Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-02 / 27. szám

196«. FEBRUAR 2. napló 5 Divatbemutató Szombaton este a pécsi Fegy­veres Erők Klubjának nagytermé­ben a Fodrász Ktsz és az Álla­mi Aruház KISZ-szervezctének közös rendezésében tavaszi ruha- és frizurabemútatót tartottak. Mű­sorról a Pécíi Nemzeti Színház művészei •rondoskodtak. A bemu­tatón látottakból néhány modellt mutatunk be olvasóinknak. Na'?y sikert arattak a szintetikus anyagokból készült ruhák A fodrászok remekül sikerült női frizurája Magasabb óraszámok a gépjárművezetői tanfolyamon Az Emke-aluljéró makettje Évente sok százezer gépko­csit gyártanak a világ autó­gyárai, a gépkocsi évtizedünk legelterjedtebb s legfontosabb közlekedési eszköze. Ha nem is tartozunk az „autós” orszá­gok közé, közlekedésünk s gépkocsiparkunk állandóan s az utóbbi években rohamo­san fejlődik. Ebben a fejlő­désben, a fejlődés zavartalan­ságában fontos szerepet tölte­nek be a KPM autóközlekedé­si tanintézetei. Pécsett a Baj- csy-Zsilinszkv út 32. alatt (mostoha és nem éppen kul­turált körülmények között, a helvhiány miatt öt részre osztva, népesebb értekezlet összehívása nem kis problé­mát okoz) működik a pécsi intézet, amelynek munkájá­ról, múlt évi eredményeiről és idei feladatairól Litvánvi Tibortól, az intézet vezetőjé­től kértünk felvilágosítást. I — Milyen Jellegű feladatokat lát el az intézet? — Egyik feladatunk, hogy a vállalatok és az intézmé­nyek részére hivatásos gépko­csivezetőket képezzünk. A má­sik feladatunk a gépkocsiveze­tők szakmai továbbképzése. Ez közép és felső fokon történik. Tanfolyamainkon a hivatásos gépkocsivezetők alapfokú ké- nesítést szereznek. A közép­fok egyenlő a szakmunkás- vizsgával, vagyis a segédlevél­lel, a felső fokozat pedig a mesterlevéllel. Ezenkívül kü­lönböző szaktanfolyamokon biztosítjuk a továbbképzést, mint az autóvillamossági, a porlasztó és diesel-adagoló tan folyam, vagy adminisztratív vonatkozásban a gépkocsi- előadói tanfolyam. Párhuza­mosan mi bonyolítjuk le az Összes gépjárművezetői vizs­gáztatást, a tanfolyamot vég­zettek és a tanfolyammentesek részére egyaránt, például a motorkerékpárosok vizsgázta­tását is I — A pécsi Intézetnek milyen I területi hatásköre van? . — Január elseje óta a pécsi intézet imyítja Baranya, Tol­na és Somogy megye gépjár­művezető képzését, illetve az intézet bonyolítja le a vizs­gáztatásokat. — A múlt évben hányán vettek részt az Intézet kü­lönböző szaktanfolyamain és hányán vizsgáztak? . Három menye területén viz$oiztat a KPM Pécsi fluióitözleHeilés’ Tanintézet 312 ezer kilométer oktatásra Hogyan lehet tanfolyamon kívül vizsgázni? — A különböző tanfolyamo­kon körülbelül 1200 embei vett részt, több mint ötezren tettek alap-, közép- és felső­fokú gépkocsivezető vizsgát. Megjegyzem, hogy az intézet tanulókocsijai a múlt évben több mint 312 ezer kilomé­tert tettek meg, a te ftási órák száma meghaladta a 27 ezret. | — Baleset nélkül? — Tanulókocsijaink két év óta baleset nélkül oktatnak. — Az idei évben milyen változások várhatók az inté­zet munkájában, a kiképzés színvonalában? — A tervszámúnk a múlt évihez' viszonyítva 315 fővel emelkedett, tehát az idén a különböző tanfolyamainkon 1600 főt kell kiképeznünk. A múlt évben nem tudtuk száz­százalékig kielégíteni a ma­gánvezetői jelentkezéseket, körülbelül 120 jelentkező le­maradt tanfolyamainkról, aki­ket most január harmadikén beiskoláztunk, és ezt a terv­számot egyidejűleg felemel­tük évi 450 főre. Ez elegen­dő, hogy minden magánveze­tői jelentkezést kielégíthes­sünk. Változás történik a tan­tárgyak óraszámainak terén. A hivatásos gépjárművezetők tanfolyamain a KRESZ-órák száma 8 órával .növekszik, tehát összesen 48 óra lesz, de növekszik a nemhivatásos vezetők tanfolyamán is 16 órával, s összesen 40 óra lesz. Ezt a baleseti statisztikák tet­ték indokolttá. A nemhlvatá- sos gépkocsivezetők tanfolya­mán 8 órával emelkedik a műszaki oktatás, összesen 20 órára, s 2 órában egy új tan­tárgyat iktattunk be egész­ségügyi ismeretek címmel. A hivatásos gépkocsivezetők szá­mára is született egy új tan­tárgy, a szállítási ismeretek, összesen hat órában. Ez első­sorban a fuvarozó vállalato­kat segíti, mert a tanfolyam hallgatóival megismertetjük a szállítási adminisztrációt is. Az óraszámok emelkedése el­lenére a tanfolyamdíjak vál­tozatlanok maradtak. S végül változás még, hogy a koráb­bi 5. 4. 3 és 2 osztályzatok megszűntek a vizsgáztatásnál annál is inkább, mivel egyfor­mán részt vehettek a forga­lomban. A KPM • utasítására ezentúl csak „megfelelt” és „nem felelt meg” értékelés van. — Hogyan lehet levizsgázni tanfolyam nélkül? — Ez annál is Inkább köz­érdekű, mivel a tanfolyamok között eltelik egy bizonyos idő. s nem Is biztos, hogy minden jelentkező „befér” a legközelebbi tanfolyamba. Az intézet mellett működik egy szakoktatói csoport, amelynek tagjai a múlt évben vizsgát tettek. erről bizonyítványuk van. 1965-ben 420 magánveze­tőt képeztek ki, olyanokat, akik saját kocsival rendelkez­nek s a tanfolyamok munká­jában nem vettek részt. Negy­venöt ilyen szakoktatónk van. Általában három hét alatt ké­peznek ld egy magánvezetőt, az oktatói díj óránként 20—25 forint. Egyébként 20 órát kell a saját kocsival kötelezően el­tölteni a forgalomban^ Ennek a megoldásnak előnye, hogy a magántanuló szakképzett oktatót kap, s nem kell • a tan­folyamra várnia. Korábban ilyen lehetőség a magánveze­tői képzésben nem volt, ter­mészetesen csak a szakokta­tói bizonyítvánnyal rendelke1 zők oktathatnak. I — Az intézet soronkővetkező feladatai? — Jelenleg a tanfolyamon 94 magánvezető tanul, közöt­tük 14 nő, a hivatásos gépko­csivezetői tanfolyamnaik 54 hallgatója van, s 45 fő vesz részt az autóvillamossági szak- tanfolyamon. Most készítjük elő az újabb gépkocsivezetői tanfolyamokat Pécsett, Szek- szárdon, Mohácson, Dunaföld- váron, Szigetváron. S nem utolsósorban nagy feladatot jelent majd február közepé­től a mintegy ezer vontató* levizsgázta,tása. <T> j\ férfi hi>(viselet; rövid, sima haji választékkal (Szukolal felvételei) j — Huszonkilenc tanulót szerződtettek a sásdi járás is/i i az elmúlt évben. Hogy a kiő, egedett tagságot pótolni, tudjak, körülbelül 80—100 mezőgazdasági tanulót kelle- am szerződtetni évenként, A február 2-át, „Gyertya­szentelői’ napját úgy tartja számon a néphit, hogy akkor elválik, hosszú vagy rövid lesz-e a tél, aszerint, hogy a „medve az árnyékától meg-, ijedve visszamegy a barlang­jába. vagy borús időt talál­va, kint marad”. Ebből az alkalomból évti­zedek óta megszületnek azon cikkek, amelyek megállapít­ják, hogy a medve-idő jóslás a néptapasztaláson alapuló, nagyjában-egészében helyt­álló megfigyelés. A régiek ugyanis nem a medve szoká­sát lesték el, — nehéz és ve­szélyes vállalkozás lett volna, — hanem a február 2-i idő­járást figyelték és adták át a nemzedékek egymásnak — tapasztalatként, A népi me­teorológia helytállóságát az­zal szokták bizonygatni, hogy például az Alföldön, ahol so­sem járt medve, ott ezzel a versecskévél jósolnak: „Ha fénylik Gyertyaszentelő, az iziket is szedd elő.” Vagyis: ha ezen a napon szép. fé­nyes. napsütötte az idő, hosz- szú télre kell számítani, a takarmányban nem lehet vá­logatni. Még hivatásos me­teorológusok is hajlandók rá, hogy a népi megfigyelést idő­járási szabályként vegyék tu­domásul, amelyet — saját megfigyeléseikkel egybevetve — alkalmazhatnak. A medve-meteorológia helyénvalósága vagy téve­dése smrmhim «terw válaszol arra a kézenfekvő kérdésre, hogy miért épp Gyertya­szentelőkor, s miért nem valamelyik másik napon mutatkozik meg a tél ala­kulása. mi az összefüggés az egyházi ünnep és a medve-legenda között? A február 2-i ünnepnap első nyoma az I. Gergely- féle • Sacramentariumban lelhető fel, amelyet a VI. században azért alkotott meg a pápa. hogy rendet teremtsen az ősi és újabb keletű szertartásokban. Ab­ban az időben ugyanis még elevenen éltek a „pogány” antik világ sokistenű vilá­gias, élvezethajhászó ünne- . peinek hagyományai, ame­lyeket új ünnepek beiktatá­sával szándékozott kiszorí­tani a mind nagyobb világi hatalommal rendelkező ke­resztény egyház. A február eleji „dies februatus” né­pies és kedvelt ünnep volt az antik Rómában. Ekkor rendezték a Lupercaliát, azaz Faunusnak, a római mitológia nyáj-istenének (lupercalia — farkasűzés) maszkos farkast űző, telet kergető zajos névnapi ün­nepségeit S mint az ünnep­ségek korabeli leírásából kitűnik, e szertartás során papság és nép farkas vagy medvebőrökbe bújtatott embereket űzött Róma ut­cáin, azt jelképezve ezzel, hogy kergeti a téli ragado­zókat, a nyájak veszélyez­tetőit, A Lupercaliák helyette­sítésére beiktatott keresz­tény ünnep a VI. század de­rekán még nem a Gyertya­szentelő volt! „Mária tisztu­lásának” emlékét örökítet­ték meg február 2-ával a konstantinápolyi görög egy­házfők abból az alkalomból, hogy járvány ütötte fel a fejét, amelyet „az ünnepelt Mária elűz a híveiről.” Az egyházi krónikák tanúsága szerint a ragály ugyan nem szűnt meg, de a feb­ruár 2-a csendes keresztény ünneppé szelídült. A XI. században aztán a mise előtti gyertyaszentelést is a nap szertartásába iktat­ták. Az ünnep őstörténeté­ben tehát ott a tél-vége vá­rás. a nyájat veszélyeztető vadállat fegyelmezése, és a korabeli babonás hókusz­pókuszok nyoma. A gyertyaszenteléshez vi­szont a korai keresztény egyház költötte azt a legen­dát, hogy akinek torkán február 3-án, Balázs napján égő gyertyákat tesznek ke­resztbe, az a következő évre megszabadul a torok­fájástól. A krónikák sze­rint ugyanis Balázs, Sebaste püspöke nevéhez több cso­daszámba menő tarokgyó-' gyftás. fulladás-megelőzés fűződik, amelyet úgy ért el, hogv betege torkán égő gyertyaszálakat helyezett el keresztbe. Ennek a hitnek a maradványa az egyház balázaoláa-nart&rtáaa. Az UVATKRV modellező műhelyében elkészítették az Emke aluljáró 50-szeres kicsinyítésü makettjét. A föld alatti része­ket plexi-lap teszi láthatóvá. Még elkerülhető a katasztrófa! A tüdőszanatórium felől — különösen látogatási napokon — zsúfolt autóbuszokat vezetünk le a városba. Az autós cam- pingnál lévő kanyarban, ráfordulva a lefelé vezető útra, az autóbuszok vége leér és súrolja az úttestet. A veszély abban van, hogy a buszok végén, a lökhárító alatt van a fékcső. Amikor a kocsi vége leér, az úttest hor­zsolja a csövet. A horzsolás több autóbuszon, s az én kocsi­mon Is látható. Amennyiben az Illetékes szervek nem gon­doskodnak az említett útkanyarulat feltöltéséről, elkészülhe­tünk arra, hogy a fékcső egyszer leszakad. Ez pedig azzal járhat, hogy a tömött autóbusz vezetője nem tud fékezni és a korlátot átszakítva, tömegszerencsétlenség következhetik be. Berényi István gépkocsivezető­‘ A világbéfee ás a világnyelv Az öldöklő világháborúk után és az imperialisták által most is szított ellenségeskedések a bombatámadások folytán, a ne­mes telkekből egyre jobba n tör ki a vágy a világbéke megvaló­sítására. Egymást érik a nem­zetközi békekongresszusok. Ott vannak a tárgyaló asztalnál az angol, szovjet, francia, német, magyar, japán, kínai stb. kül­döttek, s bizony nehezen értik meg egymást. A folytonos tol­mácsolás emberfelett 1 munkát igé­nyel. Nem volna-e lehetséges az, hogy a világbéke érdekében az anyanyelv mellett, kötelezőleg egy közös nyelvet, az eszperantót vezetnék be az Iskolákban7 Az eszperantó nyelv eddigi nyelve­ken felül álló, latin betűkkel irt, könnyen elsajátítható nyelv. Egy közös nemzetközi nyelv mégis csak megkönnyítené a tár­gyalást és egymás látogatásakor a testvéri kapcsolatokat. Eddig jobban a francia nyelv volt a diplomácia nyelve. Ám­de ez iránt a nagyobb létszámú angolok, oroszok, még Inkább a kínaiak is jogot formálhatnának. Az 1959-1 Nemzetközi Almanach és dr. Acsády A világ népessége című könyve szerint a föld leg- J jelentősebb nyelvel, melyeket leg- i többen vallanak anyanyelvűknek: 1 kínai SS 0, angol 134, hindu 300, I spanyol 231, • orosz 113, német 97, ■ japán »1 milltó. Am tanuljunk anyanyelvűnk ! mellett — tetszés szerint — ntás - nyelveket is, de a föld minden \ lakosa tanuljon meg eoy közös i nyelve«, 02 eszperantót, mely egyetértést, bizalmat, testvérlsé- | get teremti i Nemrég értesültem arról, hogv ' a mohácsi gimnázium tgazgató- | sága Baranyában elsőként vezette be rendkívüli tantárgyként az eszperantó nyelvet. A hazánk­ban megtartandó eszperantó vi­lágkongresszus elé nagy várako­zással tekintünk. Vértesi Zoltán öt község kenyér nélkül Korpádon egy hónap óta tel­jesen megszűnt a kenyérellá­tás, mely korábban sem volt kifogástalan. A pék hetenkent egyszer sütött, s ez azt je­lentette, hogy meg keltett vá­sárolnunk az egész heti menv- nylséget. Jelenleg beteg n pék, s most ót község — Korpád. Gyűrűfű, Ibafa, Hertelend és Csebény lakói kenyér nélkül vannak. Azaz, ha kenyérhez akarnak jutni, 4—7 kilométert kell bokáig érő sárban gyalo­golniuk. Hatgyermekes anya vagyok. Hétkilométeres távolságból egy heti kenyeret hazaszállítani óriási tehertétel. Ezért próbál­tam otthon. 4,S0 forintos liszt­ből sütni, de ahol ennvl gyé­nek van, bizony drága az Ilyen kenyér! Gondunk meg­oldására két lehetőség kínál­kozik: az Ibafal közös tanárs végrehajtó bizottsága gondos­kodjék a beteg pék helyette­sítéséről vagy ha erre nines lehetőség, árusítsanak a bol­tokban kenyérllsztet, hogy ke­nyeret süthessünk! békési mthalyne Korpád Kérelem az AKflV-hüz A kora reggeli órákban — hat 1 órakor és hat óra öt perckor — I két autóbusz érkezik Somogyhat- \ vanba is indul Innen tovább Szi- ' getvár felé. A szigetvári üzemek- i ben, kisipari szövetkezetekben ' sok somogyhatvani lakos dolgo- ! zik. Több munkahelyejt reggel hat i órakor kezdődik a műszak, ami < a ml községünkben lakók számá- | ra azt jelenti, hogy vagy be- i gyalogolnak. Somogyapátlba, mert (onnan megfelelő időpontban in* ' dúl az autóbusz, vagy tíz kllo- 1 métert kerékpároznak Szigetvárra. Azt kérjük a 13. AKÖV veze­tőitől, hogy módosítsák az egyik, reggel induló autóbusz indulási | idejét, s indítsák hat óra előtt 35—30 perccel. Bálint Jómefná Somogy hatom* DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács 'apja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi út 11. Tel.: 15-32, 13-33. 21-60, 20-22. 50-11. Belpolitikai rovat: Sl-M. Kiadja: • Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi út 11. Tel.: 15-32, 15-33, 21-00, 20-22, 00-11. PÉCSI SZIKKÁ NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10 s*. Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivatalok­nál éa kézbesítőknél. Előfizetés! díj 1 hónapra IX— Ft. Indexszám: 23 (134.

Next

/
Thumbnails
Contents