Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-30 / 25. szám
— Véleménye szerint melyik napszak a legalkalmasabb a művészi munkavégzéshez? ön mikor dolgozik? — Keveset és rceszul alszom. Gyakran fönt vagyok éjszaka, amikor alszik és pihen a város. Ez az éjszakai éberség különösen alkalmas számomra, hogy rendezzem terveimet, amire magában a munkában nem jut idő. Legtöbb tervem ilymódon éjszaka alakul, és nappal lassan beleszövődik a munkába. Kisebb helyiségben szeretek dolgozni, mindig egyedül és leginkább délelőtt. Aztán rendszeresen késő délután is, ha nem vagyok fáradt, még este is. Tudom, sok vonatkozásban hasznavehetetlen vagyok, nem tudok beszélgetni, vitatkozni, nem értek a tanításhoz, még' szórakozni sem tudok. Soha egyetlen napig sem voltam szabadságon. Ügy gondolom a mi mesterségünkben a megszerettetés, a példa a leghasznosabb. — Véleménye szerint saját művészi pályafutására mi a jellemző? — A lehetetlen vállalása ... Többre vállalkozni, mint amennyire az ember saját maga képes... A plafonját az ember azonnal eléri... Annak feszeget ése az életút... Nem érdemes az embernek a saját szintje alatt maradni... Olyan nagy példák vannak ... — Jelenleg mi tölti ki napjait? A közelmúlt eseményei? Űj tervek? Készülő kiállítások? — A nyáron hosszabb nyugat-európai úton voltam, viszontláttam ismét városokat és régi barátokat... Naponta olvashatunk útleírásokat, aligha mondhatnék újat. Talán egy beszélgetés... Egy francia író, aki tudományos rovatvezető Aragon lapjánál, arról beszélt, hogy az emberiség már meet gondol arra, előkészületeket tesz, hogy amikor a végtelenben alkalmatlanná vált a föld az életre, akkor el kell költöznie egy másik égitestre. Azt kérdeztem tőle, (mert a franciák oly jól meg tudnak őrizni mindent) felkészült-e arra, hogy a Louvre-t magukkal viszik? Aztán véget ért... Párizsból sokfelé tekeregve autón, huszonöt ív rajz. papírossal érkezve, keresztül haladva Vonyarcvashegyen azt mondtam: No, jobbra az első bekötőút Balatongyörök, és azt, hogy megérkeztünk, és hogy a lehetséges világok leg- jobbjában élünk ... Most folyamatban van néhány kiállításom ... Szerepelek a Lugá- nói Biennálén, az ausztriai antifasiszta kiállításon egy 1944-es rajzsorozattal, Brno- ban, az USA-ban egy hazai magyar anyag vándorkiállításának keretében, és ez év nyarán a tervek szerint Székesfehérváron lesz egy kiállításom. ahol 25 év eredményeiről szeretnék beszámolni. Itt a porcelánjaimat is kiállítom ... — A társművészetek közül melyik áll Önhöz a legközelebb? — Természetesen a zene... — Van értelme ön szerint a művészi csoportosulásoknak? — Hasznos dolog.., Bizonyítja ezt a városunk esete, ahol lassanként központ alakul. A festők itt jó barátságban vannak egymással... Ezen múlik ... — Véleménye szerint a pályakezdő művész milyen mértékben meghatározott? — Biztosan az... De annyi más dolog közrejátszik ... Mikor kerül iskolába, korán vagy késön. megfelelő iskolába, vagy ...? — A környezetnek, vélemé. nye szerint meghatározó szerepe txin a művész munkájára, vagy elhanyagolható mellékkörülmény? — Biztosan van hatása ... A mostpha körülmények edzett embert nevelnek, a kedvezők ellágyítanak ... De ez biztosan egyéni dolog... — Mit tudna tanácsolni a fiatal pályakezdő művészeknek? — Jó kézműveseket kell ne. vélni, és nem művészeket... Kiváló technikusokat, jól szerkesztő mérnököket kell képezni. Amit korunk igényel az kollektív munkavégzés... Mindez persze folyamatban van már... Ha nem a művészképzésen van a hangsúly, az jó. mert akkor nincsenek csalódott emberek. Ée így a legegyenesebb úton jutunk el a lényeghez — mondta Martyn Ferenc. Bertha Bulcsu Bárdosi Németh Janó»: pécsi áctAacIcasha — Cnorba Győzőnek Pogány örömben állt a kert. a fák alatt gyümölcs, levert, messze a sudár barna dóm s te állsz a dombon álmodon, nézed a munkád mennyit ér, piros a barack, mint a vér Te nevét, ízét mind tudod, emelnél rájuk kis dúcot, újsággal véded, ezer gond. hogy a sok ujjongó, bolond najkos madár ne lopja meg. legyen ahogy egy vers, remek: Ügy is ápolod kertedet a gaznak nem engedsz helyet, véded az árnytól, hogy a nap befössön minden jó gallyat, hogy ízes. édes, telt legyen a kézbe leperdülő szem. Három kis drága csacska lány kacag akár a csalogány, a kertbe úgy repül, nevet, ezek mutatnak kék eget: így teljes együtt ház, gyümölcs, c szótlan boldogságra tölts. A II. Országos Kamarakórus Fesztivál elé Az I. Kamaraikórus Fesztivál egyik legnagyobb eredménye hatalmas közönségsikerében rejlik. Nemcsak a rendező szervek: Pécs város tanácsa művelődésügyi osztálya és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, valamint a közvetlen rendezési feladatokat végző Nevelők Háza érezte magáénak, hanem a város zenekedvelő közönsége is. Elsőízben történt, hogy a fél meg háromnegyed házhoz szokott Liszt- teremben a két nap alatt tartott három koncert mindegyikén a színpadra is kellett közönséget ültetni, s még így is sokan maradtak kívül. Bemutatjuk: Szendiö JHiklőJ Martyn Ferenc Munkácsy- díjas festőművészt, aki Kaposvár, Párizs. Budapest és a hosszú spanyolországi. Itáliai. angliai utazgatásai után most részben Pécsett, részben Balatongyörökön él, felkerestük Toldi utcai lakásában, s néhány általános és néhány személyes vonatkozású kérdést intéztünk hozzá. Az interjú nem kapcsolódik évfordulóhoz. minden különösebb alkalomszerűség nélkül készült. — ön szerint milyen az ideális életforma? — Mint az enyém... De így a művészek közül is csak kevesen élhetnek __ Talán Borda J ózsef él így, de nehezen, mert költő... — Véleménye szerint az átlagember milyen kapcsolatba kerülhet a korszerű művészetekkel? ' — A magiam részéről mindenkor tiltakozom a művész megnevezés ellen. Kézműves vagyok, és a kézművességet tartom az élet értelmének, természetesen mai értelemben véve. Fontos, megbízható, hasznos, jól működő tárgyakat készíteni... Mi több a névtelen kézműves az ideális példa, a közösséggel azonos, h jól beállított és működő em. bér, aki például elkészíti a repülőgép alkatrészeit, edényeket formáz, vagy hasznos festményt tud szerkeszteni. Hiszem, hogy a jól működő gép, a jól épített út, az emberre méretezett lakás, kikötő, város, mindenekelőtt tisztán szép... — Véleménye szerint a művészet befolyásolhatja az eseményeket? — A művészet természetesen mindenkor, mindenben jelen van. De úgy látszik, a közvetlen hatását nem tudjuk mérni, olyan bizonytalan az értékelése ... Ennek a hatásnak az értékelését mindig később, utólag végzi el a tudomány. — Eddigi életében érték nagy megrázkódtatások? — Csak a háborúk, és minden. amit a háborúk jelentettek ... — Nehéz időkben, bajok, letörések és sikertelenségek idején, mi adott önnek erőt a további munkához, erőfeszítésekhez? — Ilyen nincs .. Nem voltak letöréseim ... A siker és a sikertelenség közömbösen érintett. Soha nem jutott eszembe, hogy másban lássam a segítséget, mint munkában. Így viszont mi törhetne le...? — Volt olyan nap az életében, amire mindig örömmel emlékezik vissza, ami jelentős volt, és az idő messzeségén is átvilágít, nem veszíti el kontúrjait, színeit? — Ez a nap teljesen névte. len... Megismétlődő... Utazások .. Amikor világos van,- mindent jól látni .. Ez a nap számomra állandóan van ... — Hisz az intuícióban? — Az* kérdezi van-e intuíció? — Nos a magamfajta keveset olvasó ember semmit sem tud az örökléstanról, de úgy hiszem, hogy mindnyájan örökséggel születünk. Gazdálkodnunk, elszámolnunk kell ezzel <iz örökséggel. Az a gyanúm hogv a sok „hobby” ennek a latba nem vetett örökségnek rendszerint dilettáns visizatünete. Magam, vizuális adottsággal születtem; ha szeretném se tudnám elfelejteni, amit valaha láttam, magától megnyíló és lapozható képe. önyv ez .. Nincs is más teendőm, mint rajzban letenni a látott világot. Soha •cm készítek vázlatot, a Ká- kóczi-sorozatot, a Don Quijo- tét például minden bevezetés nélkül készítettéin. Szendrő Miklós a felszabadulás óta tanít általános iskolában, rajzot csak később kezdett oktatni. Ma a megye közel négyszáz általános iskolájában látja el a rajzoktatás szakfelügyeletét és vezeti a pécsi általános iskolai rajztanárok módszertani munkaközösségét. Közben kiállításokat, rendezvényeket szervez, levelező tagozaton tanulók számára konzultációkat tart. Azt tartja, hogy a rajztanár számára a szakmai-nevelői biztonság fenntartásához elengedhetetlen a rajzolás, a festés. Sok elfoglaltsága miatt összefüggő, elmélyültebb alkotó munkára azonban csak nyaranta nyílik lehetősége, két- három hetet tölt egy művésztelepen. Ilyenkor sokat dolgozik, év közben csak lopva, vonaton vagy várótermekben. De nemcsak a város ügye volt Az ország minden részéből érkeztek zenei szakemberek: karnagyok, zeneszerzők. kritikusok, zenetanárok. Az 1961. évi debreceni Nemzetközi Kórusverseny óta nem kísért még ekkora figyelem énekkari találkozót, kórushangversenyt Honnan ez. a nagy érdeklődés? A kamarakőHis éneklés legfiatalabb hajtása énekkari mozgalmunknak. 1964rig alig tudtunk 3—4 kamarakórusról az egész országban. A Nevelők Háza Pécsi Kamarakórusa pesti szereplése vetette föl a fesztivál gondolatát, s már az elsőn váratlanul 12 kórus mérte össze nemes vetélkedés ben erejét. Egy hfján valamennyi az utóbbi néhány évben alakult. Tagjaik nagyrészt 16—24 év körüli fiatalok (!). akik hajdani iskolájuk karnagya vagy szolfézstanáruk köré tömörülve az iskolapadból kilépve sem tudtak -megválni a társasének örömedtől, szépségétől. E baráti közösségek nemes hobbyjá/vá vált a karének, melyet alapos előképzettségük folytán az átlagos nagykórusokénál jóval magasabb szinten tudnak folytatni. Ebből következik — s’ ez a másik dolog, amiért a figyelem annyira a fesztivál felé irányult —, hogy e kórusokat magasszíntű kottaolvasási kész ségük alkalmassá teszi a kevésbé ismert és a legigényesebb művek megszólaltatására is. Ezt a lehetőséget próbálta kórusmozgalmunk érdekében kamatoztatni a fesztivál rendező bizottsága. A dalostalálkozók gyakorlatától eltérően, nem kórusonként 3-4 szám bő' összerótt, végnélküli, tervszerűtlen hangversenyt állított össze, hanem három 2-2 órás koncertet; mindegyiken 4-4 kórus vehetett részt 20-20 perces önállóan megkomponált műsorral. Az is szerepelt a fesztivál-kiírásban, minden kórus igyekezzék mind a régi, mind a mai zenéből a kevéssé, vagy egyáltalán nem ismerteket összeválogatni. így vált az I. Országos Kamarakórus Fesz tivál az új magyar művek bemutatójává, és számos külföldi mester mai műve, vagy régi korok ritkaságai is most csen dültek föl hazánkban először. Ez év április 16—18-ig kerül megrendezésre Pécsett a Ú. Országos Kamarakórus Fesztivál. A jelek szerint még sikeresebbnek Ígérkezik, mint az első volt. Azok a kamarakórusok, amelyeknek sikerült a résztvevők közé bejutni ía jelentkezők egy részét hely- ós időhiány miatt sajnos el kellett utasítani), tudják, hogy a részvétel már önmagában bizonyos rangot jelent. Álljon itt néhány adat a icét fesztivál összehasonlítására: Részt vevő kamarakőrusok sz áma Koncertek száma ' Kórusművek száma Mai magyar szerző Mai magyar szerzők műve Ha az 57 magyarhoz hozzászámítjuk a 15 külföldi modem művet, akkor a fesztiválon elhangzó számoknak több mint a fele mai muzsika! Kórusszerzőink is egyre nagyobb érdeklődéssel tekintenek a karnarakórusmozgalom felé. Csupán erre az alkalomra komponált műveik száma 13. Ezek bemutatóit kíséri majd a legnagyobb figyelem. De a szövegírók, műfordítók seregszemléje 1966 áprilisa. „Űj ízek, új színek” Ígérte az 1964-os műsorfüzet. A második fesztiválra, is ennek jegyében készülődnek nagy izgalommal, lelkesedéssel rendezők és résztvevők. De a közönség is. Ezt bizonyítja a már most megindult jegyigénylés. Szendró Miklós: RÓKUS UTCA A BREOHT-SZfNH.AZ SIKERE BONNBAN Hatalmas ünneplésben részesítették a berlini Deutsches Theater bonni vendégjátékát. A zsúfolásig megtelt nézőtér előtt az együttes Jev- genyij Svarp szovjet író: „A aárkány” című mesés komédiáját adta elő. A darab a ifamokság elleni hősi harc jelképes játékai DÜRER-RAJZOT FEDEZTEK FEL Dr. Werner Timm, a berlini rézmetszet-gyűjtemény igazgatója Prágában felfedezett egy Ismeretlen Dürer- rajzot, amely kissé félrehaj- tott fejű nőt ábrázol. Valószínűleg egy Márfa-kép - latéról van szó, minthogy a rajzon az 1510-es evszám olvasható. Interjú Martyn Ferenccel
