Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

Fények és árnyak Nyugaton Ev végi mérleg a „gazdasági csodák' országáról drágult. És ezzel egy eszten­dő alatt 960-ra emelkedett -a megdrágult árucikkek száma. Holott a kormány épp az ár­színvonal rögzítését ígérte. Egyes gazdasági szakemberek pedig csodálkozva jegyezték meg: Érthetetlen, hogy a ter­melők és a kereskedők rom­bolják a pénz belső vásárló értékét, holott az elmélet így szól: „a szabad vállalkozási rendszer biztosító szelepe a közérdek önkéntes figyelem- bevétele.” Idézzünk ezekután az Egye­sült Államokból egy gazda­sági szakférfiút. Az amerikai központi bank elnöke, Mc Chesney Marián figyelemre­méltó megállapításokat tett: „Bizonyos nyugtalanító hason­lóság mutatkozik az amerikai gazdaság jelenlegi helyzete és az 1920-at kővető bolond esz­tendők között, amikor aztán végül is elérkezett a nagy 1929-es válság.” Az elnök arra is utalt, hogy nagy az eladó­sodás belföldön és külföldön egyaránt, a fizetési mérleg évek óta deficites és állandó­an növekszik a forgalomban lévő pénzmennyiség. A Fehér Ház nagy rosszallással fogad­ta a borúlátó megállapításo­kat A képviselőház bank- bizottságának elnöke a rene­gát Mártin eltávolítását köve­telte. Komoly jelek mutatnak pe­dig arra, hogy a központi bank elnöke közel jár az igaz- sághoe. Hiszen még maga Johnson elnök is mindent megpróbált hogy a fenyegető árnyakat eloszlassa a gazda­sági tevékenység ösztönzésé­vel. Kérdés azonban, hogy a jelenlegi költségvetési szerke­zet mellett előre lehet-e jutni. Az új költségvetési javaslat már 6 milliárd dollár deficit­re számit, a fegyverkezési ki­adások csillagászati mérete­iket öltenek. A munkaerők 5 százaléka munkanélküli és az Egyesült Államokban mint­egy 35 millió ember, köztük 15 millió gyermek nyomorog. Térjünk vissza ismét Euró­pába. Méghozzá a „gazdasági csoda” hazájába, Nyugat-Né­metországiba. Erhard kancel­lár kormányprogramjának je­lentős részét képezte az „egy lyukkal beljebb a nadrágszí­jat” jelszó. Schiller profesz- szor gazdasági szakértő pedig rámutatott: „1964 nyara óta alaposan megváltozott az NSZK-ban a gazdasági hely­zet A külkereskedelmi mérleg korábbi feleslegei leolvadtak. Az inflációt elsősorban a kor­mány mértéktelen költekezése erősíti. A veszély láttán pedig a kabinet most hiába kapkod a vészfék után”. Schmücker gazdaságügyi miniszter elis­merte, hogy őt is aggasztja az árdrégulási hullám. Majd ezután élesen szembehelyez­kedett a szákszervezeti bér- követelésekkel és hangoztatta, hogy azok a jelenlegi helyzet­ben felelőtlenek. Külöy problémát jelent az NSZK-ban a legnagyobb ipari komplexum, a Ruhr-vidék helyzete. A vidék egyik kró­nikása, Wilhelm Schafär költő, a Ruhr-vidék magvárói így írt: „Olyan ez, mint Dante pokla. Körövezetekból tevődik össze: a külső úgynevezett fej­lődési övezetekben még arány­lag elviselhetőbb az élet. A középső övezet a 20-as évek elején alakult, iitt már az ember,, ha utólag is, rendszer­be iparkodott foglalni a tájat. A Ruhr-vidék magvában azon ban nincs lehetőség arra, hogy változtassanak a viszonyokon. Itt már tervszerűtlenül nőtt városra-város, a bányák és gyárak közvetlen szomszéd­ságában.” „Dante poklában” már évek óta gyülekeznek a viharfel­hők. A piacon megjelent az olcsó külföldi szén és ami még veszélyesebb, új energia- források szabadultak fél. Az olaj és a földgáza Ez annyit jelent, hogy a bányászok fö­lött megkongatták a vészha­rangot. Aggályaikra, félelmeik re pedig Bonn csak hallgatás­sal válaszol. íme, az ellentétek a fény­sugarak és a fekete árnyékok között a legfejlettebb kapita lista országokban is feltűnnek. De mi a helyzet az elmara­dott vagy gyengén fejlett tő­kés államokban? Szólnunk kell Spanyolor­szágról, ahol a legutóbbi me­zőgazdasági népszámlálás azt mutatta, hogy 52 ezer tulaj­donos birtokolja a megművel­hető földek 55,5 százalékát. Egyetlen fejlett ország sem nyújt ilyen képet A spanyol monopolista fejlődés egy má­sik jellemvonása: a pénzarisz­tokrácia szövetségben van a földbirtokos arisztokráciával. Tehát Spanyolországban a ka­pitalizmus és a feudalizmus közös erői nyomasztják a pa­rasztokat és munkásokat Vagy Törökországról, ahol a fővá­rosban 10—11 éves gyerme­kek görnyedeznek ládák és zsákok terhe alatt. A legtöbb helyen nem veszik igénybe a málhás állatokat, mert az em­ber sokkal olcsóbb. Isztambul pedig már csak látszólag hival kodik Bizánc egykori pompá­jával. A járdákon tolakodó, rosszul öltözött, fázósan siető emberek, közülük sokan a gombamódra szaporodó kiván­dorlási hivatalokba sietnek. A nincstelenek állnak sorban, a vendégmunkásoknak kijáró papírért. Közeledik az év vége. Ilyen­kor egyeseknek kötelesség, másoknál csak berögzött szo­kás a mérlegkészítés. A mér­legnek azonban pontosnak kell lennie. És amikor a nyugati világ fejleményeit vizsgáljuk, nem maradhat ki a számí­tásból, hogy több síkon el­helyezkedő különböző fajsúlyú elemekkel van dolgunk. Hibát követ tehát el, aki csak az egyes, a felszínen mozgó, eset­leg a távolból szembetűnőbb epizódokat tekinti. Hiszen ép­pen a súlyosabb anyag fek­szik a mélyebb rétegekben és az mindenképpen lenyomja a mérleg nyelvét. Sümegi Endre A „Morál” című nyugatné­met film nagy kasszasikert aratott, hiszen a jámbor néző oly sok szépet láthatott a per­gő filmkockákon. A bonni gaz­dasági csoda új és régi kapi­tányai szerepelnek a történet­ben, motorcsónakok, tenger­járó jachtok, úszómedencék a villa kertjében, majd a leg­újabb hobby, a ló, mert egyes müncheni vagy düsseL dorfi nagyságoknak már az sem elég, hogy a családban férj és feleség külön-külön sa­ját kocsiján szaladgál bokros ügyei után, számukra, most a paripa az igazi. És. hiába okoz a lakáshiány világszerte nagy gondokat, megérkezett az „örömhír”: Richard Gabriel építész to­ronyházat tervezett nyolcezer lakással. Az épület még nincs kész, de már hirdetik a lakosz tályokat: „Lakjon 1250 méter magasban”. A lakbérekről még nemigen esett említés, érthető, hiszen az épület költségei meghaladják az 500 millió dollárt. Csak a 12 méteres mo deli került 5 ezer dollárba. Már a helyét is kiválasztot­ták. Kölntől délnyugatra. Itt megfelelő a talaj. Utazzunk tovább a torzó, fényes „nyugati csillagok” között íme, a legragyogóbfo: az Egyesült Államok. Bizonyos számadatok valóban sokaimon dóak. Az elmúlt négy eszten­dőben az ipari termelés 36 százalékkal növekedett Az autóipar 8 millió kocsit gyár­tott, igaz, hogy ebből egy­millió eladatlan maradt A hivatalos statisztika viszont lehet hogy ellensúlyképpen, közzétette a számadatot: ta­valy az amerikaiak 114 millió dollárért vásároltak hangsze­reket, 400 ezer zenetanár él az Egyesült Államokban, annyi mint Luxemburg egész lakossága. Érdekes hír érkezett Angliá­ból ia. Az angol főnemesek londoni értekezlete elhatároz­ta, hogy létrehozza a „twr- urak szakszervezeté f", üzleti érdeked előmozdítására. Az alakuló ülésen részt vett 4 herceg, 3 márki, 6 gróf és 47 alacsonyabb rangú arisztok rata. Azóta már számos „kék­vérű” virágzó „nagyüzemmé” fejlesztette kastélya mutoga­tását. A kastélyok mellett ét­termeket, teátokat, sőt állait- kertet is rendeztek be a von­zóerő növelésére Ezekután nem lehet vitás, előttünk, hogy milyen óriási léptekkel tör előre a haladás a büszke Albionban, ha még a hercegek is „szervezett mun károkká ’’válnak. Nem is be- rváve az egyszerű emberek .adicsomi boldogságáról”, kik majd jó pénzért köny- ben juthatnak az ősi vár- !yok ragyogó közelségébe radjunk Angliánál. Egy italos állami bizottság ícg- rott a londoni problémák < ' Megállapították: csupán nban 7 ezer ember van ■ . nélkül. Akadnak azután a< lakások, ahol több csa­li- kik, közöttük a válasz­údat egy takaró. vagy • • vonal jelzi. „Dickensi ál- . ezek”, szögezte le a /•j-ttság. Még külön problé- hogy annak idején a -lortanyák elsősorban az Bt ’ en helyezkedtek éL ' kel ti városrész azonban ögyre tért hódít. Egyre nő. A nyomor terjeszkedik. A jelentés csak egy szű- kebbkörű problémával, a la­káshelyzettel foglalkozott. De korántsem ez az egyetlen sö­tét pont az angol gazdasági életben. Mindössze egy hét alatt Angliában 275 élelmi- mer és közszükségleti dkk A szovjet tudósok megálla­pították az átöröklés hordozói, a , gének ' pontos méreteit. Szemjon Bresszler, a biológia doktora, a genetikusok jerevá­ni országos konferenciáján közölte, hogy a gén nagysága ötezer angs trommel egyenlő, vagyis fél mikron. Eddig a gén méreteit csu­pán genetikai módszerekkel határozták meg, azok pedig csak megközelítőek voltak. A leningrádil tudósok Bnesszler vezetésével ^a gén tanulmá­nyozására felhasználták a fi­zikai, kémiai és matematikai módszereket. Ennék eredmé­nyeként adatokat kaptak a gének elhelyezkedéséről és egymástól való abszolút (fizi­kai) távolságukról. A tudósok véleménye sze­rint a gén méretének pontos meghatározása a biológiában ugyanolyan jelentőségű, mint a fizikában az elektron tölté­sének meghatározása. Bresszler és munkatársai a szervezetből kiválasztott és megtisztított dezoxiribonuk- lein-sawal dolgoztak, amely az utóbbi években az átörök­lés problémáival foglalkozó genettkusok és fizikusok ku­tatásainak fő objektuma lett. ▲ TASSZ tudósítójával be­szélgetve, Bresszler doktor kijelentette, hogy „a gén mé­rete a mai molekuláris bioló­gia egyik legfontosabb értéke.” A leningrádi tudósok mun­kálatai nagy lehetőségeket nyitnak meg a mikroorganiz­musok orvostudományi, mező- gazdasági és éldmiszieripari szelekciójához. rr Űrrepülés a nagyközönség számára A. Popov szovjet építész el­készítette egy olyan objektum terveit, amely lehetővé teszi, hogy bárki „kirándulást te­gyen a Kozmoszban”, hogy az űrből megtekinthesse bolygón­kat és az űrhajó utasának érezze magát. Ez a „szputnyik” egyidejű­leg ezer embert tud „fedélze­tére venni”. A „repülés” tel­jesen biztonságos. Popov voltaképpen egy hen­geralakú szobát tervezett, amelynek alsó részében a Föld makettje helyekedik el, annak központjától tíz méter­nyire pedig a karzaton az „utazóközönség” számára fenn tartott helyek vannak. Itt ér­zékelni lehet, hogyan távolo­dik el a szputnyik bolygónk­tól 25 000 km távolságra. Az utasok ugyanolyannak fogják látni a Földet, a Na­pot, a csillagokat és a boly­gókat, amint ezt az űrhajó­sok elbeszélték. Az égitest- modellek fényeffektusa érde­kében a szerző az ibolyántúli sugarak iránt különösen érzé­keny speciális festékek alkal­mazását javasolja. Popov az égitestek mozgásának rendsze­rét is kidolgozta. A szerző véleménye szerint az űrrepülés effektusa annyi­ra teljes lesz, hogy az ob­jektumot még a jövő űrhajó­sainak oktatására is felhasz­nálhatják. j Az üzemi pártszervezetek és a gazdasági szervező mini ka Hozzászólás A gazdasági vezetők. és a pártszervezet céljai közösek a vállalat gazdasági tevékenysé­gében. Hiszen egyaránt arra kell törekedniük, hogy a kiadott tér vet minőségben, mennyiségben teljesítsék, a gazdaságossági és tervszerűségi mutatók betar­tása mellett. Az a cél, hogy a vállalat erejéhez mérten ma­ximálisam járuljon hozzá a nemzeti jövedelem növelésé­hez. A gazdasági szervező munka a pártmupkának egyik szép, de nagyon nehéz része. Gyárunkban gazdasági egysé­genként hoztuk létre az alap­szervezeteket, hogy a sajátos termelési problémák megoldá­sának segítését helyileg bizto­sítsuk. Ismeretes, hogy 1963-ben a bőripar átszervezése során megalakult az Országos Bőr­ipari Vállalat, amelynek leg­nagyobb gyáregysége lettünk. Az összevonást kísérletnek te­kintettük, s ezért annak cél­szerűségét az eredményeikből ítéltük meg. Az új bevezetése ha célszerűbb és jobb is a régi­nél, mindig nehézségekkel jár, bizonytalanságot szül. Ezt éreztük mi is, ezért azonnal felvettük a kapcsolatot a vál­lalat pártbizottságával és közös erővel a megfelelő légkör ki­alakításán dolgoztunk, ami alapfeltétele volt annak, hogy aránylag nagyobb megrázkód­tatások nélkül viseltük el az összevonás bonyodalmait. A korszerű gazdasági irányí­tás megköveteli tőlünk a piaci kapcsolatok ismeretét, a pénz és áru mozgásának vizsgálatát Mivel a szükségletek kielégíté­sére termelünk, arra kell töre­kednünk, hogy elfekvő készle­tek ne keletkezzenek. Ez ope­ratív tervező, szerv«», irányító munkát követel. Az éves terv arányos negyedévi részei ezért sokszor változhatnak, ami rendkívül rugalmas létszámgaz dálkodást kíván a termelékeny ségi mutatók teljesítése érdeké ben. Pártszervezetünk jő fel­adatának tartja, hogy a terv- módosítások következtében ke­letkezett létszámfelésleg prob lémáit a gazdasági vezetés hu­mánusan oldja meg. Az év má­sodik felében kétszer fenyege­tett bennünket ilyen veszély. Az első esetben javaslatunkra a városi pártbizottság és a vállalati pártbizottság segítsé­gével sikerült a létszámfelesle­get póttervek kérésével mini­málisra csökkenteni. A máso­dik esetben a vállalati párt- bizottság, pártszervezetünk, a szakszervezeti bizottságunk és a gazdasági vezetés koordiná­ciós munkája folytán sikerült ezt elkerülni. Tekintettel arra, hogy termé keinkből közszükségleti cikkek cipők, kabátok, díszműtárgyak — készülnek és ezek minősége közvetlenül érint, mindnyájun­kat, fontos feladatunknak tart juk a technológia és a minőségi követelmények betartásának el lenőrzését, az új, jobb módsze­rek keresését, bevezetését, ill. ezek gyakorlati alkalmazásá­nak elősegítését. Gyárunk 200 kilométer tá­volságra van a központtól, irányítása a centralizáció el­lenére önállóságot követel. A vállalatok összevonása után a gyárak termelési profilját megváltoztatták, előtérbe ke­rült a specializáció és a belső kooperáció. Ha a profilvál­tozás olyan áruk gyártását csökkenti, amely a gyárnak nagyobb nyereséget biztosított, akkor a helyi érdek a vállala­ti érdelekéi szemben hátrány­ba kerül. A változás dolgo­zóinkat is érzékenyen érinti, hiszen a vállalat többletnye­reségének egy része pontrend­szer alapján a gyárak dolgo­zói között kerül kiosztásra nyereségrészesedés címén, így az eredményesebben dolgozó gyárak többet, a gyengébben dolgozók arányosan keveseb­bet kapnak a rendelkezésre álló összegből. A vállalat ve­zetősége a népgazdasági érdek figyelembe vételével igazságo­san igyekszik a gyárak terme­lési profilját kialakítani azon­ban abszolút igazság nincs, így előfordulhat, hogy átmene-. tileg egyik-másik gyár ked­vezőbb körülmények közé jut. A pártszervezeteink feladata, hogy megmagyarázza a dolgo­zóknak, hogy a gyári érdeknek és a vállalati érdeknek köl­csönös összhangban kell len­nie, ami megegyezik a népgaz­dasági érdekkel. Nagyon fontos az üzemi de­mokrácia növelése, ápolása, tiszteletben tartása. Ügy érez­zük tettünk valamit annak ér­dekében, hogy üzemveze­tőinkkel, művezetőinkkel meg­értessük, hogy a párt és a társadalmi szervek mozgósító ereje elsősorban az ő munká­jukat segíti. Ma már rendsze­resen tanácskoznak a mozgal­mi vezetőkkel a fontosabb feladatok végrehajtásáról, az üzem belső életének kialakí­tásáról. Az üzemi demokrácia fokmérői a termelési tanácsko­zások. Megmutatják, hogy a dolgozók hogyan értékelik a vezetők munkáját, közildk-e észrevételeiket, javaslataikat. A tanácskozásokat a gazdasági vezetőkkel és a szakszervezet­tel egyetemben gondosan elő­készítjük, azokon a pártveze­tőség tagjai részt vesznek. A jegyzőkönyveket külön érté­keljük, a javaslatokat igyek­szünk megvalósítani. Arra tö­rekszünk, hogy lehetőségeink, hez mérten minden kérdést megoldjunk, ha erre mód nincs, őszintén megmondjuk, miért nem lehet megvalósí­tani. A gazdasági munka bonyo­dalmai között nem szabad megfeledkezni a dolgozó em­berről.. Nagyon fontos felada­tunknak tartjuk az emberek napi problémáival való törő­dést. Az a célunk, hogy an­nak, aki hozzánk fordul, a legjobb tudásunk szerint, le­hetőségeinkhez mérten segít­sünk. Sok olyan feladat van, amit dolgozóink szociális hely­zetének megjavítása érdeké­ben meg kell oldani Ilyenek a meszesműhelyhez é kezű épí­tése, a hidegműhelyek fűtésé­nek megoldása, bölcsődénk bő­vítése a lehetőségekhez mér­ten, a munkaruha-ellátás ja­vítása, orvosi rendelőnk bőví­tése, fogászati szakrendelés bevezetése, röntgengép be- szerzése, nődolgozóink helyi rákszűrésének megoldása, a II. kerületi tanács egészségügyi bizottsága és a szakszervezeti bizottságunk segítségével Min­den igyekezetünkkel azon va­gyunk, hogy e problémák megoldását a pártszervezet munkájával is elősegítsük. A pártoktatás keretében foglalkozunk dolgozóink ideo­lógiai nevelésével, gazdasági ismereteik bővítésével. Az idő­szerű kérdések című szemi­nárium anyagát véleményünk szerint nagyon jól állították össze. Az anyag megfelelő el­sajátítása jelentősen bővíteni fogja annak a 310 dolgozónak ismereteit, akik szervezett ok­tatásra járnak. A termelés növelésének, a minőség javításának, gazdasá­gi eredményeink fokozásának alapfeltétele az őszinte, nyugodt légkör. Az élettel járó kisebb- nagyobb súrlódásokat igazsá­gosan, emberien próbáljuk megoldani. Célunk az, hogy energiáját mindenki a mun­kájára fordíthassa. A vezetők egymás közötti kapcsolatában, valamint a vezetők és a dol­gozók kapcsolatában igen fon­tos az egyenes, korrekt maga­tartás, a hibák őszinte feltá­rása, egymás pontos tájékozta. tása és segítése a munlca meg­javítása érdekében. A fentieket tartjuk a leg­fontosabb teendőinknek párt- szervezetünk gazdasági szer­vező munkájához. Az élet állandó mozgásban, fejlődésben van, holnap már más feltételek között dolgo­zunk, mint ma. A körülmé­nyek változásával a pártmun. ka módszerei is állandóan vál­toznak. A cél azonban nem változik: a helyi körülmények­nek megfelelően, torzítás nél­kül, maradéktalanul végrehaj­tani pártunk politikai, gazda­sági célkitűzéseit. Foki Jenő, a Pécsi Bőrgyár MSZMP csúcsvezetőségónek titkára. Megáll apították a gének méreteit A bolgár vegyipar új sikerei A bolgár kormány jelentős anyagi eszközöket fordít a vegyipar fejlesztésére. Felépült már a dimitrovgrádi vegyi kombinát, a nitrogénműtrágya gyár Sztara Z agora mellett, a szódagyár Peka Devnja köz­ség közelében és befejezés előtt áll a nyersolajvegyészeti kombinát Burgasz mellett. Gyors ütemben épül a Vrava környékén az új nagy vegyé­szeti kombinát is. Nemrég megkezdték két ve­gyészeti gyár építését Vidin városa közelében. A nyersanyagot a két gyár termeléséhez bolgár vállalatok biztosítják majd. A Burgasz mellett épülő nyersolajvegyé­szeti kombinát gumáüzeme és a Sztara Zagora köx-nyéki Nit­rogénműtrágya Gyár kaprolak- tám üzeme az épülő új gyárak rendelkezésére bocsátják ter­mékeiket. Az új gyárakat a legmoder­nebb gépekkel szerelik fel, melyeket a Szovjetunió és Anglia szállít. A teljesen gé­pesített S’árak technológiája eléri a világszintet. Az EAK. gazdasági fejlődése A gazdasági és külkereske­delmi miniszter közlése sze­rint az EAK exportja 1952 óta értékben 150 millió egyip­tomi fontról 265 millió fontra, a bruttó termelési érték meg­felelően 1,8 milliárd fontról 3.4 milliárd fontra, a nemzet' jövedelem pedig 806 millió fontról 1,7 milliárd fontra nőtt,

Next

/
Thumbnails
Contents