Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-24 / 303. szám
IMS. DECEMBER 24. napló 3 A tanácsok veszik át a szünetelő | végrehajtó bizottságok szerepét Baranyában, ahol a legtöbb kisközség van, élénk érdeklődést váltott ki az a kormányhatározat, mely egyes községi tanácsok végrehajtó bizottságai működésének átmeneti szüneteltetéséről szól. A határozat végrehajtása tulaj dóriképpen kísérlet, amelyben a kisközségi tanácsok vizsgáznak majd érettségükről, aktivitásukról, rátermettségükről. Miért szünetei a v.b-ok működése? Az előkészítő munka kezdetét az jelentette, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága felkérte a járási tanácsokat, tegyenek javaslatot, mely községekben látják indokoltnak a végrehajtó bizottságok átmeneti szüneteltetését. Külön felhívták a figyelmet, hogy csak azokban a községekben indokolt a végrehajtó bizottságok működésének szüneteltetése, ahol a feltételek erre adottak, és ahol ezzel a helyi szervek is egyetértenek. Mit jelent a végrehajtó bizottságok működésének átmeneti szüneteltetése? Mindenekelőtt azt, hogy két tanácsülés között a végrehajtó bizottságot egyetlen személy helyettesíti. Ebből következik, hogy a végrehajtó bizottság elnökének vagy titkárának. akit kettőjük közül a helyi tanács megbíz, az eddiginél felelősségteljesebbé válik a munkája, és a tanácsra, mely a v. b. szüneteltetésének idején részben a végrehajtó bizottság feladatait is ellátja, ugyancsak nagyobb felelősség hárul. A végrehajtó bizottságok függetlenített elnökének, titkárának lenni eddig sem volt könnyű feladat, mert a közigazgatási munka a legkisebb községekben is szerteágazó. Amennyiben a v. b. tevékenységét szüneteltetik, az elnöknek kell gondoskodnia a tanács összehívásáról, a helyi gazdasági terv- és költségvetés elkészítéséről, végrehajtásáról, irányítania kell a tanács alá rendelt intézmények munkáját, gondoskodnia a bejelentések, panaszok nyilvántartásáról, elintézéséről, a jogszabályok végrehajtásáról. Az érintett kisközségekben a hatósági jogkört is a végrehajtó bizottság elnöke vagy titkára gyakorolja. A tanácsok munkája javult A kormányhatározat feltételezi, hogy kisközségeinkben is jóképességű emberek a végrehajtó bizottságok elnöki, illetve titkári tisztét betöltő tanácsi funkcionáriusok, és nem alaptalanul. Baranyában a legutóbbi tanácsválasztások óta, de már a korábbi években is sokat javult a tanácsok és a végrehajtó bizottságok munkája. A tanácstagok élénken tevékenykednek, a községi tanácsülések legtöbb heEsy kísérlet befejeződött A jövő szüretei műszál hozzáadásával készülnek Siker koronázta a műszál bekeverésére irányuló kísérleteket a Hirdi Kenderfonóban, most készül a zárójelentés. A kisebb megszakításokkal hat éve folyó munkáról beszélgetünk Szendrői György- gyel, a gyár igazgatójával. — Hogyan jutottak arra a gondolatra, hogy műszállal kísérletezzenek ? — A műszál, ez köztudomású, a pamut és gyapjúiparban növeli a használati értéket, a tartósságot. Miért ne lehetne így a len*, kenderiparban is? Természetesen a műszál a kenderétől eltérő tulajdonságokkal rendelkezik, így módosítaná kellett azt a szakmai törvényt, hogy csak azonos hosszúságú és keresztmetszetű szálas anyagból lehet jó fonalat gyártani. Beigazolódott, hogy eltérő hosz- szúságúból és keresztmetszetűből is lehet, csak meg kell találni a bekeverés legalkalmasabb helyét. — Erre adtak választ a ki- sérleték? — Erre is. De a keverési arányt is ki kellett kísérleteznünk. Danulonos bekeverésnél a 33 százalékos keverési arány vált be, polypropi- lénből és viscozából 16 százalék adja a legjobb minőséget — Milyen tulajdonságokból tevődik össze a „jő minőség”? — A kopásállóságot és a szakítószilárdságot szoktuk v'zsgálni. Minél több a szö- vétbafj a műszál, annál nagyobb a kopásállósága. Egy bizonyos határon túl azonban, hiába jó külön-külön a műszál és a kender rugalmas nyúlása, lerontják egymás, — Ma »var — ghanai árucziereforaalom A december 2-a óta hazánkban tartózkodó ghanai delegációval folytatott tárgyalások Eredményeként, csütörtököd este a Pénzügyminiszté- rb-e-’-br' aláírták a két or- á*á" '^y/dosági együttműködését és az 1966. évi árucsereforgalmat szabályozó jegyző- Isünyveket. vagyis a szövet szakítószilárdságát. — Kifizetődik-e a műszálas szövetek gyártása? — A műszál, mint alapanyag, kétségtelenül drágább a természetes szálas anyagoknál, de a késztermék használati értékének növekedésében busásan megtérül a befektetés. Ebben az évben már öt és fél tonnát gyártottak így. A kereskedelem — a külkereskedelem is — már elfogadott műszálas szöveteket. (A színház gyermekkora óta vonzza ellenállhatatlan, makacs erővel. Színpad, öltözők, zsinórpadlás, díszletek ... Évek telnek el, amíg álma valóra válik. Alakításáról a kritikus ekkor ezt írja: „Első benyomásaink róla kedvezőek: megjelenése megnyerő, énekhangja kultúrált, az oldottabb színpadi mozgást, a prózai szöveg átéltebb tolmácsolását bizo- < nyára elsajátítja majd.” A t bemutató után néhány héttel a kritikus újból megnézi az előadást. Kíváncsi, ellenőrizni akarja kritikáját, lemérni a fejlődést. A szünetben beszélget az énekesnővel. Négyszemközt.) — Régóta akar énekesnő lenni? — Nem. Apám eredetileg zongorázni tanított. — Miért hagyta abba? — Apám remek ember: vezényel, zongorázik, kórust irányít, szervez. Tudta, érdemes zenei pályára nevelnie. De valahol elhibázta: a zongorát meggyű- löltette velem. — A zongorajáték is zene... — De nekem végtelen vasárnap délutánokat kellett a zongora mellett végiggyötrődnöm. A könnyeim rápotyogtak a billentyűkre. — És aztán? — Vonzott a színház. A zongorát gyűlöltem. Hanlyen megszűntek formális ösz- szejövetelek lenni. Éppen ez teszi alkalmassá a tanácsokat arra, hogy elvégezzék a végrehajtó bizottságok munkájának egy részét is. A végrehajtó bizottság átmeneti szüneteltetése idején szükség szerint, de legalább havonta egyszer köteles lesz ülést tartani a tanács. Ezekre az ülésekre fokozott gonddal kell felkészülnie a tanácstagságnak, hiszen mindamellett, hogy ellátja a végrehajtó bizottságnak a szakigazgatási tevékenység irányításával, ellenőrzésével és összehangolásával, továbbá a tanács alá rendelt Intézmények munkájának irányításával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatait, el kell bírálnia a vb- elnök vagy -titkár által a tanács két ülése között tett intézkedéseket is. A közhangulat kialakításában sok múlik majd azon, hogy tárgyilagos lesz-e a v. b. függetlenített vezetője, de azon is, hogy pártatlanul, lelkiismeretesen kezeli-e a kisemberek ügyesbajos dolgait a választók bizalmát élvező tanács. Negyvennégy kisközséget érint Baranyában 44 községben akarják a kormányhatározat és a járási tanácsok javaslatai alapján szüneteltetni a végrehajtó bizottságok tevékenységét. Végső fokon azonban a lakosságon és a választókat képviselő helyi tanácsokon, valamint a javaslatokat elbíráló megyei tanácson múlik majd, hogy hány helyen valósul meg az elképzelés. A szigetvári járási tanács minden olyan községi v. b. tevékenységének szüneteltetését javasolta, ahol a községi tanácstagi választókerületek száma 15 vagy ennél kevesebb. A mohácsi járásban sokkal óvatosabbak, mert mindössze két községet jelöltek, hiszen nincsenek még tapasztalataik. Az első tapasztalatok összegezésére csak jónéhány hónap múlva kerülhet sor, amikor a jó és a kevésbé jó példák összevetésével eldőlhet majd az is, hogy a tanácsi munka egyszerűsítésére való törekvésben a vb-k tevékenységének szüneteltetése vagy a Baranyában évek óta, folytatott és eddig sikeresnek bizonyult tanácsösszevonások útja a helyesebb-e. Négypz^mlcözt: Nyolcórás megfeszített munkával kimentették a két eltemetett bányászt A hír rövid és kegyetlen: december 23-án hajnalban omlás történt Pécsbányán. A lezúduló többezer tonna kőzet két embert elzárt a külvilágtól. A negyedik műszakról haza térő bányászok minden hajnalban szinte futnak a buszokhoz, mindenki első akar lenni. Ezen a reggelen azonban majdnem üresen indult el az első járat, az emberek nem tudtak hazaindulni. Részletesen és pontosan tudni akartak mindent. Jó hírre vártak, s arra, hogy kéznél legyenek, ha segítség kell. Omlás fél fiatkor Az első hivatalos tájékozta, tők rövidek. Az omlás 5,30- kor történt 525 méter mélységben, Széchenyi-akna Vili. szintjén. Egészen pontosan: a negyedik keleti keresztvágat 11-es pillérfejtésében. László Henrik 50 éves aknász és Kónyi Ferenc 32 éves segédvájár sorsa ismeretlen. A pécsbányai üzemi mentőállo. más ügyeletes raját 5 óra 37 perckor riasztották, öt perccel később a pécsszabolcsi ügyeletes mentőállomást. A mentés folyik. Az emberek csoportokban állnak az akna körül, az iroda előtt és a felolvasóban. Röviddel a riasztás után meg érkeznek az üzem vezetői, a tröszt biztonságtechnikai csoportjának munkatársai, a bányaműszaki felügyelőség emberei. Autó autó után. Egy Wartburg négy utassal érke. zik: valamennyien bányamentők. Nem riasztották ugyan őket, de hallották a hírt... Itt van Buzási Géza, a központi bányamentő állomás parancsnoka, István-aknáról jött, ahol ugyancsak ezen a hajnalon ütött ki tűz és itt van Fulmer József, a tröszt fő- mémökhelyettese. A műszakiakkal és felügyeleti szakemberekkel együtt mintegy negyvenen vesznek részt a mentésben. Az első utasításokat Balázs József éjjeles negyedvezető adta. A lehető leggyorsabban kell előre haladni a leomlott kőzetben, de mindezt úgy, hogy mégis a legóvatosabb legyen minden mozdulat, hisz senki sem thdhatja, hol vannak az eltemetett emberek. A veszély kettős: egyrészt a lezúdult kőzet agyonnyomhatja őket, másrészt időközben elfogyhat a levegő. Igaz, a légvezeték ott húzódik a fejtés szélén, de vajon, nem sérült-e meg? Halk kopogás Nyolc óra felé halk kopogást észlelnek. Tehát élnek! * Az egyik mentőrajt felváltják. A napszinten az aggódók tucatja veszi körül őket. A mentőállomás parancsnoki iro dájában Buzási Géza ül a telefonkészülékek mellett. Alulról a jelentések jönnek, „felülről” az aggódó kérdések. Az utolsó életjelt fél kilenc előtt hallották a mentők, aztán semmit. Kifogyott volna a levegő? Nincs megállás. A mentés a legreménytelenebb helyzetben is kötelesség. Már 10 méter körül van az alig rókalyuknyi mentőgurító. S a szén egyre folyik... Buzási Géza asztalán pedig egyre türelmetlenebbül cseng telefon. Mit lehet mondani? Aztán végre lentről is csörögnek: A diszpécser. Alig érteni a hangját. Talán sír is: ÉLNEK! A Hidegebb idő beálltával felszikkadt a talaj, könnyebben rámehettek az erőgépek. Ezt ki is használták a szigetvári járásban csütörtökön Például a nagydobszai termelőszövetkezetben ezen a napon 13 erőgép szántott. A járás területén a közös gazdaságok 263 erőgépe közül nyolcvanhatot foglalkoztattak az őszi mélyszántásban. A szigetvári járásban négy Sz— 100-as nagy teljesítményű erőgép dolgozik. Patapoklosiban, Zádorban és Somogyapátiban a mélyszántás mielőbbi befejezését segítették a nagy gépek, míg a negyedik Sz— 100-as a szigetvári termelő- szövetkezetben forgat szőlő alá. A közös gazdaságban a tavaszon 140 holdon telepíte nek szőlőt a zsibóti üzemegy ségben. Egy csilléstől hallotta, az valamelyik szállító munkástól, az pedig ki tudja kitől... Idő 11 óra 20. 11 óra 25: Hivatalosan is megérkezik a hír Ismét adtak életjelt. 11 óra 25: BESZÉLTEK. 11 óra 40: Telefon kintről. Kónyiné keresi a férjét. — Él? — Él. Nem akarja elhinni. Hat gyermeke van. 11 óra 50: A diszpécser telefonál, hogv vigyenek le két pokrócot. Most már biztos. Harmadszorra sillerül Talán egy fél óra még —i mondja a parancsnok. — Meg indul a beszélgetés. Mintha jég olvadna fél. Aztán egyszerre megint csend lett. Még mindig semmi? Telefon le. — Baj van. Már egy lyukon majdnem elérték őket, amikor egy kisebb omlás újra elzárta az utat. Minden .kezdődik élőiről. Kétszer ismétlődik ez. Aztán végre — szinte nem is hiszi az ember, — valaki beleordít a telefonba: Kint vannak! EGÉSZSÉGESEK! MENNEK FEL! 13 óra 30. Összeölelkezve jönnek mentők, műszakiak és ők ... Most már összegezni lehet, mi is történt: az omlás mintegy 15 méteres szakaszt zárt ei. A mentés során 100 csille anyagot kellett kiszállítani. A bentrekedtek szerencséjére a légvezeték nem sérült meg, így oxigénhiány nem volt, s a metán sem tudott felhalmozódni. Fulmer József főmérnök azt mondja; feltétlen írjam meg, hogy Szabó Illés és Fodor Frigyes mentők, Sárdi Károly ak nász és Hajek József biztonságtechnikai munkatárs volt a legveszélyesebb pontokon, de dicséret illet mindenkit, aki a mentésben részt vett Ú'ra a papszinten Kónyi Ferencet az aknaudvaron várja a felesége. A vájár mosolyog, azt mondja, még sohasem kapott ilyen szép karácsonyi ajándékot. Arca csupa szén. Lehajol, megcsókolja a feleségét. — László Henrik mellette áll. S kettejük mögött a mentők, mérnökök, munkatársak. AZ ÉNEKESNŐVEL gom ígért valamit. Jelentkeztem a Zeneművészeti Főiskola énektanszakára. Maximális pontszámmal felvettek. (A diplomakoncerten más- félórás műsort énekelt végig. Pergolesi Stabat Materét, Mozart Hangversenyáriáját, Schubert Pásztor a sziklán című dalát, Dvor- zsák Cigányciklusát, Hajdú három megzenésített Ady versét, Sztravinszkij Pastorale című művét. Komoly sikere volt. Aztán kilépett az Életbe.) — Hol kapott állást? — Sehol. Kiderült, hogy se színháznál. se iskolánál nincs üresedésben állás. Illetve csak egy: a Pécsi Tanárképző Főiskolán. Megpályáztam. — Nem vették fel. Ez sem keserítette el? — Mondom, hogy a színpad vonzott. Bár apám azt tanácsolta, hogy inkább hangversenyénekesnő legyek. De ebből nem lehet megélni. — Így miből élt? — Sokat hakniztam. Ekkor már nagy repertoárom volt. Violetta, Norina, Lak- mé ... Puccini áriák. Dalok hosszú sora a praeklasszi- kusoktól a modemekig. Könnyebb művek, olasz dalok és persze operettrészletek is. Jártunk üzemekbe, munkásszállásokra. (Aztán ösztöndíjat kapott Olaszországba. Csodálatos koncerteket és oparelőadá- sokat hallott. Tanult is. Ezenkívül Velencében kihalászott a tengerből egy milánói fiatalembert. Az ismeretség eredménye: magyar énekesnő és a milánói fiatalember szerelme. De az énekesnő hazajön. Csak leveleik keresztezik továbbra is egymást.) — Idén augusztusban in- terurbán csengetett. Ügy értettem. hogy Becs keres és azon keresztül talán Milano. De aztán kiderült. hogy Pécsről keresnek ... — Akkor hívta le a színház? — Igen. Első kérdésem az volt: Operára vagy operettre? — Csalódott, amikor operettre hívták? — Mondtam már: a színpad gyermekkorom óta vonz. Elvállaltam. Énekesnő szerepét kaptam, aki Olaszországban hangversenyez. Magyar énekesnő és milánói fiatalember szerelme. De az énekesnő hazajön. Erről szól az operett. (Valóban furcsa azonosság. Giccses regényekben keveredik így a valóság az első szereppel. Mert ez volt az első szerep. Az álom valóra vált. Igaz, idegen városban, idegen kollégák között. De mégis: színpad, öltözők, zsinórpadlás, díszletek ... Minden itt van, tapintható közelben. Erre vágytál — biztatta saját magát) — Boldog? — Énekelhetek a színpadon. Ha nem is azt, amit elképzeltem. De tudom, hogy minden pályakezdés nehéz. (Egy fővárosi kritikus egyetlen jelzővel méltatta: gyakorlatlan. Egy másik cikkíró szerint az volt a fontos személye kiválasztásánál. hogy beleférjen az előző énekesnő ruhájába. Szellem esk lésnek szánta'’ Lehet. A valóság azonban az, hogy űj ruhát varrtak néki. És hogy egy kicsit több bizalommal, őszintébb segítőszándékkal még jobban megkönnyíthették volna az első lépéseket.) — Annyi tanácsot kaptam. — Megfogadta Őket? — Mindet lehetetlen volt. Az egyik kibontott frizurát ajánlott, a másik kontyba f ésültet, a haramdik szerint vágassam rövidre ... Hogy sötét púderral fessem az államat, mert hosszúkás az arcom ... A szemöldökömet fessem más vonalban, ugyanezért. Ez jó tanács volt, meg is togadtam. (A kritikus megnézte újból az előadást. Kíváncsi volt, ellenőrizni akarta kritikáját. örömmel tapasztalta, hogy az énekesnő túljutott az első szerep szívszorongató érzésein. Már él a színpadon, nemcsak szerepet játszik, hiszen ismeri azt a magyar énekesnőt, aki beleszeretett egy milánói fiúba. De hazajött. És most itthon elindult a pályáján. A további út? Lehet, hogy Pécsett, lehet, hogy másutt állítja színpadra. Az is biztos, hogy göröngyös lesz az útja. De mást nem tehet. Hiszen a színház vonzza gyrrm ’ óta ellenáilha- fadnn, makacs erével.) — ni — Omlás Pécsbányán Tizen bárom gép szántott Nagydobszán
