Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-19 / 299. szám
Villanásnyi számvetés Békés megyéről Sok millió konzervesüveg készül az orosházi üveggyárban. Fúrótorony az olajmezőn ftőpusi növények a híres szarvasi Arborétumban A gyulai vár. „Itt most már a mi kezünk épít” — jutnak eszembe Ady szavai, amikor valamelyes! összegezni akarom szűkebb hazám, Békés megye dolgait. Eszembe jut az 1891-es orosházi „véres május 1”, amikor ostromállapotot hirdettek ki az egész megyében, mert Orosházától Battonyáig, Bat- tonyától Endrédig előre szegezett kaszák, vasvillák villog tak a parasztok kezében. És újra, meg újra fellángolt a ha talmasok elleni küzdelem ... Ezért kapta a békétlen Békés megye a „Viharsarok” nevet, Alföld. Ez a földrajzi megjelölés végtelen búzatáblákat varázsol az ember elé. Békés megye az Alföld délkeleti részén terül el, 5666 négyzet- kilométeren. Északi és keleti részét a Körösök hálózzák be. A megye területét főleg homok és negyedkori lerakódású sárga agyag fedi, amelyet délnyugaton a békési löszhát te- levény váltja fel. Vagy 480 ezren lakják szűkebb hazámat. Végtelen síkság, végtelen búzatáblák. Nekünk, a sárga agyagot taposóknak, különösein örömet akozott, hogy Mezőhegyes—Tótkomlós körzetében földgázt és kőolajat találtak. Eltelt öt-hat esztendő és az ország olajának 9,2 százalékát, földgáztermelésének pedig 10,8 százalékát adják a békési mezők. 1961-ben ünnepélyes kapavágással megkezdődött Orosházán egy modern üveggyár építése. 1962 végére megmozgattak 220 ezer köbméter földet, 80 ezer mázsa cementet, beépítettek 18 ezer mázsa betonacélt, megépítettek 3 kilométer iparvágányt, 16 kilométer csővezetéket. Fél milliárd- nál többet ruháztak be, hogy 1963 végén az I-es hutából 50 ezer konzerves üveget szállíthassanak a Szegedi Konzerv gyárnak, s hogy 1964 • március végén megkezdhesse a működését a Tl-es huta, amelyben már palacküveg is készül. Májusban már termelt a síküveg üzem is, novemberben pedig a Ill-as huta, és az év végére 651 millió kon- zervüveg, 5 millió palack, 519 ezer négyzetméter síküveg hagyta el a ' végtelen síkságból kinőtt gyáróriást. Az idén év végén pedig működésbe lép a IV-es huta, hadd jusson bőven üveg § Békéscsabai Konzervgyárnak is, amelynek építését 1962-ben kezdték meg és ebben az évben fejezik be 275 millió forint költséggel. Évi kapacitása 3250 vagon zöldségkonzerv. Az ipar mellett a síkságon a zöldségtermelés, a kertészet változtatta a táj arculatát. — Három évvel ezelőtt még csak 2800 holdra szerződtek a szö- -vetkezetekkel, ebben az évben pedig a 6000 holdat is meghaladja a szerződött földterület. A zöldségfélékért 1962- ben 14 milliót fizetett a konzervgyár a szövetkezeteknek, ebben az évben pedig előreláthatóan 40 milliónál is többet. Viharsarok. A név régi, har cokat idéző, a jelen emberei azt figyelik, hogy az üveggyárban mind az ezerkétszá- zan jól ismerjék az automata gépsorokat, a konzervgyárban pedig mind a kétezernégyszá- zan vigyázzák, hogy ízletes csemegeuborka, paradicsompüré kerüljön ki a kezük alól, szívesen vásárolják készítményeiket Angliában, Hollandiában, Csehszlovákiában. A békéscsabai hűtőház háromszáz munkása azon igyekszik, hogy a gyorsfagyasztott szilva, barack, sárgadinnye, szamóca, meggy, zöldbab, karfiol, uborka jó minőségű legyen, mert tavalyi 300 vagonnyi mélyhűtött árujukból 185 vagonnal exportáltak. Arra is gondolnak, hogy ízlésesen csomagolják az árut. Ezt úgy sikerült elérniök, hogy a békéscsabai Kner nyomda embereivel együtt kísérleteztek ki a világpiacon is versenyképes csomagoló anyagot A 675 ezer holdon gazdálkodó 167 szövetkezet gazdái azon munkálkodnak, hogy évről évre többet adjon a föld. A magyar falu nagy forradalmi változása idején, a szocialista átszervezéskor, 1961- ben 8898 vagon kenyérgabonát adtak el a megyében, tavaly már 13 ezer vagonnal. Dolgoznak és harcolnak. Mert harc ez a javából, csak már más módon, mint 1891- ben. A konzervgyárban azért, hogy több és ízletesebb legyen a konzerv, a mezőgazdaságban, hogy több legyen a kenyérnek való, a hús, a tej, a cukor. A Békés megyei cukor külföldön is keresett; a Mezőhegyesi Cukorgyár 1963 harmadik negyedévében 6,6 millió, 1964 harmadik negyedévében pedig 30 millió forint értékű cukrot exportált. A Bé kés megyéi két cukorgyár, a sarkadi és a mezőhegyesi, 1963-ban 7 ezer vagon cukrot gyártott, az ország cukor- termelésének 19,2 százalékát. Ha már országos összehasonlítást teszünk, említsük meg. hogy kenyérgabonából 13. baromfiból 15, vágósertésből és tojásból 10 százalékot Békés megye ad az országos készletekbe. Uj fegyverekkel rohamoznak a végtelen mezőkön is. Lépésről-lépésre hódítják meg a sziket. 1950—1965 között 107 ezer katasztrális hold savanyú szikes talajt javítottak meg, ebből 1958—1963 között 71 ezer 100 holdat. Igénybe vették erre a digózást és a kémiai eszközöket. Építik az öntözőrendszereket. Egész Magyarországon 1939-ben 24 ezer katasztrális holdat öntöztek, 1963-ban egyedül Békés megyében 50 ezer holdat. A viharsarki parasztok hódító útján mindenütt ott a gép, 4500 traktor, ebből 700 lánctalpas forgatja, morzsolja a földet, hogy azután a 700 kombájn az aratógépekkel együtt letakarítsa a sárgára érett gabonát. Olajbányász, cukorgyári, konzervgyári mun kás, termelőszövetkezeti tag — együtt, közös célokért valamennyien. Nincs megállás. ..itt most már a mi kezünk épít.” Cserei Pál A békéscsabai hűtőház mirelit üzemrésze. t i a
