Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-11 / 266. szám

Tegnap este Ax MSZMP Baranya megyaj Bizottsága és a Mcsgysi Tanács Lapjai XXII. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965. NOVEMBER 11., CSÜTÖRTÖK ünnepélyesen megnyitották a magyar játékfilm-szemlét Díszelőadás a Petőfi moziban Az Iszony ősbemutatója Felavatta k a pécsi benzinbontó-berendezést Felavatták a pécsi ideiglenes benzinbontó berendezést, tegnap déli 12 órakor, a Pécsi Gázmüvekben. .4 meghívot­tak között ott volt dr. Lőrincz Imre, a nehézipari mi­niszter helyettese, dr. Rugási Endre, az MSZMP pécsi vá­rosi bizottságának titkára, Bencze László, az Országos Kő­olaj és Gázipari Tröszt vezérigazgatója. Gócz Béla a Pécs Városi Tanács VB elnökhelyettese és számos szakember. Dr. Lőrincz Imre miniszterhelyettes avatóbeszédében mél­tatta azoknak a szerveknek, illetve műszaki és fizikai dol­gozóknak fáradozását, akik létrehozták nagyon rövid idő alatt a berendezést azért, hogy a város gázellátásán .javít­sanak. További jó munkát kívánt a Gázművek igazgató­jának, Bereczky Istvánnak, illetve az üzem dolgozóinak, majd üzemeltetésre átadta az új berendezést.x­Tegnap este T órakor ünne­pélyesen megnyitották a ma­gyar játékfilm-szemlét. A Pe­tőfi moziban egybegyűlt kö­zönség melegen üdvözölte a szemle művészvendégeit, szí­nészeket, filmrendezőket. író­kat, zeneszerzőket, a film­szakma képviselőit. A meg­nyitó beszédet Palkó Sándcrr elvtárs, Baranya megye Ta­nácsa Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke mondta. A megyei tanács végrehajtó bizottságának nevében üdvö­zölte a megjelent vendégeket és a díszelőadás közönségét, majd így folytatta: Törőcsik Mari a megnyitó vendégei között — Amikor felmerült a ma­gyar játékfilm-szemle meg­rendezésének gondolata, öröm­mel vállaltuk a vendéglátó házigazda és a rendezőtárs szerepét. Tettük ezt azért, mert reméljük, hogy a szem­le hasznosan szolgálja műve­lődéspolitikai céljainkat, esz­közeivel hozzájárul a magyar filmművészet szocialista irá­nyú fejlődéséhez. Alkalmat nyújt a szakmai köz,vélemény­nek arra, hogy felmérje film- művészetünk jelenlegi állapo­tát. az arra érdemes törek­vések támogatása érdekében, s ugyanakkor a közönségnek is lehetővé teszi, hogy egy csokorban gyönyörködhessen az elmúlt esztendő legjobb filmalkotásaiban. Néhány szóban méltatta Palkó elvtárg a magyar film­művészet utóbbi időben elért hazai és nemzetközi sikereit. — A magyar játékfilm­szemle — mondotta azután — jelentős alkalma lehet a film­művészet alkotói és a közön­ség találkozásának is. A tö­megek nevelését, szórakozta­tását vállaló szocialista mű­vészet alkotóinak figyelniök kell a közönség véleményére, hiszen a társadalom megbí­zásából, a közösségi célok* szolgálatában, a társadalom­nak hozzák létre maradandó művészi alkotásaikat. Ha pe­dig ez így van — az alkotók­nak nem lehet közömbös azoknak a véleménye, akik számára a művek megszület­nek. A megnyitó a továbbiakban foglalkozott a közönség ízlés­nevelésének néhány problé­májával, hiányosságával, majd Palkó elvtárs kifejezte azt a reményét, hogy a művészek és a közönség találkozása mindkét fél számára hasznos lesz. Utalt arra Palkó elvtárs, hogy a szemle egyelőre kí­sérletnek is tekinthető, s hogy remélhetőleg ez a rendezvény, sorozat kiindulópontja lehet egy nagyobbszabású. hagyo­mányossá váló játékfilm szem le megrendezés írnek. Végeze­tül pedig a következőket mon­dotta: — A társadalmi és a szak­mai zsűri minden tagjának felelősségteljes és eredményes munkálkodást, minden mű­vészvendégnek sok sikert és emlékezetes, kedves élménye­ket, a kritikusok népes tá­borának hasznos tanulságokat, a közönségnek jó szórakozást iúvánok. A rendezőknek pe­dig azt, hogy nehéz feladatu­kat zökkenőmentesen oldják meg. E gondolatok jegyében a magyar játékfilm-szemlét megnyitom. Ezek után Herskó János, a Magyar Filmművészeti Szövet­ség nevében szólt néhány szót. Köszönetét mondott az anyagi és erkölcsi támogatásért, majd így folytatta: — Azt szokták mondani, hogy mi művészek hiú embe­rek vagyunk. Van aki ezt be­vallja, van aki tagadja. Mi bevalljuk, hogy jobban esik, ha dicsérnek bennünket, külö­nösen akkor, ha ezt a dicsé­retet kicsit meg is érdemel­tük. Az elmúlt időszak né­hány eredménye, sikere, azt bizonyítja, hogy a magyar filmművészet megérdemli a dicséretet. Ha azonban csak eredményeinket akartuk volna bemutatni ezen a szemlén, nagy hibát követtünk volna el. Problémáinkról, nehézsé­geinkről, hibáinkról is szeret­nénk itt beszélni, amilyen problémánk például a közön­séggel való viszony. Elmondotta, hogy a közön­ség ízlése, tetszése vagy eluta­sítása még nem mindig esik egybe a művészek törekvései- val, a tényleges értékekkel. S ez nemcsak a közönség hibája. — Ezért a legtöbb, amit várunk ettől a szemlétől — mondotta — az, hogy ne csak mi mondjuk el a vászonról véleményünket, hanem meg­hallgassuk, meghalljuk végre a közönségét is. Ugyanakkor örülünk annak, hogy köze­lebbről megismerkedhetünk a pécsi, baranyai közönséggel, amely mindig vagyon fogé­kony volt a művészet iránt. S ha mindazt a tanulságot, ta­pasztalatot, amit itt szerezni remélünk, később felhasznál­juk alkotásainkban, a szemle eredményes volt. A közönség tapssal köszön­tötte a vendégeket, akiket vi­rágcsokrokkal ünnepeltek, — majd megkezdődött a díszelő­adás, amelynek keretében nagy sikerrel mutatták be Németh László regényéből készült. Iszony című, új ma­gyar filmet. Új otthonokba költöznek a Zokoga-pusztai családok ' “ . ­Tagadhatatlanul a siklósi járási tanács á zokogai ci­gánycsaládok boldogságának központja mostanában. A ta­nács nagytermébe minden hétfőn írógépet és dagadt iratkötegeket cipel az altiszt, azután megjelennek az OTP emberei és az ügyvéd, ez pe­dig azt jelenti, hogy rövid időn belül beléphet Bogdán Mihály, vagy Orsós János a berendelt várakozók közül. 21 cigány vásárolt házat — Van egy új rendelke­zés, akiknek az árvíz követ­keztében tönkrement a há­zuk, negyvenezer forint érté­kig házat vásárolhatnak ma­guknak — mondja dr. Zsák László ügyvéd, aki ellenszol­gáltatás nélkül vállalta az adás-vételek jogi részének le­bonyolítását. Azóta, ennek jó- néhány hete már — minden hétfőn itt van és minden al­kalommal két-három család ügyét sikerül elintéznie. — Az akció megkezdése óta huszonegy cigánycsalád vásárolt házat a siklósi já­rásban, főként az Ormánság községeiben. Néhány közülük már el is foglalta új ottho­nát, s rövidesen minden ci­gánycsalád elköltözik az árvíz által tönkretett Zokoga pusz­tai házakból... A játékfilm-szemle művészeit ünnepli a díszelőadás közönsége I Tulajdonképpen a járási ta- j nács hozza össze a vevőket a j tulajdonosokkal, akik leg- ! többször idős, gyermekeiknél , élő emberek. Az OTP-nek az a szerepe, hogy a vételárat a vevő megbízásából, kamat és kezelési költség-mentes kölcsönből kifizeti az eladó­nak. A valóságban azonban mégsem ilyen egyszerű, mert az eladásra szánt ingatlanok körül rendszerint sok problé­ma akad. Van olyan ház, me­lyet múlt században elhunyt emberek javára szóló haszon- élvezeti jog „terhel” és van olyan is, amit 1885-től nem írattak nevükre az egymást követő örökösök- Mivel az adás-vételi szerződéseket csak élő emberekkel lehet megköt­ni, az elmulasztott átíratáso­kat is most kell pótolni. Azért mondja félig tréfásan, mégis inkább komolyan az ügyvéd: huszonegy szerződést kötöttek ugyan, de felér az a duplá­jával is, annyi munka volt vele. Akik a Zokoga-pusztaiak közül házat vásárolnak, mind dolgozók, ezért az állam ön­zetlen segítségén túl saját szorgalmuknak is köszönhetik, hogy sokkal jobb körülmé­nyek közé kerülnek. De nem sajnálják-e mégis a régi ott­hont az árvíztől elűzött em­berek? Az együk Orsós kér „engedelmet”, mert beszélni akar éppen erről:-—Az az igazság, hogy min­ket emberségesebb élethez segített az árvíz. Meri a put­riban csak cigányok mara­dunk. Ha dolgozunk. I»<rföi- jebb dolgozó cigányok. Ä fa­luk szélén, az új házat építők minket nem szívesen láttak. Ez most egészen más. A régi házakban, ha félnek is a szom szédok, nem mutatják. És ez már jó jel nekünk, elülhetik. Az árvizes zokogaiaknak még sehol se szóltak azért hogy miért éppen ott vett házat, ahova került. A hála érzése Azt mondtál:: igényesek a Zokoga pusztai cigánycsalá­dok. Tényleg, válogatnak. Olyan községben, ahova nem vezet bekötőút, amelynek nincs vasútállomása, nem szí­vesen vásárolnak házat. Még abban is válogatnak, hogy la­kóval iut-e az új ház. vagy- anélkül. Mindennek ellenére azonban az öröm mellett a hála érzése legerősebb most bennük, Orsósokban, Bogdá­nokban, Bányaiakban, Heré­nyiekben . mert „az árvizes zo- kogaiknak még sehol se szól- j tak”, és ez már „egészen más”. ‘ H. AL Világ proletárja^ eggeS&ljetek \

Next

/
Thumbnails
Contents