Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-21 / 275. szám
1965. NOVEMBER 21. napló 3 Igények és lehetőségek a továbbtanulásra A beiskolázás évről évre visszatérő feladat és probléma a végrehajtásra hivatott állami és társadalmi szerveknek. izgalom és feszült várakozás az érintett tanulóknak és szülőknek. Feladat, mert a beiskolázás végrehajtásában annak a reális igénynek kell tükröződnie, hogy népgazdaságunknak, társadalmunknak egy későbbi időben hány új orvosra, tanárra, jogászra, technikusra, szakmunkásra lesz szüksége. Probléma, mert a beiskolázás tervszerű szelekció eredményeképpen valósul meg, amelyben a jelentkezetteknek csak egy része nyerhet felvételt. Izgalom és feszült várakozás a tanulók és a szü lök számára, mert nem tudhatják, vajon bekerül-e gyermekük a kiválasztott iskolába, elindulhat-e a tanuló a maga, vagy a szülőik által kiválasztott pályán. Q Rendezettek 61,4 százalékát VBítíH lel A társadalmi érdek és az egyéni célok, a népgazdasági igény és az egyéni indítékok itt nem teljesen fedik egymást, közöttük ellentmondás . van. Hadd bizonyítson néhány számadat. Felsőfokú, középfokú és szakmunkásképző iskoláinkba ez évben 9097 tanuló jelentkezett. A jelentkezettek közül 5579-et (61,4%) vettek fel. Hozzávetőlegesen négyszeres túljelentkezés volt a tanárképző főiskolán, több mint kétszeres az orvostudományi és a jogtudományi egye temen. A technikumokba jelentkezett tanulóknak is csupán 44 százaléka nyerhetett félvételt, de túljelentkezés volt a gimnáziumokban és a szakmunkásképző iskolákban is. A felvételeket illetően két megszorító tényezővel is kellett számolnunk. Az egyik tényező, amely minden diplomát, szakmát adó iskolatípusban meghatározza a felvehető tanulók számát, — ez népgazdaságunk előre vetített igénye, amely meghatározza, hogy 4— 5 év múlva hány diplomásra, hány technikusra és szakmunkásra lesz szüksége társadalmunknak. A másik ilyen tényező, amely minden iskolatípusra vonatkozik, hogy iskoláink elérték befogadóképességük felső határát. Lényeges változást e tekintetben az épülő új középiskolák belépése után sem várhatunk, hiszen 1970-ig még évről évre növekszik az általános iskola VIII. osztályát elvégző tanulók száma, úgy, hogy a beiskolázható tanulók százalékos számát hozzávetőlegesen csupán a mai szinten tudjuk tartani, legfeljebb a gimnáziumokban és a szakmunkásképzés egyes területein érhetünk el kisebb emel kedést a felvehetők létszámában. Gondm álysv lasztási tanácsadás Ez a tény, amely a valóságos helyzetet tükrözi, egyrészt arra figyelmeztet, hogy javítsuk a pályaválasztási tanácsadást, hogy időben figyelmeztessünk az egyes „divatos” szakmák, pályák túljelentkezés! problémáira és azokra a továbbtanulási lehetőségekre. amelyek népgazdasági érdekeinket figyelembe véve, a jelenleginél lényegesen több tanulót tudnak felvenni. Számolniuk kell ezzel az általános iskolai és középiskolai —ároknak is, hogy végzős ‘omlóikat a realitásokból ki- n’ulva készítsék fel a pálya. ■ .riasztásra és tanácsadásukon a tanulók és szülők előtt 'árják fel őszintén a tanuló kibon'akozó érdeklődésének irányát, rátermettségének és képességeinek belső tartalmát és határát. A felvételi vizsgák tapasztalatai alapján a szülőknek is meg kell mondanunk, hogy ártF.nak gyermekeiknek, ha figyelmen kívül hagyják azok érdeklődési körét, képességét és teljesen szubjektív alapon „eleve’ pályát választanak gyermeküknek, vagy belekény szerílik egy olyan pályaválasztásba („ez jó” — „ez nem jó” alapon), amely majd egy életen át korlátokat állíthat gyermekük tehetségének kibontakozása elé. üem mondunk le nagy célkitOzéseinkről Tudjuk, felvetődik ezek után az olvasóban, hogy — akkor md lesz azokkal, akik nem tudnak tovább tanulni? Hogyan valósul meg az a helyes elv, hogy a szocialista társadalom igénye egyre több tanult embert igényel? Hogyan valósul meg a középfokú képzés általánossá tétele? Nyilvánvaló, hogy az említett elv gyakorlati megvalósításáról nem mondhatunk le, de irreális követelmény lenne, ha mindezt rövid időn belül akarnánk megvalósítani. Ehhez rövid idő alatt nem tudjuk megteremteni sem a személyi, sem a tárgyi feltételeket. Nem helyes ennek az elvnek olyan értelmezése sem, hogy most minden tanuló valamilyen középiskolában tanuljon tovább. Társadalmunk szükséglete, hogy az általános iskolát elvégző fiatalok nagy része ipari és mezőgazdasági szakmunkás- képző iskolában tanuljon tovább. A középfokú végzettség megszerzését pedig mint szakmunkás tűzze maga elé célnak, amihez többé-kevésbé már ma is adottak a feltételek, folyamatában pedig maradéktalanul biztosíthatók. Népgazdaságunk érdekeiből kiindulva az most a sürgősebb tennivaló, hogy a mainál sokkal jobban kiszélesítsük a szakmunkásképzés lehetőségét. Fejlesztjük a szakközépiskola' Gondolnunk kell arra is, hogy a középiskolai oktatáson belül keletkezett aránytalanságokat hogyan tudnánk jobb ütemben felszámolni. Hogyan teremthetnénk meg gyorsabban az aránytalanság megOj ISKOLA BOQÁDMINDSZENTEN Tegnap délben új iskolát avattak Bogádmindszenten Eddig két különböző parasztházban mindössze három tanterem volt és most az egyik gazdasági udvarban mintegy 600 ezer forintos költséggel egy régi istállót, pajtát és csűrt alakítottak át korszerű négytantermes nevelőszobával, szertárral és szüntetésének személyi és tárgyi feltételeit. Pontosabban arról van itt szó, hogy az utóbbi években megnövekedett a gimnáziumi tanuló-létszám és ezzel nőtt azoknak a fiataloknak a száma, akik oefe- jezve a középiskolát, nem rendelkeznek szakmai képesítéssel, az egyetemekre viszont csak korlátozott számban juthatnak be. Nem titok az, hogy egyre több gondot okoz ezeknek a fiataloknak az elhelyezése. A középiskolák fejlesztésének tehát olyan útját kell járnunk, amely a szakközépiskolai oktatás kiszélesítését jelenti, hogy a középiskolában végzett tanulók azonnal mun-j kát vállalhassanak, egyben ugyanúgy biztosított számukra a továbbtanulás lehetősége is, mint az általános gimnáziumot végzettek számára. A beiskolázás feladatát véleményünk szerint jól oldották meg tanintézeteink. Ott, ahol felvételi vizsga alapján veszik fel a tanulókat, — az elbírálásban lényegtelenné zsu gorodott a szubjektív tényezők szerepe. A jelöltek tényleges tudása alapján mondták ki a felvételi bizottságok az igent, vagy nemet. Egyenlő esélyek alapján figyelembe véve a fiúk és a lányok, valamint a fizikai dolgozók gyermekeinek arányit is. Az összesen felvett 5579 tanulóból 3030 fiú, 2549 lány és 3564 tanuló fizikai dolgozó gyermeke. Céltudatosan irányítani a pályaválasztást Tapasztalatainkat úgy összegezhetjük, hogy ha a pálya- választást céltudatosabban, a tényleges igényeknek megfelelően tudjuk irányítani, a következő évben elkerülhetjük az egyes iskolatípusoknál tapasztalt mértéktelen túljelentkezést, viszont megfelelő számban tudunk beiskolázni kevésbé felkapott, de fontos szakmákban, területeken is. Csorba Tivadar, az MSZMP megyei bizottságának politikai munkatársa. nagy, tágas folyosóval ren delkczö iskolaépületté. A köt zeti általános iskolába a hegyszentmártoni. a páprá” és az ózdfalusi felsőosztó lyos diákok is járnak majd Az új iskola mellett kony hával és étkezővel együtt napközis tanterem és kétszobás, fürdőszobás pedagóguslakás is épül. Az iskola építéséhez három forintos óra bérben számítva mintegy 11 ozer forintos társadalmi ír, i ával iárult ozzá a heivb :i tsz, a szülői nunkaközösí. >s az iskola t..nulói. A ta: - tás már hétfőn megkezdőt ”c az új tantermekben. A 1. - pen balról: az iskola kívülről; jobbról: Varga Györ;r’ igazgató megnyitja az avató ünnepélyt. Huszonháromszor eegy nap szabadság Dr. Bank József és dr. Pál Tibor, a Mecseki Szénbányászati Tröszt üzemegészségügyi szolgálatának orvosai i end- kívül tanulságos vizsgálatot fejeztek be a tröszt egyik üzemében. 851 föld alatt dolgozó bányász adatait dolgozták fel, és ebből kiderült, hogy a 851 bányász a vizsgálat évében 10 308 esetben vette ki szabadságát, &mi azt jelenti, hogy átlagban egy-egy dolgozó több mint tizenkét alkalomra aprózta fel évi szabadságát. Elaprózott sza&athág - ov^oribb megbetegedés I vizsgáljuk az adatokat. íme a 1 láblázat: •1 = Szei' titok birodalma A szobácska alig háromszor három méteres, mégis belefér az egész világ... A barnára pácolt szekrényekben apró kis dobozok sorakoznak, mindmegannyi titokzatos szellemeket rejtő palack. — Akarod tudni milyen volt Gulliver? Hogy szállt szárnyak nélkül kis Mukk a tengereken át? Milyen házakban élnek az indiánok? — Kinyitod a dobozt, az ügyes kis masinába teszed a titkokat rejtő szalagot, megnyomsz egy gombot, s amiről eddig csak hallottál, azt látod is. előtted vágtat a hun király, s veled beszélget Csilicsala bácsi, a varázsló... A titkokat őrző dobozokban filmek vannak, s a diavetítő az a csodálatos szerkezet, mely megeleveníti a képzelet világát, — s a Városi Könyvtár Petőfi utcai diafilm-kölcsön- zője az a hely, mely bármilyen kicsi is, de belefér a világ... Dr. Lukács János- né, a kölcsönző vezetője, a gyerekek Panni nénije, tulajdonképpen maga is beletartozik ebbe a mesevilágba. Nyílik az ajtó, bebújik egy ijedt, piros orrú gyerek, megáll a pultszerű asztal előtt, s mielőtt bármit is szólna, Panni néni már tudja, mit akar. ... „Te még nem láttad Dia Dani legújabb kalandját” — mondja, s a gyerek bólint, így igaz. a társaitól már hallott róla, de látni még tényleg nem látta... Ez a kis kölcsönző egyedülálló az országban. Diafilm- kölcsönzés másutt is van, önálló „diakönyvtár” azonban csak Pécsett. A készlet évről évre nő, jelenleg 3884 film van raktáron, s a beiratkozott kölcsönzők száma a 300-hoz közeledik. — Melyik film a legnépszerűbb? — Korosztályonként más és más. Akik még nem járnak iskolába, a klasz- szikus meséket szeretik, akik már iskolások, inkább az újakat: Dia Dani. Dia Kati, Róka Rudi és egyéb mesealakok kalandjait. Negyedik osztálytól felfelé a kalandos, harcos történeteket keresik a gyerekek. A felső tagozatosak pedig a regényekből készült filmeket. A filmkészlet igen változatos: mesék, kalandos történetek mellett neves írók élete, munkássága, a fizika legérdekesebb törvényei is megvannak filmen; tulajdonképpen lépcsősze- rűen épülnek egymásra a filmek, a meséktől az aktuális politikai eseményekig vezet az út. A gyerekek mellett felnőttek, sőt hivatalok és KISZ-szervezetek is felkeresik a kölcsönzőt: jó anyagot találnak az ismeret- terjesztéshez, politikád oktatáshoz. Gyerek gyerek után érkezik. Bejönnék, kutatnak, s mikor találnak valami érdekeset, sietve búcsúznak, s az utcán se bámészkodnak: elvégre titkok lapulnak a zsebükben, — apró dobozba zárva... alkalommal 4 fő vette ki „ 12 „ 22 ,, „ 219 „ 422 „ 162 » gozók fele 11—15 részletben töltötte el fizetett szabadságát. (Feltűnő megállapítás: a kis részletekben kivett szabadságoknak mintegy 17,7 százaléka fizetési napokra esett.) Megnézték ugyanezen dolgozóknak az éves táppénzes adatait is. Feltételezték ugyan, is, hogy a szabadság elapró- zása és a megbetegedések gyakorisága között feltétlenül összefüggésnek kell lennie. S a tapasztalatok igazolták a fel- tételezést. Azoknak a dolgozóknak, aki évi szabadságukat 1—4 részletben vették ki, csak egyharmada volt 5-nél több esetben táppénzen az év folyamán. Azoknak, akik szabadságukat 7—10 alkalommal vették ki, — 39,6, akik 11— 15-ször — 41,5 és akik 16-nál is több részletben vették ki szabadságukat — 53,1 százaléka volt 5-nél több esetben táppénzes állományban. (Az összes 1—3 napos „megbetegedések” 27,6 százaléka esett fizetési napokra.) A szervezetnek pihenni kell Megvizsgálták, milyen ösz- szefüggés van a néhány napos szabadságok és a táppénzes esetek között. Kiderült, hogy az 1—3 napos táppénzes eseteknek 5,5 százaléka közvetlenül a szabadság kivétele után következett, ezzel szemben az összes 1—3 napos szabadságoknak mindössze 1,2 százaléka következett a táppénzes napok után. Világosan látható ebből: gyakrabban fordul elő, hogy a szabadságot táppénzes napokkal hosz- szabbították meg, mint az, hogy a táppénzes napokat szabadsággal kellett pótolni. A fentebb elmondottak elég adatot szolgálnak ahhoz, hogy levonjunk belőlük néhány következtetést. A Munka Törvénykönyve kimondja: „A szabadságot lehetőség szerint egyszerre, de legfeljebb két részletben kell kiadni a dolgozó részére. A dolgozók kérésére a szabadság több rész- I letben is kiadható. . ' legalább évi 6 munkanapol yen esetben is egybefüggően kell kiadni.” Nem véletlenül rendelkezik így a Munka Törvény- könyve. Az orvos vélemérve szerint az évi szabadság a dolgozónak az, ami a gépeknél a karbantartás. Az emberi szervezet is igényeli a pihenést, s ha azt nem kapja meg. — márpedig az ismertetett adatok azt mutatják, hogy nem, — akkor ennek igen komoly következményei lesznek.. Ha a szabadság nem a pjJjje- nést szolgálja és a munkaerő ‘ nem tud regenerálódni, úgy nyilvánvaló következmény a gyakoribb megbetegedés. Komoly társadalmi feladat a fizetési napok körül jelentkező lazaságok felszámolása is. Mi a felaprőzis oka? Mi az oka annak, hogy ennyire felaprózzák a szabadságukat? Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még a kétlakiság jellemezte a bányászok zömét. A feles föld, szőlőcske, a disznóölés stb., stb. minden szabadidejüket igénybe vette. A fizetett szabadságot tehát hozzá kellett idomítani az említett elfoglaltságokhoz. A körletvezető aknász, illetve a vezető műszakiak sem kifogásolták ezt, ugyanis ilymódon megszabadultak a csapatok kiegészítésével, átrendezésével járó gondoktól. Nehezebb és bizonyos vonat, kozásban hálátlanabb dolog arról beszélni, hogy a bányászok milyen indoklással kérnek és kapnak egy-két napos szabadságot közvetlen fizetés előtti és utáni napokon. Hálátlan dolog, mert ebben az esetben sem a bányász, sem a műszaki vezető számára keresve sem találnánk elfogad- . ható indoklásokat. Ugyanis fizetés egy évben huszonnégyszer van, s nagyon valószínű, hogy nem minden esetben egyeznek, ezek a napok a fentebb említett elfoglaltságokkal. Marad hát az egyetlen magyarázható, de el nem fogadható indoklás: ha elvárom, hogy a bányász csak egy-két napot hiányozzék a csapatból, akkor engedményeket is kell tennem. Elítélendő gyakorlat Helytelen, s elítélendő ez a gyakorlat, ami előbb-utóbb oda vezet, hogy a következő évek hasonló alapokon elkészülő orvosi statisztikái az elmondottaknál is aggasztóbb k-TPt mutathatnak F. GX. v Olyan dolgozóval is találkoztak, aki 23 részletben vette ki éves szabadságát. A táblázat híven mutatja, hogy a dolMég megdöbbentőbb számokat kapunk, ha részletezve Évi szabadságát 1—2 3—4 „ 5—6 „ 7—10 „ 11—15 „ 16
