Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-23 / 19. szám

IMS. JAMTJAR 23. napló 3 lószándékú pazarlás? „Ha ma kellene csinálnom, ma is így csinálnám, —” je­lentette ki a megyei bíróság előtt a pénteken befejezett úgynevezett „igazgató-per” egyik vádlottja, amikor az utolsó szó jogán szót kapott. Az ítélethirdetésre össaegyüle- kezett népes hallgatóság ve­gyes érzelmekkel fogadta ezt is, a többi megnyilatkozást is, sőt magát az ítéletet is. Az egyszer már elnapolt per mi­tagadás, nagy port kavart fel a városban. Nemcsak azért, mert tekintélyes beosztású, t:sz+ességes múltú, kommu- n;«ta vezetőkről, szakemberek­ről van szó. hanem azért is. mert eddig még egyetlen egy­szer sem fordult elő a helyi, sőt az országos bírósági gya­korlatban sem, hogy felelős vezetőket pazarló gazdálkodás bűntettéért felelősségre von­janak és elítéljenek. Egyrészt azért nem. mert 1962 elejéig az új BTK érvénybelépéséig r°m volt erre paragrafus, más részt a közhangulat sem volt ennyire radikális e tekintet­ben. sa miatt 1980—61-ben króni­kus mészhiány keletkezett. Nemcsak a háztartások, falusi gazdaságok, de még a kiemelt építkezések is mészhiánnyal küzdöttek. Indokolt volt te­hát a Könnyűipari Miniszté­rium javaslata, hogy a helyi­leg jelentkező hiányt a me­gyék igyekezzenek helyi kez­deményezésekkel megoldani. E tekintetben — tehát a szán dékot, a célt tekintve, mind a két építőipari egyesülés, mind a két tanács ipari osztálya he­lyesen tette, hogy tervet dol­gozott ki a helyi mészégető hálózat bővítésére. A pécsiek a szamárkúti és a kozári mész kőbányát szemelték ki, a me­gyei tanács ipari osztállyá és vállalata pedig a godisai tégla­gyár mészégetővé való átala­kításával próbálta megoldani a mészhiányt. A cél nem ad menlevelet Amit a párt Központi Bizott- s;?i 1964 decemberben, majd ezt követően az elmúlt év vé­gén hozott nagy jelentőségű határozataiban feltárta gazda­sági életünk komoly gondjait és megjelölte azok megszünte­tésének — a gazdaságirányítás reformjának — feladatait, a tömegek részéről egyre sürge­tőbb az igény: nagyobb köve­telményeket kell támasztani a politikai és gazdasági vezetőik munkája iránt. Mondjuk ki kereken: az emberek többsé­gének az a véleménye, hogy a felelősséget és a felelősségre- vonást ki kell terjeszteni az úgynevezett jószándékú téve­désekre, hibákra. A tévedés jo­gát meghagyva igen is fele­lősségre kell vonni azokat, akik nem lopnak, sikkaszta­nak. nem tapad kezükhöz a pénz, csak éppen azzal okoz­nak súlyt» károkat, hogy el­herdálják a kezükre bízott közpénzt, hibás intézkedéseik­kel, munka közben elkövetett tévedéseik, mulasztásaik kap­csán milliók mennek veszen­dőbe, — teliát hanyag, pazar­ló gazdálkodást folytatnak. El ismerem, hogy az eredeti szándék, az esetek nagy ré­szében ténylegesein becsületes. No, de a legjobb szándék, a legszentebb cél sem szentesít­heti az eszközt Nem adhat menlevelet — jelen esetben többmillió forintnyi károk okozói számára. Mondják persze, — hogy ez a per —, éppen a fentiek miatt — voltaképpen előre lefutott és megkonstruált, amellyel a ..vezetés” példát akart statu­álni, mát sem törődve a vád­lottak érdekeivel és érdemei­vel. Olj'an vélemény is el­hangzott, sőt le is íródott, hogy Pécsett „üldözik a kom­munistákat”, hogy a „vádak koholtak és a párt, a rendszer lejáratását célozzák.” Más vé­lemények szerint egy ilyen per igen rossz szolgálatot tesz a gazdasági reform helyi kibon- 1 akozásának, hisz — amint azt a per során szinte valamennyi ' ádlott hangsúlyozta, — ók éopen azért kerültek a bíróság elé, mert — úgymond — meg- sejlve a reform szellemét, már öt évvel ezelőtt harcot kezdtek a gazdasági életüket megkötő, a vállalati, helyi önállóságot sértő bürokrácia ellen, vállal- vp annak minden ódiumát. A tárgyalás szüneteiben és másutt is, bizony nem egy gaz- Hasági vezető hangot adott an- ”ak. hogy ilyen perek után, bizony hiába várnak tőle ez­után kezdeményezést, hisz aki megpróbál új módon dolgozni, " ki nem fél a sablonok, az el­avult, szabályok felrúgásától, az. végül idejűt... Három, összesen 23 800 ton­na mész előállítására szolgáló kemence megépítésére tetteik javaslatot felsőbb szerveiknek és dicséretre méltó rugalmas­sággal meg is kezdték a tervek kivitelezését A pécsi vállalat, a tanács ipari osztályával együttműködve az IPARTERV nél megrendelte a két, egyen­ként 9 ezer tonna-év kapaci­tású ikerkemence terveit, ök nem vállaltaik, de engedélyt adtak egyik munkatársuknak. Péntek Lászlónak a terv „ma­szek” elkészítésére. Igaz, hogy az engedélyt és a pénzt házi­lagos tervezésre kérték, azt pedig köztudottan csak saját szakemberekkel külön bér ki­fizetése nélkül, ténylegesen házilag kellett volna megolda­niuk, de az ügy fontosságát tekintve ettől eltérték, és a tervezést végeredményben tel­jes egészében más külső szak­emberekkel. szervekkel végez­tették el. Mintegy 110 ezer fo­rintért. A tárgyaláson oly so­kat emlegetett „rugalmasság” tehát mindjárt a kezdet kez­detén szabálytalanságokhoz vezetett, de mégsem ezen bu­kott meg az ügy. Sokkal nagyobb hiba volt, hogy az egyébként jól megter­vezett kemence helyét a min­denképpen kötelező talajme­chanikai és geológiai vizsgá­latok nélkül kezdték meg, sőt később, amikor építés közben kiderült, hogy az óriási súlyú betonkolosszus hossztengelyé­ben egy nagy üreg van, a mun­kálatok már annyira előreha­ladtak, hogy a kemence odébb helyezése helyett az igen költ­séges folyékony bet on injektár- lást választották. Ezzel 466 000 forinttal megdrágították az építkezést. Ha a talajvizsgá­lat időben, az építkezés megkez dése előtt, felfedi az üreget, a bánya kéznél lévő meddő­anyagával kb. 37 ezer forintba került volna ugyanez a műve­let. Személyes mulasztás, felelötie; dJt tes A kozári kemence ügye már sokkal súlyosabb. Ez ugyanis öt év múltán sem üzemel annak ellenére, hogy 4 millió 900 ezer forintba ke­rült. Megint csak arra a bi­zonyos ’’nemes szándékra” vet árnyékot, egy sor személyes mulasztás, felelőtlen döntés. A felsőbb szervek által elfo­gadott beruházási program­ban ugyanis az áll, hogy ta­karékosságból a Szamárkúton felépítendő kemence terveit adaptálják. Miért is fizesse­nek kétszer a tervezőnek? Sajnos, az adaptálást egysze­rűen elfelejtették, tehát az alaptervet nem alkalmazták a kozári bánya viszonyaihoz, így történt aztán, hogy a ke­mencegarat nyílása pontosan két méterrel magasabbra épült, mint a bánya szintje, tehát meg kell az egész be­rakás technikáját változtatni; Az építkezés megkezdésekor az is kiderült, hogy az ere­deti terv homokos talajt fel­tételez, a kozári bánya vi­szont kemény mészkő. Emiatt az alapozás 947 ezer forint­tal többe került a tervezett­nél — és a beruházási összeg 18 százalékát jelenti. A tárgyaláson valamennyi szakember bizonyította, hogy a kozári bánya két részlege közül az alsó sokkalta na­gyobb kapacitású, és kb. 30 évre becsült mészvagyonnal rendelkezik, a felső bánya vi­szont legfeljebb egy évig hasz nálható. Talán mondanom sem kell, hogy az új kemen­cét mégis a felaő bánya terü­letére építették. Hallani olyan véleményt, miszerint ezek a hiányossá­gok fennállnak ugyan, de ér­tük a városi tanács ipari osz­tálya és a Pécsi Építőanyag- ipari Vállalat nem felel, mert időközben — 1963. július 1-én — egyesült a két vállalat és a megyei tanács ipari osztá­lyának irányítása alatt egy, az egész megyére kiterjedő új vállalat alakult. A peri rátok bizonyítják, hogy az adaptá­lás hiánya, a rossz helyre /aló telepítés, maga az ala­pozásból eredő egymillió fo­rintnyi túllépés teljes egészé­ben a megszüntetett városi vállalatra hárul. A megyei tanács vb már csak az ügy ódiumát vállalhatta, amikor a szakértők véleménye alapján leállította az építkezést. Még­pedig azért, mert a legilleté­kesebb szakemberek szerint, az IPARTERV tanulmánya alapján — a mészégetőt csak további 3 vagy 4 milliós költ­ségtöbblettel lehetne üzemké­pes állapotba hozni, ez pedig nem éri meg. Talán még az lenne a leggazdaságosabb, ha az eddig beépített 4 millió forintnyi állagot lebontanák és az így visszanyert anya­got, most már meggondoltan az alsó bányába építendő új kemencéhez használnák fel. Az alátervezés tehát itt is 6 millió nagyságrendű, de az elfogadott tervhez viszonyítva is 3 millió körül mozog. Szá­mítsuk hozzá, hogy a befa­gyasztott 4 millió mellett már i eddig is körülbelül 18 ezer tonna mész esett ki a terme­lésből és ez körülbelül 10 mil­liós termelési értéket jelent. Nem is olyan idillikus tehát i ez a felháborító mulasztásso­rozat! s területén áll, a talajvíz gyak- z ran behatol a kemence jára- í taiba. Olyannyira, hogy egy- / szer szabályosan fel is rob­- bánt az egész alkotmány. Ez a robbanás 1963 őszén t egy váratlan felhőszakadás 5 után történt, — természeti csapásnak is felfogható. de- mégsem hallgatható el. mert- ennek kapcsán derült ki. hogy a vállalat akkori vezetői bi­i zony nem is voltak olyan ön­zetlenek. mint azt manapság . hangoztatják. Ács Gyula és ■ Till János ugyanis a terve- . zés első stádiumában 300 ezer ; forint megtakarítást ígérő újí i tást nyújtottak be. és amikor a robbanás után kiderült hogy az egész próbálkozás , fiaskót vallott, nagy-hirtelen , elkészítettek egy visszadátu- mozott jegyzőkönyvet arról, hogy a kemence a robbanás előtt már teljesen üzemben volt. így- aztán fel is vették a maguk kis fejenkéti 5900 forintját, sőt még Erdélyi Je­nőnek. aki a hamis jegyző­könyvet felvette, — is jutott 2900 forint. Az összmérleg tehát eléggé lesújtó. A helyes cél, a di­cséretre méltó rugalmasság, kezdeményezés végül is — jo­gi nyelvein fogalmazva — 18 milliós gazdasági hátrányt, magyarán kárt jelent a nép­gazdaságnak és ebből tényle­gesen nyolcmillió lerombo­landó, teljesén befagyott be­ruházást. objektumokat jelent. Mész pedig? Hát az alig van több, mint hat évvel. ezelőtt. Legalábbis helyi termelésből. A magyar népgazdaság egy év alatt 40 milliárd forint körüli összeget fordít beruhá­zásra és ennek tükrében '10 vagy 20 millió effektive nem sok. De. ha azt nézzük, hogy ezt az összeget az 1700 forin­tos átlagjövedelemmel rendel­kező munkások, kisemberek termelik meg. kemény, áldo­zatos munkával, akkor már egészen más jelentősége, ér­téke van nem tízmillió. de százezer olyan forintnak, amely a közé. A közpénzek a nép bizalmának megtestesítői és az ügyeket intéző, a nép által megválasztott, megbízott vezetőle becsületességének, megbízhatóságának hordozói. A közvagyonhoz való viszony, a közpénzzel való felelősség- teljes vagy pazarló bánásmód az egyik legfontosabb mércéje a vezetők politikai és emberi megbízhatóságán ak. Átlag 212 forinttal nil a pedagógusok fizetése A bérrendezés köze! négyezer baranyai neve'ö* érint Nö a lúlóradí;, csikken a korcsoportok szama Lakásépítési aác»ó A közvélemény megelégedés­sel fogadta a pedagógusok fi­zetésemeléséről megjelent n- tézkedést. Ebben kifejezésre ju* a társadalom elismerése gyer­mekeink nevelői iránt. A fi­zetésrendezés gyakorlati végre­hajtásán most dolgoznak a szakigazgatási és szakszervezeti szervek, ezért azzal a kéréssel fordultunk Bodó László elv­társhoz, a Pedagógus Szak- szervezet Megyei Bizottságá­nak titkárához, hogy válaszol­jon néhány ezzel kapcsolatai kérdésre. — A múlt vasárnap megje­lent tájékoztatóból már min­denki tudja, hogy összesein 350 millió forintot fordíthatunk bérrendezésre, ebből 260 millió forintot a törzsfizetés, 20 mil­lió forintot a vezetői és egyéb pótlékok emelésére és 70 mil­lió frointot a túlóra díjak ará­nyosítására. Ez Baranya me­gyében 3786 alsó- és középfo­kú oktatásban dolgozó nevelőt érint, természetesen a techni­kumi és ipari szakmunkáskép­ző intézetek oktatóit is. Átla­gosan egy főre 312 forint eme­lés jut. A megyére megállapí­tott összeget még nem kaptuk meg, előreláthatóan a jövő hé­ten tudunk pontos számot mondani. 0 — Milyen elvek szerint osztják el a kapott össze­get? — Hangsúlyozni szeretném, az említett kategóriában vala­mennyi dolgozó fizetését nö­veljük. A bérezés alapelve a képesítés, a szolgálati Idő és a munkakör maradt. A képesítés alapján az egyetemi végzettsé­gű pedagógusok törzsfizetése j 13,64, a főiskolai végzettségűe­ké 13,08, a tanítóké 13,24, az óvónőké 14,26 százalékkal nö­vekszik a^. eddig elismert kor­csoportoknak megfelelően. Je­lentős eredmény, hogy a mar­xista esti egyetmet végzettek egy fizetési fokozattal feljebb sorolhatók. A legnagyobb ösz- szeggel a magasabb korcsopor­tokban növekednek a bérek, ily módon is kifejezésre jut azok megbecsülése, akik je­lentős tapasztalatokat szerez­tek és alkotó munkájúk az egész testületben kedvezően éreztetik hatásukat A gyakor­noki idő fél évre csökken, te­hát a szeptemberben munkába lépő fiatalok januárban kerül­nek át az első korcsoportba s fizetésük a pályakezdés első évében, például egyetemi és főiskolai végzettség esetén 2Ö0 forinttal növekszik. A képesí­tés és a munkakör szorosan kapcsolódik egymáshoz, ha va­laki főiskolai végzettséggel ál­talános iskola alsó tagozatán tanít, akikor tanítói kategóriár ba sorolják. Ezzel azt szeret­nénk elérni, hogy mindenki ké pesítésónék megfelelő helyen dolgozzon; Uj kemence eny kimerülő bányában Érdemre« »remibe nézni ezek­kel a nézetekkel, annál is in kább. mivel az első ilyen al­kalom. először mondtak bírói '•életeit a pazarlás bűntette és elkövetői felett.. Közismert, hogy a Dunai We^anú építésének elhúzótiá­Mércénk: a köz érdeke Már folyt a próbaüzemelés, amikor kiderült, hogy a sza­márkúti bánya kapacitása nem bírja az új és már meglévő kemencék évi 30 ezer tonnányi nyersmés^kö szükségletét. Először a tety- tyei és a kozári mészbányá- ból szállították a követ, ké­sőbb igénybe vettek egy ma­gántulajdonban lévő bányát is, 1965 decemberében aztán végleg kiderült, hogy a sza­márkúti bánya kimerült . és be kell zárni. Azóta termel ugyan az új ikerkemence, de a tervezettnél sokkal drá­gábban, hisz nyersanyagot tá­voli bányákból, gépkocsin kell folyamatosan oda szállí­tani. A vizsgált időszakban előállított mész önköltsége 541 ezer forinttal nőtt, ton­nánként 51 forinttal. Szép dolog a jószándék, — de sem­miképpen sem menti a mint­egy 2,5 milliós alátervezést, a beruházási kódex elemi sza­bályainak megsértését, a nép- vagyon felelőtlen „rugalmas­sággal” való megkárosítását. Jellemző az eljárás állítólagos „konstruáltságára”, hogy a bíróság megállapította ugyan a pazarlás tényét, de mivel elkövetésekor nem volt ér­vényben aZ új BTK, a vádat elejtette A bíróság elmarasztalta a megyei tanács ipari osztályá­nak volt vezetőjét és az irá­nyítása alatt dolgozó volt me­gyei építőanyagipari egyesü­lést is. Ök a godisai kiszupe- rált téglagyárat szemelték ki mészégetővé való átalakításra. Egymillió 600 ezer forintot igénylő tanulmánytervüket 1963-ban hagyták jóvá azzal, hogy el kell készíteniük a teljes tervdukumentációt. Az eredmény itt is teljes csőd: a kemence egy évi próbaüze­melése során gyakran 80 szá­zalékos selejttel dolgozott, és ezt a selejtet rendes áron piacra is dobták. Most leállí­tották és újra felajánlották a 1 Téglaipari Vállalatnak. Ok: A tervek felületesek voltak, nem vették figyelembe, hogy az épület a környék vízgyűjtő Fejlődő világunk, átalaku­lóban lévő gazdasági életünk sok konkrét gyakorlati eälent- | mondása gyakran ténylegesem válaszút elé állíthat egyes ve­zetőket, hogy az elmerevett, idejét múlt szabályt. vagy lelki isme re te szavát válassza. Mi itt a mérce, vagy a bizto­síték? Azt hiszem, hogy egy mérce létezhet e tekintetben: a köz érdeke. Természetesen tényleges érdekről lehet csak szó, amely adott esetben a merev, bürokratikus szabá­lyok áthágására is menlevelet ; adhat. A döntésre ilyen ese­tekben természetesen nincee- j 1 nek sémák, mindenkinek ma- i gának kell mérlegre tennie, hogy rugalmas intézkedése, kezdeményezése valóban a közt szolgálja-e. Különösein nagy e tekintetben a kommu­nista vezetők felelőssége, akiktől leginkább elvárja a 1 közvélemény a feddhetetlen- ! séget, önzetlenséget, példamu­tatást. — no és a hasznos, | társadalmat staolgáló kezde­ményezéseket is! Eddig is, de most, hogy a gazdasági re­form útjára léptünk, még in­kább. Ha ilyen értelemben hang­zott el a cikk elején idézett mondat, egyet is értünk azzal, de a pazarlásra semmiféle vélt vagy valós érdek nem adhat menlevelet. Aki a nép vagyonával pa­zarló módon bánik, nem mél­tó a nép bizalmára! ▼«■várt Hmm 0 — Mit jelent a korcsopor­tok számának csökkenté­se? — Az anyagi ösztönzés fo­kozása érdekében tizenkettő­ről tízre csökkent a korcsopor­tok száma. Ebből elsősorban az az előny származik, hogy a korábbi harmincöt év helyett már huszonhét év után elérhe­tő a legmagasabb fizetés. Ez különösen a nők számára ked­vező. akik régebben nem ér­hették el a legmagasabb fize­tést, amely a nyugdíj alapját képezte. Az új bérrendszerben az utolsó korcsoport jellege eltér a többitől: az első kilenc­ben meghatározott összegek, a tizedikben alsó és felső határ­ral, úgynevezett „tál-ig” bér­tételek szerepelnek. Ez módot ad arra, hogy a legjobb neve­lők munkájuk minőségének megréieioen további béremé- I lésben részesüljenek, kifeje­zésre juttatva nagy gyakorlat és elméleti felkészültségü-et.; További jelentős kedvezmény, hogy nem kell végigjárni az összes korcsoportot, külön el­bírálás alapján fiatal nevelik is szolgálati idejüknél maga sabb csoportba kerülhetnek. # — A rendelkezések érrél- mében a státuszgazdé'.kr- dás helyett összevont t>ér­keretgazdálkodást vezet­nek be. — Eddig kötött béralapunk volt, a minisztérium állapítot­ta meg az álláskeretet és a szükséges összeget. A keret- gazdálkodás rendszerében a minisztérium megadja az ösz- szeget, amellyel a művelődés- ügyi osztályok gazdálkodnak Ha van pénzük, új állásokat létesíthetnek, növelhetik a ki­váló pedagógusok fizetését rendkívüli előléptetésben ré­szesíthetik őket. Nagyobb lett az önállóság, de egyúttal a le­hetőség és a felelősség is. az ésszerű, helyileg is indokolt bérgazdálkodás lépett érvény­be. Helyesnek tartjuk azt a* intézkedést is. hogy a nyugdíj­ba manó nevelők fizetését nem viszik el, a pályakezdő és s végző bére közötti különbsége: helyileg lehet felhasználni, ez évente sok ezer forinttal nö­veli a bérkeretet. • — Hogyan rendezik a vüt óradijakat és a különböző pótlékokat? — Eddig fix túlóradíjak vol­tak, az általános iákola felső- tagozatán például óránként 9 forint ötven fillér. A bérren­dezés során a túlóradíj a min­denkori törzsfizetés arányos része lesz. Az úgynevezett ősz- tósaám a havi kötelező óra­szám átlagának megfelelőén a közép- és általános iskolákban 100—100. Ennek értelmében az előbb említett összeg az első korcsoportban 14 forintra, a nyolcadikban 21 forintra emel­kedik. A törzsbéren felül a pe­dagógusok különböző pótlékok­ban részesülnek. A középisko­lai igazgatók pótléka 250—850 forintról 350—1000 forintra, az általános iskolai igazgatóké 250—700 forintról 300—900 fo­rintra emelkedik a tanulócso­portok számától függően. Ha­sonló arányban növekszik az igazgatóhelyetteseké is. a ve­zető óvónőké, diákotthoni és gyermekvédő intézeti igazgató ké, a dolgozók általános isko­láinak vezetői tíz helyett ti­zenkét hónapra kapják a pót­lékot­0 — Mér wteokezdték « bérintézkedések végrehaj­tását? — Eddig felső szinten egyez- tették az összegeket, a jövő héten megjelenik a részlete: végrehajtási utasítás s ezzel megkezdjük a besorolásokat. Városokban és járásokban bi­zottságokat hozunk létre kü­lönböző szervek képviselőiből. A februári fizetéseket már a? új tételek szerint kapják meg a pedagógusok. Végezetül meg említem, hogy a bérrendezés­sel egyidőben beindult a falu­si pedagógusok kedvezményes lakásépítési akciója, a jelent­kezési lapokat mindenhova időben elküldjük. Az állam 140 ezer forint maximális összegű kölcsönt ad az építeni szándé­kozó pedagógus házaspárok nak, letelepedni szándékozó fiataloknak, családfenntartók­nak, több gyermekes és magá­nos nőknek. Saját hozzájáru­lásként már elegendő 10 ezer forint. Tíz éves bentlakás után 22 500, újabb ötéves használni után ismét 22 500 forintot el­engednek az állami hozzájáru­lásból. A kölcsönt harminc év alatt kell visszafizetni. Sze­retnénk. ha minél többen ven n*i; i tervbe ezt a nagvo-n *e- lc--. ö« kedvezményt — fejezte be k-i re adott vála­szai, Bodó Lá 'ó elvtárs. Bocz József

Next

/
Thumbnails
Contents