Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-22 / 301. szám

VUóg proletárjai, egyesüljetek f Dunámon napio ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Meglel Tanács lapja X XII. ÉVFOLYAM, 301. SZÄM Ara 30 FILLÉR 1963. DECEMBER 88.. «/FIT DA Dél-Vietnam területének 80 százaléka a DNFF ellenőrzése alatt áll A háború öt évében félmillió katonát tettek harcképtelenné a partizánok A DNFF hírügynöksége, a „Felszabadulás” közleményt adott ki a front megalaku­lása óta eltelt öt esztendő harci eredményeiről. Eszerint a Dél-vietnami Felszabadí- tási Hadsereg 1961 elejétől 1965. novemberéig 540 000 el­lenséges katonát, köztük 20 000 amerikait semmisített, illetve sebesített meg, vagy ejtett foglyul. Az említett idő­szak alatt a felszabadító had­sereg 2394 ellenséges repülő­gépet és 1922 katonai szállító gépet semmisített meg, el­süllyesztett 912 hadihajót és 68105 különféle tűzfegyvert zsákmányolt. Napjainkban a DNFF ellenőrzése alatt áll Dél-Vietnam területének több mint 80 százaléka, amelyen tízmilliónál több ember él. (Egész Dél-Vietnam lakossága 14 millió!) — A DNFF — hangsúlyozza a közlemény — gyakorlatilag egy demokra­tikus kormány funkcióit tel­jesíti és a nép abszolút több­ségének igazi képviselője. A New York Times keddi jelentése szerint a saigoni amerikai parancsnokság enge­délyezte, hogy az amerikai csapatok „partizánüldözés köz ben” behatolhassanak Kam­bodzsa területére is. Ugyan­csak engedélyezték a Kam­bodzsa elleni légitámadáso­kat is. Mint ismeretes, az amerikai fegyveres erők ha­sonló akciókat hajtanak vég­re Laoszban is. Sajtójelentések arról szá­molnak be, hogy rövid időn belül újabb nagyszabású csa­patszállításokra kerül sor, s a Vietnamban harcbavetett ame rikai erők létszámát 400 ezer­re növelik. A saigoni parancs­nokság azonnali erősítéseket követel a nagy veszteségek pótlására. „A harci cselek­mények, a hőhullámok és a malária sokkal súlyosabban tizedelik meg az amerikai erőket, mint ahogy arról a közvélemény értesült — írja ezzel kapcsolatban Jack An­derson ismert politikai újság­író. — Az első lovashadosz­tály például úgy kifogyott az embertartalékból, hogy Plei Me térségében visszavonulás­ra kényszerült. Több sebe­sültet és beteget szállítct- tunk ki Vietnamból, mint amennyi katona az utánpót­lással érkezik.” Wilson februárban a Szovjetunióba látogat Wilson angol miniszterel­nök kedden az alsóházban bejelentette: február 21-én a Szovjetunióba utazik, hogy tárgyalásokat folytasson a szovjet vezetőkkel. Wilsom nyilatkozata a képviselőház kétnapos külügyi vitájának keretében hangzott el. Az angol kormányfő hozzá­fűzte, hogy már tavasz óta kapcsolatban volt Koszi gin szovjet miniszterelnökkel és e látogatásával tesz eleget a szovjet kormányfő meghívá­sának. Wilson hozzáfűzte, hogy igen fontos kérdéseket szán­dékozik megvitatni február 21-tol 24-ig terjedő moszkvai látogatásakor. Szovjet- Vietnam segélyegyezmér>\ Kedden Moszkvában :> szovjet kormány és a VI) K kormánya megállapodást í ’ alá arról, hogy a Szovjet unió pótlólagos műszak! segítséget, 1966-ra térítés- mentes gazdasági pótse gélyt nyújt és az 1965. év' klíring-egyenlcg fedezésén hitelt folyósít a Vietnami Demokratikus Köztársaság­nak. Ugyancsak kedden meg­állapodtak az 1966. évi köl­csönös áruszállításokban, az 1963-ös kereskedelmi egy­ségárak rögzítésében és ab­ban, hogy a VDK kormá­nya 1966-ban fizetési könv- nyítéseket kap a hitelek tör­lesztésében. Vetik a xöldborsót a Kopár oldalán Plusz 14 fokot mutat a hőmérő s a náp olyan mele­gen süt a déli órákban, hogy lekívánkozik a nagykabát, fgy aztán fel sem tűnik kü­lönösebben, hogy itt a Ko­pár déli lejtőjén fej kendő­ben, pruszlikban hajlongnak az asszonyok, a fogatosok is legényesen nekigyürkőzve ve­zetik a lovat, takarják a ba­rázdát. Igazi tavaszi hangu­lat karácsony hetében. Vetik a primőr zöldborsót Nagy har­sányban a Kopár oldalán. — Ritka az ilyen decem­ber — mondja Arnold Já­nos, a villányi tsz elnöke. — Ide valósi vagyok, de mond­Ghanai kormányküldöttség érkezett hazánkba Kedden héttagú ghanai kormányküldöttség érkezett hazánkba, Kwasi Amoako-Att a, ghanai pénzügyminiszter vezetéséveL A küldöttség budapesti tárgyalásain a két ország kö­zötti áru csereforgalom fejlesz tési lehetőségét vizsgálják meg. Bontják a természeírajzi múzeum kiállítását A Janus Pannonius Mú­zeum természetrajzi osztályá­nak sok éve fennálló állandó kiállítását a napokban kezd­ték. bontani. Az indokolta ezt, Befejezéshez kötelednek Djm eesekalján, az Építők útján az áj panelházak építkezései hogy kb. egy évtized alatt a múzeum munkatársai sok ér­tékes adattal, gyűjteménnyel gazdagították a természetraj­zi anyagot, amelyek sok szem pontot, összefüggést is meg­változtattak. A kiállításnak sok értéke volt, de emellett a kissé iskolás jellege miatt az utóbbi időben egyre keve­sebb látogatója akadt. Maga a kiállított anyag — a kitö­mött állatok, preparált nö­vények stb. — szintén meg­érezte az eltelt időt, s meg­rongálódott. így határozták el, hogy új állandó kiállítást rendeznek be a természetrajzi osztá­lyon A Mecsek hegység ter­mészeti képe címmel. Dr. Gebhardt Antal tervei alap­ján a természettudományi osz­tály munkatársai és a Ma­gyar Nemzeti Múzeum Ter­mészettudományi Múzeumá­nak kollektívája készítették el az új kiállítás részletes ter­vét. Az új kiállítás a termé­szettudományos ismeretter­jesztés szolgálatában lehető­ség szerint teljes, összefüggő és átfogó képet kíván adni a Mecsek hegység természeti vi­lágáról. Diorámák mutatják majd be az állati és növényi társulásokat, a Mecsek élő­világának egy-egy jellemző részletét. Nagy gondot fordí­tottak az ehhez tartozó kő­zetek, fűfélék stb. összegyűj­tésére is. A kiállítás magá­ban foglalja az újonnan be­gyűjtött anyagot, az utóbbi években elért tudományos eredményeket, ugyanakkor a I kronológiai sorrend és a tu­dományos rendszer alapján teljes képet fog adni. Az állandó kiállítás le­bontása után az épület belső tatarozása kezdődik meg, és a leendő kiállítás céljainak megfelelő, kisebb mértékű át­építés. A kiállítás rendezését a Múzeumi Ismeretterjesztő Központ kiállításrendező osz­tályának kitűnő szakemberei végzik. A tervek alapján nem csak értékes, tudományos ér­demekkel bíró kiállítás lesz ez, hanem az idegenforga­lom szempontjából is a vá­ros egyik érdekessége. Az új természettudományos állandó kiállítást az 1966. évi múzeumi hónap alkalmával nyitják meg. hatom karácsonykor csak nagy néha lehet vetni, pedig a Kopár védett hely és a megye legmelegebb pontja. Tavaly ilyenkor olyan fa­gyos volt már, hogy nem fogta az ekét a föld. Most meg december elseje óta egy­folytában vetjük a borsót. Kockázatos? Hát persze, az. De a tavaszi vetés is leg­alább ilyen kockázatos, mett ha februárban méteres höal! a földön, akkor megkésünk a vetéssel, és utolér bennün­ket Dunaföldvár. A villányi tsz arról hires, hogy évről évre elsőként je­lenik meg a zöldborsóval a piacon. A Kopár nem ad nagy termést, itt a maximum holdanként 12—14 mázsa zöld borsó, de egy-két héttel meg­előz minden versenytársat, s a kopári borsóért olyan ma­gas árat adnak, ami megéri a fáradozást Mennyit vetnek az idén? — Hetven holddal meg tu­dunk birkózni, ezt mind itt a nagyharsányi üzemegység­ben a Kopár oldalban vet­jük el. Ki tudja, milyen lesz a tavasz? Most addig vetünk, amíg az idő engedi. De egy kicsit titokban várjuk a fa­gyokat, mert ha a jó idő még soká tart, a borsó kikel és akkor télen elfagy. Kísérletképpen a villányi határban sik területen is vet­nek 3 hold zöldborsót. Kí­váncsian várják, áttelel-e majd, mert ha igen, akkor itt a síkon kétszer annyit tudnak majd produkálni, mint a jó öreg Kopáron, ahol a ter­mőréteg már meglehetősen vé­kony s egyre jobban kopik. A lakosság szolgálatában December 16-án befejezte tervét a Pécsi Vegyesipari Vállalat. A tervezett 21 mil­lióval szemben 21 700 000 fo­rint értékű munkát végeztek. A túlteljesítés főleg a lakos­ság részére végzett szolgáltató tevékenység növeléséből adó­dik. A tervezett 200 000 fo­rinttal szemben 350 000 forint értékben készítettek méretes cipőket, az egyéni megrende­lésre 10 százalékkal több bú­tort gyártottak. A szolgáltatá­si tervet 500 000 forint érték­ben sikerült túlteljesíteniök. Az utóbbi időben szélesí­tették a bolthálózatot és az igényeknek megfelelően a mérték utáni kötődében be­vezették a kézi kötést és hor­golást. 4 1965 — egy lényegében Je­zárt, a nehézségekkel együtt is eredményes ér, a második ötéves terv zárófejezete. Vagy — még inkább — nyitánya már annak a még korszerűbb gazdálkodásnak, amelyet jö­vőre, a következő tervidőszak első esztendejében következe­tesebben kívánunk folytatni és kibontakoztatni. S mind­ehhez néhány olyan ár- és bérpolitikai, valamint szociá­lis intézkedés, amelyről hiva­talosan is, közbeszédben is már többször szó esett, és amely, nem volt tovább ha­lasztható. Röviden ezeket körvonalaz­za a lapunk vasárnapi számá­ban ismertetett' minisztertaná­csi határozat a jövő évi nép- gazdasági tervről és kapcso­lódóan Fock Jenő miniszter­elnök-helyettesnek, a Politikai Bizottság tagjának nyilatko­zata is azokról az elvekről, amelyek a párt- és kormány­szerveket vezették a terv, va­lamint az említett intézkedé­sek kidolgozásakor. Az Idei év eredményeit S7ámbavéve gondoljunk csak a termelékenység kedvező alakulására vagy arra, hogy az ipar nagyobbrészt export­kénes termékekkel teljesítet­ne túl tervét. Ami még min­dig sok gondot okoz: a nem eléaaé a szükségletek szerint fejlődő termelés, ideértve a korszerűség, a gyorsabb mű­szaki fejlődés követelményeit, s egyebek közt ezzel összefüg­gésben is a gazdaságosság és a nemzeti jövedelem arány­lag lassú növekedése. Ez már önmagában vilá­gossá teszi a következő év, sőt sok tekintetben az előt­tünk álló harmadik ötéves terv iónéhány igen fontos cél­kitűzését. De mindez önma­gában a legteljesebb igyeke­zetét feltételezve sem elegen­dő. Az ár- és bér színvonalat és aránvaikat vizsgálva jóné- hánv olyan módosítás vált már bizonyos jdeje szükséges­sé. ami nélkül nem lehet a nén«azdaság mindnyájunk ál­tal kívánt gyorsabb előreha- ’-dását megvalósítani. Csak­hogy ezeket az intézkedéseket — éooen a nemzeti jövedelem i»ni eléggé erntelies feilődése 'V'h-tán — nem lehet kizáró­ipa az államháztartás terhére n-">"oldani.. További halasztá­st- mindenkinek kárt okoz­ón. mert mindinkább akadá- I------0 g fej]ndést. A mezőgazdasági felvásár- ’ '-vak felemelése és ezzel i'— függésben néhány ter­me’' fogyasztói árának növe­ltre a legkézenfekvőbb példa. A mezőgazdasági üzemek jó része máig sem tudta megte­remteni önálló pénzügyi gaz­dálkodásának feltételeit, így újra meg újra az államkassza, tehát az egész népesség tá­mogatására szorult. Ez senki­nek sem volt jó. És ez nagy­részt annak is a következmé­nye, hogy a mezőgazdasági termelői árak elmaradtak a tényleges költségekhez és az egyéb árakhoz viszonyítva, s nem ösztönözték kellőképpen a termelést. Most jó részüket felemelik, hogy a többletből, elsősorban beruházási, amor­tizációs alapot képezhessenek a szövetkezetek önállóbb és eredményesebb gazdálkodásuk érdekében, A kormány egyidejűleg né­hány, bár igen fontos termék — hús, húskészítmények, tej­termékek — fogyasztói árát növelte, hogy a nagyobb ter­hek egy részét áthárítsa a fo­gyasztókra, és a termelői s» fogyasztói árakat közelebb hozza. Ugyanakkor csökkenti a kellő mennyiségben rendel­kezésre álló és széles népré- tegek fogyasztásában nagy fontosságú zsír és szalonna bolti árát. Ez az intézkedés érzéke­nyen érinti a lakosság külön­böző rétegeit, legkevésbé azonban a kisebb keresetű és a sokgyermekes családokat. Ugyanakkor az állam ettől függetlenül bizonyos rétegek — pedagógusok, ápolónők, művezetők, bizonyos képzett­ségű szalönunkások, csekély nyugdíj úak, stb. — bérének, jövedelmének javítására is határozatot hozott, s a fede­zet egyrészéül a magasabb keresetűek progresszív nyug­díjjáruléka, megemelt jöve­delmi adója szolgál. Átmene­tileg ez a lehetséges megol­dás. Az 1966. évi tervben el­határozott reálbér- és reáljö­vedelem-emelés, az új pré­miumrendelet és a gazdasági irányítás reformjának szelle­mében meghozandó intézke­dések lehetővé teszik majd a jobb munka, s még inkább a kiemelkedő teljesítmények méltányosan magasabb java­dalmazását, a továbbra Is szükséges merészebb anyagi ösztönzést. És hogy a lakosság, első­sorban a kisebb keresetű ré­tegek más oldalon további, már ma lehetséges könnyítést kapjanak, olcsóbb lesz né­mely — elsősorban általuk vá­sárolt — textiláru, ruházati cikk, cipő ára. Közgazdasági­lag nézve ez is lépés egy reá­lisabb árszínvonal kialakítá­sához. A terv és az intézkedések

Next

/
Thumbnails
Contents