Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-12 / 293. szám

ENDRÉDI TAMÁS HALÁSZOK Pécsi Bábel A városunkba látogató ide­genek előtt büszkék vagyunk Pécs római kori emlékeire, szívesen mutogatjuk török dzsámijainkat, de zavarba kell jönnünk, ha a mai „magyar” Pécs iránt is érdeklődnek. Bel­városunk üzletei címeiben, ki­rakati felírásaiban annyira tele vannak idegen szavakkal, kifejezésekkel, hogy a Pécsre érkező idegenek könnyedén tudnak tájékozódni utcáinkon. Bármelyik francia vendégünk például oda találna a Jókai té­ri „Tej Bistro”-ba vagy a Hal téri „Baranya Bistró”-ba. Ezek az üzletmegjeiölések sem a francia nyelvi, sem a ma­gyar helyesírási szabályokat nem követik, hanem amolyan „vegyes felvágottak”. Mert a bisztró francia szó, amelyet a franciák bistrot-nak, mi pedig magyarosan bisztró-nak írunk, de semmi esetre sem írhatjuk bistro-nak vagy pláne bistró- nak. Persze helyesebb lenne, ha a Baranya-bisztró zöld fény­csövei inkább kisvendéglő, fa­latozó, talponálló vagy ehhez hasonló magyar szó betűinek fényét szórnák a Hal téren széjjel. De ha olaszok keresnék fel városunkat, ők is otthonosan mozognának a belváros utcáin egymást követő eszpresszók között. Pécsett nincsenek ká­véházak, kávézók, legfeljebb presszók. A Kossuth Lajos ut­ca elején levő Finom Salatok boltja (mily találó elnevezés a bisztró kiküszöbölésére!) „pressó kávé”-ra csábít, pedig mi inkább szürcsölgetnénk gépkávét vagy — ha már nem tudunk lemondani erről az olasz szórói — presszó (!) ká­vét. A Kazinczy utcában a ha­sonló nevű „étterem és pres- so” csalogatja az éhes gyom­aiakat, az italra szomjasakat. itf is helytelen a címfelírás, "te szót magyarosan presz- "ak kell már írni. A Má­trák Könyvesboltja fa- ékfényű betűk és nyíl hí- .: -. t a „Libresso”-ba, holott ezí a szót is az előbbi mintá- -a kellett volna írni, ha már nem találunk más, megfelelő magyar szót helyette (pl.: szürcsölgető, lapozgató, könyv­kávézó stb.). De másutt is valóságos bá­beli nyelvzavar! A Csemege előtt „párjait” fogyasztásra hív fel bennünket egy álló tábla. Mivel ez a szó átment már a köztudatba, a Helyesírási tanácsadó szótár a parfé írásmód használatát ajánlja. A Kossuth Lajos ut­cai óra- és ékszerbolt tele min denfajta „bizsu”-val és „már­kás” (német szó!) órákkal. Szebb lenne ugyan a kirakat, ha elismert gyártmányú, véd- jegyzett órák vásárlására csá­bítana a kirakat, de ezen csak a „dekoratőrök” segíthetné­nek. A „BOLTtVKÖZ”-ben (he­lyesen: Boltív köz) transzpa­rensek, illetőleg világító fel­iratok közük, hogy portrék (francia szó) vagyis arcképek és egyéb fotók (photo = gö­rög szó) rendelhetők a riport (angol szó) irodában. A Munkácsy Mihály utca 4. számú ház kapuján és a pos­taépülettel szemben plisszé és guvré készítését hirdetik. (A püszé-írásmód a helyes!) A Jókai utcai fodrászüzletek nem kéz- és lábápolást hirdet­nek, hanem francia szavakkal: manikűrt és pedikűrt, illetőleg dauer-ral (német) tartóshullá- mosítanak, és a kozmetika (gö­rögj) segítségével végeznek szépségápolást. Ugyanebben az utcában, de másutt is reka- miék, sezlonok és fotelok ké­szülnek. Amint a pár szemelvény igazolja, valósággal nyelvi dzsungel uralkodik a belváros némelyik üzletében. Régebben előkelőén, megtévesztően ha­tottak ezek az idegen szavak. Ma már nincs ilyenre szükség. Nevezzük nevén a gyereket; főleg, ha az idegen szóra van megfelelő magyar szavunk! Ha pedig nincs, alaposan néz­zünk utána: hogyan kell he­lyesen írni az idegen szavakat! Mert e téren is sok hiba akad Mi csak párat pécéztünk ki, de folytathatnánk a sort vég nélkül, azaz sine fine, vagyis bisz gromoboj. Toliseprű Bartók-énekverseny A Pécsi Tanárképző Főiskola ének-zene tanszéke Bartók Béla halálának húszadik év­fordulója emlékére több, mint száz ének szakos tanárjelölt részvételével Bartók-énekver- senyt rendezett. A verseny győztesei között 2000 forintot osztottak szét. A hallgatók Bartók szellemének kívánnak hódolni azzal is, hogy a szak- dolgozatok és pályamunkák anyagát jelentős részben Bar­tók világából merítik. Az év­forduló szolgálatában áü Do­bók Pál főiskolai adjunktus heti kétórás speciálkollégiu­ma is, amely Bartók zenéjé­nek tartalmi és nyelvi prob­lémáit vizsgálja, A Pécsi Nemzeti Színház operatár­sulata Donizetti: Lammermoori Lucia című operájának bemutatójára készül. Alkotója, Gaetano Donizetti a nagy itáliai triásznak (Rossini, Donizetti, Bellini) tagja, kik a XIX. század első felében, a szétdarabolt ország földjén dolgoznak és írják halhatatlan dalmű­veiket. Rossini legnépszerűbb operájá­val, A sevillai borbély-lyal néhány év­vel ezelőtt már megismerkedhetett a pécsi operalátogató közönség. Bellini, a Szicília szülte, fiatalon elhunyt, ára­dó dallamgazdagságú zeneköltő, a Nor­ma, A puritánok, Az alvajáró kompo­nistája még nem szólalt meg a pécsi operaszínpadon. (Reméljük, hogy ope­ratársulatunk repertoárjának tervsze­rű gazdagítása erre is sort kerít a kö­vetkező évek során.) A harmadik ze­neszerző, Gaetano Donizetti (1797— 1848) rendkívül bőséggel és gyorsa­sággal ontott művei közül választott most színházunk, mégpedig a Lam­mermoori Luciát. Donizetti életpályája, akár Bellimé, csonkán félbeszakadt. Mégis két és fél évtizedes alkotómunkássága alatt több, mint hetven operát komponált. Pedig szülei kezdetben hallani sem akartak gyermekük zenei pályaválasz­tásáról. Ök szívesebben látták volna fiúkat a tanári katedrán, amitől vi­szont a fiatal Donizetti irtózott. Be­vonult katonának, állomáshelye: Ve­lence, majd Mantua. Mindkét város szinte kínálja a zenei lehetőségeket a komponistának, aki él is velük. Ve­lencében mutatják be első operáját, az „Enrico di Bologna”-1, következő operáira pedig már a szakmabeliek is felfigyelnek. Felmentést kap a katonai szolgálat alól, ezután mi sem állja út­ját, hogy teljes energiájával a zene­szerzésnek éljen. 36 éves korában már Európa-szerte játsszák operáit, hírneve egyre nő. Bejárja Európát, Becsben és Párizsban egyforma lelkesedéssel fogadják műveit, akárcsak az olasz városokban. Nápolyban a zenei főis­kola növendékeit tanítja ellenpontra, DONIZETTI később az intézet igazgatója lesz. És ekkor, sikerei tetőpontján, gyógyítha- tatlanul megbetegszik elméje elborul: 51 éves korában ragadja el a halál Diadalmas, sikerekben gazdag ze­neszerzői pályafutásának. legterméke­nyebb időszakának elejét és véget egy- egy világsikert aratott vígopera jelzi: A Szerelmi bájital és a Don Pasquale. Életrajzában olvashatjuk, hogy „az előbbit 14, az utóbbit 19 nap alatt komponálta. Ha szükséges volt azonban, még gyorsabban is tudót* dolgozni: A csengettyű című operá­ját például 9 nap alatt írta, méghozzá a librettóval együtt. Ha hozzávesszük azt, hogy ez alatt az idő alatt be is tanította és végül elő is adta a mű­vet — hogy megmentsen a bukástól egy nápolyi színigazgatót —, akkor teljes képet alkothatunk a gazdag fantáziájú, bőleleményű komponista munkatempójáról." Nem csoda, ha e szédületes tempójú munka közben született operái nem egyenlő értékű­ek. Azok közül viszont, melyek évti­zedeken át, egészen napjainkig a vi­lág operaházainak műsorán marad­tak, kiemelkedik a Lammermoori Lucia. Szövegkönyvét Salvatore Cam- marano írta, a kor neves írójának, Walter Scottnak regénye nyomán. Scott regényei rendkívül népszerűek voltak a maguk idejében. A Lammer­moori menyasszony romantikus, a szenvedélyek összecsapását leíró. Skó­ciában játszódó története az Asthon- ház és a Ravenswoodok halálos ellen­ségeskedéséről, «zen belül a Ravens- wood Edgárba szerelmes Lucia tragé­diájáról szól. Ezt a történetet vitte át operaszínpadra Donizetti. E művön is lemérhető az a két irányból jelent­kező igény, mely az egész operairo­dalomban fellelhető. Az operakompo- nistákka] szemben jelentkező egyik igény a szövegből, a drámai cselek­ményből indul ki, a hősök sorsát, ösz- szecsapásait igyekszik a zene eszközei­vel ábrázolni. Monteverdi. Gluck majd Wagner járja ezt az utat. A má­sik oldalról jelentkező i‘génv az első helyet a melódiák szépségének, a dal­lamok bőségének tartja fenn, függet­lenül attól, hogy az áradó szépség1' áriák. duettek és együttesek zené megfogalmazása illik-e az épp folyt maiban lévő szituációhoz. A Lám mermoorí Luc'á-ban a két halálos el­lenfél, Edgár és Enrico duettje olyar melódiákon csendül fel melyek sein miképpen sem fejezik ki a diámé csúcspontot, de a híres szextett gyö­nyörű harmóniáiban összefonódó el­lenfelek egyéni jellemzését is hiába várjuk. Az őrülés5 jelenettől sem sza­bad mélyebb lelkirajzot várni. Ilyen igénye a korabeli közönségnek nem is volt. Megelégedett azzal, hogy hatá­sos énekszámokat hallhat, melyek ben a koloratúrénekesnő, a tenorist? ragyogó énektechnikáját csillogtathat­ja. Donizetti kofában ugyanis az énekes sztárok, Pasta, Rubini, Grisi megköve­telték, hogy a zeneszerzők virtjióz készségeiknek megfelelő áriákat kdm- ponáljanak operáikba. Számukra nem az opera cselekménye, a hősök kon­fliktusa a fontos, mint ahogy a kora­beli közönség ..sem a hősök jellemére a történet alakulására figyelt, hanem a zenére. A dallamok önmagukban való szép­sége, a zord éghajlatú Skóciában ját­szódó sötét történet ellenére derűs, délies muzsika, a mai énekesek szá­mára is ragyogó szerepek a Lamrmer- moori Luciát napjainkig operaszínpa­don tartották. Ezért örülünk, hogy Lu­cia története megszólal a pécsi opera- színpadon is, úgy. ahogy azt Doni­zetti dallamokba álmodta ... — nt — i Eszéki Frigyes: Rejtett kincsek nyomozása 3. aik&t le étiéi (József Attila emlékezetére) ' Ahol te éltél, künn a széleken, ott szürke füst gomolygott érdesen, és lassan marta szét a sok tüdőt a gond, de messzi álmok nagyranőtt kamaszát így nevelte már a gyár, hogy ajkaidra öntse szép szavát. Ahol te éltél, künn a falvakon, ott csendőr járt, vak félelem lakott, s barnára cserzett bőr alatt kaszált már negyvenévesen a torz halál, de új dalodra nyílt a tűzvirág, s az elnyomott fegyver ntán kiált Ahol te éltél — emlékmű ragyog, mit véred és húsod a nép rakott a megteremtett Rend szilárd kövén, hogy verseid szárnyaljanak fölénk, ébresztve millió szegény rokont e földeken s túl óceánokon. Holnap lesz a babonások napja, Luca. Számtalan hie­delem, termékenységvarázsló eljárás fűződik december 13. napjához, s ha nem is hisz­nek benne, s nem gyakorol­ják ezeket, még szinte min­denütt emlékeznek rájuk. Le­hetetlent kérnénk, ha Luca napjának teljes szokás- és hie­delemanyagának leírását szor­galmaznánk, ezért csak egy részletet emelnénk ki, az ún. lucázás, kotyolás, kurkálás stb. szokásának mondókéit. Régen felnőttek, fiatal há­zasok, majd később legények járták a falvak házait, hogy elmondják köszöntőiket és jó­kívánságaikat, legutóbb azon­ban már csak gyerekek jár­tak Lucát köszönteni. Sajnos, Baranya kissé le­maradt a Luca napi móri- dókák gyűjtésében: dr. Dió­szegi Vilmos legutóbbi össze­állítása (Néprajzi Közlemé­nyek VIII. — 1963, 2—4. sz.) 275 helyről írta le az eddig felgyújtott szövegeket, s ezek közül csak 21 baranyai hely­ség! Ezt a hiányt szeretnénk enyhíteni kérdéseinkkel, ame­lyek szerepelnek Baranya Néprajzi Atlasza kérdőívében is: í. Járnak-e még a faluban Lucát köszönteni? 2. Ha már nem, mikor jár­tak utoljára? 3. írjuk le a Luca napi kö­szöntők szövegeit! Várjuk kedves olvasóink vá­laszait, ne feledjék, hogy a Rejtett kincsek nyomozása, sajtó útján végzett adatgyűj­tésünk válaszadóit jutalmaz­zuk is! JPM. Néprajzi Osztály Pécs, Rákóczi út 15. Politikai kötiyvliónap II. VlSZINTES: 1. A' kommunista és munkáspártok elméleti és tá­jékoztató folyóirata. 18. A politi­kai könyvhónap tartama alatt kapható egyik mű címe 20. Ókori település. 21. Fújni ige egyik alakja (németül). 23. Ráf darab. 25, Sebes svábos kiejtéssel, 21, Umbói szigete a régi nevén. 28. Becézett női név. 30 GKT. 31. Hiányos pajta. 33. Hangtalanul ugass. 34. Megrövidített minisz­tériumunk. 33. Tejtermék. 37. KVIÜ (—’). 39. Tettetés, mesterkéltség. 40. ... -mik. Helység a Baffin­tenger partján, fi Hengert* vala­mire. 43 Fizetése. 44. Becézett angol férfinév. 45. Latinul imád­kozom. 47. Az épület legfelső be­járatát. 49. Éktelen névutó. 50. Udak úr felesége éhes. 52. Rövi­dített oktatási intézmény. 53. Csendben les. 54. „A” gyümölcsfa virágzás. 55. Keleti-Kárpátok egyik tagja. 59. Határrag. 60. Csapatain. 61. Érzelmes, epikus jellegű dal. 62. Rí. 63. SBS. 65. A mesékben ennyi és ez a drágakincs gyak­ran található. 66. Latin erő. 67. i . . -makaar. Dél-Afrikai Unió egyik kisvárosa. 69. összekevere­dett maszk. 71. Bányavárosunk 6-betűk nélkül. 72. Gyümölcsfát beolt. 73. Visconsin állam egyik helysége. 75. A Halál mellékneve. 76. Táncdalénekesnő (Ambrus . . . .) + E. 77. Kisváros Svédországban. 79. összekevert keleti állam. 80. Bírni (neki van) ige németül + M. 81. Elén! 82. Svédországi kisvá­ros. 84. GaUium. 85. Belga-Kongó­beli kisváros az Aruwimi part­ján + L. 86. Fogyaszd. 87. Romá­niai kisvárosból való (régen Nagy- enyed). 89. Furcsa alakú, a nor­málistól eltérő. 90. Fordítva LR! 91. Helység az NSZK-ban (1=0). 92. Apró Magdolna. 93. Az üzle­tek ,.kedves vendége” (I = R). 94. Szabadság egyik fajtája. 95. Több Ó. 96. Bogozz. 98. R-rel kevert ci­git. 99. Becézett női név. 101. Ige­kötő. 102. VerskeUék. 103. összeke- verten valamire, vagy felé irá­nyuló. 105 össze-vissza cselekedd. 106. Latin üdvözlés. 108. A poli­tikai könyvhónap egyik szépiro­dalmi könyve. 111. Tehén hímje. (2. kockában két betű). FÜGGŐLEGES; 2. Egy magas és egy mély magánhangzó. 3. össze-vissza köt. 4. . : .. London. D^l-Afrikai város. 5. üli összeke­verve!! 6. Esperantóul megfojtani. 7. Félretett kártya, talon. 8. Néma zihálás. 9. OAM. 10. Egy- százötven a rómaiknál. 11. ILG. 12. Laton szántóföld. 13. Hadarva beszél. 14. Fordítva becézett férfi­név. 15. Vidék, tájegység Svédor- szág déli részén (E = Z). 16. A mai napon sem. 17. UKE. 19. A Magyar Szocialista Munkáspárt el­méleti és politikai folyóirata. 22. Folyóirat, mely kimerítően tájé­koztat napjaink legfontosabb problémáiról, eseményeiről. 24. A Politikai Könyvbónap egyik könyvének címe. 26 A Könyvhó- hap egyik kötetének címe. 29. Kisváros Ausztrália nyag-iti part­vidékén. 31. Katonai vezetőség. 32. Cselekvés nélküli pályaudvari alkalmazott. 34. Takarítás előtti bútordarab. 36. Visszazúdít. 37. Töltelék (H = K, R = P). 38. Könyvhónapi könyv címe. 39. Mű­trágya. 40/a. Fordított európai ki­kötőváros. 42. Földet túrni. 43. Üres báj. 46. Nem tartom meg magamnak. 48. Zavaros leánya (—’)■ 51. Nem erre tesz. 54. Fel­kiáltás keverve. 54/a. Megzavaro­dott mesterember. 66. Fordítva csonthéjas gyümölcs. 57. Kínai kisváros a Lungvanhu-tó partján. .... csiang. 58. Bűnügyi nyomo­zástan (utolsó előtti kockába 2 betű). 64 ............Rios. Hegység Rió d e Janeiró déli részén (három szó). 66. Izgágább. 6«. Romániai kisváros (c = k). 70. Lengyel fo­lyó. 72. Város Dániában. 74. Tö­rökországi folyó (M = K). 76. Me­zőgazdasági szerszám tartozéka. 78. Svédországi kisvárosba való. 80. Fél zenész. 83. Fordítva: egyik magyar vezér neve és egy másik magyar vezér nevének kez­dőbetűje. 85. Főnök. 88. Határ­rag. 89. Községi tanács egyik ve­zetője (R = I). 92. Kezeddel sep- red). 93. Folyóirat, füzetsorozat, mely röviden tájékoztat bennün­ket a világban történt események­ről. 94. Német pont (utolsó két betű felcserélve). 96. KSD. 97. Francia kisváros a Mense part­ján. 99. Éktelen kiejtett mással­hangzók. 100. Kevert állati lak­helybe. 103. Valóság (3. kockába két betű). 104. Harag, elkeseredés. 107. Mássalhangzó kiejtve (—’). 109. Feleség, lio. Fordított sze­mélyes névmás. Beküldendő: Vízszintes 1.. 18.; 108. — Függőleges 19., 22., 24., 26., 38 és 93. szám. A Politikai Könyvhónap I. helyes megfejtése: — Egy ország — egy könyv. — Szülők Könyvtára. — Esztétikai Kiskönyvtár. — Univerzum. — Korunk világnézeti kérdései. A helyes megfejtők közül sor­solás útján a következő pályá­zók részesültek könyvjutalomban: Czirok Mihály Szigetvár. Mórocz Imréné Pécs es Kováts István Pécs. A Politikai Könyvhónap n. be­küldési határideje: december 18 (szombat 12 óra). (Cim: Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége; Pécs, József Attila u, I»,)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents