Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-28 / 254. szám
i OKTÓBER U. napló 5 Bejáró bányászok klubja A* első klubtag — Ismeretterjesztő filmek, könyvismertetések A művelődési ház helyes kezdeményezése Délben a gondnok az előcsarnokba állítja a táblát A teremben a keskeny, iskolapadszerű asztalkákat a fal közelébe húzzák, ízléses terí- . tővel borítják le, hamutálcát tesznek rá, valahonnét virágot hoznak. Az esti iskola otthonát néhány percnyi fáradozással hangulatos klubbá varázsolták át. A klubok sokaságában még nem szerzett rangot, neve azonban már ismert: Bejáró bányászok klubja. Helye: a komlói Május 1 Művelődési Ház. A gondo'at és patrónusa Az első emeleti iroda ablakából a térre látni. Zöld autóbuszok húznak át, a megállóknál felszállók tömege. A kellemes őszi napsütésben embereik támasztják a korlátot. unottan nézelődnek, cigarettázva beszélgetnek. A járda mellé fordul egy kocsi, megrohanják, csapódik az aitó. elindul a környékbeli községek felé. , — Mindennapos kép -— nwdia Gábor Aron, a művelődési ház tsmeretterieszté- si főelőadója. — Várják az induló buszokat, céltalanul ődöneenek, nem tudják, mit csináljanak idejükkel. Ilyen szemlélődés alkalmával született az ötlet, ml lenne, ha behívnánk őket a művelődési házba, helyet és módot adnánk nekik hasznos időtöltésre .. i A művelődési ház munkatársai évek óta próbálkoztak a beiáró dolgozók kulturális nevelésével — nem sok s’ker- rel. A bejárók hajnalban kelnek. órákat utaznak, a munka után késő este érnek haza. Kinek van kedve ilyenkor fáradtan, porosán a köz- sé«s művelődési házba menni? Egyszer valaki azt tanácsolta, ülienek . a buszokra. Olyasvalaki lehetett, aki még sosem utazott munkásbusszal s nem látta a bóbiskoló, pl ernyedt embereket, akik egymással sem beszélgetnek, — nemhogy mést hallgassanak. Most a buszra várakozó prnKozpket behívtak a művelődési házba, külön termet kantáik, ahol leülhetnek, be- S7Ó!cetnek, megisznak egv sört. úíségot olvasnak. NTv’tva a könvadér. tessék vá- ’oeaíwahak a könyvekhői <• ha óhaitiák. 1 szívesen vetítenek érdo-kps ki«f;lmekpt. Eleinte vállukat vonocatták. aztén egyszer valaki meggondolta -noait. ide írom a nevét, meg- ózdmli' Amhreln Andor TCo~~" ‘i. akna* bánvész. — A klub hivatalosan szeptemiber elsején nyílt meg — folytatja Gábor Áron —, s a rövid idő is meggyőzött bennünket a kezdeményezés helyességéről. Először ismeret- terjesztő kisfilmeket vetítettünk. nem is hinné, milyen érdeklődéssel fogadták. Később a könyvtárosunk néhánv perces könyvismertetést tartott a frissen megjelent mű vekről, szombatonként öt perc alatt összefoglaltuk a hét külpolitikai eseményeit. Egy alkalommal a ház irodalmi színpada lépett fel tizenötperces műsorral, bár ez nem keltett megfelelő érdeklődést. Másfél hőnap alatt körvonalazódott a klub programja: hétfőn, csütörtökön és szombaton már előre tervezett, a hét többi napján „szabad a vásár”. Filmjeik között mind gyakrabban szerepelnek a bányamunka szakismereteit terjesztő alkotások, a biztonság kérdései. A film a legkedveltebb szórakozás lett. A klub tagjai között Délután két órakor már hatan ülnek az asztalok körül. Gábor Áronnal közéjük telepedünk, a beszélgetés azonban minduntalan megszakad. Emberek jönnek, régi ismerősként köszöntik a klubvezetőt és — ne tessék csodálkozni —. átveszik tőle a klubtagságot bizonyító igazolványt. Százharmincán töltöttek ki már belépési nyilatkozatot s ugyanennyien kaptak igazolványt Harmath Jánost úgy mutatják be, mint a „törzsgárda” egyik tagját. Bakócán lakik, Kossuth-bánya gépüzemében dolgozik. — Ha leszállók a pécsi kocsiról. mindjárt ide jövök. Jól érzem magam társaim között jó ötlet volt ez a klub. Ha választhatok. akkor nekem a filmek tetszenek. Igazán majd a télen látjuk hasznát, amikor hóban, hidegben kellene ácsorogni a téren. Három órakor indulok tovább, Így olyan ez a klub, mint valami átmenet... Fiszter János most teszi el a klubigazolványt és helyet foglal megszokott székén. Egy fiatalember lép be, látszik rajta, most van itt először, mindjárt akad ismerős, aki Gábor Áronhoz tessékeli. Ezzel az aktussal tulajdonképpen a klub tagja lett, s ahol ilyen barátságosan fogadták, oda b'zonyára máskor is szívesen tér vissza. A terem elsötétül, a beszélgetés elhalkul. A vásznon egv bolgár film kockái jelennek m"g. A fa életéről, hasznos ságáról, növekedéséről, korá nak megállapításáról tudósít néhány perc alatt, azután a háború pusztításairól láthatunk filmet. Olyan ez, mint egy híradómozi, újonnan érkezettek nyitják az ajtót akiknek indul az autóbuszuk, azok elköszönnek, hogy holnap ugyanitt újra találkozzanak Uj tervek Fekete Géza, a komlói művelődési házak igazgatója a klub másik patrónusa. Pető bácsi dicsérete neki is szól. — Erre a másfél órára otthont szeretnénk nyújtani a bejáróknak, egy kicsit szórakoztatni s egy kicsit ismereteket adni nekik. Bővíteni fogjuk a filmtárat, esetleg majd festményeket is hozunk ide, természetesen az igényeket mindig számantartva. Rövidesen megalakítjuk a klubvezetőséget is, állítsák össze ők a programot, örülünk * kezdeti eredményeknek. A tér megszokott képe las- san-lassan átalakul. Kevesebb lesz a céltalanul lézengő, a klub mint egy mágnes vonzza őket a kellemes körülmények közé. Az ismeretterjesztés apró, de jelentős forrná ja honosodik meg a bányász- városban. Bocs József Aranyműves-asztal mellett Aranyműves asztal mellett dolgozik Hidas László. a Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat pécsi műhelyében. A Pécsi Művészeti Gimnázium fémmöves tagozatán végzett, maid sikeres felvételi vizsga után szakmunkásként dolgozik az aranyműves szakmában. Képünkön: volt tanára, Blzse János és Kovács Jenő műhelyvezető Hidas László munkáját nézik. Négyszemközt: A NÓTASZERZÖVEL Négyszemközt, tanúk nélkül őszintébb az ember Olyanokat is elmond, amiről egyébként restell beszélni. Pedig: a probléma talán másokat Is érdekelne. Néhány ilyen közérdeklődésre számot tartó, művészettel kapcsolatos, négy- szemközt elhangzott, őszinte beszélgetést vetettem papírra — a beszélgető partnerek nevének említése nélkül. íme, az első: (Nagy kincs birtokosa: szíve csordultig tele melódiákkal, édes. borongós és vidám dallamokkal. Azon kiválasztottak közé tartozik, akik kottafejekbe tudják önteni érzéseiket, gondolataikat.) — Mióta komponál? — Harmincöt esztendeje. — Hány művet írt? — Több mint háromszázötvenet. — Hol hangzanak el művei? — Jóformán sehol. Jobb, mint otthon Egy „Kiváló együttes" bemutatóján Mostanában sok szó esik az öntevékeny művészeti mozgalom — ezen belül a színjátszás — válságáról. A KPVDSZ-napok keretében a Petőfi Művelődési Otthon „Kiváló égyüttes” címmel kitüntetett színjátszó csoportja alaposan rácáfolt erre. A lelkes öntevékeny gárda — foglalkozásukat tekintve, kereskedelmi dolgozó, tanuló, villanyszerelő, védőnő, mérnök stb. — a József utcai nagytermet zsúfolásig megtöltő közönség előtt mutatta be Bogoszlovszkij—Szolodár: Jobb. mint otthon című három felvonásos zenés vígjátéA vígjáték társadalmunk hibáit pellengé- rezi ki: az elvtelen hajlongást, a korrupciót és a valódi emberi értékek semmibevevését. Az indulatos, karrierista és a maga zsebét tömő Dusecskin igazgató — hű segítőtársával, Sok titkárral — egy üdülő mikrovilágén belül bántja a gyengéket, kivételez a vélt és valódi feljebbvalókkal, azok hozzátartozóival ís szövi nem éppen ártatlan intrikáit. Van ift m;r->n a klasszikus vígjátéki arzenálból: ^ * s *r A s- félreértések és komikus fordu- mivel itt zenés vígjátékot láttunk: t-i'amok, fülbemászó melódiák fi v*-^n persze minden tisztázódik: a bű- nfwv- -’nyerik büntetésüket és az üdülő vendég** most már nyugodtan folytathatják jóimé'--: d-■iTV’lt pihenésüket. A közönség nedia jókedvű, hiszen kellemes dallamok szállnak és „jó értelemben vett rutinnal” formált figurák mozognak a színpadon. Kevés nyomát láthattuk az öntevékenységgel járó buktatóknak. Ha az előadás kissé mereven is indul, ha nem is csattan minden poén. ha egy-egy szereplő ki is kukucskál a súgóra — a bemutató egészére a szereplők széphangú énektudása, a zenei kíséret biztonsága (ez dr. Aczél Lászlót dicséri) és a könnyed, hangulatos játék jellemző. Rudolf Gyula rendező ügyesen választotta a darabot, tudatosan bővítette tehetséges fiatalokkal a KPVDSZ színjátszó gárdáját és ezernyi ötlettel vezeti szereplőit. Az előadás fő értéke egységes hatásában rejlik. De sokáig emlékezetes marad számunkra Nyitray József minden hájjal megkent Dusecskin igazgatója, Gyopár G. Tamás pompás humorú Sok titkára, Tóth Éva komolykodó doktornője, a közmondásokat idéző Agáta nővér (Sebők Ildikó) és Bedekovics János Ripcov igazgatója, a bájos szereimespár, a szépen éneklő Kovács Magdolna és Kurucz Gyula Nadja és Ruszakov szerepében. Külön kell szólnunk Konkoly Lászlóné alakításáról, aki remekbe formálja Madelainet, egy funkcioná rius öregedő feleségét: karakterisztikusan elénk villantva urizáló hajlamait, divathó- bortiat. hisztériáját és férfifogó gesztusait. A többi szereplő is (Hemrich Ferencné, Háy Mária. Perger Erzsébet, Rangos Albert és Babócsai Miklós) kacagtató színfoltjai ennek a jólsikerült előadásnak. Újabb előadás novemberben lesz Pécsett, addig Baranya falvait járják. Várad* OSm — Szerzeményeinek műfaja? — Magyamóta. (Nem hálás műfaj manapság. Pedig úgy mondják, hogy a magyamóta ismét reneszánszát éli. Boldog-boldogtalan nótát ír. de ezeket senk* sem énekli. Nótaszerzőnk kevésbé panaszkodhat: szerző' estjén 40 nótáját énekelték. A zenekar és négy énekes hónapokon keresztül készült, az előadáson kitűnően szerepeltek. Mégis az előadás óta egyikük sem énekelte sehol jószántából e dalokat. A szerző hiába küldte el a kottákat Utri Annának, Vöröss Sárinak, Solti Károlynak.) A népszerű énekesnő mondja: — Van nyolcvan nótám, amit a közönség szívesen hallgat. Minek tanuljak új, ismeretlen dalokat? A fiatal énekes mondja: — Csak régi, jól bevált dalokkal merek a közönség elé lépni A népi zenekar vezetője mondja: — A közönség nem kéri ezeket a nótákat, A Rádió népzenei szerkesztője mondja: — Csak a Magyamóta- és Műdal-Bizottság által engedélyezett dalokat tűzünk műsorunkra. (A Bizottság pedig szigorú. „Zúdul a nóta — mondják —, egyik rosszabb, mint a másik. A beérkezők tömegének egy tizedét is alig engedélyezzük”. A pécsi nótaszerzők is elküldték dalaikat. Akadt köztük olyan, amely régi nótaversenyen aranyérmet, díszoklevelet nyert, amelyet népdalként énekelnek az emberek. A Bizottság válasza: „Nem elfogadható, nem előadható”.) — Mikor történt ez'r — Néhány éve. — Azóta változott a helyzet. sokkal több a magyar- nóta a rádióban, a televízió is közvetít Nótaszó címmel műsort. — De csupa régi nótát hallunk: Dankótól, Szentirmay- tól, Dóczytól. Élőtől alig. A mi dalainkat nem fogadja el a zenész, az énekes, a Rádió és a Bizottság. Hát akkor mit csináljunk mi, élő magyar dalköltők, hogy átadhassuk szivünk-lelkünk kincseit a népnek? Igaz, közben mintegy negyven dalomat engedélyezték. (Harmincöt évvel ezelőtt, a kor divatos írója, Babay József ösztönzésére kezdett dalokat komponálni, szövegeket írni. Büszke arra, hogy a hajdani csárdáskirály, Huber Gyula is megzenésítette verseit. A legkedvesebb: „Köves- útón nagyon döcög a szekér, ez a kislány nékem jaj de sokat ér". Ezzel a dévaj szöveggel lettek szerzőtársak és az utolsóval, a .,Kiskocsma, nagykocsma, vén csapiámé’ kezdetű bordallal búcsúztak el egymástól. A „Nyolc a liba" című csárdását országos versenyen arannyal díjazták. Hajdú Anna énekelte a budapesti Vigadóban. Ekkor egy nyugalmazott gyalogsági tábornok odalépett a nótaszerzőhöz, gratulált és arra kérte, hogy a kísérő iratról a neve heíyébe az övét engedje odaírni. ötszáz pengőt ígért érte A nótaszerző ezt felelte: „Tábornok úr, a tudás hatalom” Erre a tábornok hátat fordított és elment.) — Hogyan lesz valaki nótaszerző? — Születik, — És aztán? — Mindenütt dalt hall, ami mellett mások észrevétlenül mennek el. — És hogyan születik a nóta? — A szívemből fakad. Elegendő néha egy sor ahhoz, hogy megszülessen egy magyarnóta. Faluhelyen egyszer a kútnál libákat láttam. Egy asszony meg az urát szidta hűtlenkedése miatt. Mikor később ismét arra jártam, me gint ott voltak a libák. Megszámoltam őket: nyolc liba és egy gúnár. Máris írtam a nótát: „Nyolc a liba, egy a gú nár, az én uram az a betyár, más asszonyát szereti ..’’ — Máskor vonaton utaztam Pécsudvardon az állomáson megláttam a népviseletbe öltözött lányokat. Mire Üszögre ért a vonat, megszületett n nóta szövege: „Pécsudva'di sokác lányok, jaj de kurta a szoknyátok, jaj de kurta, jade furcsa, mintha benne ru * volna..." Haza se értem, má' a melódiát is hallottam.,, — nt — Prágai émmmM Október 13 és 17 közőri zajlott le a Prágai Jnternc- 'ional Jazz Fesztivál. Ezerészt vett dr. Tóth Endre a Pécsi Ifjúsági Dzsessz Kiút- '-őri vezetőre !s. — Tizenkilenc kisegvü*- test és két nagy zenekar' halgattam végig — mondri — A rendező bizottság óriási áldozatokat vállalt, am - kor meghívta a világ legjobbjai közé számric tengerentúli zenészek színe- javát is. Napi kér előadás' tartottak, sőt éjielente r világ különböző tálairól ösz- szegvűlt zenészek lám ses- sion-ra (örömzenére) is vállalkoztak. melvet a közönség a Lucerna-bárban hallathatott meg, természetesen niő belépődíj lefizetése után. A legnagyobb élményt a híres „Modern Jazz Quartet?’ szereplése jelentette. Az igen diszkréten viselkedő és minden pőzolástél mentesen játszó négv néger művész lenyűgözte a haPga- tóságot. Bebizonyították amit nem akarnak sokan né lünk sem tudomásul venni hogy a dzsessz kollek'rimái vészét. Így például a kiváló erőkből álló belga Troli fountain műsorában két olyan szám is szerepelt ahol mindhárom zenész kűlön- külön hosszt) szólókat .átszőtt és addig társaik semmit sem csináltak. A produkcióluknak fgv nagyon öncél ti iellege volt. Megismerkedtünk egy kiváló szovjet kisegyüttessel is Mind a négy zenész kivá ’ón képzett, mégis kiemelkedik közülük a «k-govla iskola szerint látszó Nviko- laj Gromin gitáros és főleg az együttes veztöíe. Georeri Garanvan alt savofonista áld közvélemény szerint » fúvósok közül a legszebb teHesftmőnvt nvűi+otta Lee nagvobb érdeme a klvá’ő technikai tudás és szép tó nus mellett az. hogy senk-'t sem plagizál a nagy elődök közül (Desmond. Parker stb). hanem önálló stílust alakított ki. A vendéglátók közül némi csalódást keltett a két év előtt Pécsett ri megismert „5 4- H” együttes, mert elvesztette hárrn- kiválóságát (Amet bőgős Konopasek fuvola és Po- lanszkl dobosi és a régiek közül csak Velebny vlbra fonos maradt meg. Játékuk igv sokkal színtelenebb volt Említettem a .,M<./dem Jazz Quartet” igen szimpa- Hkus és pózmentes viselkedését. mellvel éles ellentét- ben volt Don Cherry néger trombitás, aki együttese élén piros kalapban jelent meg, amelyet nagy fehér toll díszített és nadrágját e kanári sárga térdzokniba gyömöszölte. Játéka Is ezen külsőségekhez hasonlított, mert bár virtuóz mégis öncélú megoldásokra törekedett A magyar dzsesszt ezúttal I Szirmay Márta együttese képviselte. Kíséretét a pécsi Hullámból ismert Pitó Tibor zongorista. Berkes 3a- lázs bőgő és Kovács Gyula dobos látták el. Kiemelkedő sikert arattak. Mindent egybevetve, nagyon jó ötlet volt az EXPRESS Ifjúsági Utazási Irodától, hogy társasutazást szervezett a fesztiválra, mert na már hozzánk nem is jönnek el a beszámolóban ernte« művészek, legalább írj mehessünk kj Prágába meg Hallgatni őket — fejezte br nyilatkozatát dr. Tóth Eno re. V. J i I
