Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-19 / 246. szám

OKTOBER Ml Iámét Iwwwfc potttfkgi pdrtmapak A nemzetközi helyzet az érdeklődés előterében napló Október régén, november Sején az ütemekben, közsé­gekben politikai pártnapokat izerveznek a nemzetközi hely­et, a nemzetközi munkásmoz- jalom kérdéseiről. Irfcékes hagyomány Régien szerveztünk politikai lártnapokat a megyében, pe- ig a pártmunka régi tapasz- alatai bizonyítják, hogy az gitációe, a felvilágosító mun- a egyik legjobban bevált, ^hatékonyabb módszerei vol- ik. Különösen a felszabadu­lj utáni években, az ellen- Drradalmat követő időszak­án volt nagy vonzereje egy- gy pártnapnak. Ezekben az lökben sikerült olyan témát iláLni, olyan előadókat biz- jsítani, amelyek vonzották a árttagokat és pártonkivülie- et a pártnapokra. Ezek a árt napok jól' szolgálták a tö- íegek megnyerésének értelmi s érzelmi lehetőségeit, erősí- rtték pártunk kapcsolatait a olgozók széles rétegeivel. Az utóbbi években elhanya- oltuk a politikai ag!rációnak zt a nagyszerű lehetőségét. i közérdekű kérdéseket is in- ább csak szűk párttaggyű- jsek keretében vitatták meg kommunisták, elkerülték a agyobb munkával; körülte- intőbb szervezéssel Járó Járt- apok megrendezését. Előadó­ik is elkényelmesedtek, Ki­esebben beszéltek kevesebb mber előtt, szűkebb körben. Az MSZMP Politikai Bizott- Sga nemrégiben határozatot ozott a tájékoztatási munka leg javításáról, melyben tőb­ek között feladatul tűri Id a ártnapok rendszeresebbé té­liét. elsősorban a széles tő- íegeket érdeklő politikai, gaz- asági, nemzetközi kérdések- ől. Ennek első megnyilvánu- isa az október—november avi politikai pártnapok meg- sndezése. A pártnapok sikerének Mz­Dsítékai: a közérdekű téma, jó előadó, a körültekintő zervezés. I Minden bizonnyal ezek a kérdések felkeltik a hallgató­ság érdeklődését Természete­sen az Igényeknek akkor tu­dunk megfelelni, s a pártna­pok csak az esetben lehetnek eredményesek, ha megfelelő előadókat tudunk biztosítani, akik rendelkeznek olyan tá­jékozottsággal, felkészültség­gel, előadói kézséggel, hogy biztosítsák a pártnapák sike­rét Pártbizottságaink az utób­bi hetekben tettek olyan in­tézkedéseket hogy ezt a célt elérjük. Újjászerveztük a me­gyei előadói csoportot amely­nek keretében a legképzettebb propagandistákat kértük tel a pártnapok megtartására. A megyei előadói csoport tagjai járásonként három-négy na­gyobb községben, nagyobbszé- mú hallgató előtt tartanak majd pártnapot Ezzel párhu­zamosan a járási és városi pártbizottságok is legkiválóbb propagandistáikat bízzák meg a politikai párt napok megtar­tásával Gondoskodtunk arról, hogy a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozga­lom kérdéseiben az előadók tájékozottak legyenek. írásos anyagokat, szóbeli tájékozta­tót biztosítottunk számukra. Megvan a feltétele annak, hogy az előadók elősegítsék a pártnapok sikerét. Végezetül a*>ártnapok sike­re megköveteli, hogy aiap­navMetetet körültekintően szervezzék meg. Az a tapasz­talatunk, hogy van érdeklő­dés. Hadd említsem meg a Szigetvári Cipőgyár példáját, ahol az elmúlt héten rendez­ték meg a pártnapot, a gyár dolgozói élőre több kérdést eljuttattak az előadóhoz és közel négyszázan vettek részt Jó kezdeményezés ez, s ahol lehetőség van rá, a pártszer­vezet vezetősége gyűjtse egybe a közérdekű kérdéseket, azo­kat Juttassák el az előadók­hoz, hogy a hallgatók valóban arról halljanak, tlg őket ér­dekli. De nem elhanyagolha­tóak az olyan szervezési In­tézkedések sem, mint a párt­nap megfelelő propagandája, a terem előkészítése, a leg­megfelelőbb időpont megvá­LasztáBA. ünnepély»» Ir0ls6»4g»k Őszi napfényben 3 Az érdekességen tói a so­ron következő pártnapok ün­nepélyes kereteit Is szeretnénk biztosítani, tekintettel arra, hogy ez évben a községekben nem rendezünk külön, helyi ünnepségeket november 7.-« alkalmából, hanem a pártna­pokon emlékeznek meg az előadók a Nagy Októberi S?zo- cialista Forradalom győzelmé­nek 48, évfordulójáról is. ■ntzkl Ervin Kincs m$r veszé'y Cssrkuton Amin« a sápokban toki a Cserkúton építendő mo- sdgiLzdaa&cl répjkvfté Állomé* földmunkái* kézben aknát ta­láltak 6a amiatt Ideiglenesen abba kellett hagyni a munká­kat. A veszélye* „lelet"-rdl azonnal értesítették a tftzaz*- réazeket, akik rOvId Időn bellii Caerkdtra érkeztek. A szakem­berek megállapították, hogy a talált aknát nem a németek helyezték el a főidben, hanem az a második rlláEhábord Ide­ién aknavetőből ktlOtt éa fal nem robbant lOvedék. A túz- szerAszek ártalmatlanná »ették és tüzetesen átvizsgálták as építkezés kijelölt színhelyét, ahol több robbanószerre nem leltek. így tehát a géplavftó állomás építkezése újból meg­indulhatott. A szebényi titok képzelt előadók Ugy véljük, hogy az első olitikai pártnap témájának aegválasztása jól sikerült. A emzetközi helyzetben napja­ikban sok olyan esemény an, amely érdekli a pártt-ago- :at, pártonkívülieket, szeret­őnek azokról többet, részle- . esebben tudni, mint ameny-1 iyit a napilapokban olvashat­lak. Ezenkívül a pártnapok ehetőséget adnak arra Is, logy a hallgatók részére endszerezett, áttekinthető ké- >et adjanak a legfontosabb lemzetköri eseményekről. dani: Harmadszor virágzik a datura Ebben az évben már harmadik alkalommal borult virágba a Datura — vagy másképpen cserjés maszlag — Dallos Ferenc Irányi Dániel téri kertjében. Százötvenhét 20 centiméter hosz- izú és 9—10 centiméter átmérőjű fehér virágot hozott a két és tél méteres cserje. — Tudok én mindent erről a faluról... — Biztost — Biztos. — Még azt Is, hogy Snebény hogyan született? — A törökök dől menekül­tek ide és mikor a legna­gyobb pusztítások után öt csa­lád — közte a maga őse is — előbújt az erdőbőből, meg­alapították a falut. — Hát a tánccsoport? — 1956 januárban alakultak szervezett csoporttá, mégpedig a Véménd és Vidéke Körzeti Fmsz keretében. Célkitűzésük a még meglelhető emlékekben élő hagyományok összegyűjté­se és azokat színpadra feldol­gozva eredeti színpompájuk­ban és hangulatukban vissza­adni. A MÉSZÖV anyagi tá­mogatásával sorra érték el si­kereiket: minden évben részt- vettek a kulturális seregszem­léken, a rádiófelvétel növelte hírüket, meghívták a Népeik Barátsága Országos és Nem­zetközi Táncfesztiválra, 1963- ban pedig elnyerték a gyer­mek tánccsoportok fonyódi országos versenyének első he­lyét. Most tíz éves jubileumi ünnepségükre készülnek. — Jó, akkor menjünk Pis­tához, o a tánccsoportvezető! — indítványozza megnyugod­va Dobokai bácsi Horváthéknál kiderül, miért jött a vendég Szebénybe, ho­lott mindent tud a csoport­ról: — Ma már minden faluban haláltusáját vívja a népi tán­cos-mozgalom. Hogy lehet, hogy maguk még mindig vi­rulnak? — Ha igazán mulatni akar a fiatalság, akkor a twist után még mindig csárdást, verbunkost táncol; legalábbis Szebényben. Ezt felhasználva, a lányokkal kezdtük a szer­vezést. A csinos és rendes lá­nyok után aztán jöttek a fiúk is. Ennyi talán a titok. Lehet, hogy manapság kissé hihetet­len, de Szebényben nem fog annyira a fiatalokon semmi­féle ultramodern divat. Itt az érettségizett gyerek sem szé- gyenli a népi táncot, s nem ritkaság, ha próba közben késő este nyílik az ajtó és egy-egy öreg asszony, vagy férfi áll be nézni, hogyan csi­náljuk. Néha hcle- bel cazólnak.1 ■őt, meg to mutatják az ere­deti formát Itt nincs félté­kenység, itt mindenki össze­tart — A gyerekek? — Iskolai Javaslatra és csak a jó tanulókat vesszük fel a csoportba. De Hoczman Már­ta igazgató, aki a csoport lét­rehozásában és működésében nagy érdemeket szerzett, ma­ga is rendez évente egyszer- kétszer Iskolai gyermekbált. Itt az a példakép, aki jól tán­cok Hetente kétszer próbá­lunk és a csoport sosem öreg­szik ki, az utánpótlás együtt fejlődik a felnőttekkel. Horváth István vázolja a főbb műsorszámokat Ja: — ősi szebényi hagyomány, hogy lakodalomkor a meny­asszony keresztanyja dús kö­kényágat ad az ifjú párnak, gazdagon teleaggatva minden dísszeL Ez a termékenységet jelképezi. Aztán a falu leg­jobb táncosai, az úgynevezett zászlósok körültáncolják. így kezdődik egyik sikeres műso­runk, a „Szebényi lakodal­mas” A többiek például: Su- lyárirom, a Köszöhtő, a Zász­lóstánc. Ezekkel nyertünk el­ső díjat a fonyódi gyermek- táncfesztiválon. Tulajdonkép­pen színjátéki elemekkel meg­bontott táncműsoraink van­nak. A történet vége már hagyo­mányos: a sajtó munkatársa kezet ráz és hazaindul. Most arra gondol, hogy valami ős­erő lehet ebben a faluban. A törökök elől menekült csalá­dok élniakarása, a hatgyer­mekes Horváth István, akinek műegyetemi tanulmányait ket­tétörte a háború és mégsem vesztette el életkedvét, a pró­bákra besettenkedő öregek, akik éltetni akarják az ősi hagyományokat, a twist után is inkább verburkossal mu­lató érettségizett szebényi fiúk és lányok, de legfőképpen az életet jelképező kökényág. Az­tán beül a kocsiba és mielőtt felkapaszkodna vele a szűri útra, beírja noteszébe ezt a szót: életerő, életerő, életerő, így, háromszor. És alá is húz­za mindegyiket! Földessy Dénes Föld alatti őrjárat A biztonságtechnikai őr­járat tagjai: Móka István csoportvezető, * Hartmann György biztonsági ellenőr, Fábián Plusz szakszervezeti munkavédelmi felügyelő és Kovács László körletvezető. Utioél: Kossuth-banya, 51-es fejtés. A GRAFIKON EMELKEDIK más részük a fejtések ?on- datlanul végzett ideiglenes biztosításának következmé­nye. Az 51-es fejtésben mind­járt példa is akad. Idősebb vájár lapátolja a szállítószalagra a szenet. A fémsüveg, mely a lehulló kőzetek ellen véd, s nég^. helyen kellene deszkával alátűzni, csak egy szál desz­kát szorít. — Jól van ez így? — Éppen most esett ki —» mondja hunyorogva az arcá­ba világító lámpa fényében.' — A helye se látszik... — Pedig ott volt — m«- kacsikodik, • működtetni kezdi a réselőt Kossuth-bánya a tröszt egyik legkorszerűbb üzeme, a fő vágatokat acélból ké­szült TH-gyűrűk tartják, a kőzethullás ellen drótháló véd, a fejtésekben erős fém- tárnoka t alkalmaznak bunya- fák helyett, a szállítás száz­százalékig gépesített... — s mégis, a legkevésbé sem indokolatlan ez a szorongás. A biztonságtechnikai csoport által készített baleseti gra­fikon szára egyre emelke­dik. Az első félévben tröszti szinten 9,1-del nótt a bal­esetek gyakorisági száma, s ez alól a legkorszerűbb üzemek, köztük Kossuth-ak­na, sem kivétel. Fél év alatt a tavalyi 83-ról 94,6-ra emel­kedett a 100 ezer műszakra eső balesetek száma. A ter­melés biztonságának szava­tolása elsősorban a műsza­kiak feladata, rájuk nehe­zedik azonban a tervteljesi- tés gondja is, ami néha a fontossági sorrend felcseré­lését eredményezi. A bizton­ságtechnikai csoport a szak- szervezet aktíváival közösen éppen ezért rendszeres hely­színi vizsgálatokat végez, melyek egyaránt kiterjednek a fizakaiakxa és műszaki ak­A mai szemű» a VL szin­ten kezdődik. A körletveze­tő mutatja az utat „Külö­nös gonddal ellenőrizzetek a múltkori hiányosságokat” — mondja Móka István. Min­den szemlének ez a lénye­ge: váratlanul megjelenik a csoport, jegyzőkönyvbe vesz­nek minden hibát a legkö­zelebb — ugyancsak várat­lanul — megnézik, volt-e foganatja? KINEK A DOLGA? A fők ereszt vágat, mely je­lentős forgalmat bonyolít le, és főutcának számít a bá­nyában, vizes, sáros. Cup­pognak, csúsznak a csiz­mák. Ha valald teherrel el­esik. kezét-lábát töri. Meg­van az első bejegyzés. Az elhárítás viszonylag egy­szerű. össze kellene húzni az iszapot, s felsalak ózni a talajt. S így van ez az ész­revételek többségével: kis dolgok, félórás munkával ki­küszöbölhetők. az ott dolgo­zók azonban nem veszik ész­re, bár az ő munkájúkat ne­hezíti, vagy ha észreveszik, nem csinálják meg. A mellékvágatban vas- és fahulladékok tömege. Aka­dályozzák a járást, sőt né­hol a vasúti közlekedést is. Nem egy csille bukott már le erhiatt, s nem egy em­bernek zúzódott össze a lá­ba.. $ Jegyzőkönyvbe ke­rül. — A balesetek többsége kéz- és lábsérülés — mondja Móka István. — Egy részük a szállítással kapcsolatos, Tíz-tizenöt perceket taka­rítanak meg ezzel, s hogy ez forintban vagy szénben mit jelent, azt alig lehet megmondaná, az azonban biztos: ezt senki sem kíván­ja, mert nincs olyan terv»-,, szám, mely fontosabb az embereknél. Ez az egyik leg­főbb baleseti forrás egyéb­ként. Oka? •— Vakmerők az emberek — mondja Fábián Piusz. —« Egyszerűen nem tudják el­képzelni, hogy őket is ér­heti baj.«. Egy meredek dőlésű vá­gatban csőrlő vontatja a csillét A szabályzat szerint négy helyein kell kibiztosf ta­ni. Nem csinálták meg. Pár hónappal ezelőtt egy bányász két lábába került ez a ha­nyagság. Most mégis napolt óta így van. KI a bűnös'; —» Mindenki, tűd látta, s hagy­ta, hogy így üzeméljen ... Olyan ember kevés van a bányában, aki fél, de egy állandó idegfeszültséggel azért számolni kell. S talán ezzel függ össze az italozás is. Nagyon sok bányász szi li le ittasan a föld alá. éppen ezért nemrégiben elrendel­ték, hogy minden séríilTet alkoholszonda-vizsgálatnak kell alávetni. A MŰSZAKIAKAT IS? A biztonságtechnikai őr­járat végállomásaként Hart­mann György benyitott a föld alatti elsősegélyhelvre is. A felszerelés rendben A fertőtlenítő- és kötszerek mellett ott vannak az alko­holszondák is. Fiatal fiú a felcser. — Mit csinál, ha sérült jön? — Kötözés után alkohol­szonda-vizsgálatot tartok. — És ha tagadja, hogy ivott? — Megismétlem. — És ha műszaki az il­lető? — Akikor.. | Tanácstalanul meghúzza a vállát. E kis párbeszéd egy fon­tos dologra figyelmeztei’ a.z ellenőrzés kicsit egyeld .'ű. A műszakiak felelöss--'be­vonásának mértéke az “se­ték többsécétjen nem "U arányban felelősségük nagy­ságé vaL Békés Sándor I Ugy Jöttem Szebénybe, mint régen a törökök — dél felől. A szűri útról ereszkedett alá az autó és Dobokai bácsi há­za előtt állt meg, — Maga az a Dobokai, aki­nek az őse itt bújt meg a török elöl? — kérdeztem az istállóban az öreget. Mire az, egy évezredes ösztönnel meg- símogatta a két tehenet és csak azután felelt« — Én vagyok. — Mondja Dobokai bácsi, mióta táncolnak Szebényben? — Ez a kérdés már annyira gyanús volt, hogy beültetett a szobába, és rettentő gyanak­vással megkérdezte: — Nem maga az az újság­író, akire hiába vártunk szom­baton a tánccsoport előadá­sán? A töredelmes beismerés után végre következett az in­terjú, most azonban az új­ságíró felelt. Merthogy nagy könnyelműen azt találta mon­dani: FÉT.ET.FM ÉS VAKMBR<TSÉq

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents