Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
nupio 1965. NOVEMBER 14. 2 Az országgyűlés szombati ülése (Folytatás az 1. oldalról) tervidőszak volt az első, amikor a gazdasági építőmunkát a -népgazdaság' minden alapvető ágában már szocialista alapokon végezhettük. Javult iparunk szerkezete, emelkedett műszaki színvonala Az ipari termelés volu mene öt év alatt 48 százalékkal növekedett. Bár a terv rekonstrukciós jellegű volt. azaz elsősorban meglévő üzemeink korszerűsítését szolgálta, mégis nagyszerű, új lé tesítményekkel gyarapodtunk — mondotta és megemlített több új létesítményt. Beszélt arról, hogy bővítettük vagon- parkunkat és úthálózatunkat, majd a mezőgazdájáról elmondotta, hogy az idei rendkívül kedvezőtlen természeti körülmények ellenére is a fe-melás a tavalyihoz hasonlóan piákul. Ez parasztságunk szorgalmas munkájának és a mezőgazdaság anyagi-technikai bázisa nagyarányú kiszélesedésének köszönhető, amely az elmúlt öt évben pártunk és kormányunk gondoskodása nyomán következett be. A mezőgazdaság szocialista átszervezése társadalmi rendünk erejének újabb fényes bizonyítéka. Bár ez azonnal körülbelül io milliárd forint újabb beruházást jelentett, volt erőnk és tartalékunk, hogy az újonnan született közös gazdaságokat ellássuk gépekkel és egyéb nagyüzemi termelési eszközökkel. A mezőgazdaság tömegével kapott kombájhokat. traktorokat és más gépeket. Többszörösére növeltük a műtrágya felhasználását, több mint félmillió holdat öntöztünk már,- s másfél millió holdon alkalmazunk vegyszeres gyomirtást. Az elmúlt öt évben csaknem 80 ezer hold szőlőt és 106 ezer hold gyümölcsöst telepítettünk.* Jelentős eredmények a mezőgazdaságban Nagyüzemeinkben a talajmunkát teljes egészében géppel végzik. Bár a dőlt gabonáknál — mint az Idei aratás mutatta — még nem mellőzhető a kasza, a legnehezebb mezőgazdasági munkát, a gabona betakarítását az állami gazdaságokban teljesen, a termelőszövetkezetekben pedig 80 százalékban gépesítettük. Bár az ötéves tervben az eredetileg is irreálisan kitűzött 12—23 százalékos növekedést nem érjük el, öt év alatt a mezőgazdaság termelésének 12—14 százalékos emelkedését így is jelentős eredménynek kell tekinteni. A j gyakorlatban bebizonyosodott a szocialista nagyüzem fölénye: az átszervezés közben nem esett vissza, sőt nőtt a termelés, búzából már két éve hazai termésből elégítjük ki1 a szükségletet. Az 1956— l«60-as években 8.6 mázsa volt a holdanként! átlag, ezzel szemben az elmúlt öt évben már 10.7 mázsa, sőt az idén 12,5 mázsás átlagtermést értünk el, ami hektáronként csaknem 22 mázsának felel meg. Soha ilyen eredménye nem volt még a magyar me- zög-zdaságnak; ez a hozam több mint másfélszerese a fel- sr»bedulás előtti évek átlagának! A régebbi 11 mázsával szemben a kukorica termésátlaga is — immár ne- gvedik éve — 15 mázsa felett van. Hasonló folyamatos növekedést mutatnak más növényeink termésátlagai is. Sok munka vár még mind- pnnyiunkra a mezőgazdasági 1 "melés további fejlesztésében. de elmondhatjuk: a mezőgazdaság megkezdte vissza- ' téríteni azokat a milliárdoket. amelyeket népünk áldozatkészsége juttatott számára. Ez bizonyítja a legjobban, ho-ry pártunk és kormányunk kevesen cselekedett, amikor felhívta parasztságunkat: lépjen a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ez bizonyítja a legjobban: a falu népe helyesen cselekedett, amikor _ átérezve a történelmi f eMős séget — igennel válaszolt erre a felhívásra — mondotta Kállai Gyula, majd a> életszínvonal alakulásával foglalkozott. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére nem éri el ugyan a tervezett 13 százalékos növekedést, hanem előreláthatóan 8—9 százalékkal nő, viszont a foglalkoztatottság és a társadalmi juttatások színvonala az elmúlt öt évben olyan mértékben nőtt, hogy a munkások és alkalmazottak (reáljövedelme a tervben elhatározott 17 százalék helyett várhatóan 19—20 százalékkal emelkedik. A lakosság pénzbevételei az idén eddig már egymilliárd-hétszázézer forinttal haladták meg a tavalyit. Ebben a növekedésben jelentkezik a pártnak és a kormánynak a családi pótlék és az egyes alacsony nyugdíjak felemelésére hozott intézkedése is. A társadalombiztosítást kiterjesztettük az egész termelőszövetkezeti parasztságra, úgy, hogy most — csaknem mindenki részesül ingyenes egészségügyi ellátásban és a társadalombiztosítás egyéb juttatásaiban. Állami támogatással pénzalapot teremtettünk ahhoz, hogy nyugdíjat kapjon a közös gazdaság munkájából kiöregedett paraszt- ember. A dolgozó tömegek életnívóját elsősorban olyan tényezők szabják meg, amilyenek a foglalkoztatottság, a bérek, a társadalmi juttatások mértéke és az alapvető élelmi és ruházati cikkek ára. Emellett ideiglenesen hat az idénycikkek ára is. Sajnos az idén a zöldségéi a gyümölcsfélék drágábbak voltak, mint tavaly. Ennek alapvető oka: kevesebb termett és emiatt kevesebbet tudtunk felvásárolni. El kell érni, hogy a zöldség és gyümölcs felvásárlása és forgalomba hozatala gyorsabb és egyszerűbb legyen, mert ez is fontos feltétele a lakosság jó és olcsó ellátásának. Az ilyen átmeneti jellegű áremelkedés ellenére is megállapíthatjuk, hogy népünk rendesen él, öltözködik és táplálkozik, s nyugodtan, magabiztosan nézhet a jövőbe: munkájának eredményei nyomán folyamatosan javulhat tovább az életszínvonala. töltött szerepét, azt, hogy nálunk a munkásosztály, a nép a hatalom birtokosa, — az összehasonlítás akkor is sok tekintetben javunkra dől el. Az éppen munkában levő amerikai, nyugatnémet vagy angol szakmunkásoknak valóban magasabb a bérük, de a közvetlen létfenntartási kiadásaik is sokkal nagyobbak, s ami a legfontosabb: állandóan Damoklész kardjaként függ a fejük felett és megmérgezi életüket a létbizonytalanság. Pártunk és kormányunk tér mészetes kötelességének tartja, hogy a termelés növekedésével együtt tovább emelkedjék az életszínvonal és minden tekintetben utolérjük és majd elhagyjuk a legfejlettebb tőkés országokat is. Ennek alapvető feltétele azonban, hogy gyorsabban növeljük a munka termelékenységét, s így fokozzuk az ipari és a mezőgazdasági termelést. A bérezési rendszert is hatékonyabban kell e cél szolgálatába állítanunk. Nálunk minden 1 milliárd forint kifizetett bérhez a lakosság részére nyújtott több mint 500 millió forint társadalmi juttatás kapcsolódik. Nyugdíj- rendszerünk, iskoláztatási lehetőségeink, orvosi ellátásunk, általános társadalom- biztosításunk — amelyek a társadalmi jellegű juttatások zömét alkotják — a világon az első között van. De, sajnos, a munka termelékenysége, termelőmunkánk színvonala, amelyből a társadalmi juttatásokat is fedezzük, még nem tartozik a világelsők közé. Fenntartva természetesen a szocialista elosztásnak azt a fontos elvét, hogy személyi és | társadalmi jellegű juttatásra tagolódik — úgy gondolom —, hogy a következő szakaszban Jugoszláv vendég Baranyában Tegnap, szombaton délután Baranya megyébe érkezett Bosko Siljegovics elvtárs. a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja, a K. B. külügyi bizottságának elnöke, és Púja Frigyes elvtárs, az MSZMP K. B. külügyi osztályának *• ze- tője. A vendégeket Novics János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára fogadta aki este a belvárdgyulai termelőszövetkezetbe kísérte őket. A képen: középen Bosko Siljegovics elvtárs, mellette jobbról Novics János elvtárs. az életszínvonal emelését főként a kifizetett béreken keresztül kell megvalósítani. Mégpedig úgy, hogy dolgozzék valaki akár teljesítmény-, akár idő- vagy havibérben, keresete jobban igazodjék a végzett munkájához és hatékonyabban ösztönözzön a jó munkára. Jelenlegi bérezési rendszerünk fogyatékosságait nagyon sokan szóvá teszik és szívesen látnának olyan változtatásokat, amelyek révén a dolgozók egyéni és kollektív anyagi érdekeltsége közvetlenül és jobban érvényesülne a szocialista építőmunkában. A munka termelékenysége nem nőtt a tervben előírt mér tékben, s mint már említettem, a mezőgazdaság termelése is elmaradt a tervezett szinttől, E két tényező követelményeként a nemzeti jövedelem emelkedése a tervezett 36 százalék helyett mintegy 26—28 százalék lesz. Emellett túlteljesítettük a beruházások előirányzatát: 180 milliárd forint helyett mintegy 200—205 milliárd értékű beruházást valósítottunk meg. Kállai Gyula a továbbiakban a harmadik ötéves terv előkészületeiről szólt és hangsúlyozta, mivel viszonylag szegények vagyunk nyersanya gokban és energiahordozókban, ilyen szükségleteinket elsősorban a szocialista országokból származó behozatalból fedezzük. Éppen ezért különösen örvendetes, hogy a szocialista nemzetközi munka- megosztás kereteiben a KGST országaival és különösen a Szovjetunióval kialakított együttműködés révén energia- és nyersanyagszükségletünk javarésze az 1966—70-es évekre egyezményekkel már jórészt biztosítva van. Szocialista ' iparunk termelését a következő tervidőszakban főként a termelékenység fokozásával kell növelnünk. Figyelmünk középpontjában a műszaki színvonal emelése áll. Tovább folytatjuk az ipar szerkezetének és területi elhelyezésének javítását, hogy mindinkább megfeleljen a hazai adottságoknak és a nemzetközi munkamegosztásnak. Pártunk és kormányunk elvi álláspontja alapján továbbra is tevékenyen részt veszünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkájában. Emellett helyeseljük és támogatunk minden olyan — akár két, akár többoldalú — egyezményt, közös intézmények és vállalatok létrehozására irányuló megállapodást, amely a résztvevő országok számára kölcsönösen előnyös. Készülő harmadik ötéves tervünk egyik legfontosabb célként tűzi ki annak biztosítását, hogy nemzetközi pénzűd'j helyzetünk szilárd, ki- ■•)e sc’yozett legyen. Ehhez külkereskedelmi munkánk további javításán kívül elsősorban az szükséges, hogy a termelés fedezze a fogyasztás és a felhalmozás igényeit és nemzetközi fizetési kötelezettségeinket. A harmadik ötéves terv kidolgozása még nem kevés munkát igényel, előreláthatóan csak a jövő év elején készül el, akkor terjesztjük az országgyűlés elé. 1966. január 1-vel azonban új tervév kezdődik, amelynek feladatait meg kell határoznunk, ezért kérem az ország- gyűlést: adjon felhatalmazást a kormánynak, hogy az 1966. évi tervet még ez évben jóváhagyja, s így az üzemek és vállalatok időben megkapják tervfeladataikat. A népgazdaságban már kezdenek érvényesülni és hatni azok az intézkedések, amelyeket pártunk Központi Bizottsága tavaly decemberben .hozott a gazdasági munka hatékonyságának növelésére. Példaként említhetem meg, hogy az ipari termelés várhatóan 5—6 százalékos növekedése ebben az évben 85—90 százalékban a termelékenység emelkedéséből származik. Több más kedvező eredmény mellett a decemberi határozatok megvalósításában — és ezzel Magunk mögött hagytuk a kapitalista országok zömét együtt a gazdasági munka megjavításában — még sok a teendőnk. Mindenekelőtt azt a szemléletet kell végleg leküzdeni, amely az 1965-ös esztendőt valamiféle kényszerszülte „takarékossági évnek” tekinti. Ez nem így van! A Központi Bizottság decemberi határozatai nem egy évre szólnak. A takarékosság, a korszerűbb és jobb minőség, a megrendelések alapján felmért szükségletre való termelés, a szilárd munkafegyelem, a műszakilag megalapozott normák rend- bentartása, a termelékenység fokozása, a hatékony gazdasági munka nem csupán egy évre szóló feladat, hanem egész szocialista építésünk és gazdálkodásunk állandó jellegű követelménye. Bár a létszámgazdálkodás javult, hibának tartjuk, hogy nem csökkent megfelelő mértékben az adminisztratív alkalmazottak aránya. Határozott álláspontunk: a termelő tevékenység szervezésében, a gazdasági vezetésben nélkülözhetetlen ügyviteli, adminisztrációs munkát jobban képzett, egyszerűbben és jobban dolgozó, létszámában kisebb apparátussal kell elvégezni. Üzemeinkben még mindig nem eléggé egyenletes a termelés, olykor akadozik az üzemen belüli szállítás, a kooperáció, az anyagellátás. A munka és az üzemszervezésben még nem haladtunk kellőképpen előre, pedig a termelékenység emelésének itt vannak a további, igazi nagy eredményeket ígérő lehetőségei. Az idén a belkereskedelem 13 árengedményes ruházati és vegyesiparcikk kiárusítást rendezett. Az eredeti árakhoz képest egymilliárd forinttal olcsóbban vásárolt a lakosság. Dolgozóink politikai érettségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy sokan megkérdezték, a népgazdaságnak nem származik-e kára a ki árusításokból ? A kiárusítások haszna, hogy ; csökkentették a készleteket és raktárterületeket is felszabadítottak, de kétségtelen, hogy egyben a termelő és értékesítő tevékenység bizonyos gyengeségeire is rámutattak: Nincs még meg a kellő összhang a fogyasztói szükségletek és a termelés között. Ezért a jövőben a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatoknál — különösen a ruházati iparban — az igényeket és változásokat jobban figyelembe kell venni: korszerű alapanyagból és gyártási eljárással több divatos terméket kell előállítani, hogy az üzletekben a fogyasztók azt találják, amit keresnek, amit szívesen, hamar megvásárolnak. A Központi Bizottság decemberi határozata alapján intézkedések történtek az elEgy nép életszínvonalát reálisan akkor ítélhetjük meg, ha elsősorban saját múltbeli életével vetjük egybe. A magyar nép életét évszázadok óta a tömegek keserves nyomora jellemezte. Ezt már régen messze magunk mögött hagytuk. Bár a kapitalizmustól sok terhes örökséget vettünk át, mégis a magyar nép életszínvonalát már ma is bátran hasonlíthatjuk általában a világ népeinek átlagos életszínvonalához: ruházkodás, élelmiszerfogyasztás, kulturális és szórakozási lehetőségek. lakásviszonyok szempontjából is a kapitalista országok zömét magunk mögött hagytuk. Vannak viszont, akik a mai ! Magyarország életnívóját ki- I zárólag a legfejlettebb kapitalista államok jól kereső dolgozóinak szintjéhez hasonlít- gatják. Nem veszik figyelembe, hogy az évszázadok alatt kialakult általános gazdasági fejlettség tekintetében objektíve mekkora nagy különbségek voltak — és ezekből eredően vannak még ma is — a szóbanforgó országok és Magyarország között. S még ebben az összehasonlításban is van mit mondanunk! Ha most nem is értékeljük mindazt, amit pénzben nem lehet kifejezni: a dolgozó társadalmi fs-n^ori mé’i ’ k<" list' "i befekvő ipari készletek haszno sítására és az indokolatlan készletnövekedés megállítására. Ezek az intézkedések csak kevés eredménnyel jártak. Az ipari készletek értékesítése vontatottan halad, mivel jelentős részük nemcsak a készlettel rendelkező vállalatnál, hanem másutt is felesleges. Emellett az idei év ipari termeléséből is bizonyos rész a készleteket gyarapította. A felesleges készletek keletkezésének megakadályozására minden üzemnél és vállalatnál teljes következetességgel kell érvényt szerezni annak a határozatnak, hogy csak olyan termékeket állítsanak elő, amire a bel- é külföldi fogyasztásban igém és — főként — megrendelés van. Ez°rt tovább kell haladni a gyártmányfejlesztésben, a termékek műszaki és minőségi mutatóinak javításában is — mondotta a szónok. A párt vezetése és a kormány most gazdaságirányítási rendszerünk kritikai felülvizsgálatával és megreformálásával foglalkozik. Ennek az az alapvető oka. hogy a szocializmus termelőerői túlnőtték a régebben kialakult vezetési, irányítási elveket és módszereket. Nálunk lényegében még 1948—-49-ben alakultak ki a gazdaságirányítási módszerek és a tervezési rend alapjai. A készülő reform egyik fő vonása: a szocialista gazdaságban is ható érték törvény tudatosabb alkalmazása az irá nyitásban. Ezzel együtt szigorúbban a tudomány alapjára kell helyezni a népgazdasági tervezést, növelni kell a vállalatok önállóságát, beleértve ebbe az üzemi demokrácia további fejlesztését; tovább keH fokozni a dolgozók anyagi érdekeltségét a termelésben. A tervezett reformok nem elsősorban gazdaságpolitikánk céljaiban, hanem annak mód_ szereiben jelentenek változást. E reform segítségével jobb, eredményesebb utakat keresünk gazdaságpolitikai cél jaink eléréséhez, s ezzel a szocialista társadalmi rend további erősítését, teljes felépítését szolgáljuk. A gazdaságvezetés felülvizsgálata A reformok kidolgozásénak első, jelentős szakasza befejeződött. Több mint száz tudós, állami- és pártfunkcionárius, vállalati és üzemi igazgató segítségével elvégezték je lenlegi gazdaságvezetési módszereink kritikai felülvizsgá- latát. Most folyik a munka nehezebb része: a megfelelő módosító javaslatok kidolgozása. A javaslatokat hamarosan megtárgyalja pártunk Köz ponti Bizottsága, s az ott folytatott vita alapján kialakuló konkrét javaslatoka * döntés előtt széles körben vitára bocsátjuk, s az országgyűlés elé terjesztjük. Kállai Gyula a továbbiakban arról szólt, hogy a készülő reformot sokan valamiféle csodaszernek tekintik, amíg a változások nem történnek meg, addig semmit sem lehet tenni a gazdasági munka megjavítására. Különösen felháborító ami- őr azt látjuk, hogy egyes em- íek hanyagsága, felelőtlen' Folytatás a 4. oldalon) I I Túlteljesítettük a beruházások előirányzatát A kiárusítások eredménye
