Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-28 / 281. szám

NOVEMBER 28.

nctplö

5

Jól haladnak as 1966. évi

ssersődéskötések

500 holddal nő a Szigetvári Konzervgyár szerződéses területe Kisebb az érdeklődés a dohány és a napraforgó iránt

A korábbi évektől eltérően a termelőszövetkezetek az 1966-os gazdasági évre a kenyérgabona kivételével szabadon választhatják meg a termesztendő növényféleségeket. A népgazdaság szükségletét az egyes termeltető vállalatok ismertetik meg a szövetkezetekkel. A szerződések megkötésénél az adminisztratív eszközök helyébe a meggyőző szó, a kölcsönös szerződési feltételek és előnyök részletes ismertetése lépett

Ösztönzőbb feltételek

Az 1966. évi szerződéskötések jelenlegi állása azt mutatja, hogy az új, szabadabb tervezési és szerződéskötési lehetőségek mind ez ideig lényegében nem csorbították a népgazdaság érdekeit. Az elmúlt évekhez képest mindössze két növény, a dohány és a napraforgó termesztése irtot csökkent némileg az érdeklődés Baranyában. Azonban ez a jelenség is csak átmenetinek tekinthető, hisz az olyan sok vitára okot adó dohányminősí tési szabvány ezekben a hetekben kerül megreformálásra, s az új szabvány minden bizonnyal ösztönzőbb lesz a termelésre.

A napraforgó esetében már meg is történt az intézkedés, hisz a napraforgó átvételi árát fajtától függően a közelmúltban átlag 30 százalékkal felemelték. Ezek szerint a Krasz- nodári fajta átvételi ára a korábbi 420 forintról mázsánként 545 forintra emelkedett, az Iregi fajta árát 360 forintról 440 forintra, az egyéb fajtákét 340 forintról 410 forintra emelték. Ha hozzászámítjuk, hogy a napraforgó 30 százalékát a feldolgozó ipar pogácsa illetve extrahált dara formájában visszaküldi a termelőnek, akkor nyugodtan kijelentjük, hogy igen is érdeméi napraforgó termesztésével foglalkozni.

Megállapodás a Imim- gyár és a MÉK között

Kenyérgabonából a megye I960, évi szerződéses terve 3850 vagon. A gyorsan és jó minőségben elvégzett őszi vetéseknek köszönhető, hogy a termelőszövetkezetek már november 1-ig 4156 vagon kenyérgabona értékesítésére kötöttek szerződést a Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalattal. Ez a mennyiség az éves terv 108 százaléka. Túlteljesítette szerződtetés! tervét a dombóvári Vetőmagtermeltető vállalat is. Baranyában 18 880 hold vegyes vetőmagra és aprómagra — borsó, bükköny, burgonya, napraforgó, lucerna, herefélék stb. — kell szerződést kötnie a vállalatnak, ezzel szemben már november 1-ig 20 513 hold termésére kötöttek szerződést. Megnőtt az érdeklődés a konzervzöldség termesztése iránt is, s ezért a Szigetvári Konzervgyár termelési körzete több mint 500 holddal gyarapodott. Korábban csak a szigetvári járás és a sellyei járás egy része termelt a gyárnak, ma már a pécsi járás kivételével valamennyi járás közös gazdaságai szállítanak konzerv-zöld- séget a gyárnak. A gyár jövő évi szerződés-terve 1930 ka- tasztrális hold kertészet, ebből november elejéig 1680 holdat már leszerződtek a tsz-ek, ami a terv 87 százaléka.

A konzervzöldség területfelfutása részben a friss zöldség rovására történt, s a MÉK szerződéskötési lehetőségeit csökkentette. A MÉK 1966. évi terve 3600 hold — ez nem mind területfoglaló növény, mert ugyanazon a területen kétszer, sőt háromszor is termelnek zöldségeket —, ezt a tervét eddig 64 százalékra teljesítette a MÉK, illetve 2304 holdra kötött szerződést a tsz- ekkel. Közös megállapodás alapján a konzervgyári körzet friss primőrjeit a gyár átadja a MÉK-nek, hisz a kon- zervgyártást csak a dömping idején gazdaságos megkezdeni. Ez némileg enyhíti majd a lakosság friss zöldséggel való ellátásának gondiát. Zöld borsó-szerződéskötési tervét — 1345 hold — előreláthatólag nem tudja teljesíteni a MÉK, itt mintegy 600 hold kiesés várható.

Űz ip?r* növényeinél nincs fennakadás

Étkezési burgonyából a jövő évi felvásárlási terv 1090 vagon, s már eddig 1129 vagon értékesítésére kötöttek szerződést a tsz-ek. A cukorrépa szerződéskötés 71,1 százalékra áll, november eleijén; a 6000 hold előirányzottból 4260 hold termését kötötték le a Kaposvári Cukorgyárral a tsz-ek. Rostlenből 900 holdas tervét már 100 százalékban leszerződte a Tex- tilnyersanyagforgalmi Vállalat, s mivel ez iránt a növény iránt Baranyában nagy az érdeklődés, ennél lényegesen

nagyobb területet is vállaltak volna a tsz-ek. Rostkenderből 1016 holdon kötött szerződést a vállalat, a fennmaradó 1244 holdat három nagy kendertermeltető tsz fogja majd leszerződni.

Jó ütemben haladnak a hízóállat-szerződéskötések. Az Állatforgalmi Vállalat már július 1-én megkezdte az 1966-ra szóló szerződéskötéseket, de ez a vállalat csak már hízóba fogott állatokra köt szerződést. A vállalat 1966. évi terve 24 000 vágómarha és 115 000 sertés — ez háromezerrel több az ideinél — felvásárlása. Vágómarhánál 36,5, hízott sertésnél 29,8 százalékra állt a szerződéskötés november 1-én, ami időarányosan igen jó eredmény, s lényegesen jobb a tavalyinál. Vágóbaromfiból 145 vagon a megye jövő évi felvásárlási terve, s eddig 102 vagon értékesítésére kötöttek szerződést a baromfiiparral a közös gazdaságok. A 145 vagonon felül még 20 vagon baromfihúst adnak közellátásra a háztáji gazdaságok.

űz új rendszer jónak leérkezik

összegezve megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság élelmiszer- és ipari nyersanyag- szükségletének Baranya megyére eső részét 1966-ban is megtermelik a baranyai nagyüzemek. Ezt mutatják a már megkötött szerződések és a kötések üteme, amely lényegesen jobb az előzőeknél.

SZILVESZTER

A KISZ Pécs városi Bizottsága Ifjúsági Utazási Osztályára megérkeztek az EXPRESS Ifjúsági- és Diák Utazási Iroda legújabb szilveszteri és más téli társasutazásainak hírei.

Az eredetileg Pécsett szervezett 9 napos varsó—krakkói és 7 napos krakkói szilveszteri társasutazáson kívül 10,5 napos leningrádd (1800 Ft, 1 napos moszkvai tartózkodással), 11,5 napos moszkvai (1850 Ft, 6 napos leningrádi tartózkodással), 7 napos berlini (1350 Ft, potsdami kirándulással), 7 napos weimairi (1250 Ft, erfurti és drezdai kirándulással), 7

este látnának a leckéhez. —

m? j-d ők sem lennének mindig olyan vidámak.

A válaszban igazság van. a három és fél ezer bejáró Baranya megyei diák többsége islett elmúlik a legszebb négy év, a diákkor négy esztendeje, anélkül, hogy a focipályán együtt „rúgná a bőrt” osztálytársaival, hogy osztozna a közös diákkorzó felejthetetlen hangulatában, hogy részesülne az együttes színházlátogatás élményében. Mikor a többi még nem tanul, nem vacsorázik. csak a diákkor örömeit éli. — ezek a gyerekek hazafelé caplatnak a hetvehelyi állomásról, Véméndre fütyül velük a vonat. Kisherendre kanyarodik velük az autóbusz. Aztán a zsúfolt buszon, vonaton néha a „kalaj” ideges és goromba, néha ők. De jönnek, mert többre akarják vinni szü leiknél.

Azt mondja Dobay József, a Nagy Lajos Gimnázium igaz gatója:

— Ezek a gyerekek gyakran álmosak, fáradtak és általában nehezebben. jóval nagyobb akaraterővel szerezhetik meg hasonló képességű városi vagy kollégista társaik tudását. Az öntevékenységben, • «akkori mozgalomban nc*n

vehetik ki részüket. Ezért

nincs mód sajátos képességeik kidomborítására. Ugyanakkor a hétköznapi életből többet és nyersebben kapnak. Együtt várakoznak a restik „piás” törzsvendégeivel. elintéznek városi bevásárlásokat. Aztán ettől vám aki önállóbb, van aki kissé koraérettebb lesz az átlagdiáknál, ki-ki alkata szerint.

Bányai László, a Nagy Lar- jos Gimnázium bejáró diákjainak felügyelő tanára:

— Rendelkezésükre áll a tanulószoba, a mi tanulóinknak nem kell az állomáson várakozniuk. Hófúváskor vagy hasonló késési időszakban rendszeres összeköttetésben állunk a MÁV-val és a MÄ- VAUT-tal, tudjuk, mikor, melyik vonat mennyit késett. így aki hajlamos rá, az a bejáró sem használhatja ki a késést lógásra. A gyerekek öntudatának növelése és a megbízható ellenőrzés céljából bejáróigazolványt adtunk nekik. Ezen rajta van közlekedési járatuk egész menetrendje. Ha késnek az óráról, magának az órát tartó tanárnak igazolhatják, hogy kihasználták-e a legalkalmasabb vonatot vagy sem. Ha pedig hófúvásban indultok eí a gyerekek hazulról,

nem egyszer felhívtuk szülőiket, ne nyugtalankodjanak, a fiúk vagy lányuk megérkezett. Többet nem hiszem, hogy tehetnénk.

Ez igaz. De vajon minden középiskola megtesz-e ennyit?

Aztán nézzük meg a kérdés társadalmi oldalát':

A három és fél ezer diáknak átlag csak napi 10 forint kedvezményt számítva, az év 300 napján, mintegy 10 millió forintot ad a vasút és a MÁVAUT. Nem szólva a diákjáratok költségeiről, a kultúrvárótermekről, a soron- kívüli megállókról. Persze mindez nem kellene, ha lenne elegendő kollégium. De nincs. És gazdasági helyzetünk alapján ezt nem is lehet sürgetni.

Mit lehetne mégis tenni?

Kelemen Ferenc felügyelő:

— Az iskolai rendtartásiban külön fejezetként szabályozzák a bejáró diákok magatartását. Hiszen ez egy sajátos réteg.

Gál Jenő vezénylőtiszt:

— Gyarapítani az iskolai tanulószobákat, mert ott mégis jobban megy a tanulás,

Tolnai János jegyvizsgáló:

— Szigorú, de emberséges hangon elérni, ho;y a gyerekek kizárólag a tanulókocsiFejlődő világunk új követelményei

A Központi Bizottság múlt heti ülésén megvitatott gazdaságirányítási reformtervezet mérföldköve szocialista fejlődésünknek. A hatalom megragadása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta most tesszük meg harmadik legnagyobb jelentőségű lépésünket, amikor gazdasági életünk egész struktúráját megreformáljuk, hozzáigazítva a mai, megnö- vekédett követelményekhez.

„Két körülmény teszi különösen időszerűvé és történelmileg is szükségessé a reformot — hangoztatta Nyers Rezső elvtárs előadói beszédében. — Egyrészt társadalmunk szerkezetének gyökeres átalakulása, a szocializmus alapjainak lerakása. A legutóbbi évtizedekben emellett erősen megnövekedtek gazdaságunk méretei s összetettebbé és bonyolultabbá vált népgazdaságunk,”

A gazdaságvezetés egészére kiterjedő, átfogó reformra van tehát szükség. Bevezetése nem kockázatmentes, de mindenesetre kevésbé az, mintha mindent hagynánk a régiben, ha az újtól, a korszerűbbtől félve elszalasztanánk a reform kínálta széleskörű fejlődés lehetőségeit. Eddigi gazdaságirányítási módszereinket, — bármennyire is ki- próbáltnak, hagyományosnak tűnnek, — az utóbbi években maga az élet korrigálta. Olyan követelményeket támasztott, amelyeket csak a beidegzett mechanizmus helyenkénti megkerülésével, részleges módosításával lehetett „úgy, ahogy megoldani”;

Leirngráiftan, Mosztváton, Varsóban, Krakkóban, Berlinben, Weimarban, Freuensteinban és Prágában

napos freuensteini (1250 Ft, drezdai és meisseni kirándulással) és 4,5 napos prágai (750—800 Ft) szilveszteri kirándulásokra jelentkezhetnek a 30 éven aluli érdeklődők az Utazási Osztályon legkésőbb december 4-ig, a Doktor Sándor Művelődési Ház irodájában naponta 9 órától este 6 óráig. A jelzett részvételi díjban az útiköltség, szállásdíj, étkezési költségek, szilveszteri vacsora biztosi fásának és a különféle városnéző programok, múzeumlátogatások és kirándulások kiadásai szerepeinek

ban utazzanak, és ne másikban, s ott rendszeresen tanuljanak.

Most hadd írjuk mi le:

De emellett nem ártana komolyabban megszervezni a bizalmi rendszert, amikor a legtávolabb utazó, legidősebb, legkomolyabb diák felügyel az egész vonalon. Sőt, vizsgálni kellene egy-egy rendszeresen utazó, intelligens szülő a tanulókocsik felügyeletébe való bevonásának eredményét. Jól esne a kalauzoknak, ha a szülők néhányszor megkérdeznék, hogy viselkedik a gyerek. Ezzel kissé közelebb lehetne hozni az otthon és a vonat, autóbusz világát, s a diákok nem éreznék magukat annyira kétlakmak, sőt az iskolát beszámítva, három) akinak. Végül a három és fél ezer gyerek érdeke kívánja: a megye és város oktatási vezetői, a közlekedés illetékesei, a KISZ, a nőtanács és a szülői munkaközösségek képviselői üljenek egyszer össze, dolgozzanak ki közös tervet, hozzanak létre közös szervezetet a bejárók helyzetének könnyítése érdekében. Hiszen tennivaló akad. Csak ötlet kell hozzá.

Földessy Dénes

A begyűjtés megszüntetése, az új felvásárlási rendszer módosítása voltaképpen mind előkészítő lépései voltak egy általános, az egész gazdaság irányítására kiterjedő reformnak. A nyereségrészesedés bevezetése, az eszközhasználati járulék, a prémiumrendszerek kisebb-nagyobb mérvű módosítása, a mezőgazdasági felvásárlási árak ösztönzővé tétele nemcsak a gazdaságvezetés rugalmasságának bizonyítékai, de annak is, hogy a jelenlegi gazdaságvezetési módszereink elavultak és gyö keres reformra szorulnak. A nyereségrészesedés például nagy ösztönző erőt jelent egy gyár termelési költségeinek, gazdaságos termelésének szem pontjából, de arra már, hogy a gyár kapuján kívül, a forgalomban is törődjenek ter- melvényeik korszerűségével, minőségével, eladhatóságával, már nincs hatással. Pedig a termelés célja végeredményben a fogyasztás, mert az dönti el, hogy egy gyár munkája mennyire hasznos a társadalom szempontjából.

Teljes joggal állapította meg a Központi Bizottság, hogy a jelenlegi — merev, elavult gazdaságirányítási módszerek nem elegendők az előttünk tornyosuló feladatok megoldásához. Nemhogy ösztönöznének a gazdaságos termelésre, de sok tekintetben gátolják azt. Különösen az MSZMP VIII. kongresszusa óta érezzük ezt, amely a szocialista építőmunka központjába, — annak vezérelveként — a gazdaságosságot állította. Ha ehhez még hozzávesszük az elmúlt évek gyors gazdasági fejlődését, nemzetközi kapcsolataink nagymértékű bővülését, még inkább indokolttá válik a reform bevezetése.

A mikor egy irányítási

" rendszer, — mechanizmus — hiányossá, merevvé, elavulttá válik, — periodikusan újratermeli a saját maga által létrehozott hiányosságokat, aránytalanságokat. A reformtervezet előkészítő vizsgálatai során például kiderült, hogy az ipar a technikai felszereltségének növekedésével nem áll arányban a termelékenység növekedése. A nemzeti jövedelem növekedésének üteme lassúbb, mint az állóalapoké. A forgóalapok gyors növekedése miatt nem elég hatékony népgazdasági felhalmozás, tehát olyan köz- gazdasági problémák keletkez tek, amelyek a ' hétköznapok nyelvére fordítva akadályozzák a lakosság áruellátását, az életszínvonal emelését, a nemzeti jövedelem fokozatos fejlesztését.

Amellett, hogy a reformtervezet végeredményben konstruktív önkritikának tekinthető, hiszen kidolgozása, majdani bevezetése eleve azon a felismerésen alapul, hogy az irányítás mai módszerei elavultak, — mégis látnunk kell mindenfajta mechanizmus történelmi, adott jellegét. Ami jó volt tíz, tizenöt évig, az ma már esetleg a fejlődés gátjává válhat. A reformra szoruló irányítási módszerekkel sikeres utat tettünk meg eddig. Megalapoztuk a szocializmust, — rengeteg akadályt, buktatót legyőzve, — most azonban éppen a szocializmus teljes felépítése állítja elénk azt az objektív követelményt, hogy kiigazítsuk, korszerűvé tegyük gazdaságirányításunkat. A reform tehát azt jelenti, hogy gazdaságpolitikai céljaink meg változtatása nélkül, — azok mielőbbi megvalósítása érdekében, megváltoztatjuk, hatékonyabbá tesszük gazdaság- szervező, irányító munkánkat.

A reform tulajdonképpen még csak az „első olvasás” stádiumában van. A KB ülésén nem tételesen, hanem általában fogadták el a beterjesztett irányelveket, mintegy alapul a most következő vitának, amely elsősorban a

'szakemberek, minisztériumok,

I tudományos fórumok, társadalmi szervek részvételével . zajlik majd le a következő hónapokban, hogy aztán végleges formát nyerve újra KB, illetőleg a pártkongresszus elé kerüljön,

Öva kell inteni mindenkit, — aki a reform örvendetesen korszerű téziseit olvasva megfeledkezik arról, hogy vég eredményben a népgazdaság átállításáról van szó, tehát egy bonyolult, szerteágazó, hosszabb ideig tartó folyamatról. Ne várjunk pár hónap alatt gyors eredményt, sőt még csak azt se, hogy a tervezetben foglaltak megvalósításához rövid időn belül hozzáfoghatunk. Pár évig még elsősorban a mai irányítási rendszer tartalékaira kell támaszkodnunk. Miközben lépésről lépésre kidolgozzuk és bevezetjük a reformintézkedéseket, a jelen feladataira is gondolnunk kell! Ma is biztosítanunk kell a lakosság ellátását, terveik teljesítését! Fegyelmezett, takarékos termelést, munkafegyelmet, üzemi demokráciát, — mindent ami végeredményben lehetővé teszi gazdasági helyzetünk további javítását. A harmadik ötéves terv megalapozása, a nemzetközi munkamegosztásból adódó kötelességeink teljesítése, a bérfegyelem megtartása, az adminisztratív költségek csökkentése, a munkafegyelem és intenzitás megfelelő fokon tartása tavaly is, ma is és a reform bevezetése után is állandó kötelessége valamennyi gazdaságvezetőnek — sőt a maga módján, minden dolgozónak.

kJ aivitás volna azt hin- nünk, hogy „jóakaróink” éppen e nagyjelentőségű reformtervezet kapcsán szakítanak eddigi zavartkeltő módszereikkel. Még ki sem dolgozták a reform irányelveit, máris megindult a szóbeszéd: — Felugranak az árak. csökken az életszínvonal, káosz lesz, a gazdasági élet irányítása kicsúszik a párt és állam kezéből, — sőt már arról is szó esik különböző „jólértesült” körökben, miszerint Magyarországon visszaállítják a kapitalizmust. A KB ülés vitájában, sőt magában az előterjesztésben úgy foglaltak állást, hogy a reform során nem csökkenhet az életszínvonal. A reform célja éppen az ország és ebben az egyes ember gazdasági helyzetének javítása. Ami a tervszerűséget illeti, már most bátran kijelenthetjük, hogy a reform végrehajtása után sokkalta tervszerűbben, egybe- hangoltabbam halad a termelés,

A tervszámok felülről való kidolgozása, leadása és ellenőrzése egyébként sem biztosítja a tervszerűséget. Nem lehet mindjárt ösztönösnek nevezni egy intézkedést, csupán azért, mert nem utasításra történik. Ha nagyobb önállóságot kapnak a vállalatok, — nagyobb felelősséggel, átgondoltabban dolgoznak majd. Valóban azt gyártják, amire a piacon szükség van, jóllehet a mainál többszörösen kevesebb tervszámot kapnak.

Uadd fejezzük be dkkün■ • két Nyers elvtárs előadói beszédének egyik nagyon fontc« megállapításával.

„Annyit jelent-e a reform, hogy elvetjük saját múltunkat, hogy helytelenítjük mind azt, amit eddig tettünk? Nem elvetjük a múltat, hanem túlhaladunk korábbi céljainkon, s ezért felcseréljük eszközeinket. Alkalmazkodunk fejlődő világunk új követelményedhez. Eközben tudjuk, hogy múltbeli eredményeink alapozták meg mai fejlettségünket % erőnket.”

Vaá.árJ Ferenc

i