Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-23 / 19. szám

IMS. JAMTJAR 23.

napló

3

lószándékú pazarlás?

„Ha ma kellene csinálnom, ma is így csinálnám, —” jelentette ki a megyei bíróság előtt a pénteken befejezett úgynevezett „igazgató-per” egyik vádlottja, amikor az utolsó szó jogán szót kapott. Az ítélethirdetésre össaegyüle- kezett népes hallgatóság vegyes érzelmekkel fogadta ezt is, a többi megnyilatkozást is, sőt magát az ítéletet is. Az egyszer már elnapolt per mitagadás, nagy port kavart fel a városban. Nemcsak azért, mert tekintélyes beosztású, t:sz+ességes múltú, kommu- n;«ta vezetőkről, szakemberekről van szó. hanem azért is. mert eddig még egyetlen egyszer sem fordult elő a helyi, sőt az országos bírósági gyakorlatban sem, hogy felelős vezetőket pazarló gazdálkodás bűntettéért felelősségre vonjanak és elítéljenek. Egyrészt azért nem. mert 1962 elejéig az új BTK érvénybelépéséig r°m volt erre paragrafus, más részt a közhangulat sem volt ennyire radikális e tekintetben.

sa miatt 1980—61-ben krónikus mészhiány keletkezett. Nemcsak a háztartások, falusi gazdaságok, de még a kiemelt építkezések is mészhiánnyal küzdöttek. Indokolt volt tehát a Könnyűipari Minisztérium javaslata, hogy a helyileg jelentkező hiányt a megyék igyekezzenek helyi kezdeményezésekkel megoldani. E tekintetben — tehát a szán dékot, a célt tekintve, mind a két építőipari egyesülés, mind a két tanács ipari osztálya helyesen tette, hogy tervet dolgozott ki a helyi mészégető hálózat bővítésére. A pécsiek a szamárkúti és a kozári mész kőbányát szemelték ki, a megyei tanács ipari osztállyá és vállalata pedig a godisai téglagyár mészégetővé való átalakításával próbálta megoldani a mészhiányt.

A cél nem ad menlevelet

Amit a párt Központi Bizott- s;?i 1964 decemberben, majd ezt követően az elmúlt év végén hozott nagy jelentőségű határozataiban feltárta gazdasági életünk komoly gondjait és megjelölte azok megszüntetésének — a gazdaságirányítás reformjának — feladatait, a tömegek részéről egyre sürgetőbb az igény: nagyobb követelményeket kell támasztani a politikai és gazdasági vezetőik munkája iránt. Mondjuk ki kereken: az emberek többségének az a véleménye, hogy a felelősséget és a felelősségre- vonást ki kell terjeszteni az úgynevezett jószándékú tévedésekre, hibákra. A tévedés jogát meghagyva igen is felelősségre kell vonni azokat, akik nem lopnak, sikkasztanak. nem tapad kezükhöz a pénz, csak éppen azzal okoznak súlyt» károkat, hogy elherdálják a kezükre bízott közpénzt, hibás intézkedéseikkel, munka közben elkövetett tévedéseik, mulasztásaik kapcsán milliók mennek veszendőbe, — teliát hanyag, pazarló gazdálkodást folytatnak. El ismerem, hogy az eredeti szándék, az esetek nagy részében ténylegesein becsületes. No, de a legjobb szándék, a legszentebb cél sem szentesítheti az eszközt Nem adhat menlevelet — jelen esetben többmillió forintnyi károk okozói számára.

Mondják persze, — hogy ez a per —, éppen a fentiek miatt — voltaképpen előre lefutott és megkonstruált, amellyel a ..vezetés” példát akart statuálni, mát sem törődve a vádlottak érdekeivel és érdemeivel. Olj'an vélemény is elhangzott, sőt le is íródott, hogy Pécsett „üldözik a kommunistákat”, hogy a „vádak koholtak és a párt, a rendszer lejáratását célozzák.” Más vélemények szerint egy ilyen per igen rossz szolgálatot tesz a gazdasági reform helyi kibon- 1 akozásának, hisz — amint azt a per során szinte valamennyi ' ádlott hangsúlyozta, — ók éopen azért kerültek a bíróság elé, mert — úgymond — meg- sejlve a reform szellemét, már öt évvel ezelőtt harcot kezdtek a gazdasági életüket megkötő, a vállalati, helyi önállóságot sértő bürokrácia ellen, vállal- vp annak minden ódiumát.

A tárgyalás szüneteiben és másutt is, bizony nem egy gaz- Hasági vezető hangot adott an- ”ak. hogy ilyen perek után, bizony hiába várnak tőle ezután kezdeményezést, hisz aki megpróbál új módon dolgozni,

" ki nem fél a sablonok, az elavult, szabályok felrúgásától, az. végül idejűt...

Három, összesen 23 800 tonna mész előállítására szolgáló kemence megépítésére tetteik javaslatot felsőbb szerveiknek és dicséretre méltó rugalmassággal meg is kezdték a tervek kivitelezését A pécsi vállalat, a tanács ipari osztályával együttműködve az IPARTERV nél megrendelte a két, egyenként 9 ezer tonna-év kapacitású ikerkemence terveit, ök nem vállaltaik, de engedélyt adtak egyik munkatársuknak. Péntek Lászlónak a terv „maszek” elkészítésére. Igaz, hogy az engedélyt és a pénzt házilagos tervezésre kérték, azt pedig köztudottan csak saját szakemberekkel külön bér kifizetése nélkül, ténylegesen házilag kellett volna megoldaniuk, de az ügy fontosságát tekintve ettől eltérték, és a tervezést végeredményben teljes egészében más külső szakemberekkel. szervekkel végeztették el. Mintegy 110 ezer forintért. A tárgyaláson oly sokat emlegetett „rugalmasság” tehát mindjárt a kezdet kezdetén szabálytalanságokhoz vezetett, de mégsem ezen bukott meg az ügy.

Sokkal nagyobb hiba volt, hogy az egyébként jól megtervezett kemence helyét a mindenképpen kötelező talajmechanikai és geológiai vizsgálatok nélkül kezdték meg, sőt később, amikor építés közben kiderült, hogy az óriási súlyú betonkolosszus hossztengelyében egy nagy üreg van, a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a kemence odébb helyezése helyett az igen költséges folyékony bet on injektár- lást választották. Ezzel 466 000 forinttal megdrágították az építkezést. Ha a talajvizsgálat időben, az építkezés megkez dése előtt, felfedi az üreget, a bánya kéznél lévő meddőanyagával kb. 37 ezer forintba került volna ugyanez a művelet.

Személyes mulasztás, felelötie; dJt tes

A kozári kemence ügye már sokkal súlyosabb. Ez ugyanis öt év múltán sem üzemel annak ellenére, hogy 4 millió 900 ezer forintba került. Megint csak arra a bizonyos ’’nemes szándékra” vet árnyékot, egy sor személyes mulasztás, felelőtlen döntés. A felsőbb szervek által elfogadott beruházási programban ugyanis az áll, hogy takarékosságból a Szamárkúton felépítendő kemence terveit adaptálják. Miért is fizessenek kétszer a tervezőnek? Sajnos, az adaptálást egyszerűen elfelejtették, tehát az alaptervet nem alkalmazták a kozári bánya viszonyaihoz, így történt aztán, hogy a kemencegarat nyílása pontosan két méterrel magasabbra épült, mint a bánya szintje, tehát meg kell az egész berakás technikáját változtatni; Az építkezés megkezdésekor az is kiderült, hogy az eredeti terv homokos talajt feltételez, a kozári bánya viszont kemény mészkő. Emiatt az alapozás 947 ezer forinttal többe került a tervezettnél — és a beruházási összeg 18 százalékát jelenti.

A tárgyaláson valamennyi szakember bizonyította, hogy a kozári bánya két részlege közül az alsó sokkalta nagyobb kapacitású, és kb. 30 évre becsült mészvagyonnal rendelkezik, a felső bánya viszont legfeljebb egy évig hasz nálható. Talán mondanom sem kell, hogy az új kemencét mégis a felaő bánya területére építették.

Hallani olyan véleményt, miszerint ezek a hiányosságok fennállnak ugyan, de értük a városi tanács ipari osztálya és a Pécsi Építőanyag- ipari Vállalat nem felel, mert időközben — 1963. július 1-én — egyesült a két vállalat és a megyei tanács ipari osztályának irányítása alatt egy, az egész megyére kiterjedő új vállalat alakult. A peri rátok bizonyítják, hogy az adaptálás hiánya, a rossz helyre /aló telepítés, maga az alapozásból eredő egymillió forintnyi túllépés teljes egészében a megszüntetett városi vállalatra hárul. A megyei tanács vb már csak az ügy ódiumát vállalhatta, amikor a szakértők véleménye alapján leállította az építkezést. Mégpedig azért, mert a legilletékesebb szakemberek szerint, az IPARTERV tanulmánya alapján — a mészégetőt csak további 3 vagy 4 milliós költségtöbblettel lehetne üzemképes állapotba hozni, ez pedig nem éri meg. Talán még az lenne a leggazdaságosabb, ha az eddig beépített 4 millió forintnyi állagot lebontanák és az így visszanyert anyagot, most már meggondoltan az alsó bányába építendő új kemencéhez használnák fel. Az alátervezés tehát itt is 6 millió nagyságrendű, de az elfogadott tervhez viszonyítva is 3 millió körül mozog. Számítsuk hozzá, hogy a befagyasztott 4 millió mellett már i eddig is körülbelül 18 ezer tonna mész esett ki a termelésből és ez körülbelül 10 milliós termelési értéket jelent. Nem is olyan idillikus tehát i ez a felháborító mulasztássorozat!

s területén áll, a talajvíz gyak- z ran behatol a kemence jára- í taiba. Olyannyira, hogy egy- / szer szabályosan fel is rob- bánt az egész alkotmány.

Ez a robbanás 1963 őszén t egy váratlan felhőszakadás 5 után történt, — természeti csapásnak is felfogható. de- mégsem hallgatható el. mert- ennek kapcsán derült ki. hogy a vállalat akkori vezetői bii zony nem is voltak olyan önzetlenek. mint azt manapság . hangoztatják. Ács Gyula és ■ Till János ugyanis a terve- . zés első stádiumában 300 ezer ; forint megtakarítást ígérő újí i tást nyújtottak be. és amikor a robbanás után kiderült hogy az egész próbálkozás , fiaskót vallott, nagy-hirtelen , elkészítettek egy visszadátu- mozott jegyzőkönyvet arról, hogy a kemence a robbanás előtt már teljesen üzemben volt. így- aztán fel is vették a maguk kis fejenkéti 5900 forintját, sőt még Erdélyi Jenőnek. aki a hamis jegyzőkönyvet felvette, — is jutott 2900 forint.

Az összmérleg tehát eléggé lesújtó. A helyes cél, a dicséretre méltó rugalmasság, kezdeményezés végül is — jogi nyelvein fogalmazva — 18 milliós gazdasági hátrányt, magyarán kárt jelent a népgazdaságnak és ebből ténylegesen nyolcmillió lerombolandó, teljesén befagyott beruházást. objektumokat jelent. Mész pedig? Hát az alig van több, mint hat évvel. ezelőtt. Legalábbis helyi termelésből.

A magyar népgazdaság egy év alatt 40 milliárd forint körüli összeget fordít beruházásra és ennek tükrében '10 vagy 20 millió effektive nem sok. De. ha azt nézzük, hogy ezt az összeget az 1700 forintos átlagjövedelemmel rendelkező munkások, kisemberek termelik meg. kemény, áldozatos munkával, akkor már egészen más jelentősége, értéke van nem tízmillió. de százezer olyan forintnak, amely a közé. A közpénzek a nép bizalmának megtestesítői és az ügyeket intéző, a nép által megválasztott, megbízott vezetőle becsületességének, megbízhatóságának hordozói.

A közvagyonhoz való viszony, a közpénzzel való felelősség- teljes vagy pazarló bánásmód az egyik legfontosabb mércéje a vezetők politikai és emberi megbízhatóságán ak.

Átlag 212 forinttal nil

a pedagógusok fizetése

A bérrendezés köze! négyezer baranyai neve'ö* érint Nö a lúlóradí;, csikken a korcsoportok szama Lakásépítési aác»ó

A közvélemény megelégedéssel fogadta a pedagógusok fizetésemeléséről megjelent n- tézkedést. Ebben kifejezésre ju* a társadalom elismerése gyermekeink nevelői iránt. A fizetésrendezés gyakorlati végrehajtásán most dolgoznak a szakigazgatási és szakszervezeti szervek, ezért azzal a kéréssel fordultunk Bodó László elvtárshoz, a Pedagógus Szak- szervezet Megyei Bizottságának titkárához, hogy válaszoljon néhány ezzel kapcsolatai kérdésre.

— A múlt vasárnap megjelent tájékoztatóból már mindenki tudja, hogy összesein 350 millió forintot fordíthatunk bérrendezésre, ebből 260 millió forintot a törzsfizetés, 20 millió forintot a vezetői és egyéb pótlékok emelésére és 70 millió frointot a túlóra díjak arányosítására. Ez Baranya megyében 3786 alsó- és középfokú oktatásban dolgozó nevelőt érint, természetesen a technikumi és ipari szakmunkásképző intézetek oktatóit is. Átlagosan egy főre 312 forint emelés jut. A megyére megállapított összeget még nem kaptuk meg, előreláthatóan a jövő héten tudunk pontos számot mondani.

0 — Milyen elvek szerint osztják el a kapott összeget?

— Hangsúlyozni szeretném, az említett kategóriában valamennyi dolgozó fizetését növeljük. A bérezés alapelve a képesítés, a szolgálati Idő és a munkakör maradt. A képesítés alapján az egyetemi végzettségű pedagógusok törzsfizetése

j 13,64, a főiskolai végzettségűeké 13,08, a tanítóké 13,24, az óvónőké 14,26 százalékkal növekszik a^. eddig elismert korcsoportoknak megfelelően. Jelentős eredmény, hogy a marxista esti egyetmet végzettek egy fizetési fokozattal feljebb sorolhatók. A legnagyobb ösz- szeggel a magasabb korcsoportokban növekednek a bérek, ily módon is kifejezésre jut azok megbecsülése, akik jelentős tapasztalatokat szereztek és alkotó munkájúk az egész testületben kedvezően éreztetik hatásukat A gyakornoki idő fél évre csökken, tehát a szeptemberben munkába lépő fiatalok januárban kerülnek át az első korcsoportba s fizetésük a pályakezdés első évében, például egyetemi és főiskolai végzettség esetén 2Ö0 forinttal növekszik. A képesítés és a munkakör szorosan kapcsolódik egymáshoz, ha valaki főiskolai végzettséggel általános iskola alsó tagozatán tanít, akikor tanítói kategóriár ba sorolják. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy mindenki ké pesítésónék megfelelő helyen dolgozzon;

Uj kemence eny kimerülő bányában

Érdemre« »remibe nézni ezekkel a nézetekkel, annál is in kább. mivel az első ilyen alkalom. először mondtak bírói '•életeit a pazarlás bűntette és elkövetői felett..

Közismert, hogy a Dunai We^anú építésének elhúzótiáMércénk: a köz érdeke

Már folyt a próbaüzemelés, amikor kiderült, hogy a szamárkúti bánya kapacitása nem bírja az új és már meglévő kemencék évi 30 ezer tonnányi nyersmés^kö szükségletét. Először a tety- tyei és a kozári mészbányá- ból szállították a követ, később igénybe vettek egy magántulajdonban lévő bányát is, 1965 decemberében aztán végleg kiderült, hogy a szamárkúti bánya kimerült . és be kell zárni. Azóta termel ugyan az új ikerkemence, de a tervezettnél sokkal drágábban, hisz nyersanyagot távoli bányákból, gépkocsin kell folyamatosan oda szállítani. A vizsgált időszakban előállított mész önköltsége 541 ezer forinttal nőtt, tonnánként 51 forinttal. Szép dolog a jószándék, — de semmiképpen sem menti a mintegy 2,5 milliós alátervezést, a beruházási kódex elemi szabályainak megsértését, a nép- vagyon felelőtlen „rugalmassággal” való megkárosítását. Jellemző az eljárás állítólagos „konstruáltságára”, hogy a bíróság megállapította ugyan a pazarlás tényét, de mivel elkövetésekor nem volt érvényben aZ új BTK, a vádat elejtette

A bíróság elmarasztalta a megyei tanács ipari osztályának volt vezetőjét és az irányítása alatt dolgozó volt megyei építőanyagipari egyesülést is. Ök a godisai kiszupe- rált téglagyárat szemelték ki mészégetővé való átalakításra. Egymillió 600 ezer forintot igénylő tanulmánytervüket 1963-ban hagyták jóvá azzal, hogy el kell készíteniük a teljes tervdukumentációt. Az eredmény itt is teljes csőd: a kemence egy évi próbaüzemelése során gyakran 80 százalékos selejttel dolgozott, és ezt a selejtet rendes áron piacra is dobták. Most leállították és újra felajánlották a 1 Téglaipari Vállalatnak. Ok: A tervek felületesek voltak, nem vették figyelembe, hogy az épület a környék vízgyűjtő

Fejlődő világunk, átalakulóban lévő gazdasági életünk sok konkrét gyakorlati eälent- | mondása gyakran ténylegesem válaszút elé állíthat egyes vezetőket, hogy az elmerevett, idejét múlt szabályt. vagy lelki isme re te szavát válassza. Mi itt a mérce, vagy a biztosíték? Azt hiszem, hogy egy mérce létezhet e tekintetben: a köz érdeke. Természetesen tényleges érdekről lehet csak szó, amely adott esetben a merev, bürokratikus szabályok áthágására is menlevelet ; adhat. A döntésre ilyen esetekben természetesen nincee- j 1 nek sémák, mindenkinek ma- i gának kell mérlegre tennie, hogy rugalmas intézkedése, kezdeményezése valóban a közt szolgálja-e. Különösein nagy e tekintetben a kommunista vezetők felelőssége, akiktől leginkább elvárja a 1 közvélemény a feddhetetlen- ! séget, önzetlenséget, példamutatást. — no és a hasznos,

| társadalmat staolgáló kezdeményezéseket is! Eddig is, de most, hogy a gazdasági reform útjára léptünk, még inkább.

Ha ilyen értelemben hangzott el a cikk elején idézett mondat, egyet is értünk azzal, de a pazarlásra semmiféle vélt vagy valós érdek nem adhat menlevelet.

Aki a nép vagyonával pazarló módon bánik, nem méltó a nép bizalmára!

▼«■várt Hmm

0 — Mit jelent a korcsoportok számának csökkentése?

— Az anyagi ösztönzés fokozása érdekében tizenkettőről tízre csökkent a korcsoportok száma. Ebből elsősorban az az előny származik, hogy a korábbi harmincöt év helyett már huszonhét év után elérhető a legmagasabb fizetés. Ez különösen a nők számára kedvező. akik régebben nem érhették el a legmagasabb fizetést, amely a nyugdíj alapját képezte. Az új bérrendszerben az utolsó korcsoport jellege eltér a többitől: az első kilencben meghatározott összegek, a tizedikben alsó és felső határral, úgynevezett „tál-ig” bértételek szerepelnek. Ez módot ad arra, hogy a legjobb nevelők munkájuk minőségének megréieioen további béremé- I lésben részesüljenek, kifejezésre juttatva nagy gyakorlat és elméleti felkészültségü-et.;

További jelentős kedvezmény, hogy nem kell végigjárni az összes korcsoportot, külön elbírálás alapján fiatal nevelik is szolgálati idejüknél maga sabb csoportba kerülhetnek.

# — A rendelkezések érrél- mében a státuszgazdé'.kr- dás helyett összevont t>érkeretgazdálkodást vezetnek be.

— Eddig kötött béralapunk volt, a minisztérium állapította meg az álláskeretet és a szükséges összeget. A keret- gazdálkodás rendszerében a minisztérium megadja az ösz- szeget, amellyel a művelődés- ügyi osztályok gazdálkodnak Ha van pénzük, új állásokat létesíthetnek, növelhetik a kiváló pedagógusok fizetését rendkívüli előléptetésben részesíthetik őket. Nagyobb lett az önállóság, de egyúttal a lehetőség és a felelősség is. az ésszerű, helyileg is indokolt bérgazdálkodás lépett érvénybe. Helyesnek tartjuk azt a* intézkedést is. hogy a nyugdíjba manó nevelők fizetését nem viszik el, a pályakezdő és s végző bére közötti különbsége: helyileg lehet felhasználni, ez évente sok ezer forinttal növeli a bérkeretet.

• — Hogyan rendezik a vüt óradijakat és a különböző pótlékokat?

— Eddig fix túlóradíjak voltak, az általános iákola felső- tagozatán például óránként 9 forint ötven fillér. A bérrendezés során a túlóradíj a mindenkori törzsfizetés arányos része lesz. Az úgynevezett ősz- tósaám a havi kötelező óraszám átlagának megfelelőén a közép- és általános iskolákban 100—100. Ennek értelmében az előbb említett összeg az első korcsoportban 14 forintra, a nyolcadikban 21 forintra emelkedik. A törzsbéren felül a pedagógusok különböző pótlékokban részesülnek. A középiskolai igazgatók pótléka 250—850 forintról 350—1000 forintra, az általános iskolai igazgatóké 250—700 forintról 300—900 forintra emelkedik a tanulócsoportok számától függően. Hasonló arányban növekszik az igazgatóhelyetteseké is. a vezető óvónőké, diákotthoni és gyermekvédő intézeti igazgató ké, a dolgozók általános iskoláinak vezetői tíz helyett tizenkét hónapra kapják a pótlékot0 — Mér wteokezdték « bérintézkedések végrehajtását?

— Eddig felső szinten egyez- tették az összegeket, a jövő héten megjelenik a részlete: végrehajtási utasítás s ezzel megkezdjük a besorolásokat. Városokban és járásokban bizottságokat hozunk létre különböző szervek képviselőiből. A februári fizetéseket már a? új tételek szerint kapják meg a pedagógusok. Végezetül meg említem, hogy a bérrendezéssel egyidőben beindult a falusi pedagógusok kedvezményes lakásépítési akciója, a jelentkezési lapokat mindenhova időben elküldjük. Az állam 140 ezer forint maximális összegű kölcsönt ad az építeni szándékozó pedagógus házaspárok nak, letelepedni szándékozó fiataloknak, családfenntartóknak, több gyermekes és magános nőknek. Saját hozzájárulásként már elegendő 10 ezer forint. Tíz éves bentlakás után 22 500, újabb ötéves használni után ismét 22 500 forintot elengednek az állami hozzájárulásból. A kölcsönt harminc év alatt kell visszafizetni. Szeretnénk. ha minél többen ven n*i; i tervbe ezt a nagvo-n *e- lc--. ö« kedvezményt — fejezte be k-i re adott válaszai, Bodó Lá 'ó elvtárs.

Bocz József