Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-24 / 251. szám

Mariano Azuela: ODALENN (Európa Könyvkiadó 1965.) A szemhatáron lovasok vo­nulnak. Mögülük fehérük szét a Nap: sziluettek így, hátban a fénnyel. Nincsen arcuk. Csak körvonaluk... Film-vég­re illő képsor: kitartja hosz- szan, rezgeiti tovább az el­beszélés hangját; meghatároz­za a toválbbképzélit regény­folytatás hangulatát Szükségszerűen befejezetlen könyv Mariano Azueiá-é, az Odalenn. Nem a szerkezete szerint, hiszen a regénybeli sorok parabolái teljes ívet le­írva röppennek fel s zuhan­nak alá. A történet maga hi­ánytalan. A távlat utólagos tudata, a megírt — mostmár történelmi — esemény befeje­zésének mai ismerete láttatja lezáratlan epizódnak azt a két esztendőt amelyet az Oda­lenn végesnek mutat A szá­za dele ji mexikói forradalom máig leghatásosabb ábrázolá­sa, — a valóságos végső ár­nyalatnál mélyebb színekkel fest Merthogy közben szüle­tett A Parfirio Diaz három- évtizedes diktatúrája ellen 1911-től öt esztendőn át for­radalmárként harcoló, a le­gendás népvezér, Pancho Vil­la seregében orvos-katona író, Azuela, a felkelő csapatok ve­reségét követő emigrációja so­rán, 1916-ban alkotta meg könyvét, a forradalom Ideig­lenes hanyatlása idején. Amely ré a következő év hozta meg a győzelmet a végsőkig meg­alázott, kisemmizett mexikói parasztszegényeknek a vi­szonylagos megkönnyebbülést. Azuela pályáján e forra­dalom ihlető alkalmát többé nem követte hasonló. Halá­láig (1952) nem múlta felül egyetlen műve sem az Oda­lenn páratlan sikerét amelyet még évtizedekig vitattak. Ha­tása a latin-amerikaj próza- írásra máig is eleven; kor­szerűsége ötven év után is időálló, mert tanulságai ak­tuálisak. Eszközei pedig;-a két évnyi cselekményt 150 rövidke oldalon valóságos forgató­könyvvé tömörítő, képeket lobbantó szűkszavúság, s sti­lisztikai gazdaságosság, •— ar­ról győznek meg, hogy az idő nagy tömbjeit összemarkolő, szófukar kisregényformát, ame lyet gyakran jólesően hiszünk jelenkori prózánk leleményé­nek, többek között Azuela .kísérletezte ki”. Az Odalenn hősei szüntele­nül vonuló alkalmi katonák. A regénykezdő, egyénivé raj­zolt figurákból mind többen adják át helyüket a már-már arcnélkülien egyforma, csak körvonalakkal elhatárolt új tö­megnek. A győzedelmesekből végtére kergetett megvertekké változó hegyvidéki parasztok ........i==i====:i:'j.^vi t öbbszörösen vannak „oda­lent” ... A síkságokon... Van köztük volt diák, akit a ra- vaszkodó öncél sodort közi- bük. Van köztük cafrangos utcalány. De legtöbbjüket — noha öntudatlan — társadalmi bosszúvágy telíti. Az Odalenn maradandó igaza, hitele; a lát szólagos kiábrándultságra, a könyv „szomorú” voltára cá­foló tanulság őbemnük, De- metrio Macisában, s regény­beli társaiban ad biztatást. A másképpen-re, az előkészítet­len, szervezet- és programnál küli forradalom bukásának példájával. Azuela „sötétenlá- tása”, amelyben sok bírálója szerint volt vétkes: szándékos. Hőseinek árnyékkép-voltufcból hitelesebb a kontrasztja. „Sö­tétségük ellenére még fehé­rebb a fény őmögöttük. Át nem süthet rajtuk, de fordít­va sem: az ő kalandozó alak­jaik sem födhetik be feketé­jükkel a forradalom tájain el­omló világos izzást. Az Odalenn P&lóczi Horváth Lajos fordításában jelent meg magyarul. A könyvet a múlt- eszitendei budapesti kiállításá­ról ismerős Jvon Carles Cas- tagnio tussnajzai díszítik, s Hargitai György ismeretgaz­dag utószava egészíti ki. HARS GYÖRGY zik a pécsi káptalan a kápta­lani javak elfogadói és hasz­nálói ellen, hol a káptalani, hol a bérbevételi jog alapján háborgatják a jobbágyokat és követelik az adókat. Hogy ilyen körülmények közt mi­lyen volt a jobbágyok hely­zete, arról néhány idézetet ve­szünk az elsárgult papírla- pokróL Péchy András 1646-ban töb­bek között ezeket írja mányo- ki jobbágyainak: „ ... én nem álnokul és hamisan, hanem igazságom szerint azt kívá­nom tőletek, hogy engemet úgy mint igaz magyar földes uratokat ismerjetek és tart­satok. Annak okáért nektek hagyom és parancsolom, hogy ... bizonyos embereket hoz­zám Posonyban föl küldjétek és bocsássatok akikkel én úgy mint a falu képében az adózás és fizetés felül minden jót végezhessek ... hogy ne­kem is adózzatok és fizesse­tek ... egyébiránt tudom azt pediglen, hogy most is a tö­rök uratokon kívül valamely magyar urnák vagy végház­ban lévő kapitánynak eszten­dőnként áldoztok és fizettek” . . . Egyébként a levél befeje­zése: „ ... ha különbet cse­lekedtek és parancsomat meg­vetitek, azt bizonyosan el- higyjétek, hogy oly nagyságos és úri emberre bízom én a mostani ti veletek való dolgo­mat,. aki mlndenképen az én akaratomat és igyekezetemet a ti fölötte igen nagy káro­tokkal végbe viszi”. A levél bizonyságot ad a mányokiak sorsáról; ha ez nem" elég, legyen bizonyosság a mányokiak két leveléből vett idézet: „Mii mányoki job­bágyok alázatosan könyör- gjink a. mi. nyomorúságos dol­gunkban és állapotunkban. Az elmúlt esztendőkben nagy és ;ok félelemtül viseltetvén el nem jöhettünk mert elindul­tunk és 15 vagy 16 mért föl­det el jöttünk — utánunk küldöttének az urak halállal, karózással, nyárssal fenyeget­tek, karózták az embereket, rettenetes sok volt kínzá­sunk, féltünk, reszkettünk ... most is könyörgünk Uram uraságnak és kegyelmednek, legyen kegyelmes, mert egy bizonnyal irattatjuk, hogy a sok nyomorúság miatt csak nem tudunk mit tenni. Két esztendeig adónkat felhoztuk, a hajdút is fizettük, még is kérnek, mi meg Uraságodat uraságunknak mi urunknak tartjuk, reménykedve, hogy uraságod mint prépost urunk, legyen oltalommal és ne húr coljon el, ne rekviráljon azon­kívül rajtunk, és vegyen fel oltalmába”. s ... egyébként uraságod sem­mit sem kételkedjék, Igen el szegényedtünk ... lm a Tú­rós Zsuzsanna felette igen izenget reánk, el raboltat, pusztittat bennünket, mivel a közeli végvári vitézeket reá nem veheti, hogy reánk jöj­jenek és elpusztítsanak, ha­nem az miatt izenget, tótor­szági tolvaj hajdúkat fogadott reánk és azokat akarja reánk küldeni, és elpusztítani.” 1652-ben még rosszabb a helyzet. A mányokiak ezeket írják: „Túrós Miklós és Pet- heő László hajdúi annyira el­leptek, hogy a falunk mellett levő kerteknél a cigányokat felverik, egynéhányat bennük levagdosnak s közülük egy­néhányat 16 lóval együtt el­visznek ... kik ez napi is szörnyen, reánk törnek és ütés sei fenyegetnek, s az úton, csakhamar a szőlőhegyen egy embernek a fülét elmetszik — rétünkön törököt fogtak, fa­lunk közepéről három rácot elvittek, most egy polgárt a szőlőhegyen elfogtak és elvit­tek, de isten segedelméből a törökök rajta ütöttek és el­vették tőlük. Annak fölötte szörnyen fenyegetnek, hogy négy polgárt elvisznek. Ilyen rettenetességet cselekednek, úgy annyira, hogy közülünk most egyet a hajdúk miatt karóba vontak, nem tudunk mit tenni még szőlőhegyünk­be se merünk menni ... ha uraságod ez nagy nyomorú­ság alól meg nem szabadit vagy innen mind elmegyünk, el is kell mennünk, bujdos­nunk, vagy bizony mi urasá- godnak soha többé adót nem adunk.” Hiába könyörögnek a má­nyoki jobbágyok a prépost föl desúr nem segít, a Túrós had­nagy viszont megtudván, hogy a préposttól kértek ellene se­gítséget, évi újabb 300 forint büntetést vet ki rájuk. Sőt Péchy prépost is hiába for­dul felettes szervekhez, újabb 100 forint a büntetés. Néhány elsárgult levélből idéztünk. E néhány levél is fényt vet arra, hogy milyen volt a magyar jobbágy sorsa a földesurak és a törökök há­borúsága közepette. Nem cso­dálkozhatunk tehát, hogy a török uralom után hiába ke­resünk régen oly gazdag köz­ségeket, eltűntek, elmerültek azok a feledés homályába, csupán az elbújd ásottak em­lékeiben maradt fenn a pusz­tulás, a szenvedés és az el­hagyott szülőfalu emlékezete. Fényes Miklós A mesterséges égitestek hasznossága Sokan fel sem figyelnek azokra a már nem az újsá­gok első lapján közölt hírek­re. melyek nap mint nap je­lentenek be egy-egy mester­séges égitest felbocsátását. —L Pedig még csak nyolc éve annak, hogy az első szput- nyik elindult akkor csodálatos naik tűnő pályáján. Ma már több száz emberkészítette hold, s jó néhány laborató­riumban összeállított bolygó rója rendszeres útját a Föld, illetve a Nap körül. Az űrkutatás első időssza­kában elsősorban az iránt ér­deklődtek az emberek, hogy milyen módszerrel, milyen technikai eszközökkel juttat­hatók ezek a tárgyak a lég­körön túlra, s miért nem es­nek onnét le, üzemanyag fel- használása nélkül miért nem állnak meg útjukon, hogyan irányíthatók stb. Ma már in­kább olyan kórdiésekre kell válaszolnunk, hogy mi a célja felbocsátásuknak, van-e be­lőlük haszna az emberiségnek. Akik hallottak arról, hogy egyetlen darab sorozatban gyártott amerikai interkonti­nentális rakéta 3 millió dol­lárba kerül, s többszörösen drágábbak az űrkutatást szol­gáló nagyobb erejű, külön­leges rakéták, melyeknek árá­hoz hozzá kell még venni a hasznos teherként szállított hé nyes műszerek, a megfigyelő­hálózat és tudósgárda költsé­geit, joggal kérdezik, vajon kifizetődnek-e a milliárdokxa rúgó költségek. Feltétlenül igennel kell fe­lelnünk. Ha azt a sok tu­dományos eredményt akar­nánk számba venni, melyet ezek a műszerek bocsátot­tak az emberiség rendelke­zésére, könyvtárra való adat­halmazról számolhatnánk be. Ezúttal azonban csak azok­ról szólunk, s róluk is csak röviden, amelyeknek hasznos­sága nem távlatokban, hanem máris mindenki előtt bizonyít­ható. Először a geofizikai mesterséges holdakat említjük meg. Eratoszthenész görög matematikus zseniális módszerrel már 20 évszázad­dal ezelőtt megmérte a gömb­alakú Föld kerületét, s ebből kiszámította átmérőjét. Nehe­zebb azonban bolygónk pon­tos, valódi alakjának meg­állapítása. A korszerű gravitációs mé­rések és csillagászati számítá­sok alapján, tudjuk, hogy alak­ja nem tökéletes gömb, nem is ellipszoid, hanem semmivel össze nem hasonlítható forma: geoid. A mesterséges holdak olyan elhajított testeknek tekinthe­tők, melyeknek pályáját a Föld gravitációs tere szabja meg. A keringési útvonal ada­taiból a Föld alakját meg­határozó színfelület finoman mérhető. Ezekből az adatok­ból tudjuk, hogy bolygónk a déli sarkén jobban belapult, mint az északin. Sőt az egyen­lítő sem szabályos kör, ha­nem annak is van kidudoro- dása. Ezek a mérési eredmé­nyek hasznosíthatók a térké­pészetben, a hajók és repülő­gépek tájékozódásáben. A pályán észlelhető, a kör­től enyhéi) eltérő csipkézett­ség pedig a kéregben fellel­hető erőtelepekről árulkodik. A légkör szerkezetéről, mére­téről, összetételéről azóta van pontos képünk, mióta a mes­terséges holdaík pályaadatai és műszerei tájékoztattak er­ről bennünket. Köztudomású, hogy a Föld körüli sugárzási övét, a Van Allen-gyűrűt is ezek fedezték fel. Másik fontos csoportja a mesterséges égitesteknek a híradástechnikai mesterséges holdak családja. Már az a tény, hogy a Föld körül keringő műszerekkel két oldali kapcsolatot kellett tar­tani, arra ösztönözte a hír­adástechnikát, hogy minél pontosabb, tökéletesebb rá­dió- és televíziós műszereket gyártson. Olyan eredmények születtek e törekvés nyomán, hogy már több százmillió ki­lométeres távolságból irányí­tani tudunk kényes műszere­ket, és televíziós képeket ka punk ebből az irdatlan mesz- szeségből. Segítségükkel néz hetjük meg a Holdról vagy a Mars bolygóról készített közel fényképfelvételeket. De a földi rádiózás és te­levíziós műsortovábbítás köz­vetlenül 'is sokat köszönhet a mesterséges holdaknak. Az a!< tív híradástechnikai mester­séges holdak képesek világ­részek közti műsorcserére, fe kete-fehér vagy akár színes adás továbbítására. S ez a módszer olcsóbb mint a tv- relé lánc kiépítése, vagy ten­geralatti kábel lefektetése. A tokiói olimpia helyszín: közvetítése a Föld tengelyfor­gásával azonos időtartammal keringő. így egy helyben álló Sincom mesterséges hold fel- használásával volt lehetséges, A Sincom 2. mesterséges hold tette lehetővé a Gemini űrhajóval való állandó rö­vidhullámú rádióösszeköttetés megteremtését olyankor is, amikor az űrhajó a Föld túl­oldalán tartózkodott. Az Early Bird nevű új híradástechnikai mesterséges hold Európa és Amerika között áll egy hely­ben az Egyenlítő fölött 36000 kilométeres magasságban. En­nek a csak 38 kilogrammos állomásnak a segítségéveikét irányú televíziós összeköttetés teremthető meg, vagy 240 két irányú telefonbeszélgetés bo­nyolítható le egyidőben. A szovjet Molnyija 1. nem körpályán, hanem elnyújtott ellipszis útvonalon kering, melynek alakját úgy válasz­tották meg, hogy a felszíntől számított 39380 . kilométeres földtávoli pontja tartósan a Szovjetunió területe felett ma­radjon, lehetőséget adva Moszkva és a Távol-Kelet közti televíziós kapcsolat meg­teremtésére. A meteorológiai mesterséges holdak szintén nagy gyakorlati hasz­nossággal rendelkeznek. Né­melyek azáltal, hogy mérik a Napból érkező anyagi részecs­kék és a különféle sugárzások áramlásának erősségét — mi. vei a sugárzások befolyásol­ják az alsó légrétegek álla­potát, a szélmozgások irá­nyát — az időjárás előrejel­zésének pontosságát teszik le­hetővé. De a Tiros mesterséges hol­dak közvetlenül járulnak hoz­zá ehhez. A Föld felszínén vi­szonylag kevés a meteoroló-, giai megfigyelő állomások szá­ma, s azok is főleg a kultúr- területekre települtek. Ke­vés, vagy alig van belőlük a tengerek térségében, vagy az egyéb lakatlan zónákban. Pe­dig az időjárási frontok ki­alakulására éppen a tengerek, a trópusok, és a Sark-vidékek felett keletkező felhőtömegek, szélmozgások hatnak ki leg­erősebben. A ciklonok születését ed­dig nem tudtuk megfigyelni, mozgásukat nehéz volt kö­vetni, illetve előre jelezni. Az említett mesterséges holdak fényképsorozatokat készítenek az útvonaluk alatt levő felhő­rétegekről. Egy-egy felvételen kb. 1200 kilométer átmérőjű terület képe rajzolódik ki. 2—3 kilométer nagyságú tárgyak már kivehetők a fel­vételeken, melyeket mágneses szalagon rögzítenek, ponto­san tájolnak, s elektronikus számológépekkel a koordináta- rendszerbe helyeznek. Segít­ségükkel pár óra alatt az egész napfényben fürdő föld­felszín időjárása feltérképez­hető, a ciklonok vonulási se­bessége, iránya mérhető, elő­re jelezhető. A budapesti Meteorológiai Intézet is megkapja ezeket a fényképeket, és prognózisai­ban felhasználja. Magyaror­szág térségébe egy-egy cik- lonsáv áttételekkel, több tényező befolyásolásával jut csak el, mégis — különösen gyakran érezhettük az idén — a frontbetörések egyik nap­ról a másikra évszakos válto­zást okozhatnak az időjárás­ban. Vannak világrészek, igy az alacsony szélességek tenger­parti vidékei, ahol pusztító csapásként gyakran száguld végig orkán. Elnevezésük pél­dául Japánban tájfun, Ame­rikában hurrikán. A 100—200 kilométeres óránkénti sebes­ségű szélvihar, a kísérő szö­kőár és felhőszakadás mil­liárdos károkat okozhat em­berek százait pusztíthat- el. Az orkánok haladás1 rá- nyának előrejelzésére védő­intézkedések megh ezatalár? a veszélyeztetett területek ki­ürítésére lehetőség-»- adtak ;i. mesterséges holdak. Történtei; is ilyen intézkedések, melvek nyomán az anyagi károk is mérséklődtek, de ielen,r"="bb az az eredmény, hogy em­beri életeket lehetet' meg­menteni. Csatlakozik a fenti felada­tok elvégzéséhez a tengeri ha­józást veszélyeztető jéghe­gyek megfigyelése, a havasok jégolvadásának, erdőtüzek­nek, halrajok vonulásának észlelése. Végül — csak érintve egy további gondolatot — cél­zunk arra, hogy az ember lá­tókörét megnövelő műszeres, vagy fedélzetén embert szál­lító űrhajók a természettudo­mányok minden ágának fej­lesztésére ösztönzőleg hatnak. Ugrásszerű fejlődés tapasz­talható például a kémiában (rakéták üzemanyagának, űr­hajóik falának megválasztása terén), az automatikában (elektronikus számológépek dolgozzák Id a pályaadatokat és végzik az irányítást), az elektrotechnikában (tv-képek a Hold túloldaláról) stb. Az űrkutatás elsősorban csillagászati feladat. Megva­lósulásával viszonzásképpen e tudomány is kapott nyere­séget. Megnyílt előtte egy homályos ablak. Túlhelyezve a megfigyeléseket akadályo­zó, az elektromágneses hul­lámtartomány zömét elnvélő légkörön, egy 30 cm-es +áv- csővel több és pontosabb vizs­gálat végezhető el, mint a vi­lág legnagyobb, technikai cso­dát megtestesítő 5 méteres át­mérőjű optikai műszerével. A mesterséges holdak fel­bocsátása olyan forradalmat, fejlődést hozott a természet- tudományokban, melytől még fel sem mérhető eredmény­sorozat várható. A befektetés kamatos kamatokkal térül vissza. Dr. Tóth Lász’ó Foglalkoztatottság a csehszlovák iparban Csehszlovákiában a népgaz­daságban foglalkoztattok 40 százaléka jelenleg az iparban dolgozik. 1964-ben az ipát 7 844 000 munkás alkalmazot­tat foglalkoztatott, ezen belül a gépgyártás és kohászat 625 ezer, a textilipar 182 ezer, a tüzelőanyagipar pedig 172 ezer embernek biztosított műn kát. 1948-tól 1964-ig az ipari munkások és alkalmazottak száma 941 ezerre emelkedett Szlovákiában az iparosítás eredményeként az iparban fog lalkoztatottak száma olyan mértékben emelkedett, hogy 1948—1964 években az pari munkások és alkalmazott'k száma 125 százalékkal ett magasabb. Bolgár óriá-4 szivattyúállouiá- épüt a Dunán A Duna bulgáriai szakaszán, Russze város közelében épül fel az egyik legnagyobb bolgár szivattyúállomás. A 4 szivaty- tyúgép másodpercenkénti tel­jesítménye 20 000 liter .esz. ami felülmúlja a Dunán mű­ködő eddigi szivattyú-állomá­sok kapacitássá, r I KOT ÁCS FERENC: LOVAK (A X. Magyar Képzőművészeti Kiállítás anyagából.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents