesség nélkül említjük Pé­ter Gizi, Csányi János, Várady Szabolcs, Károlyi Stefi, Szal­ma Lajos, Mendelényi Vilmos, Papp István, Faludi László, Vári Éva nevét. A jelmezes főpróba szünetében beszélget­tünk Mendelényi Vilmossal, a monacói fejedelem fiával, aki szabadidejében megszállott tengerfenék-kutató és Sándor Móric szerelme körül bizonyos bonyodalmak okozója. — A szerep nem nagy, mégis rendkívül fárasztó a sok tánc miatt. Nem szokvá­nyos komikus figura, humor­ban e pillanatban szegény va­gyok, annál gazdagabb a tát-- kosrendőr, akit Faludi László alakít. Előnye .viszont az, hogy többet tudok a figuráról, re­mélem, megfelelően érzékeltetni tudom majd. Egyébként még egy operettben, a Száz piros rózsában játszom, s utána kö­vetkezik számomra az év leg­nagyobb szerepe.*. — És pedig... — Na, nem, ezt ne kiabál­juk el. egyelőre maradjon ti­tok vagy inkább meglepetés... Carolina Pia császárné, V. Ferdinánd feleségé: Péter Gi­zi. — Ez az első olyan szere­pem, amikor nem értékelek és nem táncolok. Ennek ellenére nagyon szeretem a kedves, jó lelkű uralkodónőt, akit nem érdekelnek a politika cselszö­vései. olasz temperamentuma inkább szerelemre, apró ka­landokra csábítja, hiszen ő is ember, még hozzá eléggé el­hanyagolt ... Nehéz volt meg­szokni az uralkodói alkatot, a vérbő szubrett mozgás után, a rendező sokat segített a sze­rep megformálásában A hintót ugrató ördöglovas körül bonyolódó történet, Kál­mán Imre fülbemászó muzsi­kája holnap este, majd húsz év után újra hódítani fog. Bocz József Foto: Erb János Péter Gizi Szalma Lajos Papp István és Faludi László Csányl János Őszinteség és realitás a pályaválasztásban Kereknsztal-beszélgetés a szerkesztőségben A napokban kerekasztal- beszélgetésre hívtuk meg a megye és Pécs város néhány oktatási vezetőjét, szakembe­rét, a munkaügyi szakigazga­tás egy-egy képviselőjét, a szakmunkásképzés egyik irá­nyítóját. A tárgy ez volt: miről kell tájékoztatni ol­vasóinkat a pályaválasztás gondjaival, lehetőségeivel kapcsolatosan? A kerekasztal- beszélgetés során kiderült: emellett a hogyan, vagyis a tárgyalás formája, hangja ugyancsak fontos tényező. De vegyük sorra:, miről kell be­szélni az idei pályaválasztási időszakban? Mindjárt az elején Kabar Ferenc, a városi tanács ok­tatási csoportjának vezetője hangoztatta, hogy a fizikai munkával járó szakmák — legalábbis a fiatalok esetében — nincsenek emberközelben. Ezért szükség van a szülők és a gyerekek, sőt, az egész társadalom szemléletének vál­tozására. Dohai József, a Nagy Lajos Gimnázium igaz­gatója szerint a közvélemény egyik fő hibája: nem látja, hogy az egyes fizikai szak­mák nem egy szellemi foglal­kozást meghazudtoló elméleti tudást követelnek. Majd mind annyian megegyeztek abban, hogy általánossá lett egy hely­telen szülői felfogás: tanulni csak a középiskolában lehet. Ugyanakkor reális pályavá­lasztás során döntő szülői és gyermeki szempont- mennyit lehet keresni? Más kérdés, hogy a mai kereseti lehető­ségek a szakmák között el­tolódhatnak, változhatnak már 5—10 év múlva is. De bizonyos bírálat érte a pedagógustársadalmat is. A kerekasztal-beszélgetés részt­vevői szerint sokan még min­dig a bizonyítvány bűvöleté­ben élnek és a felvételek al­kalmával nem figyelnék elég­gé arra, hogy melyik gyerek milyen szakmára alkalmas, így a bizonyítvány átlagered­ményében élvész a hajlamot tükröző egyes tárgyak osz­tályzata is. Dr. Görcs László, » Leö­wey Gimnázium igazgatója a szülői felelősség felélesztését tartotta fontosnak. Ugyanis még mindig tipikus, hogy a lányokat ezzel a felkiáltással küldik a középiskolába: „Mindegy, hogy mit tanulsz, de legyen érettségid!” A négy év után pedig szakma és állás nélkül állanak a lá­nyaik. Nagy Béla, a villányi álta­lános iskola igazgatója a me­zőgazdasági szakmunkáskép­zés égető problémáiról be­szélt. A villányi gépjavító ál­lomás jó példájára hivatkoz­va hangoztatta: a gazdasági vezetők is lássák meg végre a szakmunkásképzés súlyát. Vas István igazgatóhelyettes, a sellyei tizenkétosztálvos is­kola gimnáziumi részének vezetője rámutatott: a tsz-ek igénylik a munkaerőt, ugvan- akkor a szakmunkáskéozéssel nem törődnek A falusi fiata­lok pedig eevoldalúan a gépi szakmák iránt érdeklődnek. Dr. Schmidt Antal, a megvei tanács munkaügyi osztályá­nak képviseletében Pécs el- szfvóerejének súlyos hatásá­ról beszélt a mezőgazdasági tanulókénréssel kapcsolatban. A megbeszélés résztvevői egyetértettek abbán. hogv ál­talában a tsz-ek és az állami gazdaságok vezetése is nagv mértékben hibás a mp-*ő»a7- dasági tanulókénzés .'kilátást»-. ’anságáhan Köriek mesrt'őltor­tatása érdekében lecri kmrés kezdeménvezést lehet náluk tanasztaínl. r.engvári István, a MÍbVT 100-as megvei tanulóintézc+é- nek igazratóta és Somomvárf Róbert, a városi munka f'-ri osztály előadója többek kö­zött megáll anftotta: az érett­ségizett ipari tanulók általá­ban gyengébb ' tanulmányi eredményt érnek el, aminek főleg elbizakodottságuk az oka. Lőrinc József, a Eloer- novsrkv Géninari Technikum igazgatója többek között ar­ról számolt be, hogv a tech­nikumok szakközépiskolává való átszervezése az idén még nem kezdődik meg. ezért ez nem okoz ' pályaválasztási gondot. Végű! szó esett a pályavá­lasztási problémák tárgyalá­sának formájáról is. Leng- vári István véleményét vala­mennyi szakember magáévá tette: erről a kérdésről az egyenes agitáló hang helyett reálisan kell beszélni és is­mertetni a pályaválasztás vár­ható jövőjét. Emellett pedig, igen fontos az őszinteség. A• kendőzés helyett világosan, leplezetlenül meg kell mon­dani. hogv hol nincs szükség annyi jelentkezőre, amennvi akadna, hol és milyen gazda­sági okok folytán kellett szű­kíteni az induló osztályokat, a létszámot. De a vezetői te­kintély fenntartásának hely-z télén az az értelmezése, hogv például egyes tsz-vezetőknek a szakmunkásképzésben tanú­sított gondatlanságát elhall­gatják. — Korszerű szőlőfeldolgozó üzemet létesít még ez évben a szigetvárt Zrínyi Termelő- szövetkezet a zsibóti üzem­egységében. A tervek a Pécsi Tervező Irodánál már előké­szítés alatt vannak. Képek a másik erdőből „Azért szeretem az erdőt, mert olyan, mint az ember: két arca van. Az egyik ar­cát szeretni kell, a másikkal szembeszállni, küzdeni. Ezek a képek ebből a .másik’ er­dőből valók”. K ALTIBA Tizenegy erdőfűi ember osztja meg a helyet a sült- szalonna illatával. A kalyiba — igen, olyan, mintha a ha­vasokon állna, csak a he- -yek hiányoznak alóla — ékességgel. emberhanggal ogad, a kucsmás erdőfűi fa­vágók boldogan duruzsolnak a teához Naponta kétszer Fél litert küld ide az erdé­szet fejenként. Amfg a kalyi­bában megmelegszik a hazai, ez is jól tartja a meleget. A kalyiba a bédai erdé- •et találmánya. Minden ir­táshoz tovább lehet vinni. Farostból készült, kőházpót­ló, az emberiesség, a törődés jelképe. A fadöntők naponta egy-két órát is gyalogolnak a téli irtáshoz. Igaz, a kere­set még ilyenkor, a keveseb­bet érő téli munkával Is szép — Havi 1400—1500 forin­tot visznek haza — mondja Varga Lajos hosztoló, vagyis a rönkök feldarabolásának „szabója” — szakmunkások­nak, mint jó magam is, 35— 35 százalékos „felárral”: Az­tán az llletményfa, az egy­két hold föld... UTAK Most minden út egyen­rangú, akár emberi jármű­nek, akár vadaknak szolgál. Egy-egy széptestű őzbak ugyan még megáll, mielőtt a szánkók útjára „ráhajtana”, de a legtöbben — szarva­sok, őzek, vaddisznók —ter­mészetes sétával közelednek a vadetetők felé. Ott széna van — lassan már a negy­venedik mázsa lucernából — aztán kukorica, amennyi kell. Makkból most pótolják az eddig elfogyasztott 32 má­zsát. A 2600 hektáros erdészet­ben bét szarvas-, huszonöt őzetetó „nyílott meg” és — az erdei vendéglátóipar har­madik osztálya — fácánete­tők is rendelkezésre állnak. Az utak egyenjogúsága azonban most teljes. Ha le­hull a hó, két napon belül emberek, szánkók, vadak útját egyaránt hóekékkel tisztítják meg. Van már egy lovas hóeke U, a fák kö­zött kanyárog, ahogy az őzek járni szeretnek. GÉPEK A lánctalpas megrohamoz­za a kölkedi gátat és felhúz rá két vontatót, meg két pótkocsit, rajtuk összesen tíz űrinéter fát. Azt mondja Bö- röcz János, a fakitermelés irányítója. — A hó miatt kell a lánc­talpas. Gondolhatja, száz fo­rint . az önköltsége egy órá­ra. De hát a fát vinni kell. Máskor naponta hatvan köbmétert kivágnak, rendbe­raknak, szépen, minőségi munkával. Most 25—40 köb­métert. — De ma leállítottam az Irtást. Sikos a fa, csúszik, nem lehet szépen máglyaz­ni és balesetveszélyes- is. Most csak szállítunk, hánto­lunk. Egy őz tíz méterről tart szemlét az elvonuló vontató­karaván felett. Múltkor egy szarvast láttak, amint meg­szagolta a benzines hordót A vadak szerint a XX. szá­zad, a gép jöhet, csak az ember... VADAK Furcsa pletyka terjed ró­luk: ezentúl francia műtyú­kok keltik ki a fácáncsibé­ket. Persze igaz, hogy ta­valyi árvíz után alig maradt fácán. De a Dúsnok melletti keltetőben azok a francia gépek .. No mindegy, az idén öt és fél ezer csibét engednek szabadon az erdő- gazdaság 150 ezer hektáros területén és ebből bizonyára a bédai erdészetnek is jut bő­ven. Ahogy a francia mű­anyákról hírlik, igazi fácán­fészek hangulatot keltenek, a költés előtti utolsó négy napon 80 százalékos páratar­talommal veszik körül a to­jásokat. De hát mégiscsak gépek! Hogy mit kell megér­ni a bédai fácántársadalom­nak!’ A többiek megvannak. A szarvasok nagy „rúdlibnn” járják az erdőt. Bókban 20— 25 fős bika — 30—35-ös a tehénrúdll. A Szúnyog-szige­ten 60—70 tehén, Kölked kö­rül 35—40 bika jár rúdli- ban. Az őzlétszám 120—130, a vaddisznók- pedig 50—80-an vannak. Rókák? Két éve bi­zony 110 került belőlük pus­kavégre. Ami kevés megma­radt, azt meghagyják, a bé­dai erdők szanitécének. VADÁSZ Kinéz a hóra és azt mond­ja: — Tudja nagyon szeret­tem az előző munkahelye­met, a Mecseki Erdőgazda­ságot, különösen Kasza Fe­renc igazgatómat. Azt hit­tem, annál jobb hely, jobb vezető sehol sincsen. De most már itt is szeretek min­denkit. Barics Jánosnak hívják, neves vadász, jó szakember, valóságos orvosa a vadnak. A gesztenyét például nem engedte kivinni az etetőre: . — Márciusban, áprilisban, mikor a friss, zöld fű kinő és a vadak mohón enni kez­dik, könnyen hasmenést kap­nak tőle. De a gesztenye jól közömbösíti a füvek hatá­sát. Ezért majd akkor visz- szük ki. Abban Is van valami flfi- ka, hogy az etetők az irtás közelében vannak. Az álla­tok a hideg havon alszanak, felfáznak és még ha egy­két napot éheznek is mellé, kész a hasmenés. Az irtásnál a ledöntött nyárfák, kőrisek kérge olyan savat tartalmaz, ami gyógyír a hasmenésre. Egy tény: ezen a télen egyetlen nagyvad sem pusz­tult «1 Barics János birodal­mában. VEZETŐK Kitermelés, csemétekert- védelém, vadselejtezés, vad­etetés, szállítás, a farostle­mezgyár, a Csepeli Papír­gyár ellátása — ezek csak a leglényegesebb feladatok azok közül, amelyeket Csa­nádi Bélának, az erdészet vezetőjének el kell látnia. Ráadásul a teljes leltározás­nál is jelen kell lennie. Ezért most kimenti magát: — Kovács Gyula bácsi a műszaki vehető elkíséri önt az erdőbe! Elnézést, én nem mehetek. És Kovács Gyula, az ener­gikus, hozzáértő szakembe-- kalauzolásának köszönhet" n ezeket a képeket a „másik' a téli erdőről. Földessy Dénes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents