Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-12 / 293. szám
i OLVASÓINKHOZ! A jövőben rendszeresen megjelenő „Baranya mező- gazdasága” azt a célt szolgálja, hogy megyénk termelőszövetkezeti, államigazdasági, gépállomási és egyéb agrár- szakemberei kicserélik véleményüket, tapasztalataikat, elmondják a hosszú évek során kialakult legjobb vezetési és gazdasági módszert. Fórum lesz ez és nem szakmai írások közlése. Olyan fórum, a hol vitatkoznak a szakemberek, hogy végül is a legjobb mótísz ereket széles körben alkalmazva tovább fokozzák a mezőga zdaságban a hozamokat. Ezért kérjük a mezőgazdaságban dolgozókat, a szakembereket, hogy írásaikkal segítsék elő a „Baranya mezőgazdasága” szerkesztését. Címünk: Dunántúli Napló, Pécs. Hunyadi u. 11. mezőgazdasági rovat. Mérgek — védekezőszerek Milyen legyen a növényvédőszer-raklár ? Szakszerű karbantartás - több gép A termelőszövetkezetek műszaki ellátásiról Növényvédőszer raktározásra száraz, világos helyiséget keii kijelölni, jól szellőzted hető ablakokkal (1), az ablakokon ajtón vasráccsal, (2) és két lakattal zárni. A belső ajtót (3) is zárva kell tartani. Az egyik kulcssorozatot a raktáros, a másikat a gazdaság vezetője őr2á. A helyiség padlózatát cement. vagy műkőlappal fed jük, hogy sima, könnyen felseperhető, felmosható legyen. A döngölt föld és téglapadló sok méreganyagot gyűjt ösz- sze, ezért alkalmazása tilos! A raktár egyik részét jól záró anyaggal (farostlemezzel, vagy téglafallal) elkerítjük. Az egyik ajtó a szabadba, a másik a raktárba nyílik. Ebben a helyiségben (4) tartjuk feljegyzéseinket és a tisztálkodó berendezést. Tisztálkodáshoz folyóvizet, (8) szappant, körömkefét és a szükségletnek megfelelő mennyiségű törülközőt kell biztosítani (a folyóvizet egy zárt falra akasztott hordóból is biztosíthatjuk.) Minden, növényvédőszerrel való foglalkozás után kezünket. illetve a szerrel érintkezett bőrfelületet tisztára mossuk. A raktárban külön kell tárolni a gyenge mérgeket (5), az erős mérgeket, (6) és a mérgeket (7). Az erős mérgeket drótháló® kerítéssel, vagy egyéb módon kell elválasztani a többi méregtől. A beérkezett növényvédő- Sfcéreket eredeti csomagolásban tároljuk, vagy ha a csomagolóanyag megsérül, akkor azonos eétt szolgáló, azonos címkéjű csomagol óburkolatot hasz náhr'k. Megfelelő csomagolóburkolat hiányában olyan szükségcsomagolást alkalmazunk, amely a növényvédőszer párolgásából, kifolyásából, porzásából, elhullásából stb. származó mérgezés-, tűz-, illetve robbanási veszély elhárítására alkalmas. Egyes szereknél a szeszes ital fogyasztása a munka befejezése után is tilos. A szerekkel történő foglalkozás alatt és után a raktár szellőztetéséről gondoskodjunk. Vigyázzunk a huzatra, nehogy a kihullott mérgező anyagot felkavarjuk. A növényvédőszer-raktárt 18 évet betöltött, egészséges, első segélytanfolyamot és lehetőleg növényvédő tanfolyamat végzett megbízható raktáros kezelheti. A növényvédőszer-raktárt kinyitni, onnét anyagot kivinpermetezömester az esetleges maradékot köteles visszaszolgáltatni a raktárba. A növényvédőszerek szállításánál ügyeljünk arra, hogy az a szállító vállalat előírásainak megfelelő módon történjen meg. A növényvédőszerek csak eredeti, sértetlen, vagy kijavított előírásos szükségcsomagolásban, átcsomagolva szál líthatók. Mérgező növényvédőszert élelmiszerrel, állati takarmánnyal együtt szállítani tilos! A növényvédőszer csomagokat a szállítóeszközöket ni, vagy bevinni csak a raktáros jelenlétében és irányításával szabad. A szerraktár bejárati ajtajára a következő szöveget kell felírni: „Növény- védőszer-raktár. Engedély nélkül belépni tilos!” A raktáros köteles növény- védőszer felhasználási naplót vezetni, amelyben esetenként bevételezi az érkező és a kiadott szereket. Minden alkalommal feltünteti, mikor, milyen célból, kinek, mennyi és milyen nevű szert adott ki. Esetleg a növényvédelmi felelős vagy a főagronómus engedélyét meg kell őrizni. A védekezés befejeztével a ügy kel elhelyezni, hogy ne sérüljenek meg, valamint a tűz és robbanási veszély lehetősége elkerülhető legyen. A növényvédőszerrel szennyeződött szállítóeszközt a szállító által megjelölt helyen bőséges vízzel, lúgos, vizes lemosással, illetve a vállalat által előírt egyéb módon kell megtisztítani. Állandóan, vagy gyakran méreggel dolgozókat időnként orvosi vizsgálatra kell küldeni. Amennyiben mérgezés történt, azonnal ki kell vonni a munkából. Varga látván növényvédelmi mérnök A megyei tanács szektorában mintegy 2,5 millió normálhold munkát kell elvégezni évente és a jelenleg 2276 darab (tsz + gépállomási) traktor és több ezer munkagép áll rendelkezésre. Ez a vegyes összetételű erő- és munkagép- park minden körülmények között el tudná végezni a munkát, ha nem lenne olyan sok a műszaki kiesés. Ez évben például a vetéseket időben és jó minőségben befejeztük, de a kukorica betakarításban és a mélyszántásban bizony komoly lemaradás van. Időben javítani A munkában való elmaradás — véleményünk szerint — a gépkiesésekben keresendő. A gépjei esések oka pedig a karbantartások és javítások időbeni elmulasztása. A probléma az alábbiakból adódik: Termelőszövetkezeteink nagy része ma még a gépesítést ti- zedrangú kérdésnek tekinti, pedig a mezőgazdaság munkájának alfája és ómegája ez! Termelőszövetkezeteink többse ge ma még nem rendelkezik a karbantartások szakszerű elvégzéséhez megfelelő házi műhelyekkel. A traktorosaink nem végeznek rendszeres, időbeni és szakszerű gépkarbantartást, sok termelőszövetkezetünk nem megfelelő szakembert állított be gépcsoportvezetőnek, kevés a szakképzett szerelő és szakmunkás. Így jelenleg a tanácsi szektor gépparkja évente mintegy 20 millió forint többlettel hasz nálódik el. a szakszerűtlen kezelés következtében. Ez az amortizációval együtt biztosított éves gépvásárlási keretünk egyharmada. Egyértelmű tehát a vélemény, hogy ezeken az állapotokon változtatni kell. A változtatást ezidő szerint a teljes műszaki ellátás hozza. Mi a teljes műszaki ellátás? A teszek műszaki megsegítése. A szerződő gépjavító állomás átveszi a tsz műhelyét, raktárát és szerelő állományú dolgozóit. (A műhelyt esetenként a tsz kérésére friegfelelő karbantartó műhellyé építi ki.) Az állomás a műhely' használatáért bért fizet a tsz-nek (közösen állapítják meg.) Az átvett rak tári anyagok értékét a folyó árakon kiegyenlíti. A szerelőket a szakképzettségüknek megfelelő bérkategóriákba sorolja a szerződés időtartamára. (A szerződés egyelőre 1966-ra szól és január 1-től kezdődik, azonban ez a későbbiekre is meghosz- szabbí tható.) Jogkörileg, fe- gyelmileg a gépjavító dolgozói. Munkájukat ezután is a tsz- nél látják el. Körzeti szerelők A normálholdanként fizetett összegért az állomás elvégzi a tsz valamennyi erő- és munkagépén a napi karbantartást meghaladó összes javítási és karbantartási, valamint hibaelhárítási munkákat. A tsz továbbra is elvégeztetheti az állomással a nem szorosan gépüzemhez tartozó berendezések (istállógépek, villamoshálózat karbantartási munkák, stb.) javíttatását, ezekért azonban az eddigi gyakorlat szerinti utókalkulációs javítási díjat kell fizetni. Az állomás vállalja, hogy a fenti feladatok megoldásán túl, körzeti szerelőt (szerelőket) állít, akik rendszeresen elvégzik a bejáratással, üzemeltetéssel, karbantartással, selejtezéssel munka- és baleset, valamint tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokat, stb. A szerződés megkötésének egyedüli és legfontosabb célja, hogy a meg nem erősödött és különösen műszaki felkészülés szempontjából gyenge tsz-eket A veszély ellen! Hogyan védekezzünk az állatbetegségekkel szemben ? A nővén wédőszerek szükségcsomagolásán félreérthetetlenül feltüntetjük a növényvédőszer nevét, hatóanyagát, a hatóanyagtartalom százalékmennyiségét, annak mérgező, tűz, illetve robbanásveszélyét, a növényvédőszer mennyiségét, méregjelzését, mikor került a raktárba, az átcsomagolást végző nevét és az átcsomagolás időpontját. Ha a csomagolás csak megsérült, akkor elegendő a cso- magoló-anyag megfelelő kijavítása. Átcsomagolásnál ügyelni kell arra, hogy a szerek ne porozzanak, szabad kézzel ne fogjuk meg őket, a mérgeket ne lélegezzük be, szemünkbe ne kerüljenek. Ezért szerekkel való dolgozásnál védőruha, gumikesztyű, védőkalap, szemüveg; méreg és erős méreg ese tén légzésvédő használata kötelező! Átcsomagolás után a kiszóródott szert a padlóról vizes seprűvel söpörjük és lúgos vízzel alaposan felmossuk. Az eredeti csomagoláson fe’ «intetett védőfelszerelést ir 'nden esetben használni kell! A növényvédőszer-raktárban más anyagot tárolni tilos, mert esetleg összetéveszthető. Előfordult, hogy Wofatox porozó helyett cementet poroztak ki mert egy helyen tárolták a mérgekkel és a papírzsák- rr -v'-n írták rá a szer nevét. Különösen vigyázni kell arra. hogy élelmiszer, vagy takarmány ne kerüljön a szerekkel egy raktárba. A méregraktárban a „Dohánvzás és nyílt láng használat tilos!” feliratot ki kell f.- „ ;;7to,ni és a tilalmat be ke’! tartani. A szerekkel való dolgozás közben dohányozni, enni, inni tilos, főleg a szeszes itat fogyasztása veszélyes. Közel egy éve már, hogy egy termelőszövetkezeti elnök isimerősöm nagyot csapott az asztalra és kijelentette: „Ezt a sok badarságot nem lehet végrehajtani.” Ugyanis a ragadós száj- és körömfájás betört a termelőszövetkezet majorjába a 342 darabból álló szarvas- marhaállomány közé és a szarvasmarhaistállóktól alig 50 méterre ott volt a termelőszövetkezet közel ezres sertéstelepe. Mindenáron meg kellett aka dályoznunk a pusztító járvány átterjedését. Az elnök inkább elkeseredésében mondta a fentieket, talán azt hitte, itt már minden veszve van és a betegség menthetetlenül át fog terjedni a sertésekre is. A legfontosabb volt megszakítani a sertéstelep kapcsolatát a külvilággal, mert a községben már a háztáji udvarokban is egyre erősebben terjedt a betegség. A gondozók éjjel-nappalra a sertéstelepen szállásolták el magukat, itt rendezett be a szövetkezet egy kis lakószobát, így ha eddig nem jött be a járvány a fertőzött udvarokból, ezentúl már a ncM, haza- és visszajárás megszűntével talán menthető a nagyértékű állomány. A sertéstelep és a szarvasmarhatelep között is meg kellett szakítani minden kapcsolatot, a szarvasmarha gondozók nem érintkezhettek a sertés gondozókkal és egymás területére sem léphettek át. A fertőzött szarvasmarha istálló közelsége miatt felté- telezhetőleg a sertéstelep is fertőzött volt. Ahol lehetett, be kellett szegeltetni a hizlalda kifutóinak kapuit, az egész belső területet fertőtleníteni kellett, és a sertések takarmányát, ivóvizét a hizlalda kerítésén áthajolva kellett a kerítés mellé helyezett vályúkba beönteni. Így átmenetileg a kitrágyázás is szünetelt. A hizlalda útjainak fertőtlenítése naponta történt meg. A sertések részére a darát, a keverék takar mányt külön fertőtlenített jármű szállította. A sertéstelep egyéb épületeibe, ahol a kocák és a malacok voltak, a gondozók csak előzetes kéz- és lábfertötlenités után léphettek be. A termelőszövetkezet állat- gondozói és vezetősége becsülettel hajtották végre a kirendelt járványelfojtó közegek utasításait és három heti aprólékos. gondos fegyelmezel? munkával a sertéstelep megmeneküli a járvány tizedelésétől ét a tagság számára töretlenül biztosította a jövedelmet. A garéi termelőszövetkezet szavai üzemegységében hasonlóan megóvták a gondozók a sertésállományt. Pedig csak öt méter választotta el a szarvas- marha istállót a sertéshizlaldától. Ha a fentiek szerint a járvány közelsége ellenére meg lehetett menteni a sertéstelepet, akkor bizton állíthatjuk, hogy minden szarvasmarha-, sertés- és juhtelepet nagy gondossággal meg lehet óvni a ragadós száj- és körömfájás befertőzésétöl. A járványveszély még mindig erősen fennáll! Mit tegyünk a majorok befertőzésé- nek megelőzésére? Elsősorban a major forgalmát kell szabályozni, hogy ki, mi és hogyan megy be a major területére? Ennek ellenőrzése a major bekerítése nélkül lehetetlen. Ha egy gyártelep, gyümölcsös stb. létesül, el sem képzelhető kerítés nélkül. Az állattenyésztő telepnek sem szabad kerítés nélkül üzemelnie, mert ahová hétféle úton lehet bemenni személyeknek és beszállítani tárgyakat, ónnak ugyancsak hétféle úton jönnek ki személyek és szállíthatók ki az anyagok minden ellenőrzés nélkül. .Tehát szükséges, hogy egy állandó jellegű zárt élősövény, vagy drótfonat kerítés vegye körül a majort és csak meghatárorozott kapun, ellenőrzés mellett lehessen ki- és be közlekedni. Számos tehénistállóban ott láthatjuk a háztáji udvarokból besétált baromfikat, amint a vályúkban lévő abrakot csipegetik. , Ha egy baromfi megy ide, akkor szerencse dolga, de ha húsz baromfi fordul meg az istállóban, ki van zárva, hogy közöttük ne legyen például gümőkórral fertőzött, és befertőzik a tehénállományt. Mindezt csak a kerítés hiánya miatt. Lehetne sorolni azt a sok kárt, amit a baromfikolera okozott a mágocsi, kátolyi, pellérdi és többi termelőszövetkezetek többezres pulykaállományában, mert telepeik kerítés nélkül voltak, a községi baromfik bevitték a baromfikolerát. Tájékoztatásul másfél méter magas drótfonat kerítés mázolva szögvasacéloszlop beton ágyazatban, efölött három szál tüskésdrót, munkadíjjal folyóméterenként 120—140 forintba kerül. Egy kilométer hosz- szú kerítés, ami általában a legtöbb major bekerítéséhez elégséges 120—140 000 forintba kerül. A kapuhoz szükséges még egy fűthető őrszoba, mely kis irodahelyiségnek is alkalmas. Az ebben tartózkodó személy biztosan ellenőrizheti a telep, a major személyes anyagforgalmát. f A kapuba egy három.szot hat méter nagyságú közismert úgynevezett fertőtlenítő szőnyeget kell helyezni és három ellássuk. Ennek ellenére igen sok jól gazdálkodó és műszakilag megalapozott tsz is kérte az ellátását. Például a mágocsi Béke, egyházaskozári. vó- méndi, szentdénesi, stb. tsz-ek. A sásdi „Búzakalász” Tsz-el 1964-ben álltunk normálholdas szerződéses viszonyban. A tsz negyedik tájkategóriába sorolva meglehetősen mostoha körülmények között gazdálkodik. 14 db erőgépük volt, 17,4 traktoregységben. A géppark nem modem. (A 14-ből hat darab. G—35-ös traktor, 2 darab DT—413-as és 2 darab AC kombájn is a tsz tulajdonában van.) Az er (^gépparkra 10 000 normálhold gépimunkát terveztek. Az állomás által tervezett összes javítási költség 50,98 forint volt normálholdan ként. Az év elteltével 12 063 normálhold teljesítést ért el a tsz gépparkja, s tekintve, hogy a javítás nyereséges volt (ilyen esetben a nyereség egy részét a tsz és az állomás megosztja és jutalmazásra használja fel) a tényleges javítási költség 43 forint lett. Nagy érdeklődés A tsz és a gépjavító egyaránt anyagilag is érdekelt ebben a szerződésben. A tsz a fentiekben, az állomás pedig, hogy üzemképes legyen a gépparkja, mert hiszen a termelt normálholdak után kapja a javítás díjbevételét. Ez indokolja a sok jelentkezést. Az országos szervezési helyzet me gyénknél jobb. Az ország termelőszövetkezeteinek közel 70 százaléka műszaki ki- szolgálásos szerződést kötött, a gépjavító állomásokkal. Mi baranyaiak, most ilyen téren szélesalapú, új úton járunk. Az út végcélja a tsz-ek műszaki problémáinak megoldása a közös javára. Álló Miklós, a Gépállomások Megyei Igazgatósága főagronómusa százalékos klórlúggal nyirkosán tartani, ily módon alkalmas a járművek kerekeinek és személyek lábbelijének fertőtlenítésére. Személyek részére ezenkívül szükséges egy kézfertőtlenítő edény, melyben egy százalékos formalinoldat van. A telep rendje a fentiek alapján a következőképpen alakul: A telep területére belépő személyek kéz- és lábfertőtlenítése, valamint a járművek fertőtlenítése a kapuban megtörténik. Feltétlenül szükséges azonban, hogy ezen túlmenően az állatgondozók és oly személyek, akik a felügyeletet végzik, vagy foglalkozásuknál fogva az állattartó épületekbe bemennek, belépés előtt gumicsizmát, köpenyt húzzanak fel, majd csak újabb kéz- és lábfertötlenités után léphessenek be az istállóba. Ezért minden istálló bejáratához kéz- és lábfertőtlenítö elhelyezése szükséges. A félreértések elkerülése végett fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a védőoltás inkább járványelfojtás és technikai szempontból fontos. Az oltás egymagában nem elég és nem véd biztosan. A forgalom ellenőrzése, a fertőtlenítés és járvány veszély esetén az idejében alkalmazott védőoltás együttesen eredményezik íz optimális járvány elleni védekezést. Dr. Láng Miklós megyei vezető főállatorvos
