Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

A}MÁKV\OMÁ. napló

Új utakon a jogászképzés

A szervezéstudományt is oktatják — Beszélgetés Dr. Csizmadia Andor dékánnal

A napokban megkezdődött

» tanév a Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Ennek alkalmával időszerű kérdésekről beszélgettünk dr. Csizmadia Andor professzorral, a kar dékánjával.

— Hogyan készítik elő az MSZMP Központi Bizottsága ideológiai irányelveinek megvalósítását?

‘ — Mivel az irányelvek felei ól gozására az 1965/66-os tanévben kerül sor, az erre vonatkozó terveket ezekben a napokban készítjük. Az egyelem i oktatók, nevelő, oktató és tudományos tevékenységét az eddiginél hathatósabban irányítjuk arra, hogy a hallgatók ideológiai-politikai meggyőződését, marxista világnézetét alakítsuk, valamint aktnál's elméleti-ideológiai kérdéseket tisztázzunk. Az irány- Mvek végrehajtása több szintű feladatot ró ránk, és azt ä. kar tanszékei is megvitat- ják. A marxista-leninista tanszék és az egyes szaktanszékek oktatói között közös vitákat rendezünk, ideológiai ha- tárntopiémák tisztázására. Plőadááokat és konzultációkat szervezünk szakértők bevonásával. A tudományos diákkörök tematikáját pedig ki- bővft'jük az ideológiai irányelvekben megjelölt időszerű kérdésekkel.

A reformtankönyvek egy résiét pedig a mi oktatóink írják. Mindezek természetesen csak az első lépéseket jelentik. .

— Melyek a jogászképzés időszerű problémái?

'— A három jogi kar közül mi általában a Dunántúl jogászképzését látjuk el. Vannak olyan — magasabb fórumokon nyilvánosan elhangzott — vélemények, hogy a pécsi karról kikerült hallgatók jobbak a többi kar hallgatóinál és vidéki munkahelyre is szívesebben mennek. Ez az elismerés okozhat örömet, de elbizakodást nem. Nem szabad ugyanis elfeledkeznünk arról, hogy mind a szakemberképzésben, mind a

világnézeti nevelésben viszonylag kedvezőbb helyzetben vagyunk, legalábbis azzal, hogy hallgatói létszámunk alacsonyabb a másik két kar létszámánál.

— Egyik időszerű gondunk az előfelvétel. A héten például már az egész első évfolyam egy éves várakozás után iratkozott be, amely először történt meg karunkon. Aki előfelvétel után jön hozzánk, annak a hallgatónak a tapasztalatok szerint szilárdabb a fegyelme, kiforrottabb a közösségi élet .iránti érzéke, és jobban megbecsüli az anyagiakat. Emellett azonban az előfelvétel eltolódást okoz a különböző egyetemek és karok hallgatói között, mert ez a módszer még nem vált általánossá. Valószínűleg ez az oka, hogy az idén 70-nel kevesebben jelentkeztek nálunk és többnyire gyengébb felvételi vizsgaeredményt is mutattak fel. Hiszen mindenki szívesebben megy azonnal érettségi után egyetemre, így a jelentkezők java azokra a karokra ment, ahol nem kell egy évet várni. Most az a feladat, hogy bizonyos előírásokkal — például a várakozási év alatt kötelező egyetemi foglalkozásokkal — ellensúlyozzuk ennek a módszernek a hátrányait.

— A felsőoktatási reform során főhatóságunk két évvel ezelőtt új tantervet vezetett be. Ezzel új tantárgyak is jelentkeztek, például a szociológia, a kriminológia és a szervezéstan. E tárgyakat egy ideig speciálkollégium formájában adtuk elő, de néhányat már főtantárgyként is oktattunk. A tapasztalatok felhasználásával most már szervesen építjük be ezeket a tárgyakat az oktatásba. A tanterv teljesen új alapokra helyezte a jogászképzés gyakorlati oldalát. Egyrészt több gyakorlati órát biztosított a szaktárgyak mellé, másrészt megszüntették az ötödik évfolyamot és többek között létrehozták a negyedik év lezárása utáni hat hónapos záró- gyakorlatot is. Az új tanévben a már két éve tartó nyári szakmai gyakorlatok tapasztalatainak felhasználásával javítani kívánjuk a félévekben biztosított gyakorlati órák hatékonyságát, és megfelelő intézkedéseket és igényeket dolgozunk ki az elkövetkezendő nyári gyakorlathoz.

— Mivel karunkon az idén tíz éves a levelező oktatás, ebben is bőséges tapasztalataink vannak. E téren jelentős változást hozott az a körülmény, hogy 1963-tól kezdve munkakörre való tekintet nélkül lehet levelező jogászképzésre jelentkezni. Ezzel felnőtt hallgatóink eddigi átlag 35—10 éves életkora lassan 20 —25 évre csökken. Karunk tanácsa tíz éven át rendszeresen foglalkozik a felnőttoktatás helyes módszereinek kialakításával. Ennek a tíz éves törekvésnek az eredményeként most lényeges reformot vezetünk be. A most kezdő első évesek úgynevezett szakaszos oktatás formájában tanulnak majd. Félévenként csak két, esetleg három tárgyra összpontosítva, mélyebb, behatóbb tárgyi ismeretekre tehetnek szert. Ezzel megoldódik az a régi követelmény is, hogy a levelező hallgatókat ne megyei konzultációs központokban idegen, hanem az egyetem székhelyén saját egyetemi oktatók képezzék. Mindezek megvalósítása mellett tovább kutatjuk a megoldást a levelező hallgatók szakmai gyakorlatára. Ez különösen azóta fontos, mióta nem jogászi munkakörben dolgozó hallgatóink is vannak. Egyenlőre azonban súlyos akadályként nehezedik ránk, hogy ehhez kevés a tanulmányi szabadság, valamint a tíz félév, amit teljesen kitöltünk elméleti oktatással. A levelezők reformjához tehát tanulmányi idejük^ legalább egy félévvel történő meghosszabbítása szükséges.

— Mekkora a pécsi jogi kar kisugárzó körzete a gyakorlati és tudományos életre?

— Karunk hatása rendkívül erősen érződik elsősorban

szágban, sőt, igen széles körű külföldi kapcsolatokban is Ennek egyik alapja, hogy a regi és új magyar jogászge- neracio egyharmadát mi neveltük. Sőt, a még nem vég- de diplomára törekvő felnőttek is — akik többnyire komoly funkciókat töltenek be beletartoznak ebbe a vonzási korbe. Igaz, van egy nagy nehézségünk is: oktatóink je- J^yada Budapesten lakik és mnet jár le Pécsre P';,mind a Pécsiek, mind a budapestiek, jelentős szere- m visznek a legkülönbözőbb társadalmi szerve- . tudományos intézmé- Ay n,’, t°!ratok vezetésében.

ert^ K,iU on pedig bizonyos értelemben a kar rajta tartja

3 gazdasaSi élet, az igaz íPanka ütőerén, és ál- Jelenléttel segíti, tárnokéit aZt' P°lgári j°gi tanszé- fe”k. , .Például a családjogi

RS8"’ a nomzetköli PL b! dl szerződések megkötésében különböző problé- máinak elméieti megoldásában működnek közre.

tó^KÜIÖn,fejezet a kar életében a néhány évvel ezelőtt

törtéi külföldi kapcsolatok ovtonete. Ez önbizalmat ad Oktatóinknak, mert igazolja bogy a pécsi jogászok tudomUnkája külföldön is elismert es jelentős helyet og al el. Csak néhány város kapcsolataink jellemzésére: Pozsony, Jéna, Krakkó, Jasi Becs, Gráz. Sőt, újabban f!

küfo 6S - tokiói nemzetközi konferenciára is kaptunk

haettakVaSt Pécsi elöadót hallhattak mar Krakkóban. Bolognaban, Dijonban, Pozsony- . ,Grázban- Hozzánk pedig

jöttök01’i JaS!’u grazi tanárok adm?kTH ‘° bek között’ elö- SnrKoJlt Jart mar a Párizsi Sorbonne nemzetközi jogi tanszékének vezetője is. Tudományos munkánk színvonalának jóleső elismerését jelenti, hogy annak a gyűjteményes munkának, melyet az Uppsa- Iai VII. Nemzetközi Jogi Kongresszus elé terjesztenek, több oktatónk is szerzője lesz. a Földessy Dénes

Elfriede Mund:

^Munkáskéz

Nézd ezt az érdes, bütykös kezet, ki nem simuló, kérges tenyerével.

E munkáskéz hivatott megmenten) a világ életét.

Tisztelettel pillantasz le rá

és megszorítod hálatelten.

Ez a munka áldotta kéz, mely jelen s jövő pihenő óráiban is kész arra, hogy a kerekekhez nyúljon.

Látod milyen izmos,

milyen kemény? Viharvert, akár a szirttető. Horzsolások borítják meg zúzódások.

Földi létének bosszú évei alatt ezer sebből vérzett.

Nem önmagáért, , hanem teérted, énértem, mindenkiért: Szántott, vetett, dolgozott.

Ez az erőtől duzzadó kéz főrgatja bolygónk kormánykerekét.

(Boldog Bálám fordítás»

Elfriede Mund, a fiatalabb német szocialista kflltSnenszedéi tagja. Több lap munkatársa. Versei egyre népszerűbbé válnak hazája határain tűi is.

Bihari Sándor:

rßtqqel

Mellettem a város; kezdődik, a nap, s mint egy színes centrifuga, pörög, fehérré válik a. lila, és dől a nép, borzong a víz, a lomb, ahogy megbomlik az édes nyugalom, s kémény; napóra jelez a gyárudvaron.

Baktatok, félig vad, félig modern világon át, ezüstös feszesen, csikorog a drótkötélpálya fenn, s a «ísillék, ők is mérik az időt, mely hoz-visz, ürít és újra tölt, — átringanak az országút fölött.

Könyvek közé, ide jutok, a világ ezt jelöli nekem, rendet, statisztikát, melyen millió álom sugárzik át, csak én tudom, míg a halhatatlanok között nyolc órát élek, dolgozva, hog halandónak lenni is örök dolog.

Bemutatók előtt

Psiál László és Bálint András a Lear királyban

(Koós Olga) és Alban (Vá- rady Szabolcs) jeneteit látjuk. Dohai Vilmos főrendező, aki egyúttal a darab rendezője is, olykor átlépi a „nézőteret” a „színpadtól” elválasztóvonalat s a terem egyszerre megváltozik. A szó legnemesebb értelmében műhelyben érezzük magunkat, ahol egy nagy mű apró részleteit csiszolják, formálják. Rendező és színész keresi azokat a kifejezési eszközöket, amelyek a leghűbben adják vissza az író szándékát, elképzeléseit, mondanivalóját, hozza életközeibe figuráit.

— Rohamtempóban folynak a próbák, naponta nyolc órát dolgozunk, hiszen mindössze két hét van rendelkezésünkre a bemutatóig — mondja Dohai Vilmos. — Az együttes nagy feladatok előtt áll és ennek megfelelő lelkesedéssel készül. Nem árulok el titkot, amikor azt mondom, hogy hagyományainknak megfelelően a Lear királyt is maradandó értékű előadásban akarjuk közönség elé vinni. Szeretnénk, ha a meseszövés izgalma és a mű filozofikus mondanivalója egységet alkotva lekötné a nézők figyelmét.

A színház régi, kitűnő művészei mellett bizonyításra alkalmas szerepeket kaptak a társulat új tagjai, Farkas Gabi, Bősze György és Bálint András.

A nagyszínház nézőterét viszont pergő ritmusok, melft- dikus dallamolt töltik be. Be- hár—Szedő revüoperettjé ík próbái folynak. Az Éjféli ranA nézőtér az ablakok előtt húzódó méternyi széles csík; a színpad azon túl van, vastag kréta-vonallal elválasztva; a díszletek bordásfalak, mászókötelek és két kosárlatxla- palánk; a fényt az ablakokon beszüremlő délelőtti napsugár szórja.

A Szabadság úti általános iskola tornatermében Shakespeare Lear király című tra- gétiiájának ddkciói visszhangzanak. Rövid szünetekkel a különböző részletek elevenednek meg, előbb Gloster ' gróf (Paál László) és Edgar (Bá- Hnt András), majd Goneril

devú bemutatását a színház kicsit meglepetésnek szánja. A mai témájú szövegkönyv alkalmat adott Behár Györgynek, a kitűnő jazzkomponis- tának huszonegy eredeti, modem zeneszám szerzésére, daliamai a huszadik század érzésvilágából táplálkoznak.

A darabot fiatal rendező, Sik Ferenc állítja színpadra, tulajdonképpen ezzel mutatkozik be a pécsi közönségnek. A tanárból lett rendező kitüntetéssel végzett a főiskola rendező-szakán, majd az egri színháznál dolgozott.

— Remek művészek — mondja, miközben néhány pillanatra leül. — A primadonna most került a színházhoz ...

A színpadon emelvény, legmagasabb fokán Antónia, a revücsillag, körülötte az énekkar. Sümegh Zsuzsa ebben az évben végzett a Zeneakadémián, rendkívül szépen énekel. Ha szabad azt mondani, máris sztár lett a színpadon, hiszen Antónia külföldön élő

népszerű, felkapott művész, akinek szerződtetéséért versengenek az impresszáriók: Tom Morton is Amerikába csábítja (Holl István) zenekarának kíséretében.

A revü-operettben szerepet kapott Szabó Samu Kossuth- díjas művészünk is.

— Mai történet, hangulatos zene, jó szerepek. . Mi más kell ahhoz, hogy siker legyen?

Az Éjféli randevú bemutatója: október 1.

(Bocz)

Sümegh Zsuzsa és az énekkar

A

I