Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-20 / 247. szám
M6S. OKTOBER Jtt. napló 5 A SZERKESZTOSEG Sebességkorlátozást a Geisler Eta utcánál A Jókai térnek a Geisler Eta utca felőli kijáratánál a nap minden szakában nagy a forgalom. Az itt közlekedő tömegbe lépten-nyomon belehajt Vetés idején a vasboltokban Október 6-án reggel fél kilenckor tértem be a pécsi Kiskereskedelmi Vállalat 58. számú Mezőgazdasági Szaküzletébe (Rákóczi út 38.) a tsz részére vasárut és gép- alkatrészeket vásárolni. Egyetlen vevő volt akkor a boltban, egy anyagbeszerző, aki nagyobb tételt vásárolt és jómagam, ugyanakkor öt eladót számláltam össze a pult mögött. Volt rá időm, mert — néztem az órám — 20 percig senki sem kérdezett meg, mit akarok. Húsz perc elteltével az egyik végre hozzám fordul, ránéz a megrendelőmre: „Tsz? —- mondja. — akkor várjon kérem!” Én vártam s közben egyre többen jöttek a boltba. Jött kisiparos, ipari kiutalással különféle csavarokat kért, s a válasz ez volt, rögtön megnézem. Ez a megnézés abból állt. hogy a tanuló megkérdezte ez egyik kiszolgálót, a kért méretű csavar kiadbató-e. De — volt rá időm. hát megfigyeltem — a kiszolgáló nem a csavart nézte meg, hanem a vásárló kisiparos arcát, és a. csavar azonnal kiadha- tóvá vált. Aztán jött egy falusi vevő, egy paraszt bácsi, aki nem kapott a csavarhoz alátétet. Később több kisiparos érkezett utalvánnyal, válogattak az alátétekben; kaptak simát is, rugósat is. Közben megszólalt egy női hang az íróasztal mellől, ne feledjük el a kávét, mert a főzőt bekapcsoltam. Fél kilenckor mentem be a boltba, de ekkor már 9 óra 20 perc volt az idő. Ekkor végre égy újabb eladó lépett hozzám. Ránéz a megrendelőmre és azt mondja: „Kulcsokat bélyegzőre nem szolgálhatunk ki, csak készpénzért.’’ „Jó — mondom — akkor kérem úgy.” Újabb 20 perc telt el, mikor megjelent az eladó a kulcsokkal, de én akkor már a panaszkönyvbe írandó sorokat szövegeztem magamban. Végre megkaptam az árut, a számlázásra csak 20 percet kellett várnom, de az áru csomagolását magam végeztem el, mert a bolti személyzet nagyon el volt foglalva. S végül a számlák szigorú egyeztetése után negyed tizenegykor kijöttem a boltból. Ma is bánt a lelkiismeret, hogy elfelejtettem felhívni a figyelmüket a kávéfőző kikapcsolására. Innen a Kossuth Lajos utcai vas boltba igyekeztem, ahol már két héttel ezelőtt leadtam a csavarárura a megrendelést. Az egyik csavartételt a szemem előtt kihúzták a megrendelőről, hogy nem kapható. Megyek a többi áruért, de a csavar osztályról a szerszám osztályra küldtek, onnan vissza a csavar osztályra s két eladó sokáig azon tanakodott, ki adja ki az árut. Végre eldöntötték, megkaptam az árut s mikor kissé bátortalanul megkérdem az eladótól, miért húzták ki az előre megrendelt és elkészített csavartételt, azt felelte: biztos közben másnak eladják. De vajon kinek? Mert a mi vetőgépünk emiatt 2— 3 napot biztosan állni fog. Innen az AGROKER-hez siettem, de. ekkor már dél volt, ott közölték velem, hogy UTOS alkatrész nincs. Hát tessék kérem, így vetni most, mikor mindenki az őszi vetésről beszél. Lőrincz János tsz-elnök, Csertő mindenféle gépjármű. A megriadt és idegesen ugráló gyalogosokon azután jót nevetnek a gépkocsivezetők. Félünk, hogy ezen a területen megismétlődik a Börzöli eset. Ezért szükségesnek látnánk a sebességkorlátozást, az említett szakaszon öt kilométernél nagyobb sebességgel csak a gyalogosok állandó veszélyeztetésével közlekedhetnek a gépjárművek. Az ember sok mindent lát, ha figyelmesen jár a városban. Például, hogy a Geisler Eta utca 8. és 10. számú házaknak csak az emeleti részét tatarozták, a földszint úgy maradt, mint ötven évvel ezelőtt volt. Hasonlóképpen szemet szúr a Jókai tér beszakadásakor megsérült jól-rosz- szul összetákolt ház, a benne levő bisztróról nem is beszélve. A bisztró zsúfolt, a kirándulók sokszor az ajtóban várnak, míg végre beférnek. Ha a bisztró mellett levő könyvesboltot elhelyeznék, ez a népszerű vendéglátóhely bővíthető lenne. Dr. Horváth István Hunyadi út 47. sz. Kár volt áthelyezni Az elmúlt héten három levelet kapott szerkesztőségünk több aláírással a Doktor Sándor utca és Petőfi utca kereszteződésénél lévő autóbuszmegálló ügyében. Valamennyien sérelmezik, hogy a 12. sz. AKÖV ezt a nagyforgalmü megállót megszüntette. Dr. Bőbei Hubert leveléből idézünk: „Mint ismeretes, a városi belső közlekedés megállóhelyeit általában olyan pontokon szokták elhelyezni, hogy azok megfelelő gyűjtőterülettel rendelkezzenek. A Doktor Sándor utcában lévő úgynevezett Petőfi utcai megálló mind a mai napig ennek a követelménynek jórészt megfelelt, minthogy ezt a megállót a Petőfi utca, Steinmetz kapitány tér, Madách utca és Megyeri út. lakosai használták. Egészen pontosan talán a Madách I. utca sarka, mint mértani középpont lett volna célszerű, de nem okozott zavart és senki sem tartotta sérelmesnek a patika előtti helyet sem. Ha nem is elsődleges szempont, talán mégsem közömbös, hogy végre volt egy olyan megálló, ahol az új bérhez bejárat? kikénzése folytán a sokszor 10—15 percig várakozó utas (mert a pécsi közlekedésben ez is előadódik) esős időben nem kényszerült a szabad ég alatt ázni. Hangsúlyozom, ha nem is elsődleges, de említésre méltó szempontnak tartom ezt is. A közlekedési vállalat az említett megállót azonban máról-holnapra egyszerűen áthelyezte a Petőfi utcától keletre eső 4., illetőleg 5. ház elé. Ezzel az intézkedéssel a megálló a gyűjtőterület súlypontjától az elképzelhető legtávolabbra került. Talán nem sérelmes a Petőfi utcai lakók, de annál inkább a „gyűjtőterülethez*’ tartozó egyéb utcák lakói számára. A megállóhelyeket véleményem szerint, nem mérőszalaggal kimérve, hanem a gyűjtőterület adottságaihoz igazodva kell elhelyezni. A Petőfi utcai megállót legfeljebb csak nyugatabbra lehetett volna tenni. S ha netán a befelé és kifelé haladó kocsik megállójának közelsége indokolta volna az egyik áthelyezését, akkor — ha úgy tetszik — ez az elv áll a szembenlévő megállóra is. • Gondolom, sok utas nevében kérek sürgős közbelépést a jól bevált és a környező lakosság érdekeinek megfelelő megállóhely visszaállítására”. Miéit hiánycikk?* Másfél hónap óta hetenként felkeresem a Kossuth Lajos utcai műanyagboltot: ablakra való légelzáró müanyagzsinórt szeretnék vásárolni. Az eladók elutasító válaszuk mellett minden alkalommal jóakaratúlag megnyugtatnak azzal, hogy nyáron kapható volt. Talán az illetékesek választ tudnának arra is adni, hogy miért nincs most és mikor lesz kapható, mert a vásárlót elsősorban ez érdekli és nem az, hogy mi volt nyáron. Megítélésem szerint a légelzáró zsinórt általában ősszel keresik és nem nyáron, mintahogy a télikabátot télen és a fürdőruhát pedig nyáron. Dr. Puskás Ödön Szálerdők, vadak, vadászok... HAJNALI EMBEREK. Arcuk titkokat őriz ... Talán csak a ködbevesző őszi hajnalok élményét, a cserjésekben mozduló vadak furcsa neszét, a nyiladékokra kilépő kapitális bikák festői szépségét, a vadászfegyverek zaját, de lehet, hogy sokkal többet, nagyobb, emberi titkokat is. Ez — úgy tűnt — közös vonása az erdei embereknek, akár magasrangúak, akár egyszerű kerületvezető vadászok, kint a rezervátumban. Gerdei József a sellyei erdészet vezetője, s egyben jóhírű vadászember, hibátlan pontossággal ismertette a szeptemberi szarvasbőgés mérlegét, és az ügy népgazdasági hasznossága külön hangsúlyt kapott. Elmondta, hogy a külföldi vadászvendégek hat bikát lőttek, ebből kettő aranyérmes volt. kettő bronz és kettő díjazás nélküli. Ewald Schmeimig nyugatnémet gyáros az aranyérmes, páratlan 16-osért több mint 44 ezer forintot fizetett. — ön mikor vadászott utoljára? — Az éjszaka. Szentegáton lőttem egy vaddisznót. A rezervátum területén ezenkívül DÉLUTÁN elhelyezkedünk a híres sákotai magaslesen, ahonnan 1963-ban a világrekorder bikát lőtték. Az agancs koronája tulipánsze- rűen helyezkedett el, így a sikotai-gazos elnevezésű magaslest azóta Tulipánosnak hívják. Fácánka kasok rekedt kiáltása hangzik a körülöttünk elterülő erdőből, aztán mátyásmadár hangja. — A Júdás-madár —mondja Dervár Béla. — Ha meglát egy embert vagy vadat, azonnal kiáltozni kezd. - vaddisznók sokat adnák rá. Ha a mátyásmadár elkiáltja magát, az öreg kanok nagy kerülőt tesznek ... A nyiladékon szarvastehenek jelennek meg. egy egész rudli. Legelésznek egy fél óráig, aztán meghallják a fényképezőgép halk kattanásait, és a vezértehén irányt vesz a fák közé. A rudli követi. A Tulipános magaslestől legalább kétszáz méterre voltak. Dervár Béla a lövéseket magyarázza: — Ha mellkasba kapta a lövést felugrik, ha has1ö”4s, akkor összehúzza magát. Sokszor egy szívlövést elvisznek kétszáz méterre Is.. Lövés után két órát várunk, ez a szabály. Aztán következik a nyomozás. A vémyomból a vadász mindent megállapít. Ha szennyezett a vér. akkor haslövést kapott, ha sötét, maist talált a golyó. Tüdőlövésnél habos a vér. Szívlövésnél a vér azonos színű a húsrvór- rel.. i — A vadászatnak bizonyára vannak íratlan törvényei is? —■ Vannak. ■. Vezértehenet nem lövünk ki, mert megzavarodik az egész rudli, és csak kavarognak ott a puska előtt. Ha valaki nem sportszerű, akár halamra lövöldözheti őket. Hetek kellenek neki, amíg egy új tehén a rudli élére áll. A vaddisznó dúvad, malacos kocára mégsem lövünk. Persze van aki megteszi, civilvadászok. A gyilkos bikákat viszont ahol érjük, leterítjük. Ugye van a rózsatő, szemág, jégág, középág és a korona. Amelyik bikánál a korona nem fejlődött ki, hanem hosszú, egyenes nyársban végződik, verekedésnél igazságtalan előnyhöz jut. Az ilyenek a legjobb bikákat megölik. Aztán úgy van ez, ha esyszer-kétszer győznek, utána kötekedők lesznek, keresik a verekedést. Ezeket hívjuk ml gyilkos bikáknak, A TULIPÁNOS ALATT fiatal növendékerdő terül el. A fák felett már kékes, alkonyi köd ül, amikor leereszk-'-ifink a földre. Lent sokkal hidegebb van. Mocorgásunkra vadak ugranak el, s a nyiladék távoli végében árnyakat iá- tünk mozogni. Talán vaddisznók, de az is lehet, hogy csak káprázat az egész. Bertha Bulcsa még egy disznó esett az éjszaka, Lakócsa határában lőtte egy kerületvezető vadász.., EGY ÖRA MŰLVA már kint vagyunk a rezervátumban, és útban a sikotai vadászház felé, Dervár Béla ke- rületvezető vadász magyarázza az erdőt — Igen uram, ez az élet szép. Hajnalban kelünk, korábban, mint a vadak. A vadföldek gondozásán kivül a mt legfontosabb dolgunk a vadak megfigyelése. Tudnunk kell, hogy melyik részen mennyi vad tartózkodik, melyik mikor szokott a nyiladékon megjelenni, egy-egy vadnak vagy rudlinak hol van az állandó tartózkodási helye... Ma hajnalban a szárogatól magaslesről két rossz bikát láttam és hat tehenet..; A hajnalok uram, igen a hajnalok nagyon szépek, csak a köd, a nyirkos hideg beleeszi magái az ember csontjába. — Sok vad van ebben a rezervátumban? — Pontosan nem tudom, mert én két hete kerültem ide Segesdről, de ez nagyon jóhí rű rezervátum. Itt mindenne törődnek, szigorúság van és Két történet — megrovással A Kazinczy étteremben fehér asztalok mellett hétfőn délután a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat dolgozói ültek, hogy meghallgassák a társadalmi bíróság tárgyalását. Két ügy került napirendre. A tény röviden a következő: Sz. Tibor, K. Sámuel, K. Alajos a karbantartó csoport dolgozói egy a vállalathoz tartozó étteremből két használt tűzhelylapot dobtak fel az autóra, vitték a MÉK-hez, a pénzen osztozkodtak. Vita nem sok volt. A társadalmi bíróság ítélete: Sz. Tibor megrovásban, K. Alajos és K. Sámuel figyelmeztetésben részesül. A másik ügy már nagyobb port kavart A karbantartó csoport négy dolgozója, G. József, K. Gergely kőművesek, T. Lajos asztalos és K. János segédmunkás azt a feladatot kapta a reggeli megbeszélésen, hogy menjen ki a . pécsbányai Délibáb étterembe és ott egy polcot szedjenek szét. El is indultak, azonban nem a munkahelyre, hanem 4 vendéglőbe mentek sörözni. Az . ellenőrzés nem találta őket, s ezért meghagyták: ha odaérnek, már ne is fogjanak munkához. Amikor délelőtt 9 óra után hozzá akartak látni a feladat elvégzéséhez, meglepetten hallották, hogy ne dolgozzanak. Tudták, hogy baj lesz a dologból, ennek ellenére nem vonultak be a köz- hanem visszamentek sörözni. Az már csak természetes, hogy ezek után — még aznap — K. Gergely bement az igazgatóhoz fizetésemelést kérni. Volt egyéb ügyük is. Csoportvezetőjük megígérte, ha Komlón egy munkát gyorsan elvégeznek, csúsztathatnak egy napot. A munkát nem fejezték be, de csúsztattak. Mit mond G. József? „Igaz, megittunk egy korsó sört, de nekünk egy korsó annyi, mint a tengerben egy csepp. Amikor megtudtuk. hogy a napot nem igazolják, gondoltuk most már mindegy; visszamentünk sörözni. Persze azt én sem tartom helyesnek, ha munkaidő alatt a kocsmáiban vagyunk —, de gondoltam, hogy elvégezzük mi azt a munkát akkor is, ha később fogunk hozzá. Négyen szétverünk mi 60 stelázsit is, nem egyet”; K. Gergely csak a fizetésemelési kérelmét hangoz tatta, különböző okokat említett, amiért kérte. A sörözéssel kapcsolatban nem szólt semmit K. János egyik pillanatban hirtelen felállt és csak annyit mondott: „Valaki a hallgatóság sorából díszmagyarnak mondott engemet Miért hívnak díszmagyarnak?” Aztán leült T. Lajos azzal védekezett, hogy ő nem ismerte hova kell menni, ezért volt kénytelen velük tartani. A négy karbantartó munkatársai közül többen hozzászóltak az ügyhöz. Megkérdezték, hogy K. Gergelynek miért nincs egy szava sem ahhoz, amiért végeredményben itt vannak. Egy másik hozzászóló: „Sajnos azt kell látnunk, hogy a társadalmi bíróság elé is ittasan jöttek. Szót kell már végre emelni a munkaidőben való ivás ellen. Mi történik akkor, ha Ittasan leesnek például egy állványról? Megitturuk egy korsóval és bumm, akkor mi van? — fel kell már számolni ezt a szemléletet”. A műszaki csoportvezető: „Elmentek Komlóra, nem fejezték be a munkát, ma sincs befejezve. így nem lehet munkafegyelmet tartani. De egyszer véget kell vetni ennek az állapotnak, ha tetszik, ha nem...” Kemény szavakat mondott más hozzászóló is anélkül, hogy bárkinek is a „fejét követelték volna”. Még azt is megjegyezték, hogy tudnak a vádlottak dolgozni, nem is rossz szakmunkások. A társadalmi bíróság mind a négyüket szigorú megrovásban részesítette. A határozatnak természetesen vannak következményei is: nyereségrészesedés bizonyos százalékának elvonása, kedvezményekből kizárás stb. „Rendet kell végre teremteni a munkahelyen!” ■— hangoztatták a résztvevők, hozzászólók. S ez volt ennek a társadalmi bírósági ülésnek egyik legfontosabb eredménye. (—r*yl — rend. A vad persze vándorol, és az útvonala a széliránytól függ. Mindig széllel szemben vándorolnak, mert úgy köny- nyen szagot kapnák, tudják mi van előttük. A szarvasbika, ha két hétig fúj az északi szél, két hétig vándorol észak felé... Vadföldek mellett ballagunk, aztán sarjerdők következnek, szálerdők, zöld tisztások. A napfény beragyogja az erdőt, látszólag minden mozdulatlan. A sikotai vadászház közelében aztán egy legelésző őzet látunk, kicsit odább egy magasles alatt nagy, szürke tehenet. 150—200 méterről el- ugranak, s csörtetve eltűnnek az erdőben. — Most a selejtezés következik... — Hogyan tudják megállapítani, hogy melyik bika öreg, érett a kilövésre? , — A tartásáról, nyakáról, a hát vonaláról, és arról, hbgy az agancsa a szemág és a jégág táján vagy fent a középág és a korona között vastagabb ... Közben csatlakozik hozzánk Mauer József is, a szomszédos kerület vadásza. Mauer öreg erdőlakó, 1922-ben kezdte BiedermanináL. 43 esztendeje járja a vidéket, minden erdőrészt, minden állét ismer, és Derváír Bélához hasonlóan a vadak személyes ismerőse^ DUNANTÜLI NAPLÓ az MSZMP Baranya megyei Bizottsága es a megyei tanács laola. FöszerkesztO: Vasvárt Ferenc | Szerkesztőség Pécs, Hunyadi János űt II. ' Telefon: 15-32, 15-33. 21-80, 26-22. 60-J1. - Bel politikai rovat: Sl-«fc Kiadja: a Baranya megye) Lapkiadó Vállalat. ' Felelős kiadó: Braun károly Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi űt 11. Telefon- 15-32 15-SS, 21-«#. *«-2? to-ll Pécsi Szikra Nyomda. Pécs, Munkácsy Mihály utca 10. szám. _________________________Fel°IOs vezptő- Melles Rezső _______________________ ' T erjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizet« «J i hónapra 1*.- R, — ladexszámt «054. >1 l
