Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-24 / 251. szám
IMS. OKTÓBER 24. napló 5 A pártszervezetek erősítése Pécs lesz a „magyar Cannes“? A szocialista társadalom építésében előttünk álló politikai, gazdasági és kulturális feladatok megvalósítása mind nagyobb tervszerűséget és szervezettséget igényel, és megköveteli a párt vezető szerepének erősítését, befolyásának növelését. Egészséges utánpótlás A párt a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség leghaladóbb elemeit tömöríti soraiba. A társadalom leghaladóbb elemeinek a pártba való tömörítése állandó jellegű, folyamatos tevékenység. A kommunisták túlnvomó többsége megérti ennek szükségességét. Van azonban néhány alapszervezetben egy-két olyan elvtárs, aki a párt ..féltése” miatt ellenzi. Gyakran találkozunk olyan néze'ekkel. hogy „elegen” vagyunk, miért nem jöttek eddig, stb. Helyenként „kész” kommunistákat akarnak felvenni és olyan mércét állítanak fel a jelentkező elvtársakkal szemben, melynek gyakran ők sem felelnének meg. De olyan tapasztalataink is vannak, hogy helyenként minden jelentkezőt fel akarnak venni, mindenáron növelni akarják a létszámot, s nem látják, vagy nem akarják látni ennek egészségtelen és káros hatását. Az alapszervezetek tagjelöltfelvételi munkájának a szélsőségektől mentes, tervszerű, a célnak megfelelő, elvileg megalapozott tevékenységnek kell lennie Nem lehet egyetérteni azokkal az elvtársakkal, akik azt állítják, hogy „elegen” vagyunk, nem kell foglalkozni tagjelölt felvételekkel. Pártunk VIII. kongresszusa félreér'hetet len útbaigazítást ad e kérdésben: „A párttagság egészséges utánpótlását elsősorban az új feltörekvő kommunista nemzedék legjobb jaiból szervezzük meg. Pártépítő munkánkat az a törekvés vezeti, hogy ne legyen olyan párttagunk, aki nem való a pártba, viszont sokasodjék, százezrekkel növekedjék a politikánkat értő és támogató olyan pártonkívüli emberek száma, akiket a párt tagjaiként is becsülnének és tisztelnének”. Re támasszanak túlzott követelményeket! Gyakran felvetődik a tag- Jelöí'-felvételi munka során az, hogy „hol voltak eddig”. Ezt így helytelen felvetni. A szervezeti szabályzat értelmében a pártba önként lehet beás kilépni. A párttagság több generációból tevődik össze. Vannak elvtársak, aikik 1919- ben vagy a felszabadulás előtt, míg mások 1945-ben, jelentős számban 1956 után léptek be a pártba. Ez a tény is azt bizonyítja, hogy a párt jelenlegi tagjai sem léphettek be egyszerre a pártba, elsősorban a nagy korkülönbség miatt. 1919-ben, de még az 1945—50- es években sem lehetett párttag a ma 25—30 éves generáció. Ez objektív körülmény, amivel számolnunk kell. A másik körülmény, amit figyelembe kell venni, az, hogy nem egyformák az emberek. Az embernek nagy többségére kedvező hatással vannak a marxzimus által feltárt törvényszerűségek, amelyek a párt politikájának megvalósításával realizálódnak. E politika helyességét ki előbb, ki utóbb, látja be és érti meg elveink alapvető igazságát. Az egyik ember gyorsabban, a másik lassabban reagál a különböző jelenségekre. Más a környezetük, a felkészültségük, a családi körülményük Stb., s mindezek befolyásolják az embert elhatározásában. Ez1 a leendő tagjelöltek körültekintő kiválasztása és a velük való foglalkozás során nem szabad figyelmein kívül hagyni. A pártszervezetek erősítését kórosan befolyásolják a tagjelöltekkel szemben támasztott irreális követelmények is. Hegyenként ugyanis túl magam követelményeket állítanak a felvételüket kéröK elé. Kész, minden szempontból kifogástalan, minden fő- és részkérdésben tájékozott kommunistákat akarnak felvenni. Ez túlzás. Ha ezek az elvtársak már tagjelöltfelvételük előtt ilyenek volnának, akkor minden valószínűség szerint nem párton- kívüliek. hanem párttagok volnának. Helytelen, nem célravezető az ilyen túlzott követelmények támasztása. Az természetesen helyes, ha a jelentkezők elé a felkészültségüktől és más konkrét körülményektől függő, differenciált követelményeket állítanak. Pártunk szervezeti szabályzata a tagjelölt felvételről a következőket mondja: „A tagjelöltség rendeltetése, hogy a tagjelölt megismerje a párt eszméit, céljait, politikáját, szervezeti szabályzatát és hogy a pártszervezet meggyőződjön a jelölt alkalmasságáról ... A pártszervezet köteles segítséget adni a tagjelöltnek, hogy felkészülhessen a párttagságra’^ 0 taifeWlfe'vófel nem túr selejiet A tagjelöltek kiválasztásánál. a felvételi kérelmek elbírálásánál mindenekelőtt azt kell eldönteni, -hogy rendelkeznek-e olyan „alappal”, amire a velük való foglalkozás során „fel lehet építeni” azokat a „kei lékeket”, amelyek kommunistává teszik őket. Ha ez az alap megvan, akkor a felvételnek nem lehet különösebb akadálya. A tagjelölt-felvétel után az idő. sebb, régi párttagokon a sor. A fiatal tagjelöltekkel rendszeresen, türelmesen kell foglalkozni, rendszeresen el kell őket látni pártmegbizatások- kal. A pártmegbizatások megválasztásánál helyes figyelembe venni a tagjelölt felkészültségét, munkakörét, személyes problémáit és más körülményeket. Itt főleg a rendszeres, céltudatos nevelésre kell gondot fordítani. Nekünk, régebbi párttagoknak lényegében úgy és olyan türelmesen kell foglalkozni az új elvtársakkal, ahogy annak idején velünk foglalkoztak. A pártszervezetek új, friss erőkkel történő erősítése érdekében végzett munka nem tűri a „selejtet”. Ezt a munkát nem lehet egyéni elképzelések és szubjektív benyomások alapján végezni. Pártunk drága árat fizetett azért, hogy arra alkalmatlan, karrierista elemek is bekerültek a pártba. Ezért a tagjelölt-felvételi munkánál nagyon körültekintően kell eljárni. Nincs helyük a pártban olyan személyeknek, akik a párttagságot önző céljaiknak megfelelően akarják felhasználni. A párt egységére, tisztaságára állandóan vigyázni kell. Legyen a párttag a dolgozók vezetője A párt erejét, befolyását és munkájának eredményességét, jelentős mértékben befolyásolja a párttagság felkészültsége, a pártvezetés, az alapszervezetek vezetésének színvonala. A mi pártunk vezető párt. A vezetettek joggal elvárják a vezetőtől, hogy méltó legyen a vezetésre. Pártunk szervezeti szabályzata nem véletlen rögzíti a párttag kötelességeként, hogy „fejlessze politikai tudását, sajátítsa el a marxizmus—leninizmust, gazdagítsa műveltségét. Őrködjék a párt eszmei-politikai, szervezeti egységén, küzdjön a frakciós törekvések ellen. Erősítse és szélesítse a jártnak a tömegekhez fűződő kapcsolatait. Nevelje szocialista szellemben dolgozótársait, szívós felvilágosító munkával küzdjön a burzsoá ideológia és erkölcs maradványai ellen. Példamutatóan tartsa be a szocialista erkölcs szabályait, harcoljon az önzés ellen és szolgálja a társadalom érdekeit. Legyen a dolgozók vezeti je. tanácsadója és tanuljon tőlük”. A fentiekből kitűnik, hogy a párttagnak nemcsak bizoSzavaz a közönség - Szovjet, olasz és rsehsz'ovák filmesek a magyar játékfilmszem én nyes kérdésekre kell felkészülni, hanem az alapképzettségnek megfelelően állandóan, nap, mint nap tanulnia kell, hogy a pártonkívülieket szocialista szellemben nevelhesse, ugyanakkor tanuljon is tőlük. A párttagság ideológiai, politikai és szakmai felkészültségének fokozására általános műveltségének növelésére számos lehetőség van. Ezek a politikai oktatás különböző formái, szakmai iskolák, tánfo- lyamok, az állami oktatási intézmények, önképzés. E szervezeti keretek bő lehetőséget adnak arra. hogy a kommunisták fokozzák felkészültté-! güket. Élni kell ezekkel a lehetőségekkel. II szoctaHs'a erkölcsi normák szerint A párt erejét károsan befolyásolhatja egyes párttagoknak a szocialista erkölcsi normákat sértő magatartása is. Ilyenék a nem példamutató munka, az önzés, a karrierizmus, az önteltség, a kritikátlanság, az egyszerűség és a szerénység hiánya. A párt erejének növelése, tisztaságának és becsületének megőrzése elengedhetetlenül szükségessé teszi azt, hogy a kollektíva az ilyen párttagoknak segítséget nyújtson ahhoz, hogy megszabadulhassanak ezektől a hibáktól. Olyan légkört kell teremteni az alapszervezetekben és az egész pártban, hogy ne sérthesse meg senki következmény nélkül azokat a normákat, amely a kommunisták tudatos nevelő tevékenysége folytán belátható időn belül az egész társadalom erkölcsi normái lesznek. A pártszervezetek erősítése sokoldalú bonyolult feladat. A sokodalúságot. bonyolultságot jelentő valamennyi tényezőt figyelembe kell venni akkor, amikor a pártszervezetek erősítésére, befolyásuk növelésére törekszünk. Dr. Jerszi István, a sásdi járási pártbizottság első titkára. Szegeden vannak Ünnepi játékok, Miskolcon Magyar Kisfilm Fesztivál, Pécsnek azonban mindeddig alig volt nagyszabású országos jelentőségű és rendszeresen visszatérő kulturális rendezvénye Pedig a város már régen megérdemelte volna ezt. földrajzifekvése, szépsége, kulturális hagyományai és igényei miatt. Erre gondolt a Magyar Filmművész Szövetség és a Baranya megyei Tanács, amikor elhatározták: Pécsett rendezik meg a Magyar Játékfilm Szemlét. A szövetség régi terve és a megyei tanács segítő készsége, városszeretete és nem utolsó sorban önzetlen anyagi támogatása találkozott ebben a szerencsés megoldásban. E határozat mögött már ott van a vágy: ha sikerül ez a szemle, akkor jövőre jó lenne fesztivállá előléptetni és évente rendszeresen megtartani Pécsett. Ezek után érthető, hogy a rendező bizottság soraiban „mindent bele” hangulat uralkodik. A Filmművész Szövetség, a Baranya megyei Tanács VB művelődési osztálya és a Moziüzemi Vállalat ner- sze, nem erőltetett és zsúfolt rendezvényhalmazt ért ez Október 29-én, pénteken este 7 órakor a Budapesti Csehszlovák Kultúra segítségével tartja legközelebbi estjét a Pécsi Fiatal Utazók Klubja a Doktor Sándor Művelődési Ház nagytermében A klubösszejövetel célja: megismertetni a klub tagjait — főleg azokat, akik 1966 ban Csehszlovákiába utaznak — északi szomszédaink legszebb tájaival, részletesebben pedig a Magas-Tátra vidékével, hisz oda 3—4 csoportot is indíta nak Pécsről. alatt. Helyette alaposan kidolgozott programmal, igen sok munkával akariák hogv a szemle kiérdemelie a két ]elt: színvonalas és újszeri. — A szemle célja: — mond ia Fehér Imre filmrendező, a világsikerű „Bakaruhában” al kotója — kialakítani az eddiginél erőteljesebb közvéleményt. A film tömeghatásáho képest ugyanis a közvélemény valamint a közvéleménnyel való törődés nem volt erő'el-s. Ez alatt nemcsak a szé les, hanem a szűkebb szakmai közvéleményt is értem Tos* azt akarjuk elérni, h gv minden eddiginél jobban életközeibe kerüljünk a nézőkkel. November 10-től 14-ig, tehát négy napon át nemcsak a megvásárolt jegyek számával nyilváníthat véleményt a pécsi és baranyai közönség, mint azt eddig a világon minden néző tehette. — A bemutató előadásokon szavazólapokat osztunk ki — mondja Rejtő János, a Mozi- üzemi Vállalat igazgatója —. Utána bekérjük azokat, rajta s nézők véleményével, döntésével. A közönségvélemény tehát a következő úton jut el a nyilvánosságig: A klubestre eljönnek a Csehszlovák Kultúra vezetői is. Dr. Joó Kálmán, a tájékoztatási osztály vezetője .. Magas-Tátra turisztikai lehetőségei címmel tart előadást A filmek, amelyeket levetítenek a klubesten (Tátrai Nemzeti Park. Alacsony-Tátra, Csehszlovákia turisztikája, Prága) színes illusztrációi lesznek Joó Kálmán előadásának. — A klubösszejövetel résztvevői megtekintik majd a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a turisták paradicsoma című kiállítást is. A megtekintett filmeket, másnap nyilvánosan megvi- viák a közönség színe el őzt» Erre szolgál a „Mit kíván a közönség9” című nyilvános vita. Ezt Bíró Yvette filmkritikus és Zsugán István, az Esti Hírlap munkatársa — mindketten a nemrés indult Filmkultúra című folyóirat szerkesztői — vezetik. Usyan- rsak ez a feladata a „Vád és védelem” című rögtön tött bírósági tárgyalásnak”, ahol a film alkotói vádolják magukat, kissé túlozva, iátékos formában, a kritikusok pedig védelmezik őket ügyvéd sya- nánt. A nézők fgv alaposan 'elkészülve dönthetik el. hogy miként szavazzanak. E közben már működik majd a szakmai zsűri. Tagjai: Bokor Péter, Gertler Viktor, Ynllányi Ágoston és Ra^ódy László filmrendezők. Sára Sándor és Széchenyi Ferenc operatőrök és Pintér Judit hangmérnök. A szakmai zsűri döntése és a közönség szavazatai alapián, de mindezektől nem befolyásolva. egy független végleges zsűri dönti majd el a szemle végső eredményét Ebbe az úgynevezett társnő ni mi zsűribe a következőket kérték fel: Darvas József író, dr. Or- tutay Gyula akadémikus, Thiery Árpád újságíró. Major Máté egyetemi tanár, Eck Imre balettigazgató, Makrisz Agamemnon szobrászművész, Pakati Mihály Kossuth-dijas, nyugalmazott trösztigazgató és Szabó Mátyás Állami-dfjas, a bólyi Kossuth Tsz. elnöke. A zsűri elnöki tisztére Palkó Sándort, a Baranya megyei Tanács vb-elnökét kérik fel. Bár a szemle az elmúlt egy esztendő magyar filmjeié lesz, már most több külföldi vendég jelezte érkezését. Köztük van Aristo, a neves olasz és l.iehm. a iónévá cs?>- ' vále filmszakember. De méh'•••‘alt Pécsre Andrej Mikojenkót az ..így jöttem” című film szov- ;et főszereplőjét is. Földessy Dénes A Csehszlovák Ku'fiira vezetői a Pécsi Fiatal Utazók Klubjában Tíz egynéhány évvel ezelőtt szinte az egész ország ismerte Hajba Dezső nevét Újságok, szaklapok foglalkoztak az ivándárdai tsz fiatal tehenészének kiváló eredményeivel, amelyekkel évek hosszú során át ott szerepelt az ország legjobb állattenyésztői, tejtermelői között. Sikerekben gazdag pályafutása tulajdonképpen akkor kezdődött, amikor a villányi járás mezőgazdasági osztályán elkészítették az 1951—52. évi törzskönyvi számadások év végi összesítőjét és megállapították, hogy az ivándárdai tsz két. ötéves tehene nem kevesebb mint 4211 kilogrammos tejtermelést ért el 3,7 százalékos zsírtartalommal 281 tejelési nap alatt. A folytatás? 1952-ben még csak második helyezést és elismerő oklevelet, 1954-ben mór tejtermelési díjat és 1956-ban két első díjat hozott haza Hajba Dezső az Országos Mezőgazdasági Kiállításról. Egyiket Cimbora nevű tenyészbikája nyerte, a másikat Emma hódította el 11 ezer literes tej hozamával. Közben Hajba Dezső is kétszer kapott hivatalos meghívót az Országházba. 1953-ban, amikor a Munka Érdemérmet vette át és egy évvel később, amikor a Munka Vörös Zászló Érdemrendet tűzték a mellére példamutató eredményeinek elismeréséül. Évtized múlott el azóta, és Hajba Dezső neve valahogy elkallódott, kikopott a köztudatból. Pedig ma is tehenész vagy ennél is több Négy községből összevont tekintélyes tsz állattenyészHA MEGSZAKAD „A ZÖLD FUTÓSZALAG“ tő részlegének brigádvezetője lett, miközben egész éves mezőgazdasági szakiskolát végzett el „Aranyka- lászog gazda” oklevéllel. Mégis, amikor kerestem, valahogy közömbösen, félvállról ismételték a nevét: — A Hajba Dezső? Nincs itt, szabadnapot vett ki. De itt az agronómus, azzal is megbeszélheti az istállók dolgát.. s Én azonban Hajba Dezsőt kerestem, s meg is találtam. A háztáji kukorica- tábla mellé döntött kerékpárjáról olvastam le nevét, különben bajosan Igazodtam volna el a kukoricapar- cellák egymás mellé sorolt rengetegében. És megértettem a kelletlenségét is, mert ki vesz; szívesen azt, amikor ilyen órákkal megszabott dologidőben zavarják. — Ja, ha az állatokról van szó, akkor megadom magam — tárta szét a kezét, és talán ő sem, én sem vettem észre, hogy a nagy beszélgetésben egyre mesz- szebb hagytuk magunk mögött a kukoricatáblát és csak a faluban, a tsz üszőistállójának ajtajában álltunk meg. De addig jócskán megtelt a füzetem Hajba Dezső jóval-rosszai vegyes nyilatkozatával. Mivel is kezdte? — ötvenhat után borult fel minden, am'kor a tsz feloszlott. Utána három évig magam is maszek gazda voltam. Nehéz három év volt, nekem elhiheti. A gyönyörű állataim, meg a szép tervek .., Bizony a tervek jó néhány évig várattak még magukra és amikor újra megalakult a tsz. amikor újra elővehette a terveket, nem tudott mit kezdeni velük. A törzsállatok más te- nyésztelepekre kerültek el, az új állomány meg kicsi és silány volt ahhoz, hogy törzset neveljen belőle. Vállalta inkább a növénytermesztési beosztást. De egy évvel később, 1961-ben, amikor a lippói tsz-szel egyesüllek, akkor sem javult a helyzet, noha újra vállalta az állattenyésztést.. De milyet? Valami furcsa keveréket, amelyben a ló. a juh és a szarvasmarha majdhogynem egy jászolból evett. — Akkor is az volt, most is az a baj, hogy a gondozók nem tartják szívügynek a szarvasmarha-tenyésztést. Ezzel a fordulattal tért át Hajba Dezső a mai gondokra. — Nem arról van szó. hogy szégyenkeznünk kell a jószágainkkal, hiszen azóta újra vannak öt-hatezer literes teheneink, de ha nem szégyen, nem is dicsőség, hogy itt tartunk még. Hol tartanak? 1964-ben még 3200 literes laktációs átlaggal zárták az esztendőt, pedig abban az állományban jócskán voltak még fiatal elsőborjas tehenek is. Igaz, akkor rendelkeztek még hozzá megfelelő takar mánvalappal, de az idén9 Sem szálas-, sem abrakta karmányból nincs annvuk hogy tartani tudják vele a műit évi termelési szintet Persze nem szabad elhallgatni azt sem, hogy a pocokkár miatt szinte az ösz- szes pillangósukat ki kellett szántani, de ezt sem tartja felmentésnek Hajba Dezső. — A kár ellenére sem kellett volna odáig eljutnunk, hogy megszakadjon a zöld futószalag. A növénytermesztőket okolja érte. A rövidlátásukat — Úgy kellett volna összeállítaniuk a zöldtakar- mány-területet. hogy a pillangósok kipusztulása után ne következhessék be a még nagyobb baj. Olyan növényeket kellett volna vetni, amelyekkel biztosítják a fehérje- és a keményítőérték megfelelő arányát. Most aztán pótolhattuk abrakkal, ami bizony megdrágítja a költséget. Ezekután senki ne vegye rossz néven tőlem, hogv nem tettem felkiáltó ielet a különben szép vagyont leien tő 110 tehén és az 52 vemhes üsző feljegyzése után. Pedig amikor átléptünk az üszőistálló küszöbét. Hajba Dezső azt mondotta: — Ezektől sokat várok a közeljövőben. Mert azért gondom volt arra, hogy az előkészítést biztosítsam nekik, hiszen az idén ellik valamennyi Gyönyörű iószágok. Hozzáértés nélkül is hajlamos lennék arra. hosry rából'rt- sak Haiba Dezső iménti véleményére: ilyen iószáeok- tól valóban sokat várhat. De eszembe iut a 118 tehén és a ..zöld futószalag”. Nem tudn-v * -«t a c-?*Vvel osztozni Vezső rrménykedésáv -n. Pálinkás György
