Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-21 / 275. szám

1965. NOVEMBER «L 4 Kerekasztal-beszélffetés: Hegedűs Andrással, Kopátsy Sándorral ___________________________________ és Kovács Attilával M ilyen a jó vezető? Vezetőképző tanfolyam Harkányban A hét elején a Magyar Köz- gazdasági Társaság Pécsi Cso­portjának rendezésében két­hetes, bentlakásos vezetőkép­ző-tanfolyam kezdődött Har­kányban. Az első hét végén kerekasztalbeszélgetést szer­veztünk a korszerű vezetés problémáiról a rendezvény- sorozat két neves előadója: Hegedűs András, a Magyar Tudományos Akadémia szocio­lógiai kutatócsoportjának ve­zetője, dr. Kopátsy Sándor, a Pénzügyminisztérium tudomá- nvos kutatócsoportjának veze­tője, valamint Kovács Attila, a Magyar Közgazdasági Társa­ság megyei csoportjának tit­kára, a tanfolyam vezetőjének részvételével. 0 Milyen előzmények wtán és milyen közvetlen céllal szervezték meg a most fo­lyó tanfolyamot? KOVÁCS ATTILA: A Köz- g; '.dasági Társaság javaslata alapján a megyei párt-végre­hajtó bizottság megtárgyalta a vezetés helyzetét megyénkben, s határozatot hozott a veze­tők- továbbképzésének meg- sz .evezésére. Célunk: felkelte­ni az ipar vezetőinek figyel­mét a vezetéssel kapcsolatos tudományok iránt, s ezzel megindítani egy olyan folya­matot, mellyel biztosítani tud­juk a gazdasági vezetők meg­felelő, állandó jellegű tovább­képzését. • Milyen hagyományai van­nak hazánkban a vezető- képzésnek? KOPÁTSY SÁNDOR: Ez egy viszonylag új terület. Ed­dig leginkább csak szakem­berképzésről beszéltünk, ez állt oktató munkánk közép­pontjában. A vezetőképzés az utóbbi két évtizedben világ- viszonylatban központi kérdés­sé vált, a korszerű vezetés igénye egyre nagyobb erővel jelentkezik, s ennek megfe­lelően nálunk is a helyére kell tenni. HEGEDŰS ANDRÁS: A ve­zetés szempontjából fejlődé­sünkben három korszakot kell megkülönböztetni. Közvetlenül a felszabadulás, illetve az államosítás után a döntő kö­vetelmény — magától értető­dően — a politikai megbízha­tóság volt. A nagyarányú gaz­dasági fellendülés időszaká­ban a szakértelem került elő­térbe. Most, a legmodernebb tehcnológiák alkalmazása mel­lett. a kettő szintézisére plusz a vezetés technikájának ala­pos ismeretére van szükség. 0 Vannak olyan nézetek, me­lyek szerint a vezetés ön­álló tudomány,.. KOVÁCS ATTILA: Való­ban. de csak annyiban, amennyiben az egyik legösz- sfAtiebb tudománynak te­kintjük ... HEGEDŰS ANDRÁS: Pon­tosabban fogalmazva: a veze­tés a tudományt* egy széle­sebb köre. A jó vezető egy kicsit közgazdász, egy kicsit A BARANYA MEGYEI SZERELŐIPARI ÉS SZOL­GÁLTATÓ VÁLLALAT vállalja közületek és magánosok részére villamos erendezéseiik rendszeres felülvizsgá­latát. VILLANYMOTOR ÉS TRANSZFORMÁTOR TEKERCSELÉSE. Megrendeléseket rövid ha­táridőre vállalunk, pszichológus, szakember és mindenekelőtt nagyszerű szer­vező. KOPÁTSY SÁNDOR: Min­den területen szakemberré válni ma már lehetetlen. A vezetőnek éppen ezért nem is szabad erre törekednie. A ve­zető elsősorban a szervezés el­mélet, lélektan, információs­elmélet, szociológia és döntés- elmélet terén legyein jártas. 0 Hegedűs elvtárs a vezetés szociológiájáról tartott elő­adást. Hogy lehetne a ve­zetés és szociológia össze­függését pár mondatban összefoglalni? HEGEDŰS ANDRÁS: A szociológia tudománya az üzemben három területet vizs­gál. 1. Ember és intézmény, ezen belül: vezető és vezetett viszonya. 2. Dolgozó és mun­ka viszonya. 3. Dolgozó és dolgozó viszonya. Mi, marxista szociológusok, elsősorban az első kettő, míg a polgári szo­ciológusok a harmadik össze­függéssel foglalkoznak. Ma a munkaügyi és személyzeti osz­tályok vezetői és munkatársai az esetek többségében jogá­szok, közgazdászok. Mi azt tartanánk helyesnek, ha szo­ciológusok, pszichológusok len­nének, illetve, ha ilyen isme­retekkel is rendelkeznének... 0 Milyen tervek vannak a szociológus-képzéssel kap­csolatban? HEGEDŰS ANDRÁS: Rövide­sen megoldódik ez a kérdés. Arról van szó, hogy megala­kul az egyetemen a szocioló­giai kar... KOPÁTSY SÁNDOR: Ebben az esetben azonban az lenne célszerű, ha az egyetem szo­ciológiai karán nemcsak fia­talok, hanem a már vezető beosztásban dolgozó idősebbek is tömegesen helyet kapnának — esti, illetve levelező tagoza­tok keretében... 0 Sok vita zajlik napjaink­ban a vezető és vezetett helyes kapcsolatáról... KOVÁCS ATTILA: A mos­tani tanfolyamon is szó esett erről. A leggyakoribb nézet az, hogy a vezetőnek új tar­talmú „tömegkapcsolatokra”’ van szüksége. HEGEDŰS ANDRÁS: így igaz. A „tömegkapcsolat” ér­telmezésének helyessége na­gyon fontos. Az igazgatónak nem kell mindenáron népsze­rűnek lenni, de mindenáron szem előtt kell tartania mun­kásainak életszínvonalát. KOPÁTSY SÁNDOR: Van olyan felfogás is, hogy az igazgató az államigazgatás képviselője. Ez csak részben igaz. Egy-egy gyár kollektí­vája ugyanis anyagilag is éa> dekelt a termelésben, s egyre inkább az lesz, s ennek kap­csán az igazgató nemcsak fe­lettes szervei, de beosztottai érdekeit is köteles szem előtt tartani. Felelős azok anyagi érdekeiért. 0 Milyen módszerekkel tör­ténik nyugaton a vezetők képzése? HEGEDŰS ANDRÁS: Spe­ciális iskolák vannak. KOPÁTSY SÁNDOR: A ve­zetéssel szembeni igényeket nagymértékben befolyásolja az üzem nagysága és jellege. Ennek megfelelően a vezető- képzés is szakosított. 0 Szó esett beszélgetésünk elején a politikai ismere­tek fontosságáról. Megfele­lő-e a vezetők jelenlegi po­litikai képzettsége és ezzel kapcsolatos érdeklődése? KOVÁCS ATTILA: Az ipa­ri és gazdasági vezetők közül sokan azt állítják, hogy nincs elegendő idejük a politikai tudományok megfelelő mély­ségű elsajátítására. Ebbe nem szabad belenyugodni! HEGEDŰS ANDRÁS: Más­fél évtizeddel ezelőtt a gaz­dasági vezetők sokkal több klasszikust olvastak, mint ma. Akkor többségüknél még hiányoztak azok az alapok — itt tudományos alapokra gon­dolok —, melyekre építve al­kotó módon hasznosíthatták volna a marxizmus klassziku­sait, ma megvannak ezek az alapok, a vezetők azonban be­érik jegyzetekkel, kivonatok­kal ... 0 Visszatérve a tanfolyamra: milyen folytatása lesz e kezdeményezésnek ? KOVÁCS ATTILA: Ezt a turnust további turnusok kö­vetik. Nagyon szeretnénk, ha az előadó elvtársak is vállal­nák. Célunk az, hogy a me­gye valamennyi. ipari vezető­je részt vegyen ezen a tanfo­lyamon. Ezt követően féléven­ként konzultációkat kívánunk szervezni, melyeken értékel­jük és megbeszéljük az itt hallottak gyakorlati hasznosí­tásának tapasztalatait, illetve az időközben felmerülő konk­rét kérdéseket. A vezetőknek meg kell érteniük, hogy a rendszeres továbbképzés nél­külözhetetlen. A féléves kon­zultációkat arra is fel kíván­juk használni, hogy a vezetés elméletét és technikáját — vi­szonyainknak megfelelően — továbbfejlesszük. Huszonnyolc—'harminc év az átlagéletkor, de fiatal az üzem is. nem egészen öt esz­tendő és öt hónapos. Viszont éppen elég idő ahhoz, hogy ..természetesnek*’ vegyék a siklósiak a kesztyűgyár létét. Ami egyébként nem is baj. Ismerve aa ipaitelepltébi tempót, jó lenne azt monda­nom, hogy ez az üzem szinte ..egyik napiról a másikra” nyi­totta meg kapuit a Pécsi Kesztyűgyár leányvállalata­ként. De a kapunyitás sokkal bonyolultabb volt. Zsifkó Fe­renc, a járási tanács elnök­helyettese emlékszik a meg­előző tárgyalásokra. — A telepítésre egyetlen érvünk volt: azokban az évek­ben négy-ötszáz nő keresett munkát. Aztán itt veit a ve­gyesgimnázium, amely éven­te negyven-ötven lányt és fiút indított útnak, s ezeknek munkát kellett adnunk. A járási és a megyei pártbizott­ság támogatásával végül is megkaptuk az üzemet. Adatok tömkelegével bizo­nyítják, hogy a fős üzem miképpen hatott az életszín­Pusztiilófélben a legöre ebii szőlőtőke Körülbelül másfél száz tná- ? zsa fürt termett — a becslés szerint — egyetlen szőlőtőkén.; Igaz: nem akármilyen tőké ről van szó. hanem a legöre­gebbről az országban és tér mészetesen nem egy esztendő 1 termése ez, hanem több mint, háromszázé. Ilyen idős ugyanis Pé- ; J esett, a Kulich Gyula utca 6. < i számú kis ház udvarán viruló) hatalmas ,.szőlőfa’'. A XVII.) század közepe táján ültetett > tőke csodálatos életerőről ta- ) núskodik: ellenállt a sokféle í vésznek, betegségnek és gaz- < dag termést hozott eddig min-) den esztendőben. Általában ) fél mázsa piros színű, nagy-) szemű fürtöt szoktak leszed- s ni évente a Rosamenna di ) Vacca fajtájú szőlőtőkéről —) vagyis másfél száz mázsát az ) elmúlt több mint három év-) század alatt. Az idén a szo-S kottnál kevesebb termést ho-s zott, akárcsak más tőkék, vi-< szánt olyan szépek, egészsége-) sek voltak a fürtök, amilyen-) re a gazdája nem emlékszik-1 A gyenge termés azonban nemcsak az idei kedvezőtlen időjárás következménye; a szakemberek megállapították, hogy a híres „szőlőfa” a ha- . nyatlási szakaszba jutott. Erő- ) teljes új hajtásokat például) már nem is hozott az idén. > Törzse, amelynek vastagsága < vetekszik a gyümölcsfák tör- < zsével, tulajdonképpen halott) már: belül teljesen üres, csak a kéreg „közvetít” még táp­lálékot. Lehetséges, hogy utol- só éveit éli a „szőlőmatuzsá­lem” vonal alakulására «Msen a községben. Csak egyet! — Több iftint háromne­gyedmillió forintot fizetünk ki bérként havonta — mond­ja Bischoff László, az üzem helyettes vezetője —, s ez igazán komoly tétel a község és a környék Iákéinak meg­élhetése szempontjából. De a kesztyűgyárból olyanok is megélnek, akiknek különben semroj közük az üzemhez ... Az albérleti díjakra gondol. Az üzem dolgozói közül 157- en laknak albérletben s ösz- szesen fizetnek havonta 28 ?10 forintot Van olyan főbérlő, aki hat ipari tanulónak ad „otthont” egyetlen szobában havi ezerkettőszázért. Az al­bérlet-konjunktúra elég sok gondot okoz a gyár vezetői­nek. De nemcsak ez. Az üzem dolgozóinak ki­lencvenkilenc százaléka új munkás, itt tanulták, illetve tanulják a szakmát ami nem könmyű. Bischoff László mond­ja, hogy a kesztyűs szakmá­ban a szakma saeretetén túl kell némi rátermettség is, egy kis szépérzék, egy kis tü­relem, jó szem, könnyű kéz. Békés Sándor A Népművészeti és Háziipari Bolt pécsi, Bem utcai üzletében ha­vonta átlagosan háromszázhatvanezer forint értekben adnak el népművészeti tárgyakat, kézimunkákat, térítőkét, párnákat és fa­faragásokat. A napokban újabb torontáli szőnyegek, házlszőttes anyagok érkeztek az üzletbe. Legkeresettebb cikkek közé tartoznak j a mohácsi és mezőtúri kerámiák. Ä7, ötéves terv eredménye A siklósi kesztyűgyár A KÜLDÖTT ■ Nyíri bácsi, a sellyei ts* :ősze elkiáltja magát a atvan holdas kukoricatáb- :iban: — Borisszáné’ Hallja Borisszámé jöjjör dűlő útra. keresik. Még háromszor sínét!' mire választ kap a renet teg kukoricásból — Ki keres. Nyíri bá­csi'/ — A megyétől, csak jöj­jön már... Jön is Borisszáné — öz­vegy Borissza József né pár hónapja, hogy eltemette az urát — és a dűlőúton old­ja kötényét. Illendően sze­retné fogadni a megyei elv­társat. Az első benyomások elté­rőek az előre kialakított képtől. TJgy gondolná az ember, hogy egy megyei tanácstag, egy több ezer holdas, öt falut magába foglaló termelőszövetkezet ellenőrző bizottságának el­nöke, kint a határban is valami funkciót visel. Bri­gádvezető vagy legalább csapatvezetőnek választot­ták. özvegy Borissza Jó- zsefnének csupán egy funk­ciója van az asszonyok kö­rében; küldöttként jelenik meg minden küldöttgyűlé­sen. ahol az öt falu tagsá­gát képviselő tagok megvi­tatták a munkát. Különben ő is úgy dolgo­zik. mint a többi tsz-asz- szony. Nyíri bácsi mondta: ..Fér­fi veszett el benne, többet dolgoz* ez akármelyik fér­fiembernél”. — Dolgozni kell, nem­csak a megélhetésért — mondja Borisszáné. aztán hozzáteszi. — így, ha kérek valamit, ha szőlők valami­ért a vezetőségnek. a tagok­nak. nem moodiák a sze­membe: maea hallgasson d^gozzon inkább. mvan küldött, akinek van szava. A szövetkezet irodájában fellapoztam ecv-két jew- 7őkönwet a legutóbbi kfil- döttwvlésekről. Borisszáné valamennyin részt vett és okos javaslatokat mondott el Például ilyeneket: „A ) kukorica tárolására gondo- ) -abban kell felkészülni Az ); 5szj esős és a téli idő be- 5 állta előtt ellenőrizni kell s v, ’akarmánykazlakat és gon- < doskodn: kell a letakar’’- ) sukról”. És alatta a küldött- \ gyűlés határozata: ..Elf ’gao >• juk”. — Azóta meg is csinál ták. — Valamennyi javaslatát.’ , — Csak olyat mond a - ember, amiről maga is meg­győződik, hogy szükség van . rá, ami mindenkinek hasz nos. Különben nem érőé mes beszélni róla. A gyűlésekre az asszo nyoktól, tsz-parasztoktó’ gyűjti a „témát”. — A földeken beszélge- j tünk, ebédidőben, pihenő­kor. Elmondják, hogy „Bo­risszáné, te ezt majd meg- > mondod a vezetőségnek és I rád hallgatnak is.” ( Amikor az ura beteg lett. i az állattenyésztésben 13 ■; tehenet bíztak rá. De fél év > után mégiscsak visszakíván- i kozott a földekre az asz- ) szonyok közé. Most külö- ) nősen jól érzi magát, mert ) segítik, vigasztalják, biztat- ) ják. Emlékeztetik az elis- > mérésekre, a Munka Érdem- í rendre, amit 1961-ben a ) nők napjára kapott. „Azt ) meg is írta az újság, az jól j esett.” Dicsérik, hogy mi- f lyen gyorsan elintézte a me- S gyénél a hosszú ideje „mun- v kaképtelen” lánctalpas trak- | tor ügyét — És ez olyan jól esik, ) különösen most, hogy öz- ) vegyen maradtam. ) A Remete-dűlő három ld- ) lométerre van Sellyétől, ? ahol most hatvan holdas > tábláról kiváló kukoricater- S mést törnek az asszonyok. ) Borisszáné ma Is nyolckor < már elkezdte ezt a munkát, ) körülötte nagy halomba > gyűlt a sárga kukoricacső. 5 Dolgozik naplementéig. Gáldonyi Béla ) Dalol a múlt A Néphadsereg Művészegyüttesének a:ándékmű*ora A Magyar Néphadsereg Vö­rös Csillag érdemrenddel ki­tüntetett Művészegyüttese no­vember 23-án este 7 órakor a Fegyveres Erők Klubjában ajándékműsort ad a most be­vonuló fiataloknak és azok családtagi ainak. A „Dalol a múlt” című mű­sorukban az elmúlt két év­tized legemlékezetesebb mű­soraiból adnak ízelítőt az ének, a zene és a tánc for­manyelvén. Az együttes gaz­dag repertoárját ismerve em­lékezetes élményben lesz vé­szük a bevonulás előtt *'*lló fiataloknak s családtagjaiknak. —• De képzelje él; hogy mi­lyen nehéz átváltani a mező- gazdasági munkából egy fi­nomkodó, ülő munkára? Beszélek Lamdek József né­véi. Nem hinném, hogy kora meghaladná a 30 esztendőt, de a kemény mezőgazdasági munka — tűző nap, eső, szél, hideg — otthagyta nyomát az arcán. Most fehérgalléros kék köpenyben ül le naponta a varrógép mellé november 8 óta. A Siklós—Villányi Álla­mi Gazdaság komlóföldjén dolgozott a legutóbbi hetekig, most átképzős. Férje gépko­csivezető a siklósi ktsz-nél. — Sári-pusztán laktunk, hajnalban keltem éveken át, hogy munkakezdetre peérjek a gazdaságba. Kerestem én ott jól, nem panaszkodom, csak hát... elfáradtam. Be­költöztünk Siklósra és jelent­keztem felvételre az üzem­ben. — Ez egy egészen más vi­lág itt. Könnyen megszokja-e ezt az új környezetet? — Ami jó, azt könnyen. Le­dolgozom a nyolc órát és tisz­tán kelek fel a 0ép mellől, nem sárosán, latyakosan. A gazdaságból mindig estére ér­tem haza, nekiálltam főzni, takarítani, gyakran tizenegy­kor kerültem ágyba. Még a tv-t sem volt kedvem végig­nézni. Most délután elég ko­rán hazaérek. Mi nehéz? A kezem ... Elég durva még a bőr az ujjaimon. kiszítta a nap meg az eső. De m - d megfinomodik. A gép*ől is féltem, hogy majd nem *urV>>,- vele dolgozni, de most már megbarátkoztam vele. — Végül is': — Itt akarok maradni. Olyan tiszta és szép mind-”). Csak a szemem bírja maifi' Nagyon fiatal, bájos k's asz- szonyka Kréthné Schmid* Ka­ti „Pályafutása” rövid: Bere- mendről jár be a gimnázium­ba, leérettségizik. Jöverdő férje szintén. Egyszer isku’s- bálon táncoltak, aztán üt a? üzemben ismét összeta' z- tak. A nyáron kötötte : ságot. Mindketten két tciPör- böző raktár helyettes ve’»*«’. *— Tulajdonképpen m>d”n- hova elmentem volna dolgoz­ni, csak ide nem. — Miért? — Politechnikára idc tunk, a bérelszámolóba ~ ’ tottaik be, és nagyon utáltam a számokat. . W’!n mégis megszoktam az üzemet, sőt szeretem is. — Meei 1 letődött-e. aiYi,1'pov felvette élete első keresetét? Összecsapja kézéi -ev — Szorítottam a rétik""- met hazáig. Nagyon örültem, bár fél havit kaptam csak, ötszázegynéhány forintot, de

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents