Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-13 / 268. szám
Az MSZMP Baranya me gyári Bizottságai és a Me<3|Lj«i Tanács lapja XXII. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1965. NOVEMBER 13., SZOMBAT . :.v. '■'& , ■>K. .„yt •; '■*" 'í. .-pl:* • Művészek és bányászok találkozója Komlón Hz országgyűlés pénteki ülése Cseterki Lajos elvtárs felszólalása A meggyszínfi autóbusz ft komlói Május 1. Művelődési Ház elé kanyarodott. Az utasok: Kovács András, a filmművész szövetség játékfilm szakosztályának elnöke, Juhász György, a szövetség titkára, a csehszlovák Anton Liehm — Európa egyik legnevesebb filmkritikusa —, Ranódy László filmrendező, Kiss Ferenc, Psota Irén, a Görbe-házaspár, Moór Mariann színművészek, Nemes Károly filmesztéta, Biró Yvette filmdramaturg, Balogh Mária tv-riporter, Vagyócz- ky Tibor operatőr és Dará- czi Mária vágó. A vendégeket Právicz Lajos, az SZMT titkára, dr. Simek Árpád, a városi tanács vb- elnöke és dr. Tóth Lajos alezredes, városi rendőr- kapitány fogadta a művelődési ház klubjában. Miközben a „Nehéz emberek” díszbemutatójára várakozó komolóiak autogramért lepték el a vendégeket, többen körülfogták Mohácsi Károlyt, a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatóját, az egyik „nehéz ember”-t, aki ugyancsak eljött a díszbemutatóra. Mi pedig a bemutatott filmről beszélgettünk. — A Kossuth-bánya újítási felelőse vagyok — mondta Kérdő Lajos elvtárs. _ Én tudom csak igaz án, hogy mennyire igaz, amit Kovács András alkotott. A „Nehéz emberek” története erkölcsi erőt adott a bányászoknak. F. D. A komlóiak dedikálásra vár nak Az országgyűlés pénteken folytatta a vitát az oktatási reformtörvény végrehajtásának tapasztalatairól és a további feladatokról szóló beszámoló fölött. Az ülésen részt vett Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek CseFehér asztal mellett A Mecseki Ércbánya Vállalat dolgozói a Ságvári Művelődési Házban látták vendégül tegnap délután a magyar játékfilm-szemle néhány művészvendégét: Gombos Katalint, Moór Mariannt, Kiss Ferencet, Görbe Jánost és Sinkovits Imrét, valamint Ra- nódi László filmrendezőt. A hosszú, fehér asztal mellett baráti beszélgetés alakult ki a művészek és a körülöttük ülő „házigazdák” között. * Sinkovits Imre éppen a szemlével kapcsolatban hozzá intézett kérdésre válaszol: — Nem is szemle ez, már fesztivál. Az pedig csak jövőre volt „betervezve”. De ha körülnézek, valódi fesztiválhangulatot érzek magam körül. Voltam külföldi, s valóban fesztiválnak indult eseményeken, de ez a nagy megmozdulás itt túllépte már a tervezett kereteket. És még valami! Pécs és Baranya igénye, ami döntően létrehozta ezt a rendezvényt, és az itteni szervek igyekezete, ^ az emberek hallatlan érdeklődése, szeretete, mondhatni hozzáértése a filmmel kapcsolatban, egyenesen meghatott engem. Később ismét komoly dolgokról esik szó. — Tudják — mondja a színész, nagyon komolyan — a közönséggel való kapcsolat nem olyan egyszerű. Az ember tiszteli a dolgozóknak a szórakozás iránti igényét is: kifáradtak a munkában, ha ilyenkor segíthetünk nekik kipihenni a fáradságot, megnevettetjük, az igazán szép és megtisztelő dolog. * Kiss Ferencet is többen veszik körül. Még viccek is elhangzanak, aztán kérdések egymás után, „kulisszatitkok”- ról: Éppen úgy kell-e tudni a filmszerepet, .szóról szóra, mint a színpadit? Ott van-e a színész az egész forgatásnál? Ismeri-e az egész filmet? Mikor nézi meg, közben vagy utána? A legutolsó kérdéssel kapcsolatban Kiss Ferenc vidám históriát mesél: — 1936 körül történt, végigjátszottam egy egész filmet, de nem láttam. Olaszországban néztem meg aztán később, egy kis moziban, akkor láttam az egészet együtt, először. Persze, szinkronizálva volt, és jót mulattam: így tudok én olaszul? * Hornung László a vállalati dolgozók nevében mindenkihez szól: — Sántha Ferencet nagyon vártuk, mivel eredetileg a Húsz óráról beszélgettünk volna, amire „nagyon felkészültünk”. Kérjük, mondják meg Sántha Ferencnek, hogy nagyon köszönjük neki ezt a nagyszerű filmet, és ha csak teheti, keressen majd a munkások között is ilyen témát, biztosan találni fog. Mi legalább ilyen szeretettel fogadnánk azt a művet is. Ezután megragadta az alkalmat, hogy az egész vállalat dolgozói nevében köszöntse Görbe Jánost, nemcsak a Húsz órában nyújtott emlékezetes alakításáért, hanem azért is, mert ezekben a napokban ünnepli színészi munkásságának 25 éves jubileumát. — Huszonöt év alatt — válaszolt Görbe János — körülbelül 40 filmben játszottam, de három volt közöttük, mely nagy hazai és nemzetközi sikereket aratott, fesztiválokon díjat nyert: az Emberek a havason, a Ház a sziklák alatt és most a harmadik, a Húsz óra. Nemsokára, 19-én Mexikóba megyünk, a Húsz óra a fesztiválfilmek fesztiválján szerepel. * A beszélgetés még sokáig folytatódott, részben kérdéseket tettek fel a művészeknek, részben véleményüket mondták el a dolgozók a látott filmekről, elsősorban a Húsz óráról Úgy látszott, a fehér asztal mellett valóban tartalmas és tanulságos találkozó zajlott le művészek és közönség között terki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja a Központi Bizottság titkára szólalt fel. Cseterki Lajos bevezetőben hangsúlyozta, hogy az oktatási törvény végrehajtása során az elmúlt négy évben sokoldalú és nagyon fontos tapasztalatokat szereztünk. Az oktatási reform céliai az oktatás minden területén új lendületet adtak. Emelkedett az oktató- és nevelőmunka hatékonysága. A reform szellemében elkészült tankönyvek. tantervek és nevelési tervek először oktatásügyünk tör ténetében az iskolai munka mindkét oldalát: az oktatást és a nevelést egységbe foglalják. Felhívta a társadalom figyelmét a korszerű műveltség és szakképzettség megszerzésének fontosságára, és e ténynek jelentős szerepe volt abban, hogy az iskolarendszerben tanulók száma nagymértékben megnövekedett. A gyakorlat bebizonyította az oktatási reform alapelveinek helyességét — mondotta a szónok. Vannak oktatási formák, amelvek javításra, vagy továbbfejlesztésre szorulnak. Ilyen módosításra szorul az egyetemi felvétel előtti gyakorlati munka, vagy a gimnáziumi 5 plusz 1-es rendszerben a szakmai előképzés. Az ifjúság munkára nevelése helyes elv, — mindenki örömmel üdvözölte. De ez a helyes elv a minisztérium értelmezésében leszűkült, és a gyakorlati végrehajtás a Művelődésügyi Minisztérium kezéből kicsúszott. A termelő, az alkotó munka megismerése, és az abban való részvétel nagy hatást gyakorol az ifjúság szemléletére. Ezért általános iskoláink, gimnáziumaink 'elada- ta. hogy olyan technito! ismereteket adianak. oh'nn készségeket fejlesszenek 1 i -és olyan gyakorlati oktatást biztosítsanak. amelyre mindönkinek szüksége lesz. az élet bármely területén dolgozzon is. A munka és a tanulás éhségét mi úgy értelmezzek, hogy az iskola az életre neveljen. A korszerű technikai és szakmai ismeretek elsajátítása mellett derék, becsületes állampolgárokká szeretnénk nevelni gyermekeinket. Azt akarjuk, hogy közösséei érzésű emberekké váljanak, akik szeretik népüket, szeretik az embereket, bátrak és munkaszeretőek . Cseterki Lajos beszédében foglalkozott a továbbtanulás lehetőségével és annak értelmezésével. Szólt a háború előtti helyzetről és emlékeztetett rá. hogy akkor a mostani általános iskolai végzettségnek megfelelő szintet csak a tanulók mintegy húsz százaléka érhette el, mert a mostoha életkörülménvek miatt már gyerekkorban dolgozni kényszerült. Ma népi államunk az iskoláztatási költségek nagy többségét fedezi, a tanulást és (Folytatás a 2. oldalon) Venus-rakétát bocsátottak fel a Szovjetunióban Moszkva: A Szovjetunióban bolygóközi állomást indítottak útnak a Venus félé. Magyar idő szerint délelőtt tíz órakor a Venus—2 állomás 56 000 kilométer távolságban volt a Földtől, a fedélzetén elhelyezett műszerek normálisan működtek. A TASZSZ jelentése közli: A világűr és a naprendszer bolygóinak tanulmányozására kidolgozott programmal összhangban 1965. november 12-én a Szovjetunióban űrrakétát bocsátottak fel, amely önműködő bolygóközi állomást indított útjára a Venus felé. A rakéta utolsó fokozatát előzetesen mesterséges hold pályájára juttatták, majd erről a pályáról rajtolva a rakéta Fehér asztal mellett Kiss Ferenccel Hazaérkezett a Szovjetunióból a magyar veteránküldöttség Pénteken hazaérkezett a : Szovjetunióból az a veterán : küldöttség, amely az SZKP I Központi Bizottságának meg- ! hívására Révész Gézának, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának vezetésével részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. útnak indította a 963 kilós Venus—2 űrállomást a Venus- bolygó irányába. A megjelölt röppályán haladó önműködő űrállomás mintegy három és fél hónap alatt teszi meg az utat a bolygóig. Az állomáson elhelyezett tudományos műszerekkel a Venus—2 útja közben széleskörű tudományos kutatásokat végeznek a világűrben. — A Venus—2 fedélzetén elhelyezett műszereket vegyi és napelemek táplálják. A távmérő, mérő- és tudományos műszerek automatikusan és a Földről kapott utasításoknak megfelelően lépnek működésbe a repülési programmal összhangban. Az űrállomás repülésének megfigyelését röppályája adatainak mérését, a tudományos információ vételét a Szovjetunió területén működő különleges mérőkomplexum végzi. A Vernus—2 önműködő állomás pályája csaknem azonos az előre kidolgozott pályával. November 12-én magyar idő szerint tíz órakor az űrállomás 56 000 kilométer távolságban volt a Földtől, a 104 fotk 19 perc keleti hosszúság és a 26 fok 37 perc északi szélesség által meghatározott pont felett. A Venus—2 űrállomás valamennyi berendezése normálisan működik. A beérkező információkat koordinációs számítóközpont dolgozza fel. Világ proletárjai, ®gijesű.ljetek [ DanöiftQll 4z ércbányászok vendégei — 25 éves művészi jubileumát ünnepli Görbe János Várják a Húsz óra író/át
