Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-01 / 1. szám

Papp László:

(Szilveszteri ének

tHolsó órád. perceidet éled.

Eltűnsz Szilveszter ködös éjjelén.

Nos, hát búcsúzzunk, kedves O-esztendő. Derék, medvén ült obsitos legény ...

Most érkezik száguldva jó utódod Délcegen, büszkén kezet fog veled Lehajol hozzád, mosolyogni próbálsz,

S úgy restelled, hogy remeg a kezed.

... Ejfél. Ilarangszó. Fülszámyal az ének. Országnyi kórust vélünk hallani.

.Mi vár reánk? Jó volna most az évet Nyitott könyvként kezünkben tartani!

... Az ember mindig többre, szebbre vágyik. Be nem teljesült álmokat remél: l'gye siheder, ifjú Üjesztendő Te bőkezűbb leszel a többinél?

Azt szeretnénk, ha sorsunkhoz szegődnék 8 karjára venne minket az Idő

fis elérkezne hozzánk nagysietve

A megtervezett gyönyörű jövő.

Ne légy szeszélyes, kiszámíthatatlan. Némítsd el mind a fegyverek csövét. Árassz meleget, fényt azon a tájon Hol még az élet rideg és sötét. Pohárcsengéssel, pezsgődurrogással Dallal köszönt a nép, a nagy család. Csupa forgatag, karnevál az utca Szólnak a színes papírtrombiták.

Kacsintó parancs ma jókedv és mámor Egy kis pityókás, nótás hangulat. Igyunk a bűvös, gyöngyöző pohárból Temessük el a régi gondokat, yz Tizenkét néma, titokzatos hónap!

Te most kezdődő, ébredő világ! ,

Csapra verjük ünneplésedre sorba Tokaj, Mór, Gyöngyös, Badacsony borát.

Az új esztendő első magyar filmje:

Szegénylegények

PETŐFI NAPIAM

Eredményes esztendeje volt 1965 a magyar filmművészetnek — sok és sokféle jó magyar filmet mutattak be, vidámat és elmélyültet is, néhány értékes fesztiváldíjat kaptunk, a közönség is jól válaszolt a jó filmekre, — s most az új esztendő érdekes, jó magyar film országos bemutatójával indul. 1966 magyar filmmüsorának Jancsó Miklós szép filmje, a Szegénylegények, ígéretes kezdete. i

Jancsó Miklós a magyar filmművészet föllendülésének élvonalába tört már előző két filmjével is. Az Oldás és kötés az ember belső maga tartósának. humánus helytállásának problémáival viaskodott Lengyel József kitűnő novellája nyomán, az Így jöttem pedig annak a nemzedéknek felszabadulás-élményéről vallott költőien, amely 1945-ben a felnőttkor küszöbére is elérkezett. Ez a két Jancsó-film szembehelyezkecSett a film- szerkezet korábban kialakult formáival és gyakorlatával, a külső cselekménnyel szemben az ember belsejében lejátszódó drámát helyezte az előtérbe. A korszerű művészetben érthetően térted ez a módszer, s különösképpen értékes ez rr.inálunk. a szocializmus építésének korszakában, amikori is egyre fontosabb a szocialista ember létrejötte, belső tartásunk megújulása.

Uj filmjében Jancsó ezt a korszerű módszert történelmi témában fejlesztette tovább. Megszoktuk, hogy a történelmi filmek szinte ismeretterjesztő funkciót is betöltenek, korrajzot adnak, megismertetnek az ábrázolt időszak külsőség ú vei, építkezési, öltözködési. művészeti, irodalmi stílusával, szokásaival. Azt is megszoktuk, hogy a történelmi filmek többé-kevésbé romantikusak, mindenesetre re- g-'nyesi . g meseszövés fordulatosság '.t tekintve. Jancsó szakít ezekkel a hagyományok kai, történelmi filmjét egyetlen helyszínen, a pusztában épített sáncon, alkalmi táborban jit izatja, a szereplők jel meze is egyszerű, szinte csak fekete vagy fehér folt a képen, ezzel az egyetlen szín- hatással jellemezve a szereplőket. A meseszövés is nélkülözi a korábbi értelemben vet1 J nagyszabású regényességet egyetlen, zárt kompozíció az | egész film. egyfonalú elbeszé > lés, kerekded epizód mélyreható tofeggtá». A Szegénytgása. Mimt komor gyászzene. olyan a film képritmusa. Érdekes, hogy Jancsó ebben a filmjében teljesen mellőzd az úgynevezett háttérzenét, a régi típusú kísérőzenét. A film történelmileg eligazító, rajzos bevezetője közben szerepel csak háttérzeneként a császári himnusz, a Gott erhalte, halk, csilingelő földolgozásban, majd a befejező képen harsan föl újra a Gott erhalte, ezúttal öblös orgonahangon. nyugtalanítóan, a gondolatvilágunkon dörömbölve. A film derek as részében két zenei részlet van csak. mindkettőben eleven, aktív a zene (vagyis nem háttér, nem díszlet): a foglyok lélektani összetörését célzó gyakorlatozást kíséri harsány, pattogó induló, a katonaélet iránti nosztalgiáit ébresztgetve az egykori lovaslegényekben, — majd a csapdába ugrásukkor, az egykori szegénylegények ajkán zendül föl a daL Az egyszerűség ereje uralkodik ezen a szép filmen, egyszerű a színészek játéka, elsősorban Görbe Jánosé, de vele együtt mind a többieké is. Minden mozdulatra, szemrebbenésre oda kell figyelni, gondolatokat fejez ki mindahány.

J

anuár elseje: Petőfi | napja. E napon, 1823. j január elsején született a világirodalom egyik költőnagysága. aki huszonöt esztendő múltán, katonai kinevezését kérő levelében ezt írja Kossuth Lajosnak: ,,Ha pedig kinevez ön őrnagynak ... arra kérem, hogy ez januarius 1-jén történjék. Én csak februarius 1-jén mehetek rendeltetésem he- t lyére, de‘igén óhajtom, hogy kineyeztetésem az év első napjára essék, minthogy az születésem napja. Én nagyot tartok az ily kicsinységek felől”. Addigi költészete is igazolja Petőfinek ezt a vallomását: az -egymást követő évkezdő napok egy-egy Petőfi-vers dátumaként szerepelnek; Szilveszter a neve a költő forradalmár-hősének, s talán a születési nap ihlette Petőfit arra Is, hogy január elsején vesse papírra híres jelszavát: Szabadság, szerelem .;. ‘

Az emlékezés szokványos szaval helyett, egy aktuális problémát említenék meg itten. Kezdjük a dolgok Közepén. Magáénak érzi-e mai versolvasó közönségünk Petőfit? Szereti és érti-e az olvasók népes tábora Petőfit? Nehéz' erre a kérdésre sommás választ adni, de az a benyomásom, Kogy: nem eléggé. Tapasztalataimat elsősorban az ifjúság köréből gyűjtöttem —, s bár itt is akadnak lelkes Petőfit-olva- sók az összkép nem mondható kedvezőnek. Természetes a következő kérdés: miért nem szeretik, miért nem értik eléggé nálunk mg Petőfit? A sok, és egymással összefüggő lehetséges válasz közül egyetlen egyet emelek most ki. Nem ismerik nálunk eléggé Petőfit. Tudom, kemény ez a. megállapítás, de langyos-szürke szavakkal nem lehet érzékeltetni egy jelenség, egy probléma tényleges súlyát, Senkit ne tévesszen meg az a tény, hogy talán Petőfitől ismerik nálunk a legtöbb költeményt, hiszen az általános iskolától kezdve a különböző közép- és felsőfokú tanintézetekig tanítják, magyarázzák, szavazatják a költő verseit. S néhány Petőfi-költemény valamiképpen a „levegőben van” mináiunk: annak ismeretéhez. hogy „Talpra magyar”, hogy „Befordultam a konyhára”, hogy „Rózsabokor a domboldalon” bárki eljuthat, Iskolán kívül is. De mi az, ami az iskolát végzettek verskincstárában Petőfiből megmarad? Tizenöt-húsz költemény, néhány strófa vagy sor foszladozó emléke, s a nagy nemzeti költőt megillető természetes tisztelet.

, Am ez a tiszteletviszony- lag kevesekben fonódik össze a mű sokoldalú ismeretével. Tizenöt vagy húsz vers halványuló emléke nem elegendő ahhoz, hogy igaz képet adjon Petőfiről. Ismerni kell a Nemzeti dalt —. de érdemes megismerni, meg kell Ismerni az Egy goromba tábornokhoz merész-önérzetes sorait s a sorok- mögött húzódó keserves tényeket. Ismerni kell a Szeretlek, kedvesem megkapó, elragadó vallomását, de érdemes megismerni, meg kell ismerni a Pacsirtaszót hallok megint fájóan igaz, bús-férfiasan zengő sorait is. Ismerni kell

a klasszikus költői felhívó* a XIX. század költőihe. de teljesebbé válik a kér ha ismerjük a Szomorú é kettős gondot görgető stre fáit. Ismernünk kell a Szép | tember végén elégikus szér ségét. De ismernünk kell • Válasz, kedvesem levelér' izgalmas gondolati ívelésé'

Is. Nem folytatom a felhívások sorolását, aki érteni akar, ennyiből is ért.

De hogy semmiképpen se essék félreértés, egy megjegyzés még ide kívánkozik. Egy időben sokat erh‘ legették, s - nem Is alaptalanul, hogy a tankönyvek, ismertetések, előadások egyoldalúan mutatták be Petőfit, amikor csakis politikai költeményeire vetettek fényt. Az egyoldalúság megmutatkozott abban is, hogy tájlíráját, szerelmi kőlté szetét, népdalait mindig ugyanazzal a három-négy verssel mutatták be a különböző könyvek és ismertetések, s így alakult ki a közismert Petőfi-versek sokat ismételt listája. Ez a lista azonban a politikai lírájának teljességét sem képviselte, s költészete más tájairól sem adott friss és izgalmas képet.

fi az is előfordult, nem *-'7 is ritkán, hogy egy- egy vita Petőfi szülőhelyéről vagy halála helyéről nagyobb érdeklődést keltett, mint maga a Mű ... Pedig minden, ami Petőfi életében és utóéletében érdekes az csakis a Műtől, a Mű fényében kapja meg igazi értelmét. Mi hát a teendő'- Ápolni Petőfi kultuszát csak nagyobb lélegzetet véve költészete levegőjéből terjeszteni iskolában és iskolán kívül a verseit, de nemcsak a rég ismert üst; alapján; érteni és megértet ni költészete izgalmát. Ily lyés Gyula szaval szerint: „a szépség mellett a szel lem átérzésével”.

pAndi pai

CZINKE FERENC:

TÁVJA

Filmhírek Filmhírek <>- Filmhírek

A lipcsei nemzetközi dokumentum- és rövidfilm héten két lengyel filmet tüntettek ki- Irena Sóbierajska Tadeus Ma- kowski című filmje az Egon Erwin Kisch-ről elnevezett díjat nyerte és kitüntették Robert Stando A félelemnek nagy szeme van című filmjét is.

Készülő bolgár filmek. Irina Aktaseva rendezi a Hétfő reggel című filmet Pepa Nikolova és Ászén Kiszimov főszereplésével. A film témája az. hogy az életben a hamisság mindig alul marad. A bűnös nem jelentkezik című filmet az embe rek és az elvont igazságok ösz- szeütközéséről Ikomonov rendezi. főszereplői Milnaov, Pop- liev, Penkov és Szlavova.

Márciusban kezdik él a már hét év óta tervbe vett Die Nibelungen (Nibelungok) című nagyszabású kétrészes nyugatnémet film forgatását Harold Reinl rendezésében, nemzetközi szereplőcátdsvaL

A Film c. lap hirt ad két lengyel film forgatásáról A lejárat a pokolba rendezője Zbigniew Kuzminski. A forgatás színhelye Kuba és Berlin. A film őserdőben bujkáló náci bűnösökről szól. Ismert lengyel regényíró, Ja- roslaw Iwaskiewicz Maronat szerelmesek című regényéből készít filmet Jezry Zarzyczki Egy fiatal tanítónőről szól, aki egy gyógyíthatatlan beteg, nős férfiba szerelmes és emiatt számtalan megaláz*-' -st kell elszenvednie. A két főszerepet Barbara Borawianka és Jerzy Ankowiak játssza.

Szófiában bemutatták íz eredetileg a televízió szá'-'ara készített A gramofon és •» olajbogyó <* barátaink című bolgár filmet, amelynek főszerepeit Georgij Kalojanev °*>- csov és Bratanov ját«' ■ V bemutató előtt a rídiő levízió és a sújtó muna, 1 i sai konferenciát tartottak » filmről.

gényék a múlt század hatvanas évedben játszódik, ami- kar a negyvennyolcas szegény- legények befogására igyekezett a császári önkény; a Sándor csapata a partizánokéra emlékeztető módon küzdött a fasizmusra emlékeztető diktatúra önkénye ellen. A film epizódfüzére arról számol be történelmi hitellel, hogyan törték meg az egykori szegény 1 legényeket, hogyan keresték közöttük árulót s végül hogyan igázták le őket durva csellel. Jancsó talán a pre- íasiszta lelkűiét létrejöttének első nyomait igyekszik tetten- émi ezen a filmen, a megalkuvásnak és a társadalmi közönyösségnek az osztrák—magyar monarchia lélekölő gyakorlatába mélycdő gyökereit keresi meg.

Rendkívül figyelemre méltó, ahogyan földolgozza ezt a témát Jancsó. Már említettük a külsőségek teljes egyszerűségét, Banomch Tamás megrázván egyszerű díszletét, a jelmezek jellemző hatásának koncentráltságát. Ehhez járul Jancsó szerkesztő módszere is. kerekded epizódok sorakoz- tatása, az elégikus hangvételű szerkezet, a képek kimért tempójú váltakoztatása, a közelképek gyakorisága, a felvevőgép szinte állandó moz-