Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-19 / 246. szám

2 napló IMS. OKTOBER M. A televízió műsora >■05: Isko!«-tT. Környenet- bmeret — olvasás, ált fafc. 3. oszt, számára. Látogatás az Ikarus-gyárban. 9.00: Orosz nyelv, ált, isk. 6. oszt. szá­mára. Az iskola udvarán. 9.55: Kémia, ált isk. 7. oszt. szá­mára. Az oxigén és az oxidá­ció. 13.35: Környezetismeret — olvasás, ált. isk. 3. oszt. (ism.). 14.30: Orosz nyelv (ism.). 15.25: Kémia (ism.). 16.5S: A görbe tükrök királysága. Gyer­mekműsor közvetítése Moszk­vából. 18.23: Hírek. 18.30: Hol volt, hol nem volt... 1. Ró­zsa L.: A három jóbarát (mese). 2. Pálfalvi N.: A kis- boci (kisfilm) 19.00: A zene barátainak, André Segovia gitározik. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. Napi jegyze­tünk. 19.55: A hót könyved 20.00: A tengerpart Magyarul beszélő olasz—francia film fi 6 éven felüliek) 21.40: Tv-hfr- adó — 2. kiadás. Baksay Sándor-emlékünnepély Nagypeterden Időjárnsfelentéa Várható Időjárás kedl estig: kevés felhő, eső nélkül, éjsza­ka gyenge, napközben mérsé­kelt szél. Hajnalban és kora délelőtt többfelé párásság, köd. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 2, plusz 2; legmagasabb nap­pali hőmérséklet 13—17 fok között. „Lehet-e szebb álom, mint ezt a n&pet boldogabbnak látni a jövőben, mint ma, és lehet-e szebb feladat, mint megtennem a tőlem telhetőt ennek érdekében/” Baksay Sándor irta e soro­kat, akinek szülőfalujában, Nagypeterden vasárnap dél­előtt a Kossuth Lajos utca 38. számú házon emléktáblát lepleztek le halálának 50. évfordulója alkalmából. Ebben a házban született, később, mint diák itt tanult Baksay Sándor író, műfordító és néprajzkutató. írói munká­jából maradandó értéket kép­visel a „Szederindák”, a „Gya­logösvény” és a „Patak ba­nya”. Fordításai közül legje­lentősebb az Iliaa. Néprajzi munkáiban a ba­ranyai és kiskunsági népéle­tet, népszokásokat ismertette. Legjelentősebb néprajzi mun-; kája három kötetben jelent; meg halála után. Arra töre­kedett, hogy az általa annyira szeretett nép életének min­den mozzanatát megörökítse, megismertesse. Baksay Sándor szülőháza jelenleg Iskola. Itt került sor az esni ék tábla leleplezésére. Az ünnepséget A u t h And­rás igazgató vezetésével a köz­ség kórusa nyitotta meg. Morvay Péter, a Magyar Nemzeti Múzeum Néjrajzi Osztályának, vezetője méltatta Baksay munkásságát, majd D a n k ó Imre, a Janus Pan­nonius Múzeum igazgatója le­leplezte az emléktáblát. Bo­gár Gábor, a községi tanács elnöke a falu nevében megkö­szönte Dankó elvtárs és a kunszentmiklósi gimnázium segítségét Baksay hagyatéká­nak feldolgozásában. Befejezé­sül az énekkar baranyai nép­dalokat adott elő. A községi tanácson emlék­kiállítást rendeztek, ahol be­mutatásra kerültek Baksay kéziratai, műveinek első pél­dányai, használati tárgyai és a Stróbl Alajos által készített halotti maszkja. Dömötör Sán­dor, az Országos Honismereti Szakkör vezetője megköszön­te Nagypcterd lakóinak köz­reműködését a kiállítás rende­zésében. Este a kultúrotthon ban Baksay-emlékünnepélyt ren­deztek, amelyen Dankó Imre mondott beszédet és a Múzeu­mi Kamarakórus adott mű­sort. HÍREK OKTOBER Péter napja. Ifi A Nap kél: 6.97. nyugszik: 16.50 órakor. A Hold kél: KM. KEDD nyugszik: 14.59 órakor. Múzeumi rejfvénypélyázat 7. Figyeljük meg az alábbi négy rajzot. A rajzok olyan, a jövő évben esedékes jubileumokra hívják fel a figyel­münket, amelyekről múzeumaink meg fognak emlékezni, írjuk meg, hogy miket ábrázolnak a rajzok, milyen jubi­leumokról van szó, ezek pontos dátumát. Helyes válasz esetén nyolc pontot írunk jóvá a pályázóknak. Több jelentős kerekszámú évforduló is lesz 1969-ban. Ezek közül soroljuk fel a legnevezetesebb pécsi és bara­nyai vonatkozásúnkat. Minden egyes kerekszámú jelentős jubileum feltüntetéséért további három-három pontot írunk jóvá a pályzóknak, t/étszázhúsz éve, 174S. október 19-én "■ halt meg Jonathan SuHfl ír szárma­zású angol író, a világirodalom legnagyobb szatirikusainak egyike, ragyogó tollú író­művész és köziró. Tanulmányait nagy nél- különzések között folytatta. Gyermek- és ifjúkora megaláztatásait, elnyomottságát feledni sohasem tudta Gúnyoshangú poli­tikai tartalmú röpiratok írásával indult pályáján. Népszerűvé akkor lett, amikor az ír nép hallatlan nyomorúságát tárta fel és síkra szállt az angoloknak fizetendő adó ettörtléséért A klasszikus realizmus elsó mestereinek egyike, aJct a kizsákmányolás kegyetlenségét az elnyomott nép izemével bírálta, t ostorozta kora közállapotait. udvari ét társadalmi életének visszásságait. Leghíresebb művében, m Világszerte mindmáig olvasott Gulliver Utazásaiban, irgalmat­lan iróniával boncolgatja kora kialakult intézményeit és erí köleseit. Ez a féktelen képzelöeróröl tanúskodó alkotása meg­rövidített ét átdolgozott, valamint képes kiadásokban azóta is t legnépszerűbb gyermek könyvek egyike, de teljes szöve­gében, az akkori angol társadalmon keresztül az emberi vitS- tzásSágok maróan gyilkos, kíméletlen ktpellengérezésa. Két vándorkiállítást mutatnak be a megyében A Janus Pannonius Mú­zeum a megyei tanács nagy­termében vasárnap délelőtt a szakemberek részére bemutat­ta a vándorkiállításokat, ame­lyeket a múzeumi hónap ke­retében a megye sok közsé­gébe visznek eL A „Pécs-Baranya 1945— I960.'” című kiállítás anyagát mirílegy kilencven foto adja, amely a háború végétől egé­szen napjainkig ad szemléle­tes áttekintést arról a harc­ról, amelyet Baranya népe vívott a gazdasági és kulturá­lis felemelkedésért A másik vándorkiállítás a nagy európai festők híres fest­ményeinek színe» reproduk­cióiból áll A húsz reproduk­ció a párizsi Louvre és a bu­dapesti Szépművészeti Múze­um tulajdonában megtalálható festmények alapján készült A spanyol, olasz, francia és német-alföldi festők művei a XV. századtól a XIX. száza­dig vannak képviselve a ki­állításon, anélkül, hogy mű­vészettörténeti áttekintést akarna adni. Mivel mindkét vándorkiál­lításból két garnitúra van. ezen a héten Sellyén. Mágo- cson. Bikaion és Csányoszrón már megtekinthetik az érdek­lődők. A múzeumi rejtvénypályá­zat hetedik fordulójának vá­laszait október 24-ig beér- kezőleg kell levelezőlapon beküldeni a Múzeumigazga­tóság címére (Pécs, Széche­nyi tér 12.). A pályázatok csak akkor érvényesek, ba a levelezőlapokra ráragaszt­juk az itt közölt rejtvény- szelvényt, DUNANTÜLI NAPLÓ MÜZEUM1 RF-T FVRNY- PALíAZAT vn. SZAMÜ SZELVÉNY — Pécsi eredeti durranó vekkert állítottak ki Buda­pesten az Iparművészet; Mú­zeum órakiállításán. Torna*! nevű egykori pécsi órásmester •zerkesziette mintegy három­száz évvel ezelőtt és a beléje tett puskapor meghatározott időben durrant. — „Kö*épfn«zfllt»ég9 MlfeUok fejlesztésének vizsgálatai francia tapasztalatok; alapján” címmel Széchenyi László tart előadást ok­tóber 20-án délután I órakor a DEnASZ üzletigazgatóságának kultúrtermében. Az előadást az Elektrotechnikai Egyesület pécsi csoportja rendezi. — „Pécsi Kalauz* címmel városismertető vetélkedőt ren­dez a Pécsi Uttörőház október 31-én, vasárnap délután 3 óra­kor. A nyerteseket pécsi ide­genforgalmi kiadványokkal ju­talmazzák majd. — A Bőripart vállalat Pécsi Gyára közli, hogy a Pécsi Hőerő­mű és a Bőrgyár között magas- nyomású göztáVvezetéket helyez­tek üzembe. Kérik, hogy Illeték­telenek tartsák távol magukat * vezetéktől, mert szakszerűtlen be­avatkozás életveszélyt Jelent. — A Zsolnay Művelődési Ház vezetősége a Versbarátok körébe felvételt hirdet. Meg­hallgatás október 20-án és 22- én 5—7 óra között — A Zsolnay Nyugdíja* Klub vezetősége értesíti tag­jait, hogy 19-én, kedden 19 órakor kluodélután lest. — Eldöntötték, hogy kik a megye legjobb falusi bolti pénztárosai. Az első helyre Jung Józsefné, a pécsváradi, a másodikra Kajtos Jenőné. a sásdi, a harmadikra Fábián Menyhértné, a véméndi önki­szolgáló élelmiszerbolt pénz» tárosa került. A halasi csipke CSILLAGOK, HOLDAK, KERESZTEK t. RODOSTÖ Az ázsiai oldalon az Isz­imbultól 35 kilométerre fek- ő Tuzla községbe is elláto- attunk. Tuzlában épült fel éhány éve a 28 milliós or- tág legnagyobb porcelángyá- i. Fele akkora, mint a pé- 3i Zsolnay. Két-három évre török kormány kérésére ta k tan áesadókén t ide jött olgozni Pécsről H. Károly ácsi. — Hogyan működik a gyár?- kérdem. — Éppen most egy új lelő­elyről sok kísérletezés után régi sárgás helyett gyönyö- 5 fehér porcelánt sikerült 'égetnem. Ide nézzen! — íutatja örömmel —, Európá- an is a legszebbek közé fog irtózni! — És mit szóltak ehhez a irökök? Valami Kossuth-díj- oz hasonló vagy valami pré- uum-féle? ... — Semmit nem szóltak. Egy arabig nézegették, faarccal »rgatták, aztán végül isegyi- ük csak ennyit mondott: Hah nagy ... Aztán Rodostóba is elzarán- okoltunk. Az ősi városfalon ívül, a Topkapitól, ahol egy rmény templom is áll —, mikor bepillantottunk, egy sszony énpen széttárt karok­ai ímíö’mzott —, indul az utóbusz Tekirdág felé, —_ ez iá Rodostó neve. A 140 kilo- létóres út főként a Már- ány-tenger mentén halad. [indent’1« nagy betonbunke- ?k — rr:~den b’zomyal még ? első világháború maradvá- yai. De találkoztunk kis ka- ivárnai is. Va jon mikori ma- idvány ezV A tevék, nya­kukon hosszú kötéllel, egy­máshoz kötve baktattak las­san Tekirdág felé. Az ezüstös égbolton minduntalan sasok és keselyűk tűntek fel, lassan keringve, szélesen kiterjesztett szárnyakkal... A 25 ezer lakosú városka enyhe völgyben fekszik, s a tengeren kis kikötője van. A főtéren, ahol megálltunk, nyi­tott szérűkben kovácsok és rézműveseik kalapáltak, s nagy összevisszaságban szamarak, egy lovas, nagykerekű kor­dék, gépkocsik és emberek nyüzsögtek. Némelyik asz- szony selyembugyogöban. Eb­ből kétfélét hordanak. Az egyik olyan, hogy a bokánál zárul, a másik csak a két láb között a bokától a térd tájáig van fölemelve, s itt van ösz- szefogva Talán ez inkább a nyárias viselet, és ez „a vi­dék”. A „Maesar efi’-et, azaz a Magyar Házat keressük. Kész­ségesen mutatják. Csaknem egészen a tenger partjáig me­gyünk, itt egy talán 6—8 éves fiúcskát kérdezek meg. Tud­ja, hogy hol van, el is vezet minket. A part mentén az út kettéválik, s elszakadva a parttól, ezen felfelé kell men­nünk. Mindiárt az egyik sar­kon lévő házra mutatnak: ez . az. A házon török és magyar nyelvű emléktábla hirdet:, hogy itt élt 1720-tól haláláig, 1735. április 8-ig II. Rákócz.i Ferenc. A házat néhány évvel ezelőtt restaurálták és a táb­lát a szabadságharc 250. év­fordulóján a Magyar Népköz- társaság helyezte el. A szomszéd ház kapujában egy ” idősebb férfit pillantok meg — Nini, hát ez a Mikes Kelemen! — kiáltok fel ma­gamban. ■— Hát hogy ■ mint vagytok? — ügy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont! — hallom a választ. — De tréfa nélkül, ml itt igen szép kies helyt vagyunk — üti el mindjárt honvágyát — És az is igaz, hogy a város ölég nagy és elég szép, a tengerparton lé­vő kies és tágas oldalon fék- szik. Az is való, hogy Euró­pának éppen a szélén va­gyunk. Lóháton innét Kons- tantinápolyba két nap köny- nyen el lehet menni, tenge­ren pedig egy nap. Az is bi­zonyos, hogy sehol a fejede­lemnek jobb lakóhelyet nem adhattak volna. Meg is írtam mindezt május 28-i levelem­ben az édes nónémnek is. — Szegény Kelemen barátom, mennyi minden vigasztalót összehordtál magadnak — gon­doltam, s miiközben kezet fo­gunk, ocsúdok fel: Albert As­lan nevet hallóik, s megtudom* hogy ő a Magyar Ház gond­noka. Sajnos, a Háziba nem lehet bemenni, különben sem vol­na érdemes, mert teljesen, üres. Úgy haliam azonban, hogy a magyar követség fog­lalkozik azzal a gondolattal, hogy berendezi majd. És ez­zel Aslan úr behív minket a saját házába. Elénk teszi az emlékkönyvet. Lapozgat benne. Görög származása el­lenére remekül beszél franciá­ul. Aslan bácsi csaknem 40 éve gondnoka a háznak. A há­ború előtt az utolsó bejegyzés 1939-ből való. A felszabadulás után, az ötvenes évek elején van újra beírás: a magyar követség tagjai, aztán még később, a magyar kereskedel­mi küldöttség! tagok jártak Itt. Ml voltunk Itt 19« óta az első „maszek” látogatók. Hiába, kevesen vagyunk ma­gyarok .7. A nagy előszobaféléből nyi­tott íalépcsóköm felnyikorgunk az emeletre, ■ itt az egyik szobában, a tenger felé néző ablak mellett, nagyot dobban a szívem: — Te vagy az, Kuczugh Ba­lázs? — szól egy bársonyos hang, a Fejedelem hangja, fá­radt mosollyal. — Nem, de Kistamás Gyu­la barátom mindig mondta, hogy formázom rá ... Ahogy néhányat lépek, a bekerete­zett képen el tudom olvasni a szépen pödört bajsza alatt a szöveget: „Az Érdekes Új­ság képes melléklete”. Kinézek az ablakon. Velem szemben a végtelen ég ég a végtelen tenger, a a tenger és az ég hatalmas erejével zúg­tak fülembe Ady szavai: a magyar Messiások „ezerszer Messiások”, de bár ezerszer ha!nak meg, „nine* üdve a keresztnek, meet aemmit sem tehettek.. Egy török közmondás sze­rint: „Nem az tud sokat, aid sokat élt, hanem az, aki sokat utazott” — mondja búcsúzóul Bastov barátom. — Nevetünk és a hatalmas Sam Marco fe­délzetéről kezünkkel hossza­san integetünk, törökösen, kézfejünket jobbra-balra moz­gatva. Már csak a hajdani tűzjelző Galata-torony, Valens császár vízveszetékének ha­talmas ívei és a dzsámik hal­vány körvonalai, pálma-gyer­tyái látszanak. Majd lassan Innen-onnan fények gyöngy­füzérei kezdenek szikrázni és minden összeolvad egy nagy Ezeregyéjszakában... Harcos Ottó Következik: nagy s Andor . VARÁBAN Rákóczi háza Holnap, szerdán este hat óra­kor A halasi csipke rímmel a múzeumi hónap keretében Ja­nó Ákos, a kiskunhalasi mú­zeum igazgatója tart előadást a megyei tanács nagytermé­ben. Az előadás alkalmával számos mintadarabot mutat­nak be a világhírű halasi csip­kéből — T7J premizálási rendszert vezetett be október 1-től kezd­ve a Pécsi Kesztyűgyár. En­nek lényege az. hogy az eddi­gi anyagmegtakarítás mellett, a minőségi munkát is figye­lembe veszik a dolgozók pre­mizálásánál, — Találtak: kisebb pénzösszege­ket, Bői, férfi karórákat, kerék­párt, női ernyőt, szemüveget tok­kal, öngyújtót, aktatáskát, kulcs­csomót, Elzett kulcsot, kátránypa- pír-lemezt- A talált ‘tárgyakat az Igazolt tulajdonosok átvehetik a Komló városi Rendőrkapitánysá­gon. — Közvetlen távbeszélő vo­nal kiépítését kezdte meg a posta Komló—Sikonda között. •— Pécs mj. város Tanácsa VB építési és közlekedési osziálya ér­tesíti az érdekeiteket, hogy a Közlekedés- és PostaJgyi Minisz­térium Közúti Főigazgatósága Ut- osztálya az Ut-. Vasúttervező Vál­lalat által elkészített bejárási terv alapján a 6. sz. buda »est—oécs— barcsi fkl. út 201 039—202 888 km. szakaszok korszerűsítési munkála­tait megelőző helyszíni bejárást tart. Az eljárás helye: Pécs mj. város Tanács VB tanácsterme, 1965. évi október 19-én li órakor. A tervek Pécs mj város Tanácsa VB építési és közlekedési osztá­lyán (II. em. 63. szoba) a bejárás kezdetéig megtekinthetők és azok­kal kapcsolatban előzetesen írás­ban vagy a bejárás alkalmával szóban észrevételt 'ehet tenni. A bejáráson minden érdekelt részt ve­het és a tervezett építkezéssel kapcsolatban véleményét nyilvá­níthatja,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents