Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-03 / 259. szám

»65. NOVEMBER 3. napló s Szüret után Ilyenkor szüret után, az év többi részéhez viszonyít­va, a szokásosnál több al­koholt fogyasztanak az em­berek. Ez évről évre több balesetet okoz. Az ittasság a múlt év szeptemberében 16 alkalommal volt közúti bal­eset okozója, az idén húsz­szor kellett az ittas személy miatt a baleseti járőrnek a helyszínre sietnie. Ugyanis ittasan a járművezető önma­gát a legjobb gépkocsiveze­tőnek hiheti, s nem veszi figyelembe a közlekedési szabályokat, gátlástalan. A közlekedési baleseti statisz­tikák jellemzően mutatják, hogy a legtöbb szabálysze­gés, gyorshajtás, ittas sze­mélyeknél fordul elő. Az or­vosszakértők megállapítot­ták, hogy egy meghatáro­zott véralkohol szinten fe­lüli vezetésnél a baleseti veszély, illetve a közvetlen I veszélyeztetés tartósan fenn- ! áll, s ha nem is jön létre j baleset, az csupán a szeren- j esés véletlenen múlik. Ha I azonban nincs véletlen, nincs Í ! szerencse sem, megtörténik a baleset. Példa a Börzöli-ügy. Vagy egy másik eset: Balázs János dunaszekcsői pincér i :ttasam vezette motorkerék- , párját, egy fának ütközött és a helyszínen meghalt, pót utasa, Csorba János súlyo­san megsérült. Simonfi Sán­dor, a pécsváradi gépállo­más traktorosa ittassága miatt traktorával az útról letért, egy három méter mély árokba zuhant és meg­halt. Még a kis mértékű sze­szesital-fogyasztás is olyan iellemző tüneteket okoz, mint például érzelmi fenm- hangoltság, gondolatok csa- pongása, önkritika, önfegye­lem csökkenése. Ilyen álla­potban a félénk ember bá­torrá, a bátor vakmerővé válik. Jól igazolja ezt a következő példa: Jäger An­tal ital hatása alatt túlter- helten működtette a kezelé­sére bízott toronydarut, az felborult és 700 000 forint kárt okozott, Jäger és mun­katársa súlyosan megsérült. A súlyosan ittas szemé­lyek nemcsak okozóivá, ha­nem szenvedő alanyaivá is válhatnak a baleseteknek. Ilyen állapotban ugyanis leesnek a járművekről, a szabályosan közlekedő jár­művek elüthetik őket. A szenvedő alanyra példa Göncz István domolospusztai lakos esete, aki erősen itta­san egy sekély vizű patakba esett és megfulladt. Gulyás István homorúd i lakos a Riha tó mocsarába tévedt, belesüllyedt és meghalt, mert önmagán ittassága miatt nem tudott segíteni. Schilling Vilmos monyoródi lakos a Karasicába tántor­gott, onnan még valahogyan kimászott, de haza már nem érkezett... A határban hal­va találták. Az ital — mint az előbb említettük — vakmerővé te­szi áldozatát, aki aztán nem figyeli, mit beszél, mit tesz, a nyugtató szóra fenyegetés­sel, tettlegessóggel válaszol. Tóth Bálint péterpusztai la­tos például élettársával any nyira összeszólalkozott, hogy szíven szúrta. Az asszonyt csak a gyors orvosi segítség mentette meg. Joó Sándor kákics! lakos sem volt tisz­tában azzal, mit tesz. Ittas volt, s először feleségét, majd magát lőtte agyon. Schweiczgut József ugyan­csak ittas volt akkor, ami­kor feleségét vállon szúrta. Egyébként 1964-ben az em- beröléses bűncselekmények tettesei közül 15.5 százalék, az emberölési kísérletek tet­tesei közül 50 százalék ital hatása alatt cselekedett! A közlekedési fegyelem, a személy- és vagyonbiztonság megköveteli az alkoholfo­gyasztás elleni kérlelhetet­len harcot. Széleskörű társa­dalmi összefogásra van tehát szükség ahhoz, hogy az al­kohol túlzott fogyasztásától me°v ■'■’'■'ik embertársainkat és ez- ?1 együtt sokszor éle­tünket családi békességün­ket is. Százötvenkilenc veszélyeztetett gyermek Eredményes intézkedések — Nehezen megoldható problémák „Kerületünkben 159 veszé­lyeztetett körülmények között élő gyermek él” — állapította meg Pécs III. kerületi taná­csának gyámügyi előadója an­nak a felmérésnek alapján, amelyet az elmúlt évben vé­geztek. A számhoz rhég né­hány adalék: közülük 104-nél a szülők erkölcsi magatartása miatt kellett a „veszélyezte­tett körülményt” megállapí­tani, anyagi okokból mindösz- sze 26 család került erre a listára. A veszélyeztetett kö­rülményt több családnál a nem megfelelő lakáshelyzetük rovására kellett írni. A felmérés után a Gyer­mek- és Ifjúságvédő Albizott­ság közreműködésével hozzá láttak a veszélyeztetett körül­mények között élő gyermekek helyzetének megjavításához. A sok körültekintést és követ­kezetességet igénylő munka első eredményei már jelent­keznek. Minden gyermekről nyilvántartó lapot vezetnek, s ezek alapján számos szü­lőt beidéztek a gyámügyi ha­tósághoz, ahol — ha erre szükség volt, jegyzőkönyvi fi­gyelmeztetésben részesültek, — mások részére nevelési ta­nácsokat adtak. A konkrét in­tézkedések azonban ennél lé­nyegesen jelentősebb eredmé­nyekre vezettek. A veszélyez­tetett körülmények között élő gyermekek közül 11-et bölcső­dében, 18-at óvodában, 40-et pedig napköziben helyeztek el. Ahol gyors anyagi segítségre volt szükség, ez elől sem zár­kózott el a gyámügyi hatóság: 15 családot — 35 gvermekkel — részesítettek segélyben, öt cigánycsaládnak — ahol az apa dolgozott — jelentős se­gélyt nyújtottak: a tanév ele­jén mindegyik gyermeknek 1 öltözet ruhát, egy pár cipőt adtak, tanszerrel látták el őket. Felvették a kapcsolatot a lakásügyi társadalmi bizott­sággal is, — javaslatot tettek — ha lehetséges, melyik csa­ládnak juttassanak lakást. A társadalmi bizottság döntése: mind a nyolc javaslatukat el­fogadták és a vizes, penészes lakásokból már be is költöz­tek a családok szép, új ottho­nukba. Mintegy 20 gyermeket érintett ez az intézkedés. Még ez évben folyamatosan újabb 7 család — mintegy 25 gyermekkel — kerül összkom­fortos lakásba Számos esetben sikerre ve­zetett a „pártfogó kirendelé­sének’’ módszere. Arról van szó, hogy azokhoz a családok­hoz, ahol a szülők erkölcsi magatartása miatt állt elő a veszélyeztetett- körülmény, pártfogót rendelnek ki. A módszer sikeréhez csak egy példát: D. János komlói lakos, a Mecseki Szénbányászati Tröszt dolgozója családját el­hanyagolta, ivott, munkahe­lyén többször hiányzott. A komlói sportkör vállalta a patrónus szerepét, — azóta munkáját elvégzi, törődik csa­ládjával. A sikeres munkát azonban sajnos nem egy — még meg­oldásra váró probléma „tar­kítja”. Ezek közül csak egyet — részletesebben. A veszé­lyeztetett körülmény „minősí­tés” számos esetben a férj iszákosságának következmé­nye. A gyámügyi hatóság el­vonókúrát javasol. Ha az il­lető ennek a kúrának önként aláveti magát — nincs prob­léma. De ha nem? A rende­letek értelmében mód van ar­ra is, hogy az illetőt kötelez­zék erre. De hogyan? Az el­vonókúrát alapos orvosi vizs­gálatnak kell megelőznie. Vég­ső esetben a részeges férjet elkísérik a rendelőintézetbe — kivizsgálásra. Vérvétel, EKG és még számos vizsgálat szük­séges. Nem vitás, hosszadal­mas eljárás, egyik helyiségből ki, a másikba be. „őrzője” azonban — hiába az igyeke­zet, — nem állhat egész nap a sarkában. Ha az egyik he­lyen sikerül is az illetőt meg­vizsgáltatni, a következő vizs­gálat elől már meglóg, a nagy A Hfoziüzemi Vállalat ielentl: Szovjet filmnapok a mozikban Új magyar film a műsoron A november 4-től 10-ig tar­tó műsorhéten két új film ke­rül bemutatásra a pécsi mo­zikban. A katona apja e. szovjet film a szovjet filmnapok ke­retében kerül bemutatásra. Ünnepi díszelőadás 4-én 5 órakor lesz a Kossuth film­színházban. A film a II. vi­lágháború egyik epizódját ele­veníti fel. Egy öreg paraszt elindul a harctérre, hogy ta­lálkozzon rég nem látott fiá­val. Mivel a találkozás nem jön létre, az öreg fegyvert fog s Berlinig harcol a fasiszták ellen. Itt találja fiát, ki a harcok hevében hősi halált halt. A szerelmes biciklisták c. új magyar film a fiatalok filmje. Szereplői többnyire fő­iskolások. Egy balatoni nyár eseményeit mondja el. Kér­dést tesz fel, s igyekszik vá­laszt adni rá: Milyenek a mai fiatalok? A két új filmen kívül fel­újításként kerül bemutatásra a világsikert aratott „Szállnak a darvak” c. szovjet, a tél fo­lyamán nagy sikerrel vetített „Gyávák bandája” c. francia és a Kossuth mozi nyári állá­sa miatt elmaradt „Bűntény a müvészpanzióban” c. NDK film. A Kossuth mozi délelőtti előadásai: 4—5-én: Szerelmes biciklisták, 6-án: Bűntény a művész­panzióban, 8-án: Szállnak a darvak, 9—10-én: Gyávák bandája. A Kívánságsorozat kereté­ben a Kossuth moziban 7-én — vasárnap — du. 2 órakor az „Aki átmegy a falon”, hét­főn — 8-án — este 9 órakor a „8 és Vi” c. film kerül be- mu tatásra. Vidéki szélesvásznú mozik különelőadásai: Bóly 5-én vegyes sorozat: Aki szelet vet..., Dunafalva 5-én vegyes sorozat: Díszma­gyar, Hidas 8-án történelmi sorozat: Lupény 1929, Mágocs 8-án Irodalmi sorozat: Külö­nös házasság, Mohács 10-én mesesorozat, valamint drámai sorozat: Pillantás a hídról, Sellye 5-én vegyes sorozat: Aki átmegy a falon, Siklós 8-án vegyes sorozat: Szép Lu- rétte, Szászvár 5-én történel­mi sorozat: Budapesti tavasz. A szélesvásznú vándormozi a héten a Római történetek c. színes, szélesvásznú filmet ve­títi 4-én Majson, 5-én Szeder­kényben, 8-án Siklósnagyfa- lun és 9-én Mecseknádasdon. (x) forgalomban sajnos erre lehe­tősége nyílik. Mire őrzője körülnéz, csak hűlt helyét ta­lálja. Kezdődhet az egész el­járás, ha megtalálják, élőiről. A kényszerelvonókúra tehát a gyakorlatban „nem megy”. A III. kerületi gyámügyi hatóság eddig hat esetben javasolta ezt, — de mint mondják, — egy esetről sincs tudomásuk, amikor az intézkedést végre lehetett hajtani. Marad még egy lehetőség: ifjúság elleni bűntett miatt az illetőt felelősségre vonni. A büntető­jogi felelősségre vonáshoz pe­dig konkrét bizonyítékok kel­lenek: hol, hányszor látták it­tasan stb. A kerületi tanács gyámügyi hatósága most megnézi, hogy az elmúlt esztendőben nyil­vántartásba vett 159 veszé­lyeztetett körülmények között élő fiatal helyzete mit válto­zott. Minden családot meglá­togatnak és a nyilvántartó la­pokra felírják a látottakat. Aztán ismét összeülnek a Gyermek- és Ifjúságvédő Al­bizottsággal megtárgyalni: ho­gyan tovább. Ez a nagy mun­ka két célt szolgál: konkrét segítség a nehéz helyzetben levő családoknak, de jelentő­sen hozzájárul a fiatalkorúak bűnözésének megelőzéséhez is. Pécsi fotósok sikere A magyar fotóművészetben az épületfotózás mint művé­szi téma szinte Ismeretlen és elhanyagolt terület volt. Ez év tavaszán rendezték meg Buda­pesten Lucien Hervé magyar származású francia épületfo­tós kiállítását. Ez a kiállítás hívta fel a magyar fotósok fi­gyelmét arra, hogy az épület­fotózásban milyen művészi le­hetőségek rejlenek. A Magyar Építőművészek és a Magyar Fotóművészek Szövetsége augusztusban kísér, létképpen meghirdette az I. Országos Épületfotó Pályáza­tot. A zsűri négy I. díjat adott ki, ebből kettőt pécsi fotósok hoztak el. Dr. Szász János és Lantos Miklós, a Pécsi Terve­ző Vállalat dolgozóinak a né­pi műemléképületekről készült egy-egy sorozata nyert első dí­jat. Az első díjon kívül Lan­tos Miklós Jakováli Hasszán dzsámijáról készült felvételé­vel egy második díjat nyert, a pécsi panelekről készült fel­vételét pedig megvételben ré­szesítették. A zsűri megvétel­re érdemesítette még dr. László Lajosnak egy pálya­művét. Mindhárom kitűnően szereplő fotós a Mecsek Fotó­klub tagja. A pályázat legjobb képeiből rendezett kiállítás október 31-én zárult, a várakozáson felüli sikerrel. Az eredményes pályázat és sikeres kiállítás után a rendező szervek elha­tározták, hogy ezután éven­ként megrendezik az épület­fotó pályázatot. SZÍNHÁZ I Jlm A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. nov. 3-i, szerdai műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Bemutatjuk archívumunk újdon­ságait. 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor, összeállítás. Tánczenei koktél. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Ritmikus percek. 18.45: Sporthírek. 19.00: Klasszikus operettekből. 19.15: Dél-dunántúli híradó. 19.35: Dallal, tánccal. — Könnyű zene. Közben: Kérdezzük: Mi újság? 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Lear király (este 7 órakor). 15 százalékos szel­vények és szelvény bérietek. MOZI: Park: A királyért és a hazáért (szv., fél 5, fél 7, fél 9). Petőfi: Idegen vér (4, 6, 8). Kossuth: Idegen vér (10). A nap és az óra (fél 5, háromnegyed 7, 9). Híradó Mozi (a Kossuth filmszín­házban): Magyar híradó, A vízi­labda mesterei, 65/21. sz. világhír­adó, Vándormadár, Lambert, a jámbor oroszlán, Tengerszemek. (Előadások 12 órától 4 óráig foly­tatólagosan). Zsolnay K. O.: Altona foglyai (5, 7). Pécsszabolcs: Arsen Lupin (szv., szi., 5, 7). Meszes: A Tenkes kapitánya I—II. (szv.. 5, dupla hely árral). Szentlőrinc: Vadul, vagy engedékenyen (szv., 7). Csak 16 éven felülieknek! Sásd: Ut a sötét erdőben (szv., 7). Sellye: Komédia a kilinccsel (7). Harkány: Féltékenység (szv., 7). Bóly: Ko­média a kilinccsel (7). Mágocs: Egy nő a hajón (szv., 7). Pécsvá- rad: Szerencsés bukás (szL, 7). Kiárusítás árengedmény nélkül örömmel fogadták az ér­dekeltek a Merkur közle­ményét arról, hogy az új személygépkocsi rendelése­kor a vételár 50, illetve 20 százalékát be kell fizetni. Nagyon helyes ez a rendelé­si módszer, már régebben is így kellett volna csinálni, akkor a Merkur elődjének 1963-ban sem lettek volna már gondjai, de a gépkocsi­vásárlás körül sem volna olyan sok zavaró és a mi társadalmi rendszerünktől idegen illegális pénzszerzési lehetőség, ami a kiutalok adás-vételéből származik, a kocsikról nem is beszélve. Mert ha a nyugdíjas az engedélyezett 500 forinton felül felül még 10 forinttal sem kereshet többet még munkával sem, akkor miért tűrik el, hogy egy kiutalás­sal ezreseket lehessen ke­resni munka nélkül. És hogy ez így van, csak vissza kell lapozni az elmúlt napok saj­tójában megjelent apróhir­detések közé, ahol már szin­te külön rovatot lehetett volna nyitni a kiutalások adás-vételéről. Volt. aki kerek 3000 forin­tért ajánlotta a kiutalást, ez az úgymond „hivatalos” ár­folyama a kiutalásoknak. De voltak ennél sokkal sze­rénytelenebb ajánlatok is. Előfordult, hogy az illető kocsit hirdetett, de csak jö­vő évi kiutalást tudott vol­na adni 7000-ért. A hirde­tések útján áruba bocsátott kiutalások és besorolások csak egész kis töredéke an­nak, amit a „sorbanállást” eladók és megkerülni aka­rók egymás közt lebonyolí­tottak és még lebonyolítani fognak. De nemcsak eladá­sok, hanem csereberék is vannak a kiutalásokkal. És Itt már felvetődik az a kérdés, hogy megenged­hető-e ez a mi társadalmi rendszerünkben? Tisztában vagyunk azzal, hogy amíg az összes igényt a kereske­delem nem tudja kielégíte­ni, addig az illegális haszon­szerzők megtalálják a ma­guk áldozatait is, éppen ezért kellene a kereskede­lem és a hatóságok összefo­gásával, megfelelő rendele­tek bevezetésével az illegá­lis kereskedelmet kikap­csolni. Egy-két rendelet máris sokat segítene, ha ezáltal nem is lenne több gépkocsi, de kevesebb illegális jöve­delem és tülekedés. Az igen könnyen megvalósítható ren­delkezések közé lehetne so­rolni azt. hogy aki kiutalás­sal kapott kocsit, két éven belül nem adhatja el. két éven belül fvagy több Även belül) új kocsit az nem vá­sárolhat, aki már kapott egvszer új kocsit. Bár ezek nem új dolgok, de nem alkalmazzák. A ha­tóságok pedig vegvék szigo­rúan, hogy a tényleges vép- koesitulaidonos hasznéHo-e a gépkocsit, s ne más neve alatt fusson évekig. Az el­lenőrzés — ha az súlvos szankciókkal jár — vissza­húzó erőt gyakorol és tisz­tul a gépkocsi körüli zava­ros. És akkor tisztább lég­körben, türelmesebben és könnyebben várják a lövő autósai azt az időt, amikor az autószalonokban nem ki­utalást kapnak, hanem ízlé­süknek megfelelő kocsit. Megnyugtató lenne, ha a Merkur megfelelő intézkedé­seket tenne, hogy a külön­böző jogcímeken és indokok­kal kierőszakolt kiutalások­kal fekete kereskedelmet senki ne folytathassan. el­végre nem lehet közömbös, hogy a harmincnégyezer Igénylő közül hányán akar­nak üzérkedni és menmien szándékoznak ténylegesen gépkocsihoz jutni és élvezni annak előnyét és segítségét. A Merkúrnak is érdeke, hogy tisztuljon a jelenlegi állapot, hogy szűnjön meg a kiutalások kiárusítása. Egy génkocsfvárományos a hí rmlncnégyezer közül Kissé későn érkezett Átmeneti intézkedés a keménvítőgyári moslék árával kapcsolatban Több panasz érkezett a Baranya megyei Népi Ellen­őrzési Bizottsághoz a Szesz­ipari Országos Vállalat Pé­csi Keményítőgyára ellen, melynek alapján megvizsgál­tuk a gyár mellékterméke­ként forgalomba hozott tré- ber minőségével és értéke­sítésével kapcsolatos tevé­kenységet. A keményítőgyár 1961-ben új technológiai eljárást ve­zetett be, ezt megelőzően a trébert 16 százalék száraz­anyag-tartalomra megállapí­tott 8 Ft/q áron hozták for­galomba. Az új technológiai eljárás bevezetésekor egy alkalommal megvizsgálták a tréber száranyag-tartalmát, amely a gyár laboratóriu­mában történt MEO-vizsgá- lat szerint 32 százalék volt. Ezután felügyeleti szervek­től azt az utasítást kapták, hogy a szárazanyag-tarta­lomnak megfelelően számol­ják fel a forintértéket. A gyár ezután egy mázsa tréber helyett 2 mázsát fi­zettetett a vásárlókkal vagy­is a 32 százalék száraz­anyag-tartalom figyelembe vételével 16 forintot má­zsánként. Az tény, hogy az új tech­nológia bevezetésével a mi­nőség javult, de nem olyan mértékben, ahogy azt fel­számolták. 1965. június 8-ig 12 alkalommal vizsgálták gyáron belül a szárazanyag­tartalmat, mely átlagosan 23,98 százalék volt. A Me­gyei Minőségvizsgáló Intézet által vett kukoricatörköly- minták (egy napi) eredmé­nyei jóval alacsonyabbak, átlagosan 15.38 százalék Ha a Minőségvizsgáló Intézet vizsgálati eredményét nem is vesszük figyelembe, csak a gyár laboratóriumi ered­ményét tekintjük hitel snelc, akkor is nyilvánvaló, hogy a 32 százalék szárazanyag­tartalommal történő elszá­molás szabálytalan. A Szeszipari Országos Vál­lalat vezérigazgatója ezt el­ismerte és a szabálytalansá­gok felszámolása érdekében átmeneti intézkedést tett. Az elvitt moslékot a vá­sárlók utólagosan, inkasszó útján fizethetik be. Tovább­ra is reggel 7 órától déli 12 óráig történik a moslék ki­adása, ezért a gyáregységnél elrendelték, hogy minden­nap délelőtt 10 órakor köte­lesek átlagmintát venni, s annak szárazanyag-tartalmát meghatározni. A számlázás a tényleges béltartalom alapján történik, a mázsán- kénti 8 Ft-os ár 16 százalék szárazanyag-tartalomra, il­letve 12 kg/100 kg keményí­tőértékre vonatkozik. Dekádonként egyszer min­den vásárlónak joga van a részére kiszolgáltatott mos­lékból a gyárban mintát venni, annak szárazanyag­tartalmát megállapíttatni és ha az nem egyezik az az­napra megállapított száraz­anyag-tartalommal, visszaté­rítik a különbözetet. Ameny- nyiben a kontroli-minta az aznapra megállapított át­lagnál nagyobb szárazanyag- tartalmat mutat, úgy annak megfelelően a kiszolgáltatott tételre a magasabb árat ál­lapítják meg. Véleményünk szerint öt évvel ezelőtt a technológiá­juk megváltoztatása alkal­mával kellett volna °zt az intézkedést megtenni. Kiss N. Győző Baranya megye NEB- főelőadóia t ■

Next

/
Thumbnails
Contents