Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-26 / 48. szám

február m. napló 5 j>WW' óink életéből: A Liszt Ferenc Kórus Városunk reprezentatív ’ oratórium-együttese, a liszt Ferenc Kórus ebben l hangversenyévadban ün- ■epli fennállásának 15. év- ordulóját. A jubileum al- almából számos nagy je- ntóségű, magas színvona- í művészi produkcióra ké­pűinek Antal György kar- ?azgató irányításával. Első helyen kell megem- tenünk Bach Máté passió­inak újabb előadásait. A láté passiót joggal tartjuk sámon, mint a zenetörté- et, de általában az euró- iai kultúra egyik legna- vobb remekét. A nagy- 'abású alkotás felépítésé- en a mester zsenije párat- m koncepcióval egyesítet- •' a passió műfajának ad- iri eredményeit a kora- Dli zenei irányzat formai ? stíluslgényedvel. A Máté "ssió 1729-ben történt el- 5 előadását követően Bach étszer átdolgozta művét, tely a halála utáni évtize- ?kben még néhányszor üllható volt Lipcsében, iesdöbbentő azonban, hogy ésőbb szinte teljesen fe­désbe merült. Ennek oka zonyára a rendelkezésre ló művészi eszközök elég- lenségében, másrészt a di­ttos olasz zene felé hajló ényű közönségnek a szi- irú Bach-stflus szépségei Snt) érzéketlenségében ké­shető. Mendelssohné az •dem, hogy a már elteme­ttelek hitt és elfelejtett 1 űvet az 1829. március ll-i rrliná élőadással újra fel- ’ dezte. Ez a tett az új ze- ' történet egyik leg jelentő­bb fordulata. A mű fu­tásának napja nemcsak * 7 páratlan mesterműve* * ott vissza a világnak s . ;el együtt egy máig Is- tó Bach-renesránszt in- l ott el —, hanem ettől a- ftől számítjuk azt az- »adó* gyakorlatot Is, hogy * hangversenytermek pó~ s imáin újra és újra M- t ‘zzflk letűnt zenetörténeti : rak mestereinek alkatá­ban azok szellemét. TI yen idol átok jegyében hang­it el tavaly Pécsett elő­ír Bach alkotása és ke- ! előadásra az emlékez^ siker nyomán most új- l. február 27-én, vasár­* p délelőtt fél 11 órakor, dve hétfőn este fél 8 óra­® r a liszt-teremben. A £ sslé magánszőlamalt a »mer Mária, Barley Zsu- 5 L Réti József, Bolla T1- t. r és Marczls Demeter l- !kH, conttnuét játszik £ rsay PáL orgonái Hollay J resztéiy. Közreműködik í- g a Mátyás király utcai taláros Iskola énekkara, ír hangyersenyt Antal li örgy vezényli. “ k liszt Ferenc Kórus so- Ly i következő szereplésé- t időpontja: március 11. fi sn a napon a Iiszt-te- r- iben Urpo Pesonen. Lah- ^ város zeneigazgatója ve- yj yli a Pécsi Filharmoni- ás lók Zenekarát. A finnek k- nzefci zeneszerzőjének, 2S| ejlusnak műveiből ösz- e-’ állított műsorban elhang- ’i1 A fogoly királyné cimű ír) usra és zenekarra kom- nd iáit ballada. A Cajander vegére készült művet ,á’ elius 1906-ban trta a 3.. venpää-ben. ill i Tiszt Ferenc Kórus Idei nagyobb produkciója lesz ills 24-én és 25-én H5n­iss les: Judás Makkabeus cí- ,4_ oratóriumának bemu- rge jja. Händel, a barokk Ifiének Bach mellett leg- ^ almasabb egyénisége darimas Morell lelkész sző­ital ze-ére. a Skót nemesi fel- aní 'cver^se feletti győ- , m hangulatában irta íJé,vót. A háromrészes ora- ar*umot 1747 tavaszán mu- mt- ák be Londonban. »—nt— 0£e£irf aíázcctbcuij? „Minden érdemit felejtve áll itt Szelíd alázatban közöt­tünk ...” — írja Kisfa­ludy és valóban, mennyi ér­demet szorít háttérbe az un­dok alázat! Foglalatoskodunk a közéletben s egyszer csak belébotlunk e gyarló tulajdon­ságba. Aztán vagy bosszanko­dunk, vagy megmosolyogjuk a „gumi-gerincű” Alázatot. Ha mosolyogni való, még hagy- ján. Láttam már nyolc tagú fővárosi slepjbet, akik a Pécs­ről elszármazó, magas, beosz­tást betöltő közéleti személyi­séget kísérték. Még a fotóri­portert is félrelökték, de ami­kor a Személyiség felismerte a riporterben „földijét”, át­nyúlt a slepp-gyűrűn, kezet- fogott vele és őszintén érdek­lődött hogyléte iránt, majd közös pécsi emlékeket idéz­tek. Tövábbmenvén a slepp valamennyi tagja azonnal le­kezelt a riporterrel, dicsérték néhány szóban a fényképező­gépét és lelkendezve kiáltot­tak fel: „Pécs! Isteni város! Az ország legszebb városa! Majd lemegyünk, leugrunk egyik nap...” vagy helyi dolgozó semmi­képpen se veregesse kedélye­sen hátba a titkárnőt, nem kell háborogni, ha néhány percet várni kell az igazgatói ajtónyitásra, nem szükséges rátelepedni a főnök íróaszta­lának sarkára sem. Nincs a világon olyan demokrácia, amely tapsolna az ilyen szél­sőséges liberalizmusnak. Szóból ért az ember. nő feszengett a katedrán ér­tetlenül és lángoló arccal. Nem a papát sajnálta, hanem a gyereket, akinek a hátát már ilyen korán görbítik alá­zatra. Elfognak az utcán: „Ezt Ír­ja meg kérem.” „Mit?” Aztán mondja: hogy a brigádvezető ilyen. A csoportvezető olyan. A párttitkár a múltkor ezt mondta. X. Y. a szereidében azt mondta. A főkönyvelő így nézett rám, a főmérnök meg úgy, de tudom én. mi van ott, mi van a fülük mögött, hát csak cikkezze ki őket! „S mi­ért nem áll eléjük, hogy meg­mondja: ez, vagy az nem stimmel!” Ok a birka-alázat nagyjai. Aztán vannak kisebbek. Az értekezletre megérkezett egyik intézmény főnöke, egy közép­korú hölgy kíséretében, aki a főnök helyettese. Nő létére ő segíti le a Főnök kabátját. Aztán feneketlen retiküljéből jókora tasakot húz elő: pra­liné. Második tasak: nápolyi. Harmadik tasak: sóskeksz. Va­lamennyit kinyitja és a tasa- kok — öblös szájukkal — úgy merednek a Főnökre, mint a ködvető ágyúk csöve. Szódavíz? Azt is ereszt a Fő­nök poharába. E kínos talp­nyalás az értekezlet harminc résztvevőjének és előadójának is feltűnik, csak a Főnőknek nem. Miért tűnne? Megszokta. Nem követelte meg, csupán megszokta. S hiányérzete ak­kor támadna, ha az általa vezetett intézményben uralko­dó túlzott alázat — különben Csakhogy a hivatal szigorú rendjéhez tartozik az ügyfél iránti tisztelet is — meg­különböztetés nélkül. Olyan morális törvény ez, amely vonatkozhat már a por­tásra is. De a portás — X. pécsi üzemben — áll a kü­szöbön, a köszönést nem fo­gadja, inkább azonnal kérdez: „Hová?” — „Az igazgatóhoz szeretnék...” — „Felvétel nincs” — jelenti ki jólérte­sül ten. A pléhdarabot a belé­pőcédula alá csúsztatja, indi­gót helyez közéje, idegtépő nyugalommal, ceruzát hegyez és nekiáll: „Neve? Foglalko­zása?” És a portás arca meg­változik. Igen, az igazgató elv- társ bent van, hogyne kérem, bent van ám, csak jöjjön, fel­kísérem. A titkárságig. Ott be­tessékel és az alázatos tortúra ismét elkezdődik. Szigorú hang az írógép mögül:. „Bejelentet­te magát?” — „Nem.” — „Mi­ért nem?" Mondjam hogy: „csak?” Az­tán mégis bejutok és a tit­kárnő — miután látja, hogy az igazgató nem rúgott ki, miért is rúgna? — akkor le­szedi a sálat, kabátot rólam, kesztyűimet ráncigálja a ke­zemről és oly riadttá válik ez a szegény titkárnői alázat hogy elfog a szánalom. Sze­gényke ... Talán még menni sem tud egyenes gerinccel. Kabaréba való? A figurák is­merősek a színpadról. Meg a közéletből. „Csak nem képzeli!” — ki­ált fel ijedten a sértett felecs- ke. őszintén szólva nem is képzelem el. Az alázat — amely szemtől szemben haj- longásban és semmitmondó dicsérő kifejezésekben nyilvá­nul meg a Főnök előtt, — a hátamőgött gyávas4g- gá és intrikává fajul. Rokon- tulajdonságok ezek. Ezért nem tudom elképzelni, hogy az alá­zat megférjen a nyílt tekintet­tel. Ez együtt soha, csak kü- I lön-külön érvényesül. S ez az utóbbi az a bizonyos embe­ri magatartás. Rab Ferenc Erb János rajzai Március: Műszaki propagandahónap Tegnap délelőtt 11 órakor sajtótájékoztatót tartott Gáb­riel József, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője és ennek keretében tájékoztatta a sajtó képvi­selőit a márciusban meg­rendezendő műszaki propa­gandahónap céljairól, jelen­tőségéről és programjáról. Elmondotta többek között, hogy a műszaki propaganda rendkívüli fontossága adta a rendezvénysorozat alapöt­letét, amely ebben a formá­ban úttörő kezdeményezés. A szervezést a városi és me­gyei tanácsok művelődésügyi osztályai, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a TIT mű­szaki szakosztálya és az MTESZ közösen vállalta, helyesebben e szervek kép­viselőiből alakult szervező bizottság. A programot úgv állították össze, hogy a mű­szaki propaganda hónapja ne csupán tudományos elmé­leti konferencia legyen, ha­nem a technikai, műszaki Ismereteket széleskörűen propagáló alkalom. A műszaki propagandahő- nap március 2-án nyílik, amikor a Technika Házának nagytermében egyidejűleg két kiállítást nyit meg Papp Imre, a városi tanács vb-el- nökhelyettese. A Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Techni­kum, amely ilyen értelem­ben először szerepel a nyil­vánosság előtt, modern gé­peit, berendezéseit állítja ki, ugyanakkor és ugyanitt a filmszínházi vetítőgé­pek — műszaki tájékoz­tatóval egybekötött — bemu- .-tatása is megtörténik, a ki­állítások sorában a második a Fegyveres Erők Klubjá­ban rendezendő műszaki könyvkiállítás lesz, amelyen haditechnikai kiadványok is külön szerepelnek. E kiál­lítást március 13-án Gábriel József nyitja meg. Érdekes lesz a háztartási kisgépek március 15-én nyíló kiállí­tása is, amelyen — a Városi Művelődési Házban — a Pé­csi Kiskereskedelmi Válla­lat rendszeres tanácsadó szolgálatot tart majd. Már­cius 20-án lesz a megye ipa- , rí tanulóinak remekművei­ből és a középiskolák poli­technikai alkotásaiból kiállí­tás, szintén a Technika Há­zában, amelyet Lukács Ja­nos, a megyei KlSZ-bizott- sóg titkára nyit meg. A műszaki kisfilmek ve­títése a Technika Házában folyamatosan történik majd, de a peremvidékeken és a művelődési házakban is =or kerül néhány vetítésre Ér­dekesnek ígérkezik a pécsi és a Baranya megyei mű­szaki szakkörvezetők tapasz­talatcseréje, amelynek kere­tében megvitatják a műsza­ki propaganda népművelési lehetőségeit Is. Számos érdekes és tartal­mas előadást terveznek a hónap folyamán, amelyeket a legjobb pécsi szakembe­rek tartanak. Lesznek üzem- látogatások is, a Porcelán- gyárban, az új tejüzemben, és a Dohánygyárban. Haditechnikai könyvek a kiképzés szolgálatában cím­mel ankétot rendeznek a Fegyveres Erők Klubjában, valamint egy író-olvasó ta­lálkozót, a katonai híradás­technika főbb irányairól. A műszaki propagandahó­nap egyik legérdekesebb ren­dezvénye a Mecseki Szén­bányászat! Tröszt és a Me­cseki Ércbányászati Válla­lat szocialista brigád-veze­tőinek tapasztalatcseréje és szellemi vetélkedője lesz. Pusztító belvizek Gyorsabb beruházást igényel a megoldás Rendezésre vár az Egerszesfi-csatorna 1500 hold víz alatt Bogadmindszentnél alaptalan félelemmel vegyít­ve, — hirtelen eloszlana. A hivatali szobáknak, üzemi iro­dáknak, titkárságoknak, főnö­ki előszobáknak — mióta a világ áll — mindig meg volt a maga szigorú rendje. A kü­szöbről senki ne dobálja ka­lapját a fogasra, az „ügyfél" Ismerek egy tisztes apát, aki különböző ötletekkel pró­bálja kissé ostobácska kisfiát feltolni a tanulmányi előme­netel létra-fokain. Legutóbb verset írt, a tanárnőhöz intéz­ve, a verset a fiúcska bema­golta alig egy hét alatt, fel­szerelték virágcsokorral, bon- bonos dobozzal és órakezdés előtt a fiú „maszek” felkö­szöntőt tartott a tanár néni születésnapja alkalmával. Mi­csoda édes kis fiú, milyen megható lehetett! — árado­zott a mama, csak a tanár­Évente visszatérő Jelenség megyénkben a belvizek pusz­títása. A kár több tízmillióra becsülhető, s az elöntött te­rület évről évre emelkedik. Jó példa erre a bogádmlnd- szentá határ, a környező ter­melőszövetkezetek helyzete. Hagy beruházás - kevés haszon A Bogádmindszenti Állami Gazdaság területén mintegy 1500 hóddá* öntött el az idén a belvíz, pedig az utóbbi évek­ben egyre emelkedő összeget fordítottak belvízrendezésre. 1964-ben 222 ezer forintot köl­töttek karbantartásra, ez az összeg tavaly 406 ezer forint­ra emelkedett és szivattyúzás­ra 1965-ben 478 ezer forintot fordítottak. Az idei keret 494 ezer forint, amit az árkok rendezésére, karbantartáséra költenek, ugyanakkor 1,6 mll­íre, der an­IMS. március 3-án, (csütörtök) este m Olympia vendéglátó kombinát összes helyiségében (csütörtök) este m: Olympia vendéglátó kombinát összes c i g á n y b á I A műsorban fellép: OAÄL GABRIELLA JÓZSEF. — Kisér: Az est folyamán fellépnek: és népi zenekaraik. — Asz sa mellett MADARÁSZ KATALIN — BOJTOR IMRE — DÖRY DÖRÖMBÖZÖ GÉZA és népi zenekara. Szalai József (Dódi), ifj. Jónás Elek, Igali Horváth Károly tál foglalás a 10 Ft-os belépőjegyek előzetes megváltá­lló forintot kaptak nagyobb vízrendezési beruházásokra. A gazdaság vezetői elmond­ják, hogy hiába minden eről­ködés. csupán kidobott pénz lesz belőle, ha nem fognak hozzá az általános vízrende­zéshez. Bogádmindszent és környéke egy teknőben fek­szik, itt gyűlik össze a kör­nyező magaslatokról a viz. Le­vezetések csak a Dráva felé lehetségesek. Azonban a Dráva is szeszélye« és ren­dezetlen folyó. Az utóbbi években fogtak hozzá csupán nagyobb erővel és anyagi be­ruházással (közös jugoszláv— magyar vízügyi megállapodás alapján) a folyó egyes szaka­szainak rendezéséhez. Folyá­sa . gyors, nagyon szaggatja a partot, évente képes méte­rekkel is odábbhelyezni a medrét. Vízhozama is ingado­zó. Mindezért nagyon fontos a rendezése. B Drávától heti elindulni Éppen ezért helyes ez az elképzelés (a tervező szak­emberek már terveikbe is fog­lalták), hogy a Drávától kell elindulni, ha meg akarják ol­dani ennek a veszélyeztetett területnek a vízrendezését. Az elképzelések szerint három év alatt több mint 3 millió fo­rintot ruháznak be vízrende­zésre, és ebből a munkából kiveszi a részét a Dél-Dunán­túli Vízügyi Igazgatóság, az állami gazdaság, a környező termelőszövetkezetek, illetve az őket képviselő helyi víz­rendezési társulat és a beru­házási bank. Az elképzelések szerint a Vízügyi Igazgatóság még az idén rendbehozza az Egersze­gl-csatom át, hogy befogad­hassa a környező kisebb víz­folyások, árkok vízét. A kö­vetező lépés: az állami gaz­daság 1,6 millió forintos be­ruházással rendbehozza a ki­sebb csatornákat, majd pedig a Fekete-víz Rendezési Társu­lat jövőre hozzáfog a terme­lőszövetkezetek tábláinak viz- telenftéséhez. Évente 40 centis iszapolódás Csakis ilyen lépcsőzetes és alapos munkával lehet meg­oldani a belvizek levezetését. Megfigyelték, hogy az árkok­ban évente a 40 centit is el­éri a fellszapolódás. Ezért van szükség a komplett víz­rendezésre, mely három-négy éves munkát igényel, sőt ke! átemelő szivattyút is építenek Nyúlja alatt és Ráctanyánál. Ezzel a nagyarányú beruhá­zással 4—5 ezer holdat vízte­lenítenek. A több éves mun­ka alatt a különféle szervek összesen mintegy hétmillió fo­rintot költenek vízrendezésre. Ugyanakkor n Bogádmin'*- szenti Állami Gazdaságnál hozzávetőlegesen kiszámítot­ták, hogy az utóbbi években — év} átlagban — a belvizek okozta károk elérik a 10 mil­lió forintot. Hasonló módszerrel „alubó! kezdve”, a nagyobb csatorná­kat rendbehozva kell megsza­badulnunk a belvizektől, ame­lyek rendezése nem tűr ha­lasztást, sőt meggondol od lenne egy olyan átfogó nagy tömeget megmozgató • tézkedés, mint a pocoki .j- idején volt. Hiszen a belvizek nem kisebb kárt okoznak. GáldQtui Béla báü

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents