Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-24 / 251. szám

6 napló 1965. OKTÓBER 24. Botykapeterdi erdészlak Botykapeterd határában, Do- molos pusztáin, regényes kör­nyezetben áll egy külsejét te­kintve sem közönséges régi ház, ma erdészlak. A táj is érdekes. A zselici erdők borí­totta dombhullámok itt rez- dülnek egy utolsót, hogy bele­simuljanak a Szigetvidék Or­mánságba torkolló síkságába. Az erdészlak az úttól 20—25 lépésnyire, azzal párhuzamo­san épült. A laikus néző is észreveszi, hogy nem a szok­ványos paraszti építkezéssel áll szemben. A nagyobb falu­si parasztház méreteivel meg­egyező, téglalap-alapú épület déli, az út felé néző oldalán keskeny tornácot lezáró, régi románkori boltozatokra emlé­keztető súlyos boltívsor hú­zódik végig. A történeti és hagyományos adatokat legnagyobb részben Hegyessy Géza szívessége foly­tán közölhetem. Családja négy nemzedéken keresztül el itt egyfolytában, közel a szom­szédságban. Az adatközlő nagyapja (szül. 1813.) gyer­mekkorában még útszéli kocs­ma — csárda — volt, viszont apja (szüL 1856.) fiatal korá­ban már erdészlak; A ma elhagyott csendes dűlőút egykoir forgalmas, zajos, országos főútvonal volt. A hagyomány szerint már a római korban erre vezetett a hadiút Sopianae-ból Savaria- ba. A népvándorlás korában is átvonuló terület volt, amit bizonyít az innét alig több mint száz méternyire feltárt, erre vándorló gótok fejede­lemnőjének sírja. A magyar középkorban, de különösen a törökvilágban a Pécsről Szi­getváron keresztül Kanizsára menő hadiút vitt itt keresz­tül. A háborús viharok inas tájra való elvonulása után is­mét forgalmas útvonal lett. A XVIXI.században és a XIX. század első felén hazánk fő kiviteli cikke az előállat volt Az ország déli feléből ezen az úton hajtották a ha­talmas gulyákat, kondákat, nyájakat nyugatnak, Ausztria és Itália felé. Az út mentén a keleten még ma is ismert karavánszerájok szerepét be­töltő cserfák álltak. A bar­mot terelő hajcsárok, a vé­delmet biztosító hajdúk ezek­ben pihenték ki fáradalmai­kat, lakmároztak az utat nem bíró állatok húsából, az itteni dombokon termett kiváló bo­rokból. Ilyen csárda volt ez az épü­let is. A hagyományos és az imént említett adatközlő csa­ládi iratai szerint az 1700-as évek közepén már állt az épület. Változtak az idők. Mező- gazdaságunk átállt a gabona termelésére. Az országban utak épültek. Az itteni út — a mai 6-os országos főút — a hullámos, dombos terepről pár km-reä délebbre — a vi­zek lecsapolása után szárazzá vált — síkságra került. A csárdák forgalma megcsap­pant. Minthogy ez időben a betyárok tanyáivá váltak, igyekeztek hatóságilag meg­szüntetni. Erre a sorsra ju­tott az itteni, ún. Sebesi csár­da is. A XIX. század első felében ez a birtokrész az Eszterházy hercegek tulajdo­nába került, Ők erdészlakká alakították át. Az ma is, a Mecseki Erdőgazdaság keze­lésében, azonban helyes lenne felújításáról gondoskodni. Zentai János Az ügyvéd nem a bűnt védi Már a nyomozási eljárás során bekapcsolódnak az ügyek intézésébe Sok a zugírász Beszélgetés dr. Kertész Ferenccel a Pécsi Ügyvédi Kamara elnökével Ki a jó ügyvéd? — Ennek a boncolgatásával kezdtük a beszélgetést dr. Kertész Fe­renccel, a Pécsi Ügyvédi Ka­mara elnökével. Nem vitás, hogy régen szinte alfája és ómegája lehetett az ügyvédi munkának: miként lehet a paragrafusok, a szankciók alól a védencet kibújtatni. — Az ügyvéd nem működ­het közre abban, hogy a tör­vényt kijátszák — kezdte a választ a kamara elnöke. — Ügyfeleinknek mi elsősorban jogi segítséget nyújtunk ab­ban, hogy jogaikat érvénye­síteni tudják. Régen nem volt ritka az a törekvés mi­ként lehet a paragrafus alól kibújni. Ez a mi társadal­munkban már anakronizmus. Munkánk a dolgozók jogainak érvényesítését segíti elő. — Ezek szerint a jó • ügyvéd. . — Aki a hozzáfordulókat fel­világosítja a jogszabályokról. Az ügyvéd sohasem védheti a bűnt, de a bűnös érdekében minden törvényes lehetőség­gel élnie kell. Ez természetes is. Hogyan lehetne védeni pél­dául az emberölést? Aki gyil­kosságra vetemedik, szembe kerül a társadalommal. Az ügyvéd segíti a bíróságot, a bűntett körülményeinek tisz­tázásában, az igazság megis­merésében s természetesen keresi az enyhítő körülmé­nyeket Aki ezeknek a kri­tériumoknak megfelel, az a jó ügyvéd. a — Az új büntető eljá- ™ jás életbelépésével lehe­tővé vált, hogy az ügy­véd már a nyomozati szakba bekapcsolódjon védence problémájának megismerésébe. Mi en­nek a lehetőségnek az előnye? — Ezt a lehetőséget mi csak helyeselni tudjuk. Ré­gen valóban csak akkor került a fél és az ügyvéd kontak­tusba, amikor a nyomozati el­járás már befejeződött. Ma már egyre jobban gyakorlatunk ká válik, az ügyvéd már akkor megismeri az ügyet, amikor az iratok még nem kerültek át az ügyészségre. Ennek szubjektív és objektív előnye van. Szubjektív: a vád­lott tudja azt, hogy védelmé­ről gondoskodás történik, te­hát már kezdetben sem érzi magát egyedül. Objektív: a nyomozati szakban megtehető bizonyítási indítványokkal el­kerülhető az ügyek elhúzása, számos körülményt javasolhat kivizsgálni, s mindezzel meg­gyorsíthatja az eljárást, meg­könnyítheti a bíróság mun­káját. Mindez jelentősen elő­segítheti az egységes tényállás kialakulásét is. .. — Mi a tapasztalat: az ® ügyvédhez fordulók — akár polgári, akár bün­tető ügyekben — őszin­tén feltárják-e ügyvéd­jüknek a szóban levő ügyet? — Vannak olyan tapaszta­lataink is, hogy nekünk sem mondják el a teljes igazsá­got. Ez pedig hiba. Megtör­ténik, hogy az illető elképzel magának egy bizonyos véde­kezési formulát — és ahhoz ragaszkodik. Ez csak bonyo­lítja az ügyet. Az ügyvéd munkája is könyebb, ha a tör­ténteket az illető őszintén fel­tárja, hiszen az ügyvéd csak védhet, vádló nem lehet! ^ — Mint az ügyvédi ka- w mara elnöke tájékoztat­ni tudna arról, hogy mi­lyen perek vagy bűnese­tek fordulnak elő ma a leggyakrabban? — Igen. A polgári perek vo­nalán leggyakoribbak a házas­sági bontóperek, a gyermek- tartási és gyermekelhelvezési perek, a kisajátítási kártala­nítási perek, a vagyonkczössé- gi megosztások, vidéken 1 va­gyonátruházások, tartási szer­ződések. De azt is hozzátehe- tem, hogy falun csökkentek az örökösödési perek, amiből talán le lehet vonni olyan kö­vetkeztetést, hogy az emberek gondolkodásában az anyagias­ság kérdése már nem tölt be akkora szerepet, mint régen. A múzeumi hónap keretiben Pécsett rendezték meg a vi­déki múzeumok restaurátorai­nak első országos tapasztalat- cseréjét. A kétnapos találko­zón a résztvevők megtárgyal­ták a munkakörülményekkel, új eljárásokkal kapcsolatos problémákat, Ismertettek né­hány újabb módszert és tisz­tázták a szakma néhány elvi kérdését. Csépai Ferenc Szolnokról, Saliga László Szegedről, Ki­rályháza Jenő és Gaál Erika Kecskemétről, Gémes Kata­lin Dunaújvárosból és Ke­mény Miklós Pécsről — ők ülnek körben a régészeti osztály laboratóriumában, hogy megvilágítsák e külö­nös szakmáit Hogyan lesz valaki restau­rátor? Többnyire a tanár­képző főiskolák biológia— kémia—fizika szakát végez­ték, többen most végzik azt a nemrégiben indult, főis­kola jellegű restaurátor tan­folyamot. Mi az a munka, amit végeznek? A néprajzi gyűjtésből vagy a régészeti ásatásból származó tárgya­kat megtisztítják és konzer­válják. hogy megállítsák az idő pusztító hatását és a tárgyak eltarthatok legyenek — elvileg örökre. Többnyire kémiai jellegű a munkájuk. Ha azonban szerves anyagokról — bőr­ről, textilről, fáról — van szó, biológiai is. MIT ETTEK ŐSEINK? Védekezni kell a molyok, a szú, -a fémek oxidációja el’an. S még az üveggel is megesik, hogy megváltozott a 1 - "'stályszerkezete, irizáló- doit réteg képződött rajta, s ha nem végzik el a szük­séges műveleteket, idővel sszétesik. A sok kerámia­Restaurátorok között lelet összoragasztása, kiegé­szítése, a folyvást özönlő új leletek megtisztítása, kon­zerválása mellett néha olyan munka is akad, hogy régeb­ben restaurált tárgyakat kell ismét kézbevenni. Az eljá­rások mindig tökéletesed­nek, vagyis sok 20—30 éves tárgyról derül ki, hogy az akkori eljárás nem volt jó. — A kerámiát például — mondja Saliga László — ré­gen enywel, sőt, cementtel ragasztották. Olyan is elő­fordult, hogy gipsszel bevon­ták, vagyis megváltoztatták az eredeti tárgyat. Ma mű­anyagragasztókkal dolgo­zunk, de amikor meg kell szabadítanunk a cserepet a régebbi ragasztótól, nyilván több dolgunk van vele. Az erősein rozsdásodott fé­mekkel is sok baj van. Ré­gen előfordult az is, hogy egy jókora kardból tőr lett, mire letisztították róla a rozsdát. Ma röntgennel vizs­gálják, megállítják az oxi­dációs folyamatot s valami műanyagféleséggel kezelve tartják össze az eredeti fém­tárgyat. — A szakma tudományos perspektívája most van ki­alakulóban — mondja Csé­pai Ferenc — a rutinmun­kák felett adódó feladatok kapcsán. Például az újfajta talajvizsgálatok izgalmasak. Az edényekből előkerült föl­det vegyvizsgálatnak vetjük alá, s ennek alapján meg tudjuk állapítani, mit ették a szóbanforgó ősök. Vagy egyi másik példa: egy ko­porsó faanyagának vizsgá­lat* kiderítheti, milyenféle fáiból készült, a tudomány más ágaival való egybeveté­sekből megállapítható, volt-e azon a vidéken ilyenfajta fa, s ha nem volt, honnan hoz­hatták. Kereskedelmi útvo­nalak, a népcsoportok közti kapcsolatok tisztázására is vezethet egy ilyen vizsgálat. ARANY ÉS EZÜST — MŰANYAGBÓL A restaurátor nélkülözhe­tetlen segítője a régésznek. A laboratórumban ők tisz­tázzák: tiszta fémtárgyról vagy csak fémibevonatú tárgyról van szó. A törté­nelmi korokat, régészeti té­nyeket „illik” ismerniük ne­kik is, mint mondják, de még inkább a talajviszonyo­kat, hogy például a három­ezer éves rugós karperec a homokos talajból úgy kénül elő, hogy a rugók még mű­ködnek, de az agyagos ta­lajból szinte széjj elmúlva. Tudniuk kell, hogy a faze­kasok csak a rómaiaktól kezdve dolgoztak koronggal, előtte hurkákba gyúrták az anyagot, úgy állították ösz- sze az edényeket, tehát a restaurálásnál is ezt a mód­szert kell figyelembe venni. Tudniuk kell, hogy újabban infravörös és ultraibolya fényképezéssel díszítéseket, feliratokat lehet felismerni — remélik is, hogy hamaro san hozzájutnak ilyen be­rendezésekhez. Kísérletezniük is lehet, sőt, kell. Kemény Miklós ép­pen itt a tapasztalatcserén mutatta be új kerámia-ki­egészítési módszerét, amely pontosabb eredményeket hoz, s amelyben a precíz raj­zóknak is nagy szerepe van. Csépai Ferenc fémekről tud teljesen hű műamyagmáso- latokat készíteni. — Egy honfoglaláskor! tar­solylemeznél sikerült először — meséli. — A domború díszek ezüstözöttek voltak, a mélyebbek aranyozottak. A PVC-másolat egy negatív­ról készült, amelyen közön­séges porfestéket alkalmaz­tam. A megkeményedett PVC tökéletes mása lett az eredetinek, mintha fém volna, és hajtogatni lehetett, minit a gumit. És míg a fém­másolat legalább két hét, ez fél óra alatt készül el. CSERÉPEDÉNY 150 DARABBÓL A nestaiurátök verejtékes és mégis vidám perceiről vé­gül Saliga László mesél egy történetet: — Szegeden legtöbb a ke­rámia munka. Egy kb. 80 centis cserépedényt állítot­tam egyszer össze 150 da­rabból. Felragasztgattam a drótvázra, már majdnem kész volt, két hétig dolgoztam ve­le, egy zsámolyon állt, ak­kor még mellettünk volt a fotólabor, nagyon szűk he­lyen dolgoztunk. Kilép az ajtón a fotós, megbotlik a zsámolyban, ráesik a kész edényemre. Hogy mit jelent még egyszer ragasztani a már ragasztott felületet, az hagyján. De az edény több darabra esett szét, mint amennyi azelőtt volt. Izgalmas és szép feladat a restaurátoroké. A múzeumi üvegszekrények tárgyai mind az ő kezüknyomát viselik. H. E. Ami a büntető területet ille­ti: közlekedési ügyek, az em­berélet elleni, a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmé­nyek, garázdaság, becsületsér­tés, rágalmazás. . — Baranyában összesen ® 60 ügyvéd dolgozik 40 Pécsett, 20 vidéken. Elég-e ez a létszám? — Igen, a munkaközösségek el tudják látni feladatukat. Hadd említsem meg azt is, hogy az utánpótlás nevelése is jó mederben halad, szép számmal jegyzünk be fiatal ügyvédjelölteket. Növekszik a nő ügyvédek száma is. Ta­lán ennél a kérdésnél alkal­mas megemlíteni: sok a zug­írász. S ez nemcsak ügyvédi sérelmet jelent, hanem azt is. hogy sok szakszerűtlen mun­ka kerül ki a kezük közül. Pé'dául: az adás-vételi szer­ződést nem mutatják be ille­tékkiszabásra, ez pedig ké­sőbb sok problémával jár, amelyek . elkerülhetők lettek volna. Ide illik a megjegy­zés: miért fordul valaki be­tegségével kuruzslóhoz, ami­kor ott az orvos is? Az tény: az ügyvéd nem nyújt segédke­zet ahhoz, hogy például kü­lönböző szerződéskötésekkor az állam megrövidüljön. Aki zugfrászhoz megy, annak eset­leg a tudatlansága mellett ilyen is megfordul a fejében. Kertész elvtárs beszélt ar­ról is, hogy az ügyvédek je­lentős társadalmi miunkát vé­geznek a különböző tömeg­szervezetekben. Ha valaki jo­gi tanácsért fordul hozzájuk — s annak megválaszolása nem kíván túlságosan hosszú utánjárást — ingyen adnak felvilágosítást. — Budapest után vidéken a mi ügyvédi munkaközössé­geink alakultak meg először, — elmondhatom, hogy jó kollektív szellemben dolgo­zunk. Bonyolult jogi problé­mákat nem egyszer konzultá­lunk. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy aki hozzánk fordul, ala­pos jogi segítséget kapjon. S visszatérve az eredeti kérdés­re — ki a jó ügyvéd? — aki neveli a dolgozókat a szocia­lista törvények betartására, megismerésére, aki tevékeny­ségével hozzájárul a szocia­lista jogtudat kialakításához. (Garay) MŰSOR- SZÍNHÁZ -MOZI Előkészítő tanfolyamok A Pécsi Tanárképző Főiskola a felsőoktatási intézmények nappali és levelező tagozatán továbbtanu­lásra jelentkezők felkészülésének elősegítése céljából az 1966/67-es tanévi felvételi vizsgákra előkészí­tő tanfolyamokat szervez az aláb­bi szakokon: magyar-orosz, ma­gyar-történelem, matematika—fi­zika, matematika—kémia, bioló­gia—földrajz. A tanfolyamra azok vehetők fel, akik a választott felsőoktatási in­tézmény nappali vagy levelező ta­gozatára való jelentkezés előírt feltételeinek megfelelnek. A je­lentkezési kérelemhez csatolni kell az érettségi bizonyítványt, (közép­iskolai oklevelet, illetve szakmun­kás-bizonyítványt), továbbá mun­káltatójának, vagy ha munkavi­szonyban nem áll, a bizonyítványt kiállító intézmény igazgatójának javaslatát. Jelentkezni lehet egy- vagy kéttárgyas tanfolyamokra. A tanfolyam hallgatói tandíjat fi­zetnek: egytárgyas tanfolyam ese­tén 230.— forintot, kéttárgyas tan­folyam esetén 450.— forintot. A hallgatók a tanfolyam elvégzésé­ről bizonyítványt kapnak. A két­tárgyas tanfolyamokat 1965. de­cember elején indítják és 1966. jú­nius közepén fejezik be. Az egy­tárgyas tanfolyamokat 1966. január 1-én indítják és június közepén fejezik be. Mindkét tanfolyamon a jelent­kezések benyújtásának határideje: 1965. november 15., a Tanárképző Főiskola Oktatási Osztályán (Pécs, Ifjúság u. 6. Telefon: 52-03, fél­emelet 42.). HALÁLOZÁS Fájdalomtól megtört szívvel tu­datjuk. hogy ÖZV. WERNER IST- VANNE, a szeretett édesanya, nagymama, dédnagymama, ük­nagymama és rokon, 1965. október 21-én életének 96. évében csende­sen elhunyt. Temetése 1965. októ­ber 25-én, hétfőn délután fél 3 órakor lesz a központi temetőben. A gyászoló VASARNAP: A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. október 24-i, vasárnapi műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Ünnepnapon — hétköznapjaink­ról. Zenés műsorunkat hallgatóink kívánsága szerint állítottuk össze. 18.00: Német nyelvű műsor: Vasárnapi levél az. NDK-ból. — Irta: Hans Urbitsch. Kívánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor- Vidám vasárnap. — Zenés össze­állítás. 19.50: Sporthírek. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. , SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Éjféli randevú, (délután 3 és este 7 órakor). Bér­letszünet. Tájszínház: Bolond lány (este fél 8 órakor). Barcs. ZENE: Liszt-terem: Általános iskolák, I. bérleti hangversenye. ..Teriné- í szét a zenében” (Délelőtt 9 és 11 órakor). MOZI: Park: Volt egy ilyen legény (10). Szárnyal a dal (szv., fél 5, fél 7, fél 9). Petőfi: Karambol (10). — Zöldár (szv., 4, 6, 8). Kossuth: Viharok bolygója (10). A gyilkos halála (5, 7, 9). Gyárváros: A második vágány (10). Beáta (4, 6). Zsolnay K. O.: A hamis alibi (10). Jog és ökö (5, 7). Pécsszabolcs: A harmadik rakéta (9). A kétéltű ember (11). Egy gyilkosság krónikája (szv., 3, 5, 7). Mecsekalja: Krisztina és a szerelem (10). Mágnás Miska (3). Robbanás (5, 7). Vasas II.: A pi­ros autó utasai (10). Muhtár hoz­zám (5, 7). Istenkút: A kórterem (7). Meszes: Kettétört amulett (10). Riói kaland (szv., szí., 4, 6). Mo­hács: Bakfis (10). Robbantsunk bankot (szv., 4, 6, 8). Szigetvár: Homeros földjén (szv., szi.. 10). Vörös és fekete I—TE. (szi., 4, 8. dupla helyárral). Csak 16 éven fe­lülieknek! Szentlőrinc: Ravasz Péter (10). Négy lány egy udvar­ban (szv., 5, 7). Sásd: Elcsábítva és elhagyatva (szv., fél 5, 7). Csak 16 éven felülieknek! Siklós: Én és a nagymama (10). Amerika egy francia szemével (szv., szi., 5, 7). Csak 18 éven felülieknek! Sellye: Bírósági ügy (10). Cleo 5—7-ig (szv., 4, 7). Harkány: Kellemetleh- kedők (5, 7). Beremend: A tárgya­lás (szv., 5, 7). Bóly: Három kí­vánság (10). Minden megtörténhet (szv., szi., 5, 7). Mágocs: Déltől hajnalig (szv., fél 5, 7). Pécsvárad: Pár lépés a határ (10). — Játszma végetér (szv., 5, 7). — Balázs Béla est ma este 7 órakor Pécs város Doktor Sán­dor Művelődési Házában (Déryné u. 18.) az Irodalmi Színpad és a Bóbita Bábegyüttes közremű­ködésével.^ Rendezte Bécsy Ta­más. Bevezeti Barláné K. Nagy Magda, az irodalomtudományok kandidátusa. Jegyeik a helyszínen válathatók. HÉTFŐ: * I. A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. október 25-? hétfői műsor* a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor? Bács megyei tudósítóink jelentik,- Bunyevác dalok és táncok. Múzeumnyitás előtt. Beszélgetés Sárosáé György elvtárssal, a mohácsi múzeum igazgatójával Ablak a világba. Népdalok. Közreműködnék az Eszéki Rádió szólistái. 18.00: Német nyelvű műsor: Hétfői kommentár. Polkatempóban. Olvastuk — feljegyeztük. Muzsika mindenki kedvére. — Közben: Glossza. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Mecseki visszhang. — Zenés ösa* szeállítás. A tartalomból: Bemu­tatjuk a szocialista brigádot. — Az ifjúsági irodalom vitájáról. — A véráztatta profit. — Kommen­tár. — Egyezmény a nagyszom­bati (Traava) főiskolával. 19.30: Dél-dunántúli híradó. 19.45: Balettmuzsika. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Szünnap. ZENE: Liszt-terem: Középiskolai bérlet I. hangversenye (Nagy Lajos Gim­názium részére délelőtt 11 és 13 órakor). MOZI: Park: Zöldár (szv., fél 5, fél 7,. fél 9). Petőfi: A gyilkos halála (4. 6, 8). Kossuth: A gyilkos halála (10). Robin Hood új kalandjai (szv., szi., 5, 7). Méhkirálynő (szv., 9). Csak 18 éven felülieknek! Híradó Mozi (a Kossuth filmszín­házban): Magyar híradó, Átválto­zások, Ferencvárosi mozaik, Tör­vények a porond felett, Naplopó. Plútó Hollandiában. (Előadások 12 órától 4 óráig folytatólagosan). Gyárváros: Robbantsunk bankot (szv., 6). Zsolnay K. O.: Különös házasság (5, 7). Pécsszabolcs: Vö­rös és fekete I—II. íszi., 5). Csak 15 éven felülieknek! Mecsekalja: Beáta (7). Vasas II.: Kellemetlen­kedők (7). Ságvári K. O.: Én és a gengszter (fél 6, fél 8). Mohács: Egy gyilkosság krónikája (szv.. 6, 8). Szigetvár: Szárnyal a dal (szv.. 8). Siklós: Mágnás Miska (5). Éj­féli kaland (7). Harkány: A mi világunk vége (sz^., 7). Bóly: A kőszívű ember fiai I—H. (szv.* szi., 5). Mesefilm-sorozat (3),

Next

/
Thumbnails
Contents