Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-12 / 267. szám
19#5. NOVEMBER 12. napló Legyenek a művészei1 apostolai! Kirándulás Siklósra Németh László látogatása a Tanárképző Főiskolán A Magyar Játékfilm Szemle alkalmából, az Iszony ősbemutatójára városunkba érkezett Németh László is, a regény szerzője. Németh László tegnap délelőtt a művészklubban könyveit dedikálta, majd délután 3 órakor ellátogatott a Pécsi Tanárképző Főiskolára. Ugyanekkor a főiskolára látogatott Moór Marianne film- színésznő és Hintsch György, az Iszony című film rendezője. Németh Lászlót a főiskola igazgatója, Márk Bertalan és a főiskola tanárad fogadták. Az író érdeklődött a főiskola szervezetéről, munkájáról, a pedagógusképzés néhány problémájáról, s elmondotta többek között érdekességként, hogy öt esztendőn át Hódmezővásárhelyen nyolc különféle középiskolai tárgyat tanított. Néhány hasonló kérdés között felmerült a regény és a film viszonyának kérdése is, mire Németh László javasolta, hogy a témából írjanak dolgozatot a hallgatók. A főiskola diákjai a kollégiumban gyűltek össze a néves író fogadására. A kollégiumi diákbizottság nevében köszöntötték őt, majd Németh | László félig tréfásan, félig ko- j molyán elmondotta: — Ha már a filmszakma szinte a fülemnél fogva elho- ! zott erre az alkalomra, a pe- ! dagógusok kérését sem tagadhattam meg. Sok színpadi müvem ellenére a színházi és filmvilágban sosem tudtam igazán meghonosodni, az iskolai világban viszont életem leg jobb óráit töltöttem, s mindig otthon éreztem magam. Elmondta, hogy „felkészült” a filmet, a film és a regény kapcsolatait illető kérdésekre, mivel Sárbogárd és Dombóvár között idefelé, néhány gondolatát fel is jegyezte ezzel kapcsolatban. — Az író nehéz helyzetbe kerül, ha művét filmre akarják vinni. Műve nem nyer ezáltal, s rengeteg áldozatot is igényel a film elkészítésével járó sok fáradság, vesződ- ség. Az írónak, véleményem szerint az a legkényelmesebb, ha műveit halála után dolgozzák fel. Hintsch György más véleményen volt, és én sokmindent figyelembevéve, végülis belenyugodtam. Az eredményt látták, én néhány tanulságot szeretnék levonni. Elmondta, hogy a regény tér jedelme csorbát szenvedett a film által, de mesteri tömörítésnek tartja a rendező munkáját. — Az Iszony tulajdonképpen nem lélektani regény, hanem mithológiai. A főhősnő alakjában egy sereg emberi és világtulajdonság tömörül. Én mindig a görög istenalakokhoz hasonlítom figuráimat, s az Iszony nőalakjában megtestesülő általánosabb mondanivalók természetszerűleg elvesztek a filmben. Elmondotta, hogy a forgató- könyvnek szinte minden szava a regényből származott, és a fegyelmezett, s önmagával is nagyon szigorú forgatókönyv írói-rendezői módszerrel érte el Hintsch György, hogy minden aggodalom és minden említett hiány ellenére a film jó lett. A második tanulság a főszereplő alakjával kapcsolatos. Az első pillanatban ott állt az aggodalom, hogy nincs magyar színésznő, aki Neßi alakját eljátssza. Hintsch egy főiskolai hallgatóhoz ragaszkodott, akit a próbafelvételek után sem tartott senki alkalmasnak erre, én sem. Én azonban megengedhetetlennek tartottam, hogy a rendezőt olyan színésznővel kénysze- rítsem együtt dolgozni, akivel nem szívesen dolgozik. Én nem veszíthettem sokat ha nem sikerül a vállalkozás, 6 mindent. így lett Drahota Andrea — a film legnagyobb meglepetésemre — kitűnő főszereplője. Az egyéniségnek azt az egyszerű sugárzását tudta megvalósítani, ami bizonyíték arra, hogy ha nem rontják el, ha mindig nehéz feladatok elé állítják, nagy színésznő lesz belőle. Kállai Ferencet nem kell bemutatnom, így kijelenthetem, hogy a játék nagy szerencséje a két főszereplő szerencsés megválasztása. Egy darabig azt gondoltam, hogy a mellék- szereplőkre ez nem vonatkozik. Most, hogy ismét láttam a filmet, meggyőződtem arról, hogy ez nem egészen így van, s egyáltalán nem Bessenyei, Sulyok és Páger esetében. Hogy lehet-e regényből jó filmet készíteni, arra vonatkozólag Németh László elmondotta, hogy az Iszonyra, mint bizonyítékra szinte már nem is volt szükség, hiszen közben elkészült és megérdemelt sikert aratott a Pacsirta, a Húsz óra és más alkotások. Néhány szóban vázolta még Németh László a filmművészet lehetőségeit, a tehetséges fiatalok bíztató jelentkezését, majd megjegyezte, hogy a közönség sajnos a filmművészet új, nemes törekvéseivel nem mindig tart lépést. — Szép pedagógusi misz- szió, hogy azokban a kis gócokban, falvakban, városokban, ahol önök tanítani fognak, a jó magyar irodalom, a színvonalas magyar művészet apostolai legyenek, amihez természetes nélkülözhetetlen, hogy jó ismerői és kedvelői is legyenek annak. Németh László beírta nevét a vendégkönyvbe, majd elbúcsúzott a főiskolásoktól, a tanároktól és a Jelenkor szerkesztőségébe sietett, ahol elutazásáig még rövid beszélgetést folytatott a pécsi írókkal és a Jelenkor szerkesztőivel. I A Pécsett tartózkodó film- ! művészek „szabadnapos ‘ csoportja tegnap délután Nagy Gyulának, a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésével Siklósra és Villányba rán- [ dúlt ki. A siklósi vár udvarán Dankó Imre megyei múzeumigazgató fogadta a külön autóbusszal érkező vendégeket és kalauzolta őket a várban. A művészek nagy érdeklődéssel szemlélték a kiállított tárgyakat. Csűrös Karolát éppen akkor kapta lencsevégre a fotoriporter, amikor „Lenni vagy nem lenni” alapon forgatta kezében az emberi koponyát. Sinkovits Imre a kínzókamra szinte minden darabjáról szakszerű, pontos magyarázatot kért. — Magam is szenvedélyes gyűjtő vagyok — mondotta később. — Különösen az 1848 emlékeit őrző tárgyakat gyűjtöm. Sokat időztek az emeleti termekben, ahol többek között állandó kiállításon mutatják be a csatajeleneteket ábrázoló festményeket. Élénk érdeklődéssel tanulmányozták Martyn Ferenc Munkácsy dí jas pécsi festőművész alkotásait. amelyek a kuruckort elevenítik meg. Innét Villányba utaztak, ahol a pincegazdaságban Wé- ber Imre a program első felében végigvezette a művészeket a mintegy másfél kilométer hosszúságú pincelabirintusban, közben természetesen megízlelték a villányi hegy messze földön híres borait. Később a gazdaság vezetői a fogadóteremben megvendégelték őket. • • Ot perccel a „Húsz oraM előtt Bolyban Néző és a siker „A terem most átalakul , szerkesztőséggé, ahol a filmkultúra újabb ,kerekasztal’- cikke készül. Bemutatom önök nek Biró Yvettet és Zsugán Istvánt, a Filmkultúra szerkesztőjét és munkatársát”. így nyitotta meg csütörtökön pontban 12 órakor a televízió bemondónője a szemle első művész-közönség találkozóját. Nem ártott volna, ha a programban hirdetett 11 órakor — a terem már akkor is zsúfolt volt, még a színpadra vezető lépcsőn is ültek Lassányi László elegáns öltönyt húzott, és ahogy a nyakkendőt csomózta, a vág- farkasdi mozira gondolt, aho! legény korában minden egyes Páger-filmet végignézett. — Most, ma este talán szemtől szembe meglátja az embert, | aki felment a miniszterhez is j igazáért. A moziban aztán rosszul esett a hír: Páger Antal nem jöhet Bólyba. Pedig a Páger- várás hihetetlen méreteket öltött, csak tegnap hatvan képét adták el. A tsz, az állami gazdaság, az fmsz szép szervező munkát végzett. — Mindegy — gondolták a bó- lyiak. a Húsz óra művészei közül biztosan eljönnek a többiek. Mondják, Görbe János már Pécsett van. Ebben a hangulatban kezdődött meg a Fábri-film vetítése a bólyi Vörös Csillag filmszínházban A kétszázMűvés?híízaspárok randevúja a szerkesztőségben negyven boldog néző. aki jegyhez jutott, odabent többiek kint az utcán, az előcsarnokban várták a művészeket. Méghozzá nemcsak egyszerű kíváncsisággal, hanem többen jól kigondolt kérdésekkel. Tulajdonképpen már csak egy érdekes kérdés kmáHiszik: — Mit mond a Húsz óra egy olyan falunak, ahol hosz- szú évek óta rendben megy a tsz dolga; egyszóval mit mond Bolynak? — A falu félezer házában közel négyszáz tv van — mondja Lassányi László, a tsz főállattenvésztője. _ 4 film t v-vetítése után mégis volt. az állandó beszédtéma nólv- ban. Hiszen az ötvenes *»v->k itt sem múltak el simá” Na. szóval nem Mába tHl°tt meg tegnap este a mozi! F l>. Mozaikok a szem1 étői Színhely: a Dunántúli Napló szerkesztősége. Szereplők: Sinkovits Imre és Gombos Kati, Avar István és Gyapai Yvette, Bodrogi Gyula és Töröcsik Mari. Házaspárok. A félreértések elkerülése végett,, a randevút nem ők adták egymásnak, a szerkesztőség kérésére látogattak el hozzánk, kicsit megkerülve a dús programot. Bár Gombos Kati, vagy ahogy különösen a gyermekek ismerik, a „Find” ran- devuzhatott volna férjével, hiszen Sinkovits Imre szerdán este még fellépett a szín házban és utána ült kocsiba. hogy Pécsre jöjjön, ahol már várta a felesége, aki korábban érkezett. — Amikor eljöttem — jegyzi meg mosolyogva, — a gyerekek azzal búcsúztak el, hogy apu, te csak menjél nyugodtan, majd mi elrendezzük a dolgokat — Avarék tulajdonképpen pécsiek, még akkor is, ha hosz- szú évek óta a fővárosban élnék, s mindkettőjük sok kellemes színházi estét szereztek már a pécsieknek. — Én már nem játszom — mondja Gyapai Yvette — most anya-szerepet vállaltam. Ez a legszebb és egyúttal a legnehezebb szerep. Amikor a filmszemlére fordul a beszélgetés, Törő- csik Mari gyorsan kijelenti: — Remekül éreztem magam, annyit táncoltam, hogy minden porcikám fáj. Egyszer van Pécsett filmszemle, nem igaz? ... Valamennyien örömmel jöttek városunkba és különös jelentőséget tulajdonítanak a magyar filmek fesztiváljának abban, hogy a művészek közelebb kerüljenek a nézőkhöz, megismerkedjenek egymás véleményével. Sajnos, kevés az idő és természetesen sok a program. A Bodrogi-házaspár délben visszaindult Budapestre, Avar Pista is velük tartott. Sinkovitsék maradnak, de őket már várják a művész- klubban. Köszönjük látogatásukat — valaki bejelenti: tizenkettőig a megjelent művészek autogrammot adnak, mert így egy teljes órát várakoztak a rendezők, operatőrök, meghívott vendégek, közöttük például Darvas József és Németh László. A több száz diáklány ; mindenesetre nagyon szorgal- | más volt, egy óra is alig volt I elég sízámukra, hogy az alá- j írásokat megszerezzék. ‘ A vita során azután első- 1 ként Gaál István rendezői j szólaltatta meg Biró Yvett Gaál filmjei — a Sodrásban és a Zöldár — úgynevezeti művészfilmek, össze lehet-e ezit a törekvést a közönségigényekkel egyeztetni? így hangzott az első kérdés. A rendező közvetve válaszolt csak, és ez a válasz inkább elutasító, arról szólt ugyanis. Hogy az emberek többségének elsőrendűen irodalmi műveltsége van. Bacsó Péterrel a írói beszélgetett a két vitavezető, hogy a Nyáron egyszerű és a most bemutatott Szerelmes biciklisták című filmje azért lett-e vígjáték, mert ez a műfaj eleve nagyobb közönség- sikerrel számolhat? Bacsó azt válaszolta, hogy filmjeinek, véleménye szerint, nincs ilyen egyértelmű műfaji határoltsá- { ga. Szereti a mai fiatalokat. J nagyon érdekli őt a mai fia- [ talok minden problémája, de] egyúttal idősebb, mint ezek í a fiatalok, így nem mmdent j lát ugyanúgy, mint ők. Ennek í a következménye az az író- j n:a. amit filmjeiben realizál- j ni próbált. A közönség tapsai közepet-, te ezután Pécsi Sándor szín- j művészt szólították a vita- ] asztalhoz, aki elmondotta, j hogy véleménye szerint a i film sikere kizárólag a ren- < dezőn múlik, a legjobb színé-' szi munka, sem tud túl so- ] kát változtatni egy rossz fii- j men és rossz színészekkel is < csináltak már ragvogó filmet! tehetséges rendezők. A közönséget kérték fel ez- j után, hogy kapcsolódjon be a ] vitába, de a középiskolás kis- < lányok természetesen nem ? mertek ilyen ismert nevű mű- 5 vészeik után szót kérni. Kár, j hogy a pécsi értelmiség képviselői közül oly keveset láttunk a vitán, bizonnyal érdé- 5 kés észrevételeik lettek volna Bernáth László, Tegnap az Iszony volt a pécsi könyvpiac slágere. A Magyar írók Könyvesboltjából tucatszám hordták át a Pannónia Szálló nagytermében elhelyezett ideiglenes művészklubba. A rekord: egy óra alatt 60 kötet. De Németh A mai program is A Pannóniában berendezett Művészklubban délelőtt 11 órakor kezdik „A vád és a védelem** c. nyilvános vitát. Ezen a szemlén részt vevó filmek több rendezőié vágja” filmjét, a kritikusok pedig ezúttal védik a rendező alkotását. Mindez a legnagyobb nyilvánosság előtt. * Ugyancsak délelőtt 11 órakor kezdődik a „Húsz óra”, valamint a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? című film színészeinek. alkotóinak találkozása a közönséggel a Művészklubban. Ma ők osztanak autogrammot. * Délután 3 órakor a HBsz óra művészei a Mecseki Ércbányászati Vállalat, a Mit csinált felséged 3-től 5-ig? cimű film színészei, alkotói pedig a Kesztyűgyár dolgozóival találkoznak. * Este S órakor a Petőfi filmszínházban díszelőadás keretében bemutatják Kovács András Nehéz emberek című filmjét. E film komlói díszelőadása pedig este 8 órakor kezdődik a Május 1 filmszínházban Sásdon az Álmodozások korát mutatják be, Pécsett a Petőfi filmszínházban pedig ugyanennek a filmnek a díszelőadása kezdődik este fél 9 órakor. László valamennyi Írását, azonkívül Sántha Ferenc Húsz aráját, továbbá a legkülönbözőbb filmművészeti tárgyú könyveket is nagyon keresték és vásárolták. * A magyar játékfilmszemle alkalmából Pécsre érkezett Borisz Radionov, az Izvesztyija budapesti tudós fma is. Vasárnapig tartózkodik Pécsett és Baranyában. Tegnap este Bólyba ment a Húsz óra í ottani díszbemutatója megte- 1 kintésére. — Megnéztem a Pécsi tta- l lett Bartók-műsorát —mo-d- ita. — Mint balettrajon só ég / mint kicsit képzett néző állí- >tom, hogy a Csodálatos man- i darin előadása maga volt a í tökéletesség. * Tegnap megérkezett a Dan- \nonia Szállóba a magva' á- f tékfilmszemle első „négy á- bú" sztárja. Görbe János így j mutatta be: — ö Szundika, az én ku- ’ tyám! * A rendőröknek kellett utat ! nyitni tegnap délelőtt a Par- ! nónia Szálló bejáratánál, I hogy a Töröcsik—Bodrogi há- ;zaspár ki mehessen a Széche- >nyi térre. A játékfilmszemle ! hallgatólagos népszerűségi ; versenyének egyébként férfi J mezőnyében eddig Bodrogi j Gyula az első számú helye- izett. öt keresték legtöbben, I tőle kérték á legtöbb auto- 'grammot.
