Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-19 / 299. szám
LAMMERMOOkl LUCIA Donizetti operájának bemutatója a Pécsi Nemzeti Színházban Százharminc esztendeje, hogy 1835 őszén Nápolyban bemutatták Gaetano Donizetti operáját, melynek librettóját Walter Scott „A lam mermoori mennyasszony” című regénye- nyomán Salvadoré Cammarano írta. Dal- liamgazdagsága ' és szépsége azon operák közé sorolta, melyek , Donizetti hetven- égynéháriy műve közül nap-- j átokig színpadon maradtak. Hazánkban az Állami Opera- ház hágyományosan rendezett, kissé már megkopott előadásán kívül jelenleg nem játs’szák, ezért mindenképpen időszerűnek látszott, hogy felfrissített, új színekkel gazdagított előadásban kerüljön ismét színpadra. E feladatra a Pécsi Nemzeti Színház operatársulata vállalkozott, megérdemelten nagy sikert aratva a péntek esti premieren. Együttesünk, mely fennállásának hét esztendeje alatt mintegy 30 remekművet mutatott be, tervszerű műsorkialakítása során jelentős lépéseket tett az olasz opera, elsősorban a Verdi-repertoár megteremtésére. Most a Verdit megelőző, előkészítő korszakhoz nyúlt vissza, Donizetti életművéből kiválasztva, a romantikus olasz opera egyik gyöngyszemét, a Lam- mermoori Luciát. A bemutató érdekessége többek között abban rejlett, hogy feleletet próbált adni e kérdésre. miképp lehet és kell ma, 130 évvel az ősbemutató után szípre vinni egy nagy, romantikus operát úgy, hogy az a mai néző számára is élményt jelentsen. Donizetti, akárcsak kortársa Rossini és kisebb mértékben Bellini, rendkívül termékeny zeneszerző volt. Operáinak egy része a kor stílusának közhelyei, sémái szerint készült, nemegyszer napok-hetek alatt. E művek a formai ritmikai és dallam-receptek kipróbált módszerein kívül az énekesek virtuóz készségeire támaszkodtak. A kor nagy énekessztárjai ugyanis a zeneszerzőtől minél virtuózabb, énektechnikájukat minél bravúrosabban csillogtató áriákat követeltek. A korabeli közönséget is elsősorban a szép voce izgatta és legkevésbé sem a szereplők jellemének ábrázolása, sorsuk konfliktusa. A ma közönségét és művészét természetesén nem elégíti már ki a dallamok pncélúsága. Az elmúlt éyti- zedekben az operai színjátszás.. is új utakat keresett. A régi teátrális játékstílussal szemben itt is előtérbe került a színészi játék, a jellemábrázolás árnyaltsága. Éppen a pécsi operaegyüttes mutatott e téren kiemelkedő példákat. Ezúttal is arra irányult a pécsi bemutató legfőbb törekvése, hogy megkeresse és megfelelő hangsúllyal kibontsa azt a drámai mélységű történetet, emberi sorstragédiát, melyet a régebbi előadásokon Doni-, zetti romantikus áradásé, hanem a színészi játék terén is a maximumot tudják nyújtani. Ez elsősorban a címszereplő Ágoston Editre vonatkozik, aki kitűnő drámai érzékkel, biztos muzikalitással formálta meg nehéz és nagyigényű szerepét, kiaknázva mindazokat a lehetőségeket, amelyeket Donizetti a címszereplő fölényes énektudásának, hangja szépségémelódiagazdag zenéje nem egyszer elborított. A cselekmény ugyanis több a két szerelmes — Lucia és Edgar — tragédiájánál, akiket az Asthonok és Ravenswoodok gyűlölete sodor a pusztulás-, ba. A Ravenswoodok közül egyedül életbenmarádt Edgár szembenáll a pillanatnyilag győztesnek látszó Asthon lorddal, Enrico azonban nem érzi magát biztonságban. És mert hatalmi politikája úgy diktálja, nem kíméli húgát, Luciát sem: hazug levéllel összeroppant- ja Edgar iránti érzelmét és a család érdekelnek megfelelően Lord Bucklaw Artúrhoz kényszeríti, akitől az Asthon-ház sorsának jobbra- fordulását reméli. Az esküvői szertartás perceiben azonban váratlanul megjelenik Edgar és kérdőre vonja szerelmesét. Luciát a szörnyű felismerés az őrületbe kergeti, mégöli Artúrt. Szerel-; mese tragédiájának hírére Edgar is. a halálba menekül, . , , Donizetti operájának korszerű előadását jelentősen megnehezíti, hogy a ' cselekmény, a drámai szituáció nemegyszer á daliami megformálással ellentétes. A pécsi operatársulat szerencsére rendelkezik olyan technikailag felkészült énekesekkel, akik nemcsak a virtuozitás, nek és hatásos színészi képességeinek csillogtatására nyújt. Koloratúrhangja jól érvényesült, árnyalt színészi játékával pedig sikerült végigvezetnie Lucia lelkiállapotának alakulását, megteremtve előfeltételeit a híres „őrü- lési jélenet”-nek, mely így nem pusztán ragyogó bravúráriaként hatott, hanem hátborzongatóan döbbenetes és hiteles képe volt Lucia bomlott lelkiállapotának. Edgar szerepét Wagner József kapta. Nemegyszer vitatott művészi pályájának tagadhatatlanul jelentős és sikeres állomása ez az alakítás. Határozott fejlődés tapasztalható nála: kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott, tenorhangja éretté vált, játéka pedig — a szerep korlátái között — átélt. Bolla Tibor Lord Asthonja átgondolt művészi munka eredménye. Birtokában van az olasz dallamok megformálásához szükséges énektechnikának, éneklése a megfelelő helyeken szenvedélyessé- vált, Játékával jól érzékeltetve az elvakult bosszúvágyat, mely az egész tragédia okozója. Pécs- váry Gabriella Alisa rövid szerepében is kulturált, nagyfokú muzikalitásra valló teljesítményt nyújt. Tréfás István szép orgánuma és mértéktartó játéka nagyszerűen érvényesült Lucia nevelőjének szerepében. Hotter József Artur alakítása a tehetséges tenorista újabb sikeres erőpróbája. Ezúttal is megbízható pontja az előadásnak, akárcsak Csongor József. A bemutató karmestere, Paulusz Elemér Liszt-díjas, legjobb képességét állította a mű szolgálatába. Az előadás szuggesztív ereje, állandóan kiegyensúlyozott színvonala az ő betanító és vezénylő munkáját dicséri. Lendületes tempói nemcsak a korszerű operajátszás igényeit szolgálták, hanem a dallamok helyenként édes- késségét is tompították. A kitűnően helytálló zenekarból külön ki kell emelnünk a hárfaszólót hibátlanul játszó Pachmayer Ilonát, valamint az őrülési jelenet fuvolakíséretét megszólaltató Barth Istvánt. A kibővített, viszonylag nagylétszámú kórus ma már kifogástalanul megoldja a rá váró feladatokat. Ebben az operában különösen nehéz és jelentős drámai szerep jutott neki. A -színlap szűkszavúan elhallgatta a kórus betanítójának nevét: hadd dicsérjük meg eredményes munkájáért ezúton Károly Róbertét. A zeneileg biztos alapokon nyugvó előadás összhatásának korszerűsége Horváth Zoltán érdeme. Mar megszoktuk tőle, hogy rendezői elképzelései - elsősorban az énekesek színészi alakítására összpontosulnak, anélkül, hogy ezáltal csökkentené a zenei élményt. Ezúttal is került minden külsőséges pátoszt a szereplők mozgatásában, korszerű rendezői erényként a legegyszerűbb eszközökkel érve el a legfontosabb eredményt. Elképzeléseinek valóraváltásában jól segítették Pintye Gusztáv sötét-sejtelmes díszletei, melyek hatásosan fokozták a drámát, illuziótkeltő játékteret nyújtva a cselekménynek. A II. felvonás mindkét képében bizonyos fokú monumentalitást is sikerült elérni, az I. felvonás 2. képének díszletmegoldása tetszett a legkevésbé. Gombár Judit jelmez zei szintén alkalmazkodtak a kor stílusához és a cselekmény sötét tragikumához. A színház Fischer Sándor fordításában mutatta be az operát. A Lammermoori Lucia pécsi bemutatója operatársulatunk fejlődésének, repertoárja gazdagodásának újabb jelentős és sikeres állomása, melyre mindannyian büszkék lehetünk. DR. NÁDOR TAMÁS HAJDÚ HENRIK 75 ÉVES Harcos hagyomány, viharzó történelem, nagy művészi teljesítmény, egymást váltó korszakok összegeződnek egyéniségében. Mindezt szerényen, természetesen viseli, derűvel és jó közérzettel, mert az az út, amit Hajdú Henrik végigjárt, az az életmű, amit fel épített, erőt adhat, emberi biz tanságot. Számunkra: példát és inspiráló lendületet. Szédítő távlatok nyílnak meg előttünk, ha életére tekintünk. Szinte gyermek volt még, amikor megnyerte a Petőfi Társaság verspályázatát 1906-ban. Ambrus Zoltán bíztatására, — aki csodálta ezt a tökéletesein verselő gyerekembert — fogott hozzá Ibsen drámai költeményének, a Brand fordításához, és harcos évek, börtönök, megrázkódtatások, viharok után fejezhette be, tizennyolc év elmúltával. Etört tanult meg norvégül, fiatalon, miután a norvég főkonzul ajánlására felkeresett Angyalföldön egy Norvégiából idekerült, Sorensen nevű műszerészt, aki csak azért tanította ingyen és lelkes szívvel a norvég nyelvre, hogy elindíthasson egy műfordítói pályát, egy fiatal költőt, az északi kultúrák „nagykövetévé” képezhessen ki. Bár nem dédelgette az élet Hajdú Henriket, drámákat garmadával hullajtott eléje, attól kezdve, hogy mint fiatal fővárosi tisztviselő megismerkedett a marxizmussal és egyik alapítója lett BSDÖS ELVIRA VASMŰ c4 téli kútiijooúsár kánt/veiből Tabák András: SARGASSO TENGER A fasiszta megszállás és Buda- pest ostromának kimeri tettnek látszó témakörében meglepő újszerű mondanivalójával jelentkezett a tehetséges fiatal író. Egy gyerek szemével érzékeli és méri fel a számára érthetetlen eseményeket, apja vesszőfutását és bujkálását a sötét erők ellen, az üldözöttek rettegését és pusztulását, s végül a felszabadulás boldog pillanatát, mikor a szenespince mélyéről napvilágra kerül az ott rejtőző apa. (Magvető.) Karinthy Ferenc: EZ-AZ AVAGY A BICIKLIZŐ TIGRIS Műfaját tekintve meghatározhatatlan Írások egyvelege ez a kö- tét, Csúfondáros glosszák, irodalomtörténeti. értékű emlékezésio szlányok, frappáns humoreszkek -,gyermekszáj”-történetek, útijegyzetek és kacagtató anekdoták vál takoznak benne lírai vallomásokkal, önéletrajzi villanásokkal. Csupa szellemes poén, csupa derűs, de élesszemű meglátás, a nyelvtudós, a riporter és a léleklátó író megfigyeléseinek gazdag irodalmi tárháza. (Szépirodalmi.) Leonov Leonyid: ÜT AZ ÓCEÁN FELÉ A távolkeleti vasútvonal politikai tisztjének lírai bensőséggel átszőtt kalandos életleírása ma is érvényes és igaz képet fest egy ellentmondásos korszak hatalmas erőfeszítéseiről, melyben megfért a történelemformáló erő a kicsinyes személyi erőszakkal, a nagy tettekre vágyódás a mindennapok bosszúságaival. Igazi írói örökérvényű, becses munka Leonov új kiadásában megjelent hatalmas regénye. (Európai Balstad: EGY ASSZONY A SPITZBERGÄKON A sarki éjszakák komor világába vezet el a norvég író sajátos szépségű műve. A regény egyik szereplőjét a háború után kormányzónak nevezik ki a Spitzber- gákon, ahová hőslelkű asszonya elkíséri. Kilenc nehéz esztendőt töltenek a hó és fjég> az örök tél birodalmában s itteni tapasztalataikat közvetíti a könyv humorral tarkított számos epizódja. Meg ismerhetjük a Spitzbergák egyszerű szívű népének rideg életét, de még a szigetcsoport növény és állatvilágát is. Átéljük egy kutyaszán-utazás vad romantikáját, a bányaszerencsétlenségek izgalmas eseményeit, az egész titokzatos északi világ mindennapjait. (Kossuth.) a pártnak, az irodalmi tevékenységet, az újságírást, a politikai munkát együtt végezte, harcolt a munkások jogaiért minden fórumon tolial, tettel s előadásokkal is. Amikor 1925-ben börtönbe került, a legnehezebb körülmények között is megőrizte munka- kedvét, életerejét, a Brand szövegét mormolgatta a börtönudvaron, magányos séta közben, merf arra is ügyel-, tek, hogy egyedül és a bör-': tönigazgató külön engedélyével léphessen ki a magánzárkából. Sem a megaláztatások, sem az ígéretek nem tudták megtörpj. Bethlen István pénz zel, állással édesgette, ő inkább a függetlenséget és a szegénységet vállalta. Sorra fordította a legnagyobb norvég, svéd, dán költők, írók műveit, mintegy száz kötet műfordítás áll mögötte, — könyvtárnyi gyűjtemény a skandináv irodalomból. Van valami különös abban, hogy ez a szerény, tiszta kommunista művész kapta meg az északi kultúrák legnagyobb el ismerését kifejező Szent Olaf- rendet, s lakásán csak a hozzá írt levelekből össze lehet állítani a? északi irodalmak múzeumát, hisz úgyszólván minden jelentős írónak barátja, levelezőtársa vendége. volt. — Nexő köszöneté, Pontopiddan levelei, s a legnagyobb északi nőíró, Sigrid Undset levelei és műved példázzák, mit köszönhetnek neki, aki tolmácsuk, barátjuk, értőjük, tudott lenni. Rendkívül jellemző, hogy bár minden fordítását roppant elismerés kísérte, (csak példaként említem, hogy a Solness építőmester szövegét Odrv Árpád a legzseniálisabb és a legjobban mondható színpadi szövegnek tartotta) mégis majdnem mindent újrafordított. keresvén a jobb, költőibb, művészibb megoldásokat. A jövő évben jelenik meg élt ' - művének koronája huszonhárom nagy Ibsen-mű, szinte a teljes életmű. Mintegy 2400 oldalon adja a magyar olvasó kezébe a világirodalom egyik legnagyobb drámaírótónak műveit. Nem fáraóin, csak kicsit rezígnáltan mondja Hajdú Henrik: „Akkor lefordítom még Andersent, és aztán nézem a felhőket, mint nagyapám tette válaha”. Ezt a bölcs nyugalmat kívántok neki és irigyeljük tőle. Ml, fiatotok akik úgv érezzük valamennyien egy kicsit tanítványai ‘ is vagyunk. ILLÉS JENŐ
