Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

nErrwnER tflC \ 8 napló Mai sportműsor ^ következő esztendőben is Kosárlabda: MNK középdöntő mérkőzései: PVSK—Testnevelési Főiskola férfi 11.00, Budapest TF- tenem. Baranya Kupa mérkőzé­sek: Felsőfokú Vegyipari Tech­nikum—Komlói Bányász I. férfi. Tanárképző Főiskola 9.00, Nagy Lajos I.—Szigetvári Spartacus í. Tanárképző Főiskola, 10.10, Mo­hácsi TE—PEAC n. Tanárképző Főiskola 11.20. Torna; Országos újonc fiú és leány egyéni-csapatbajnokság a PVSK, PBTC és Pécsi Sportiskola versenyzőinek részvételével, Bu­dapest 9.30. Asztalitenisz: Osztályozó mér- kőzések az NB II-be jutásért a Pécsi BTC férfi és Sásd női csa­patainak részvételével, Budapest, 3.30. Vívás: Megyei csapatbajnoksá­gok versenyei, PVSK tornacsar­nok 9.00. T Asztaliteirsz NB I. végeredménye Férfiak BVSC VM KÖZÉRT Bp. V. Met. Bp. Aknám. Pécsi Ércb. Bp. Spart. Csepel Bp. Postás Szegedi K. Kap VMTE BRESC VM Egyet. Pécsi EAC Egri Dózsa * 24 1 1 399:121 49 26 33 1 2 365:155 47 26 22 1 3 361:159 45 26 16 5 5 310:210 37 26 16 1 9 284:236 33 26 13 2 11 283:237 28 26 11 4 11 280:240 26 26 10 2 14 223:297 22 26 8 3 15 237:283 19 26 8 2 16 238:282 18 26 6 4 16 207:313 16 26 5 3 18 171:349 13 26 4 2 20 178:342 10 26 — 1 25 104:416 1 Az asztalon az egyik oldalon a megye 1966. évi versenynap- tára, a másikon a sportköltség­vetés legfontosabb részét képező állami támogatás felosztása fe­küdt. Az egyik iratcsomó részle­teiben azt tartalmazza, hogy a ba ranyai egyesületek sportolói előtt mikor, és milyen feladatok meg­valósítása áll, a másik táblázat­ból azt igyekeztünk kiolvasni, hegy a feladatok megvalósításá­nak anyagi alapjai biztosítot­tak-e? A két fontos tervmunka összefüggéseiről Rözge Ferencet, az MTS Baranya megyei Taná­csa gazdasági vezetőjét kérdez­gettük. 30 000 sportoló — A megyei versenynaptár és ezzel szoros kapcsolatban készü­lő költségvetések Igen gondos munkát igényeltek és Igényelnek még a sportvezetés, a megyei szövetségek és a sportkörök ve­zetőitől. Nem kevesebbről volt szó, mint arról, hogy 1966-ban a megyében meghonosodott 21 sport ág műsorát összeállítsák. Ez a sportnaptár mintegy 28 900 fő. ré­szére, aktívan sportolók és a tö­megsport lehetőségeit igénylők együttesen, egyszóval kevés híján harminoezer sportolónak biztosít Lehetőséget. Forgatjuk a versenynaptér sű­rűén telegépelt oldalait. A rend­szeres bajnokságok és versenyek A BTC női asztalitenisz csapata az NB n-ben szerepelt vál­takozó sikerrel. Az együttes a . Rozépmcz.^ytoeri riporterünk a csapat két legjobbját, dr. Nyekhlét és tortámét örökítette meg játék közben. A két rutinos játékos mellet fejlő dó" fEtaíok alkotják az SfFT*hö^,ranS.vok' nejben a zentai asztaliteniszezőkkel mérkőztek a bőrös lányok. Az tíjúságlakmtk még termett babér, de a felnőtt nők nem tud­tak megbirkózni a nagyszerű erőkkel felvonuló jugoszláv csa- pattal. Sikeres beszámoló és veze­tőségválasztó közgyűlések a mohácsi járásban A mohácsi járási TS Jól ké­szítette elő a sportkörök beszá­moló és vezetőségválasztó köz­gyűléseit. A TS vezetői fel­használták az elmúlt évek ta­pasztalatait, és a közgyűlések előkészítését és megszervezését régi, tapasztalt sportemberekre bízták, akik munkájukat nagy lelkesedéssel és seglteniakarással látják el Még tartanak a vezető­ségválasztások. a járás harminc- nyolc sportköre közül 22-n él tartották meg a közgyűlést, még­is elmondhatjuk, jó ütemben, sikeresen folynak a mohácsi já­rásban a beszámoló és vezetőség­választó közgyűlések. A TS elnökségi és tanácstagjai mellett az agitációs propaganda bizottság, a labdarúgó szövetség és a JT tagjai is bekapcsolódtak a munkába. A közgyűléseket egy-kettő kivételével jól előké­szítették és szervezték meg. Kü­lönösen jól sikerült a közgvűlés Szajkón, Dun a székes óh. Üjmo- hácso . Kölkeden. Himesházán. Szék' szabaron, Borjádon. A tagság 60—70 százaléka vett részt a közgyűléseken, de voltak olyan helyek, mint Szajk és Üjmohács, Székelyszabar. ahol 90—100 szá­zalékban jelentek meg a sport­köri tagok Versenden és a Mo­li f\r*-1 Fa rostiemezgy árban nem sikerült a tagság mozgósítása. Feltétlenül előrelépést . jelent a tagok aktivitása, a közgyűlése­kén sok hozzászólás hangzott el, nem egy helyen bírálták á veze­tőséget és tettek javaslatot a jobb és eredményesebb munka érde­kében. A legnagyobb problémát a sportköröknél a tagdíjfizetés je­lenti. Nem egy helyen még min­dig nem foglalkoznak megfele­lően a tömegsporttal. Az után­pótlás nevelése jó kezekben van a járás sportköreinél. A pedagó­gusok munkájának eredménye máris megmutatkozott, s ameny- nyiben sikerül, még jobban ak­tivizálni a járás pedagógusait, a sportélet még tovább fejlődhet az elkövetkezendő években. Nagy öröm látni és hallani, hogy a tsz-tagok és vezetők mi­lyen nagy számban vesznek részt a közgyűléseken és vállalnak munkát a sportkörök új vezető­ségeiben. A termelőszövetkezeteik jelentős segítsége a sportmozga­lom továbbfejlődésének egyik biz tosítéka. Az elmúlt években a járás sportköreinek jelentős ré­szében csak a labdarúgással tö­rődtek. A vezetőség beszámolói­ból viszont kiderült, hogy a lab­darúgás mellett majdnem min­den sportkörnél eredményesen működik a sakk és asztalitenisz szakosztály, több helyen ked­velik az atlétikát, s mind nép­szerűbb lesz a járásban a kézi­labda. A megválasztott új ««vezetősé­gekben széo számmal' találunk KlSZ-fiatalokat, akik a legtöbb helyen aktívan kapcsolódnak be a falu sportéletének Irányításába. mellett ott találjuk a nagy érdek lődésre számottartó Mecsek Kupa kerékpáros versenyt (szeptember 9—11-én lesz), a háromfordulós Dunántúli Napló kupaküzdelmet, amely megyénk legjobb futóit szólítja majd a vörös salakra májusban, illetve októberben. Ol­vassuk, hogy a labdarúgó NB I küzdelmeit március 13—június 12 és augusztus 14—november 13 kö­zött bonyolítják le (a két időszak alatt kerül sor Angliában a VB- re). Olvassuk, hogy április 22—M között Pécsett rendezik meg — nyilván a sportrajongók nagy örömére — az országos vidéki felnőtt és ifjúsági ökölvívó-baj­nokságokat. — A jövöévi sportműsort isme­rik már Pécsett és a megyében. Készek a sportköri versenynap- tárak és az annak figyelembevé­telével készített sportköri költ­ségvetések. Ezeket a most folyó közgyűléseken ismerik meg a sportolók. A beküldött költség- vetéseiket nálunk szakmai — és gazdasági bizottság vizsgálja fe­lül és ezzel a munkával a hó vé­géig él kell készülni. A felül­vizsgálat során nyer tisztázást, hogy az egyesületek reálisan mérték-e fel feladataikat és igé­nyeiket, és vajon a versenyek költségeit a szükségesség és ta­karékosság szempontjai alapján munkálták-e ki? „Legsportosabb* megye Bizonyára őrdekli a sportköz­véleményt, hogy ennék a „leg- sportosabb” vidéki megyének mi­lyen anyagi alapok segítik a lg- vőévl törekvéseit? A sportkort költségvetések főösszegét még nem ismerjük. Nem tudjuk te> hát azt. hogy összesen „meny­nyibe kerül” a sportélet Bara­nyában. Azt azonban tudjuk már. hogy mennyi segítséget ad ehhez az állam. Rözge Ferenc mutatja a felosztásra kerülő ösz- szegéket: — Sportegyesületek támogatá­sára 1906-ban alig valamivel ke­vesebb mint négymillió forint áll rendelkezésre. Ehhez jön 900 ezer forint még a létesítmények fel­újítására. Az állami támogatásból a falusi egyesületek közel 400 ezret kapnak majd, a pécsiek a kiemelt három (Bányász, Dózsa, PVSK) nélkül 1.6 milliót. Ezek a kiemeltek a Komlóval másfélmil­liót. Nem árt, ha ezt tudják sportolóink. Ehhez kellene szor­galmukat Is méretezniük! Az állami támogatás tehát majd nem elért az ötmilliót. Hatalmas összeg ez és az 1963-ös tapaszta­latok Is mutatják, hogy ezzel kellő mozgásba lehet hozni egy olyan hatalmas sportgépezetet, mint amilyen Baranya megye. Örömmel hallottuk, hogy az ál­lami támogatás egyaránt segíti a minőségi szakosztályokat és biztosítja a tömegek sportját Is. Sőt, gondol az utánpótlás erősí­tésére. A pécsi és komlói bá­nyászok, valamint a területi sportiskolák fenntartására ponto­san 295 ezer forint áll majd ren­delkezésre! A versenynaptárak és a fiHt­ségvetések összhangjával kapcso­latban feltettünk még egy-két kérdést Rözge Ferencnek. Elő­ször azt, hogy az anyagiak mi­ként biztosítanak az eddigieknél Is több versenyzési lehetőséget? A takarékosság fontossá ga — Az MTS rendelkezései értel­mében a megye Is bővíti több sportágban a versenyek számát- Asztaliteniszben például kiírjuk a n. osztályú területi bajnokságo­kat, birkózásban kétfordulós tC CSB lesz és több vidéki nagyobb versenyen vehetnék majd részt a cselgáncsozók. Az öttusában ez­után megrendezik a Vidék baj­nokságait, atlétikában a felnőttek nek II. osztályban is kiírják az országos bajnokságot és bekerül­tek a versenynaptárba a félnőtt pályabajnokságok területi ver­senyei is. Ezek a „többletverse­nyek” mintegy 60 ezer forintos plusz kiadást igényelnek, de ez hasznos befektetés lesz és az egyéni sportágakban küzdők eredményességét növelik majd. . Jelentkeznek majd a megyed sportgazdálkodásban olyan taka­rékossági törekvések is, amelyek nem hátrányosak az élősport számára. Egyes versenyeket ösz- szevontan rendeznek meg, hogy kevesebb legyen az esetleges munkakiesés, kisebbek a, rende­zési és versenybírói költségek, így például asztaliteniszben, tor­nában egynapon kerülnek majd sorra az itt- és serdülőkornak bajnokságai, sakkban is csak megyei döntőt rendeznek a leg­jobbak részére. — Ha nem egyszerűsítünk, 300 ezer forint a többletigény, amit csak más sportágak és versenyek rovására lehetett volna biztosí­tani. Mi még néhány pécsi és megyei bajnokság összevonását is szívesen vettük volna. Például at­létikában a kettő között csupán az a különbség, hogy a megyei bajnokságra a pécs4 mezőny lei- egészül a komlói sportolókkal. Talán helyesebb mindjárt a me­gyei bajnokságot rendezni. Ilyen összevonások célszerűeknek lát­szanak — már csak gazdasági szempontok miatt is — más sport ágakban, többek között az aszta­liteniszezőknél — vélekedett a megyei TS gazdasági vezetője. Megtudtuk még azt is, hogy a jövő évben sor kerül több ha- tárment* találkozóra a jugoszláv fiatalokkal. Az ökölvívók részére a tervek szerint május utolsó napjaiban. Megmarad a kapcsolat asztaliteniszezőink, atlétáink, úszóink és kézilabdázóink révéin is. Csupán az lesz ennek az anyagi megszorítása, hogy a költ ségeket az egész évre jóváhagyott költségvetési keretekből kell majd „kigazdálkodni”. A sportközvéleményt tehát egy­részről az érdekelte, hogy a jö­vő évi versenynaptár biztosítja-e a szükséges sportolási lehetősé­geket, másrészt, hogy éhhez ren­delkezésre állnak-e az anyagi eszközök. Ügy érezzük, hogy a válaszok mindkét kérdésre meg­nyugtatóak voltak. v. z. ! A Pécsi Dózsa labdarúgói már az 1966. évi bajnokság, mérkőzéseire készülődnek. Az együttes új edző irányításával kezdte meg a munkát. Orczi- iálvi István Dorogra távozott. A lila-fehérek új szakvezetője Teleki Gyula, mint játékos nem ismeretlen a pécsiek előtt. Lovig Károllyal, a Dózsa labdarúgó szakosztálya vezetőjének társaságában be­szélgettünk a szimpatikus, ta nárias külsejű, szemüveges sportemberrel. Teleki Gyula nem a szavak embere. A csen­des, halkszavú labdarúgó szakember alapos megfontolt­sággal beszélt labdarúgó múlt­járól, terveiről, elképzelései­ről. 1946-ban Debrecenben kezdő­dött labdarúgó pályafutása. Négy évig debreceni színek­ben játszott, majd Budapest­re került, 1950 és 58 között tagja volt a Vasas oly sok sikert kiharcolt „aranycsapa­tának”. A Kamarás — Sárosi, Kontha, Teleki — Bund zsák, Berendi — Raduly, Csordás, Szilágyi I„ Bártfi, Hlovszky összeállítású csapat kétszer nyert Közép-Európa Kupát és egyszer, 1957-ben magyar baj­nokságot. . Teleki Gyula sokoldalú játé­kos volt. Játszott hátvédet, fe­dezetet, de ha kellett, csa­tárt ts. Háromszor volt tágja a magyar labdarúgó váloga­tottnak. Az egyiptomiak el­leni 3:0 arányban győztes mérkőzésre emlékszik vissza legszívesebben, ekkor ment neki legjobban a játék. Por­tugáliában 2:2-t játszott a magyar válogatottal, egy alka­lommal viszont Budapesten 5:3 aráhyban a magyar válo­gatott vereséget szenvedett a csehszlovákoktól. 1958-ban vonult vissza az ak­tív játéktól. Edző lett. El­végezte a Testnevelési Főis­kola edzőképző iskoláját, elő­ször Debrecenben tevékeny­kedett, aztán két évig Szu­dánban dolgozott, mint edző. — Örömmel fogadtam a Pé­csi Dózsa vezetői megtisztelő kérését, vegyem át a labda­rúgó szakosztály edzéseinek vezetését — mondja. — Tu­dom, felelősségteljes munkát vállaltam. Pécsett nagyon sze­retik a labdarúgást. Sokez­ren figyelik a csapat szerep­lését, s nem közömbös, hogy vasárnaponként győztesként vagy vesztesként /onulnak le a játékosok a pályáról. A Pécsi Dózsa ellen nem egy mérkőzésen játszott Tér DITNÄNTÜLI napló A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi üt 11. Tel.: 15-32, 15-33, 21-60, 26-22. 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó vállalat Felelős kiadó: Braun Károly Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi út 11. Tel.: 15-32,15-33.21-60.26-22,60-11. PÉCSI SZIKRA NYOMDA . Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. sz. Felelős1 vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető » helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hőnapra 12.— Ft. Indexszám: 25 054. A haladók mai rovatában a Morra-csel Ismertetésének foly­tatásaként az elfogadott cselvál­tozat egy figyelemre méltó elté­résével és az elhárított Morra- csellel foglalkozunk. Az elfogadott Morra-cselben — amint a haladók korábbi rovatá­ban Ismertettük — világos táma­dás lendületét sötét a könnyű tisztek cseréjével igyekszik fé­kezni. A cserék elhárításának el­méletileg érdekes változatát fi­gyelhetjük meg az Ozsváth—Dr. Négyes! (Budapesti Szov. vegyes mesterversenye, 1960.) játszmá­ban: l. e4, c5 2. d4,cd: 3. c3,dc: 4. Hc3:, d6 5. Fc4,e6 6. Hge2?! (Ezzel a lépéssel világos célta­lanná teszi sötét későbbi Hc6— e5 lépését és az „f” gyalog elő­nyomulásával támadni kívánja a sáncolás utáni sötét királyállást.) 6. —, a6, ?. 0—0, Fe7. 8. Hg3, Hf6 9. Ve2,Hc6 10.Fe3,He5? (A világos huszár szokásos f3-ra fejlesztése esetén He5 elfogadható, ezen állásban viszont értéke kétes.) ll.Fb3,b5 12.Bfdl. Vc7 13.Bacl,Vb8 (Hc4-re 14.a4!,He3: l5.Hb5:!, Vb7 16.Hc7+,Kd8 17.Ve3:, után az a8 bástya nem menthető jól 17.—, Ba7 —Bb8-ra Bc3 —18.e5!,Hg4 19.Vd4!. He5: 20...Ye5: miatt). 14. h3.Fdr 15. f4,Hg6 (Sötét elmu­lasztja a--gyalog Hc4-el való visz- szaáldozása, és áz ezt követő 0—0 adta védekezési lehetőséget) 16.Hh5.Hh5: 17,Vh5:, Vb7, 18.Í5, b4 19.Hdör," Bc8 -28. BcOH-r-Fcfl— 21. Fal-K Kf8 22. fg:. ed: 23 Vh7:I! Bg« 24.Fe8 (jó 24.gf:. KÍ7: 25.Bf! + .EK 26.BfS:+ is tisztnyeréssel) 24.—.fg: 25.vg6:. Ff6 26.BÍ4 ,Vb6+ 27.KM .Fe6 28.ed: — sötét feladta. Az alábbiakban az elhárított Morra-cselt Ismertetjük egy játszma alsóján: Melechegyi Cs. — Somogyi I. Országos csapatbajn 1960. X. 1. e4, c5 2.d4, cd: '3. c3, d5. Az elmélet a esel elhárítására a Hffi lépést Is ajánlja. Erne a legismer­tebb folytatás 5.eS, HdS «.ed:, d6 és most a 7.Hc3 nem bizonyult kedvezőnek a világosra. Sötét helyes válasza 7. —,de: és 8.dei- re Hc3: Töhb játszmában bebi­zonyult, hogy a vezércsere utáni végjáték sötétre kedvező. Ezért Pfeiffer—Roessel játszmában (Clare Benedict verseny, 1957.) világos már 7.Fc4-gyel folytatta, amire nagy bonyodalmak kelet­keztek. A csel elhárításának má­sik módja 3. —, d3, mire 4.Fd3: következik világos előnyével. 4. ed:, Érdekesen alakult egy Sápi L.—Korányi A. (Bp. 1961) játszma, ahol 2.HÍ3 ,Hc6 közbe­iktatás után 5, e5?! következett, majd 5, —,dc: 6.Hc3:,e6? (A sö­tétnek 6.—,Fg4!-gyel inkább aze5 gyalog gyengeségének kihaszná­lására kellett volna törekedni.) 7.Fd3, Fb4! 8.0—0, Fc3: 9.bc7, Hge7 lO.Bel!, Fd7 11. Bbl, Ha5 12.Bb4, h6 13.Bg4, Kf8 14.Fa3!, g6 15. Hh4!, g5 1S.VÍ3, Ke8 17.VÍ6, Bf8 18. Vh6:!, gh4: 19.Fh7 —és sötét feladta. 4. —,Vd5: S.cd:, Hc6 6.HÍ3, Fg4, Erősebben foly­tatta a sötét a Tompa I—Kapen- gut (Minszk, 1962) játszmában, ahol 6. — ,e5! 7.de:?, Vdl:+ 8.Kdl:, Fg4, 9.FÍ4? következett és a világos -gyorsan vesztett. 7.Fe2, e6 8.Hc3, Vd7. Jobb...Va5,..vagy Eb4 9. Fe3, Hf6 .10, 0—0, Fe7 11. He5!, Heő: 12. de:, ,Fe2: Kényszer, mert Vdl:? 13/Edl: titán a sötét tisz­tet ves2.teB.e_J3, Ve2:, Hdi—14. Vgrir g6 15. HdS':, 1Í5 Az ed :-re 16.Vd4!, Ve6 17.Bfdl! következne 16. Hf6+, Ff 6: 17. Vf4, Fg7 18. Fc5!, Vb5 19. Bad, Bc8 20. Fd6, Bc6 21. Bfdl, h4, 22. Vg5!, Bd6: 23. Bc8+, Kd7 24. Bd8+! — sötét feladta. Amint az eredmények és ro­vatunk elméleti fejtegetései bi­zonyítják — a Morra-csél életké­pes. Nyerésre törekvő, kombina- thr adottságokkal rendelkező leki Gyula. A Vasas és a Pé­csi Dózsa labdarúgói az el­múlt években mindig izgal­mas csatát vívtak, s ezekre még jól emlékszik. — A pécsiektől mindig tar­tottunk. Még akkor is, ha ki­esésre állt a csapat, vagy a kiesés elkerüléséért harcolt. Igen nehéz mérkőzéseket vív­tunk. Kocsis Emőékkel. He­gyi Sanyiékkal. Talán az 1955. évben lejátszott pécsi mérkő­zésünk volt a legizgalmasabb, már 2:0-ra vezettünk, de a pé­csiek nagyszerűen hajráztak, és 4:3 arányban legyőztek bennünket. Emlékszem, Kesz- ler Matyi és Lehel Gyula remek góljaira, melyek a pé­csieknek biztosították a győ­zelmet. Egy-két edzést már tartot­tak a Dózsa labdarúgói az el­múlt héten az új edző veze­tésével Teleki Gyula nem tit­kolja, a kemény edzések híve, és feltétlenül fegyelmet, ren­det és pontosságot követel já­tékosaitól — Első benyomásaim igen kedvezőek. A Pécsi Dózsa ve­zetői minden támogatást meg­adnak a jó és eredményes munka érdekében. Igen jó já­tékoskollektívával találkoz­tam és azt hiszem, az erősí­tések jól sikerültek. Bízom benne, hogy Daka, Rónai és Lutz csapatba építése sike­rülni fog. A lila-fehérek a hónap utol­só napjaiban rövid szünetet tartanak, majd január 3-án teljes erővel folytatják a mun­kát. A szabadtéri edzések mellett tornateremben is tar­tanak foglalkozásokat napon­ként délelőtt és délután is lesznek edzések. Január 30- án a csapat Tatára utazikH ahol a vidéki NB l-es együt­tesekkel együtt február 19-ig készül a tavaszi nagy erőpró­bákra. A tatai edzések bizo­nyára most is éreztetik majd jótékony hatásukat. Több ba­rátságos mérkőzést is játsza­nak a lila-fehérek Tatán, hétközben a vidéki NB l-es csapatokkal, vasárnaponként környékbeli együttesekkel. A tavaszi rajt március 13- án lesz. Ezt megelőzően nem­zetközi találkozót szeretnének játszani jugoszláv csapattal a lila-fehérek, akik részt vesz­nek jövőre is a labdarúgó Dunántúli Napló Kupa mér­kőzésein. Tatára 1« játékos utazik. A vezetők még nem jelölték ki. kik vesznek rész* a tatai edzéseken. — A pécsi szurkolók na­gyon jól tudom, — mondotta búcsúzóul az edző, sokat várnak a csapattól, azt hi­szem. ha az idei teljesítményt meg tudjuk ismételni jövőre is, elégedettek lesznek a pé­csi sportkedvelők. A csapat az idén hetedik volt, ötven százalékos teljesítményt nyúj­tott a mérkőzéseken, azon dolgozunk a fiúkkal és veze­tőkkel, hogy ez jövőre is si­kerüljön. Számiunk a szur­kolók támogatására. Pécsett a gólok, a csapat 1ó játéka hozza tűzbe a közönséget, pedig lelkesítésre, buzdításra akkor is szüksége van a gár­dának, amikor gyengébben megy a játék. Nos, úsrv ér­zem, ha a vezetők játékosok és szurkolók összefognak, el­érhetjük közös célunkat, — biztosíthatjuk a csapat jó sze­replését. Hegyi István versenyzők megnyitási repertoár- jóban veszélyes fegyvert jelent A haladók 23. sz. feladata az alábbi háromlépéses miniatür0 W. A. SHIN KM AN Britisch Chess Magasin 1899. t Világos: Ke7. VfS, Fh2 és Fhä (4 figura) Sötét: Kc6, Fa4, gy:b4 (3 figura) Világos indul és a harmadik lé­pésben mattot ad. Beküldési határidő: december 26. A megoldásokban csak a kétlé- péses feladványoknál elegendő a kulcslépés megjelölése, a több­lépéses feladványok esetében je­lezni kell a változatokat is! A haladók 22. sz. (Nagy Ödön) feladványa eszméjének érdekes­sége az, hogy egy, a sötét király körzetében álló, látszólag igen erős világos tiszt, a „dl” huszár távolodása teszi csak lehe­tővé a mattot. Hihetetlennek lát­szik, de a huszár csak a tábla szélén, az ,,a4” mezőn állva' nem zavarja a többi tiszt hatásos mű­ködését. A megoldás: l.Hc3! és ha most b6 következik, akkor 2,Ha4!! és sötét lépéskényszerben van. További változatok: x.—, 15. *. H©4Si L—, HgS 2. Viril*. > Ú \ Bemutatjuk a Dózsa uj edzojet Ötmillió forintos állami támogatással sportol Baranya

Next

/
Thumbnails
Contents