Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-31 / 308. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! Dunaniűii napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja _____ X XII. ÉVFOLYAM, 308. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1965. DECEMBER ".1 PÉNTEK Eredményes kísérletsorozat a Pécsi Porcelángyárban Január elsején életbe lép az új prémiumrendszer December 21-ével már be­fejezte éves tervét a Pécsi Porcelángyár. A hátralévő na­pokban mintegy 3 százalékos túlteljesítést érnek el, és ez­zel, valamint más tényezők­kel arra számítanak, hogy márciusban 24—25 napos nye­reségrészesedést fizetnek. — Ugyancsak most decemberben fejeződött be sikerrel az a két és fél éves kísérletsorozat, »minek eredményeképpen 25— 30 «zúzalékkal emelték a hosz- szúrúd-szigetelők mechani­kai szilárdságát. Alumínium- oxid hozzáadásával ezeknek a szigetelőknek a húzószilárd­ságát 10 tonna helyett 15 ton­nára emelték, amivel elérték, sőt túl is lépték a világ- színvonalat. A képen: Wencz- ler Antal és Gálos! József so­rozatban készíti a nagyfeszült­ségű hosszúrúd-szigetelőket. Korszerűsítik Mohács villamosenergia-hálózatát 320000 ingyenes véradó A Magyar Vöröskereszt központjában az előzetes adatok azt mutatják, hogy az öt évvel ezelőtt megindí­tott ingyenes véradó mozga- ,on: az idén is tovább fej­őd jtt. Az egész évben be­gyűjtött vér 70 százalékát inc, már emberbaráti segít­ségként, térítés nélkül ad- .30/:. Az ingyenes véradók szál.ja egy év alatt mintegy 80 000-rel nőtt, 1965-ben a lakosság 3,2 százaléka, 320 000 ember adott ingyen vért beteg embertársainak. A .véradók csaknem kéthar­mada nő. ■A társadalmi összefogás szép .példáját adta két du­nántúli bányaváros, Ajka és Várpalota lakossága. Az aj­kai és várpalotai véradó napok a helyi társadalom érdeklődésének középpontjá­ban álltak és a két város lakóinak nemes versenye követendő példát adott. Az idén Dunaújváros, Miskolc, Oroszlány, Szombathely, Dorog lakossága követte a példát. Az egész évi vér­mennyiségnek mintegy 70 százaléka származik a fal­vakból. Nem egy olyan köz­ség akadt, ahol a lakosság 20—25 százaléka adott vért. Mohács fejlődését, iparoso­dását — többek között — az is mutatja, hogy a villamos- energia-fellhasználás az utób­bi évtizedekben hússzorosára emelkedett. Míg 1933-ban 414 ezer kilowattórát használtaik fel, addig tavaly 7 és fél mil­lió kilowattórát fogyasztott a város. Az idén pedig az első félévben közel 4 millió kilo­wattórát tápláltak a városi hálózatba. Mohácson a 10 ki­lovoltos vezetek hossza 33 763 kilométer. a kisfeszültségű vezeték hossza pedig 42 863 kilométer. Jelenleg 31 transz­formátorállomás és 1323 köz- világítási lámpa biztosítja az igények kielégítését. A DÉ- DÁSZ mohácsi üzemvezetősé­ge 84 dolgozóval igyekszik megoldani a reá háruló jelen­tős feladatot és önköltségi ter­vét az első háromnegyed év­ben másfél millió forintra tel­jesítette. A város lakói számára első­sorban azok a tervek érde­kesek, amelyeket a DÉDÁSZ a harmadik ötéves tervben kíván megvalósítani. Készül a végleges hálózatfejlesztési terv és az előzetes adatok szerint a tervidőszakban évenként mintegy kétmillió forint áll rendelkezésre. Már a jövő év­ben elkezdik a régi városi al- állomás helyén egy új sza­badtéri állomás építését. Két év alatt 2,2 millió forintos be­ruházásra! valósítják meg a tervet. A létesülő alállomás további bővítés nélkül 1980-ig biztosítja a váro6 zavartalan ellátását. A jövő évben például — többek között — rendezik a Budapesti úti kis- és nagy- feszültségű hálózatot. Ez azt jelenti, hogy a vasúti átjáró­tól a kapcsolóállomásig eltű­nik a nagyfeszültségű hálózat, teljesen kábelesítve tesz. Ugyancsak kábeles hálózatot kap a Szabadság és a Jókai utca. A következő évben el­készül a kiviteli terv Mohács újváros kábelesítésére, mintegy 1,2 kilométer hosszúságiban. Tervezik és a következő évek­ben megvalósítják a Liszt Fe­renc utca és környékének energiaellátását. Kábelhálózat épül 1967-ben a Tolbuhin úton és a Selyemgyár, TEMA- FORG Vállalat között. Ugyan­is az itteni ipari üzemek igé­nye jelentősen növekszik é; a későbbiek folyamán létesülő szennyvízátemelő telep is je­lentős energiamennyiséget fo­gyaszt. A tervidőszakban, 1967-től a várce többi, jelenleg még rossz' vagy nem egészen ki­elégítő feszültséggel ellátott utcáiban fokozatosan végre­hajtják a rekonstrukciót és a harmadik ötéves terv végére befejezik. Majd 1968-tól kez­dődően — kétéves program­ban 7-t -a jelenleg kapcsoló- állomásnak használt épület­ben korszerű ipari tanműhelyt létesítenek és szolgálati lakást alakítanak ki. Január elsején életbe lép a munkaügyi és a pénzügy- miniszter szeptemberben köz­zétett rendelete g.z állami ipa­ri és építőipari vállalati mű­szaki, valamint adminisztratív dolgozók premizálásának to­vábbfejlesztéséről. Az új prémiumrendszer be­vezetésére megjelent a mun­kaügyi miniszter végrehaj­tási utasítása is. s most az egyes ipari szaktárcákon a sor. hogy ennek alapján te­rületükre alkalmazva vég­rehajtsák a rendelkezést. Ez a munka befejezés előtt áll. A szaktárcák már kidol­gozták a maguk végrehajtási utasítását, s néhány napon belül közzéteszik. A nehézipa­ri miniszter utasítása már megjelent. A szakminiszteri utasítás is­meretében a trösztök, válla­latok vezetőire vár a feladat, hogy a vállalati szakszerve­zeti bizottsággal egyetértésben meghatározzák, milyen pré­miumfeladatokat tűznek ki dolgozóiknak 1966-ban, és ho­gyan használják fel a rendel­kezésükre bocsátott prémium­keretet. A szakminiszteri uta­sítások értelmében a gazdasági vezetőknek vál­lalati prémiumszabályzatot kell készíteniük, s ebben pontosan meg kell határoz- niok munkakörük szerint a prémiumfeltételeket, a cél­prémium-feladatokat, az elő re meg nem határozott fel­adatok utólagos jutalmazá­sának módját stb. Rendelet a pedagógusok kedvezményes lakásépítéséről A pénzügyminiszter és a művelődésügyi miniszter — a munkaügyi miniszterrel, va­lamint a pedagógusok szak- szervezetével egyetértésben — rendeletben szabályozta a pe­dagógusok kedvezményes la­kásépítési akcióját. Az 1966. január 1-én ha­tályba lépő rendelet kimond­ja: az alsó- és középfokú ok­tatási intézmények, valamint a szakmunkásképző intézetek községekben dolgozó, főfoglal­kozású pedagógusai és gya­korlati oktatói — az oktatás érdekeivel összhangban — kedvezményes építési kölcsön­ben részesülhetnek. Az illeté­kesek — indokolt esetben — más helységekben dolgozó pe­dagógusok számára is enge­délyezhetik a kedvezményes kölcsön nyújtását. A kedvezményes építési köl­csönben részesíthető pedagó­gusokat — a pedagógusok szakszervezetének megyei bi­zottságaival egyetértésben — az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága műve­lődésügyi osztályának javas­latára a Művelődésügyi Mi­nisztérium jelöli ki. A kije­lölésnél előnyben kell része­síteni a pedagógus házaspáro­kat, a községben letelepedni kívánó fiatal pedagógusokat, valamint a többgyermekes pedagógusokat. A kedvezményes kölcsönt az általános lakásépítési köl- csönakció keretében, annak feltételei szerint az Országos Takarékpénztár engedélyezi. Az építési kölcsön összegének felső határa 140 000 forint. Az építtető pedagógus saját hoz­zájárulásának legkisebb ösz- szege 10 000 forint. Az épít­kezéshez szükséges házhely vételára az építési költségbe beszámítható. Ha a pedagógus házhellyel már rendelkezik, a saját hozzájárulás és az épí­tési kölcsön teljes összegét építkezés céljára kell felhasz­nálni. A kölcsön kamatmen­tes, a törlesztés leghosszabb időtartama harminc év. A pedagógust az építkezés helyén eltöltött tíz év szol­gálati idő után az építési költ­ség 15 százaléka, további öt év szolgálati idő után újabb 15 százaléka, összesen 30 szá­zaléka erej&g állami hozzá­járulás illeti meg. Az állami hozzájárulás felső határa tíz év után 22 500, további öt év után újabb 22 500, összesen 45 000 forint. Az állami hoz­zájárulásra jogosító szolgálati időt a kölcsönszerződés meg­kötésének időpontjától kell számítani. Az állami hozzájá­rulás elszámolására a tíz, il­letőleg a további öt évi szol­gálati idő eltöltése után ke­rül sor. A lakásépítési kölcsönakció lebonyolitásának részletes el­járási szabályait a művelő­désügyi miniszter külön ren­delkezése határozza meg. Bizonyos műszaki, gazdasági termelési feladatok végrehaj tására a vállalatvezetők pá lyázatot is kiírhatnak, enne! premizálási módját ugyancsai- a prémiumszabályzatban köz lik. A prémiumszabályzatot a vállalatnál kifüggesztik. íg' hozzák a dolgozók tudomásé ra. Erre körülbelül januái második felében kerül majd sor, amikor már valamennyi vállalat tudja, mekkora ; prémiumkerete. Az 1966. évi prémiumkere! meghatározásának kiindulási alapja, a vezetők prémiuma nélküli 1965. évi vállalati prémium­keret 70 százaléka. Ha a vállalat eléri a miniszté­rium által meghatározott nyereségrészesedés mérté­két, a prémiumkeret meg­növekszik a "0 százalékos kiindulási alap 40 százalé­kával és körülbelül eléri v 100 százalékot. Ha vala- nely vállalat több na ni nyereségrészesedést ér el, nint amennyit minisztériu­ma előírt, a többletnanok /zárnának megfelelően 100 százalék fölé növelheti pré- miumkeretét. a 70 százalé­kos kiindulási alapnak ma­ximálisan újabb 40 százalé­kával. Ilyen módon tehát körülbelül 130 százalékos nrémiumkeretet érhet el. A minisztériumi pénzügyi osztályok előreláthatólag leg­később január közepéig köz­ük a vállalatokkal, hány na­pi nyereségrészesedés esetén növelhetik prémiumkevetüket 100 százalékra, illetve afölé. Kétszer nagyobb kombájn-, másfélszer nagyobb traktorpark a mezőgazdaságban A most záruló második öt­éves terv fontos szakasz volt a mezőgazdaság gépesítésében is. A gépállomány gyorsabb ütemű fejlesztése lényegében a tervidőszakkal egyszerre kezdődött meg s az elmúlt öt esztendő a gépesítés sok terü­letén minőségi változást is ho­zott. A mezőgazdaság öt év alatt csaknem ugyanannyi traktort kapott, mint amennyivel 1960- ban összesen rendelkezett. Közben azonban az elavultabb gépek jórészét kiselejtezték, így a traktorállomány most másfélszer nagyobb és össze­tételében sokkal korszerűbb az öt év előttinél. A korszerű eszközhordozó, univerzális és lánctalpas traktorok aránya 60 százalékról 90 százalék fö­lé nőtt, az izzófejes és más vaskerekes erőgépek pedig a traktorparknak nem egészen egytizedét alkotják. Az arató-cséplőgépek szá­ma öt év alatt éppen megkét­szereződött. Hasonló arányban emelkedett a legnehezebb me­zőgazdasági munka, az aratás gépesítésének színvonala. 1960-ban az összes gabonának 42, a tervidőszak végén pedig több mint 80 százalékát vág­ták le géppel. (A rendelkezés­re álló kombájnokkal még többet is lehetett volna, de az időjárás miatt nem volt mód a kapacitás teljes kihasz­nálására.) Mindezzel, hosszú évszázadok után, az aratás megszűnt a mezőgazdaság leg­nagyobb, legfárasztóbb mun­kacsúcsa lenni, — ez áttevő­dött az őszi időszakra. Az őszi betakarítási mun­kák gépesítésében a tervidő­szak alatt történtek meg az első jelentősebb, de még mindig csak kezdeti lépések. A kukoricatermésnek mintegy 10 százalékát takarítják be géppel. Részben e célra terve­zett hazai berendezésekkel, részben adapterrel ellátott ga­bonakombájnokkal. Ez utóbbi megoldással egyébként sikerű11 a különben csak évente né­hány hétig használt nagytelje­sítményű arató-cséplőgépek idényjellegét megszüntetni. Az ugyancsak főként ősszel je­lentkező . szállítási feladatok ellátására a mezőgazdaság öt év alatt csaknem 30 000 pót­kocsit kapott, ami ugyan majdnem 60 százalékkal több a tervezettnél, de az idő­közben alaposan megnöveke­dett szükségleteit kielégítésére még távolról sem elegendő. Sok új és korszerű gép se­gíti a mezőgazdaságban a ke- mizálás alkalmazását is. Több ezer régi „kisüzemi” műtrá- gyaszórót modem, nagykapaci­tású berendezésre cseréltek ki, így a korábban nagyrészt kézzel végzett műtrágyaszórás most már teljes egészében gépesített. Az Olasz Kommunista Párt a Moro-kormány lemondását követeli Róma: Csütörtökön a dél­előtti órákban ülést tartott az Olasz Kommunista Párt veze­tősége. Az ülésről kiadott köz­lemény szerint a párt követe­li az egész kormány lemondá­sát. Fanfani lemondása — hangsúlyozza egyebek között a közlemény — akut és nyűt politikai problémákat idézett elő. Az OKP vezetőségének az az álláspontja, hogy e problémákat lehetetlen megol­dani Moro ideiglenes külügy­miniszterré történő kinevezé­sével, annál is inkább, mert a kormánytöbbség oártjai maguk is egyetértenek a kor­mányprogram felülvizsgálásá­nak szükségességében. A párt felszólítja a munkás­osztályt és a dolgozókat, szán­janak síkra annak érdekében, hogy fordulat következzék be az ország politikájában.

Next

/
Thumbnails
Contents