Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-24 / 303. szám
VUog proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napló _________Az MSZMP Barongg megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja_________ X XII. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM ÄRA S0 FILLÉR 1965. DECEMBER 24.. PÉNTEK Egy év múltán... Egy esztendő telt el az MSZMP Központi Bizottságának a népgazdaság fejlődésével foglalkozó, nagy jelentőségű ülése és az 1965. évi terv jóváhagyása óta. Eddigi munkánk, s a jövő feladatainak helyes megítélése végett érdemes áttekinteni: mit - tettünk a határozat megvalósításáért. A Központi Bizottság múlt év decemberi határozata alapján az 1965. évi terv fő célkitűzése volt, hogy megszüntessük az utóbbi évek káros gazdasági jelenségeit és határozottabb lépéseket tegyünk általában a hatékonyabb gazdálkodás, a termelékenység, az önköltségcsökkentés, a takarékosság területén. A határozat a népgazdaságnak úgyszólván minden területére megfogalmazta az ezzel kapcsolatos konkrét tennivalókat, s hozzájárult egy egészségesebb gazdasági szemlélet kibon lukozásához. Az emberi akarattól független körülmények — főleg természeti csapások — növelték a nehézségeket a határozat és, a terv végrehajtása során. Most mégis elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk a Központi Bizottság határozatában megjelölt irányban fejlődött. A fejlődés egyik fontos jellemzője, hogy a terv teljesítése az eddigi évekénél jobbár) megfelelt az előirányzatoknak és elgondolásoknak. Erősödött a takarékossági szemlélet. Az 1965. évi gazdasági munkában több új., kedvező vonást is tapasztalhatunk, az eredmények azonban lehetőségeinkhez mérten még kezdetiek. A határozat-1 ban megjelölt feladatok nagy részé>ézért továbbra is előttünk áll. Ismeretes, a határozat és az 1965. évi terv előírja, hogy; gondosabb munkával, a piao követelményeihez való rugalmasabb alkalmazkodással, a minőség javításával emeljük az export színvonalát. 1965- ben valóban javult a kivitelre történő termelés aránya, az ipari termelés túlteljesítéséből származó többletek eredményesen növelték az exportárualapokat. Jó dolog, hogy a gazdasági és párt vezető- szervek az előző évekénél nagyobb figyelmet fordítottak erre a kérdésre. Az elért eredmények azonban ne vezessenek megnyugvásra. hiszen még mindig nagyok a tartalékaink ebben a vonatkozásban. Némely területen a gondatlan felkészülés és a szervezési hiányosságok miatt az export mennyiségében is jelentős a lemaradás. Sok még a minőségi kifogás export-termékeinkkel szemben, hátrá- nvok érik az országot a késedelmes vagy rendszertelen szállítás miatt. Márpedig ex- portfeb'dataink 1966-ban tovább nőnek, ami az ideinél még határozottabb intézkedéseket követel meg a termelés és n külkereskedelem minden t"' "létén. Helyesnek bizonyult, hogy az 1965-ös beruházások tervezett összege nem volt magasabb. mint 1964-ben. A beruházásokat így 1965-ben sikerűit valamelyest jobban összpontosítani. Rövidült a kivitelezés idő. Emellett a beruházási munkában továbbra is sok a hiányosság. Ezek főként a kivitelezés, a mun- kpfpgvelem gyengeségeit, az építőipar létszámproblémáit mutatják, amelyből 1966-ra ugyancsak le kell vonnunk a Szükséges következtetéseket. Az értékesítés számos módszerének alkalmazásával (kiárusítások, börzék stb.) és a különböző pénzügyi intézkedésekkel sikerült kezdeti eredményeket elérni az elfekvő készletek hasznosításában, valamint az ilyen készletek újratermelődésének megakadályozásában. Az ipari export növekedése gyorsabb volt az ipari termelés emelkedésénél. Számos részadat viszont azt jelzi, hogy még sok helyütt nem a szükségletre, hanem raktárra termelnek. Az ipari termelésből származó készletek ezért — kisebb mértékben ugyan, mint tavaly — tovább nőttek. 1965-ben a lakosság vásárlóereje és a kiskereskedelmi forgalom a tervnek-megfelelő mértékben nőtt. Ilyen módon sikerült biztosítani 1965- ben a vásárlóerő és az árualapok egyensúlyát és több cikkben javult az ellátás. Az életszínvonal emelésére irányuló egyes célkitűzéseket (alacsony nyugdíjak emelése, családipótlék-emelés) teljesítettük. A mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak létszáma — a tavalyinál kisebb mértékben — tovább nőtt. Ebben az évben a munkások és alkalmazottak reáljövedelmének növekedése ennek ellenére nem éri el a tervezettet, gyakorlatilag az 1964. évi színvonalon marad. Ennek elsősorban az idénycikkek — zöldség, gyümölcs — árszínvonalának igen jelentős növekedése az oka. Kedvező változás, hogy a Központi Bizottság decemberi határozata alapján az 1965. évi tervben konkrét intézkedés vagy -utasítás formájában megjelölt és a vezető állami szerveknek, vállalatoknak kiadott feladatokat (például létszámkorlátozás, normák kiigazítása stb.) általában fegyelmezetten hajtották végre. Alapvetően ebből következik az, hogy a termelékenység az idén lényegesen javult, a termelés emelkedésének mintegy 80—85 százalékát fedezi. A termelékenység emelkedésének idei forrásai azonban csak időlegesek, nem elég tartósak. A vállalatok öntevékenysége, az adottságoknak megfelelő kezdeményezése nem kielégítő, több — a Központi Bizottság határozatának szellemében született — feladat gyakorlati megvalósításában. Az év tapasztalatai azt mutatják, hogy vállalatainkban nem törődnek eléggé a termelékenység növelésének állandó tényezőivel. Jobban kellene törekedniök például műszaki szervezési intézkedéssel a munkaidő-megtakarításra, továbbá a termelési folyamat racionalizálására és általában a termelés szervezettségére. A javulás ellenére nincsenek kihasználva a munkafegyelem betartásában rejlő tartalékok sem. Nem tarthatjuk kielégítőnek a termelés hatékonyságát, a költségek csökkentését sem. A Központi Bizottság múlt év decemberi határozatának és az idei terv teljesítésének tapasztalataiból világosan következik: célkitűzéseink megvalósítása érdekében még mélyrehatóbban kell foglalkoznunk gazdasági feladatainkkal. Fejlődésünk biztonsága megköveteli, hogy tovább haladjunk a Központi Bizottság határozata által megjelölt úton, 1966-ban erősítsük azokat a kezdeti eredményeket, amelyeket ebben az esztendőben elértünk. Köszönjük a magyar nép támogatását A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front képviselője Pécseit Szolidaritási katonagyűlés Harmincórás fegyverszünet Vietnamban Szolidaritási katonagyűlést tartottak tegnap délután a pécsi katonai alakulatnál. A gyűlés előtt Kerékgyártó Béla őrnagy parancsnok, a fegyveres testületek parancsnoki beosztásban lévő tisztjeivel fogadta a vendégeket: Mai Dinh Huongot, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének első titkárát és Le Hüü Vant. a Dél- vietnami Felszabadítási Nemzeti Front budapesti irodája-. nak titkárát. A nagygyűlésen Asztalos László őrnagy méltatta a szolidaritás jelentőségét, á vietnami nép harcát az amerikai imperialisták ellen. Beszélt a katonákhoz Mai Dinh Huong és Le Hüu Van is, kifejezve háláját a szolidaritásért. A nagygyűlést Kerékgyártó Béla őrnagy zárta be. A vendégek ezután felkeresték a Fegyveres Erők pécsi Klubját, ahol baráti vacsorán vettek részt. * Munkatársunknak sikerült szót váltania Le Hüu Van elvtárssal, áld elsőnek látogatott Dél-Vietnajnból Pécsre. — Mikor kezdte a harcot a külső ellenség ellen? — Már az első szakaszban, 1945-től részt vettem a harcokban. Akkor 22 éves voltam és egy járási ifjúsági mozgalomban dolgoztam. Később, 1954-ben, amikor az amerikaiak megkezdték beavatkozásukat a felszabadító harcokba, újra ott voltam a bábkormány elleni összefogásnál. — Mekkora területet szabadítottak fel eddig a Front egy ségei? — Hivatalosan a dél-vietnami országrész négyötödét felszabadítottuk. Ezen a területen több mint tízmillió ember él. — Ügy tudom, Dél-Viet- namban 34 tartomány volt. Jelenleg mi a helyzet? — A Felszabadítási1 Front megszervezte az északi beosztásnak megfelelő kerületi rend szert. — Hírek érkeznek arról, hogy Saigon közelében elkeseredett harcok folynak. (Folytatás a 2. oldalon) Az amerikai kormány, a saigoni parancsnokság révén hosszas huzavona után végül is elrendelte Vietnamban a karácsonyi fegyverszünetet. Mint ismeretes, a 12 órás fegyvernyugvást eredetileg a szabadságharcosok javasolták, s közölték, hogy a szünettel alkalmat adnak az amerikai katonáknak a karácsony megünneplésére. Washington s javaslatot nem utasította el ugyan nyíltan, de különböző politikai manőverekre igyekezett kihasználni. Westmoreland, a saigoni amerikai parancsnok most végül is 30 órás fegyverszünetet rendelt el, s utasította az amerikai egységeket, hogy „csak abban az esetben tüzeljenek, ha támadás éri őket”. Az intézkedést általában az amerikai és a világközvélemény nyomása eredményeként értékelik Washingtonban. A Fehér Házat valósággal elárasztották a levelek, amelyek a szabadságharcosok ajánlatának elfogadását követelték. Állást foglaltak a fegyvernyugvás mellett a leskülönbözőbb szervezetek, köztük számos egyházi szervezet is VI. Pál pápa ugyancsak javasolta, hogy. az .amerikai kormány éljen a szabadságharcosok által nyújtott lehetőséggel. Január 1-töl Háztól házig szállít az AKÖV 1966. január elsejétől kísérleti jelleggel — az országban először — darabáruk „háztól- házig” szállítását vállalja az Autóközlekedési Vállalat. A MÁV csak az állomásokon és a megállóhelyeken: mintegy 65 Baranya megyei helységben fogadott el ilyen tartalmú megbízást, tehát a községeknek mindössze húszszázaléka volt bekapcsolva a darab áru-forgalomba. Az érkező árut a vagonból a raktárba irányították, az értesített tulajdonos eljött érte és haza szállította. A feladás ugyancsak az állomáson történt, oda a feladónak kellett eljuttatnia a csomagot. — Mi az új szolgáltatás lényege? — kérdezzük Laki Páltól, az AKÖV forgalmi szakosztályának vezetőjétől. — Kijelöltünk hét körzeti állomást. Ezek: Pécs, Mohács, Komló, Pécsvárad, Boly, Szentlőrinc és Villány. Mindegyikhez több község tartozik. Amennyiben a körzetesített községekben gépkocsival járható út van, az AKÖV a da. rabárut a szó szoros értelmében házhoz viszi, illetve háztól szállítja a körzeti állomásra. A bólyj körzethez tartozik például Nagynyárád, Szajk, Sziebert-puszta, Töttös és Versend. — Ez a vasútnak is előnyös. — Kevesebb ideig kell állnia egy-egy megállóhelyen a szerelvénynek, mert nem lesz darabárukezelés. Ezáltal csökken a menetidő: nő a szállítási kapacitás. — Hány községet körzetosítettek? — Százötvenet — az első lépcsőben. De még 1966 első felében további három körzeti állomást jelölünk ki, a hozzá tartozó községekkel együtt. — Mi a teendője annak, aki például Sziebert-pusztáról „háztól-házig” kíván feladni egy ISO kilós csomagot? — Huszonhét MÁV, illetve földiművesszövetkezeti alkalmazottal állunk megbízási jog viszonyban. Általában ők tartják a kapcsolatot a körzeti állomásokkal. Lebonyolítják az adminisztrációt, felveszik a megrendeléseket, tizenhármán olyan községben, aho] nincs vasútállomás. A sziebertpusztai megrendelő tehát levélben vagy telefonon értesíti megbízottunkat, akinek személyét és tartózkodási helyét ismeri, erről gondoskodunk. Értesítése alapján menetrend szerint megjelenik a kocsi és átveszi a darabárut. Emellett az autójárat személyzetét is felhatalmaztuk rendelések felvételére. — És ha valaki nem körzetesített községben lakik? — A megbízott egyidejű értesítése mellett a legközelebbi körzetesített községbein le. tétbe helyezheti a darabárut, mi kimegyünk a megadok címre. Természetesen akárhol lakik valaki, nincs meggátolva abban, hogy feladandó csomagját személyesen vigye ki a vasútállomásra. — Mennyiért vállalják az új szolgáltatást? — A jelenleg érvényben lévő díjszabás szerinti áron. Csaknem 13 millió forintos költséggel bővítik. Illetve tatarozzák a Pécsi Gyermekklinikát. A munkál fokkal jövő év júniusára szeretnének elkészülni. A képen: a ’-Fnika új bejárata az új tanteremmel.
