Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-30 / 230. szám

KMB. SZEPTEMBER 30. napló 5 Ismét a zöldség- és gyümölcsellátásról A pécsi piac mintegy 20 százalékkal drágább a többi vidéki város piacánál Évek óta beszédtéma Pécs zöldség- és gyümölcsellátása. Közismert, hogy voltak olyan időszakok is, amikor a kedve­zőtlen időjárás és más okok következtében az ellátás kife­jezetten rossz volt, mint ahogy köztudott az is, hogy a hely­zet az utóbbi esztendőkben javult, de még mindig mesz- sze vagyunk attól, hogy a je­lenlegi állapotot ideálisnak tekinthessük. Ezért a városi párt-végrehajtóbizottság és a városi tanács v. b.-a leg­utóbbi. szeptember 21-i együt­tes ülésén ismét napirendre tűzték az ügyet Papp Imre, a városi tanács vb-elnökhs- lyettese előterjesztésében. E'gondo'lroifofó számod Az ülésen nagy figyelmet keltett dr. Kelta János hozzá­szólása. Dr. Kolta, mint a Du­nántúli Tudományos Intézet kutatója, évek óta dolgozik Baranya megye komplex gaz­daságföldrajzán. Ennek ré­szét képezi a zöldség- és gyümölcstermesztés, illetve el­látás is. Adatai szerint 1963- ban Pécsett 13 zöldség- és 8 gyümölcsféleség ára mint­egy 20 százalékkal maga- sab volt, mint a többi vidéki városban. Jellemző, hogy a zöldségekből csak a karalá­bé, a gyümölcsökből pedig csupán a kajszi, őszibarack és meggy volt olcsóbb a vi­déki városok átlagánál 0,7. 21,7, illetve 1,4 százalékkal. Ezzel szemben Pécsett az új­burgonya a vidéki városok átlagárának 121,2, a paradi- csőm 165,5, a zöldpaprika 120 9, a zöldiborsó 134,3, a vö­röshagyma 130,6, az alma 122,1, a dinnye pedig 132,1 százalékba került. Minden pécsi lakos tehát évi 60 forinttal magasabb összeget hagy 's- -piacon, mint a többi vidéki .város átlag­polgára. Ez a város lakosai­nak’ számát tekintve évi 8 és fél millió forinttal egyenlő. A szűkséalet 80 százaléka? Pécsnek 1965. január else­jén 132 ezer lakosa volt. •— Ezenkívül mintegy 15 ezer vidéki ember fordul meg na­ponta városunkban, akiknek legalább fele Pécsett ebédel. Gyakorlatilag tehát ma is 140 ezer ember zöldség- és gyü­mölcsellátásáról kell gondos­kodni. Magyarországon 76,8 kilo­gramm az egy személyre eső évi zöldségfogyasztás, vagyis Pécs évi 110 ezer mázsa, — vagyis 11OO vagon zöldséget igényelne. Ezzel szemben az előterjesztés szerint 1964-ben mindössze 87 ezer mázsát tud­tak biztosítani. A hiány 23 ezer mázsa volt. Durván szá­mítva minden ötödik ember zöldség nélkül maradt. Dr. Kolta János szerint a 110 ezer mázsa zöldség ter­mesztéséhez 1— a termésátla­gokat figyelembe véve — mintegy 2000 katasztrális hold földterületre volna szükség. Ebből Pécsett mindössze 350 katasztrális hold található meg, beleértve a háztáji par­cellákat is. A zöldség és gyü­mölcs több mint háromnegye­dét Mohács vidékéről, a Drá­va mentéről és más rhe- gyékből szállítják a városba. Dácsák vaqv Kobby-keriek Az együttes ülés amellett foglalt állást, hogy Pécs zöld­ségellátását elsősorban a ha­gyományos, a kitűnő termé­szeti ’ adottságokkal rendelke­ző zöldségtermesztő vidékek segítségével, tehát Mohács és vidéke, illetve a Dráva mente révén kell megoldani. Többen hangsúlyozták azonban, hogy mindemellett a pécsi zöldség­termesztő területeket is nö­velni kell. Az előterjesztés szerint a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat jelenlegi 110 holdas területét 200 hold­ra lehet nagyobbítand ebből a célból. Ugyancsak a zöld­ségtermesztést fokozandó a városhoz tartozó Uj Élet Tsz- ben 40, Pécsszabolcson pedig 10—15 hold új kertészet ki­alakítására van lehetőség. Ambrus Jenő elvtárs, a vá­rosi pártbizottság első titkára javasolta, hogy a Pécsi Erő­mű mellett létesítsenek üveg- házat, főként palántanevelés céljából. Dr. Kotta János kül­földi tapasztalatait ismertet­te. Mint mondotta, a Szov­jetunióban, az Egyesült Álla­mokban, Németországban, ap­ró zöldségesparcellák tengere veszi körül a nagyvárosokat. A parcellákat az egyik or­szágban „dácsák”-nak. a má­sikban ,, hobby-kertek’ ’ - nők, a harmadikban pedig „Klein- garten”-eknek nevezik. A lé­nyeg abban foglalható össze, hogy 25—30 négyszögölön megterem, egy személy évi zöldségszükséglete, s sok nagy városi ember nagyon szíve­sen ügyködik az apró parcel­lákon, hiszen a szabadban végzett munka üdítő. Hozzá­tette, megfontolandó, nem kellene-e Pécs környékén is hasonlókat létesíteni. Amint dr. Kolta János el­mondotta, Pécs területén még viszonylag sok, mélyenfekvő, zöldségtermesztésre alkalmas rét található. Ez olyan luxus, amelyet más — zöldséggel jobban ellátott — városok sem engednek' meg maguk­nak. Nagyon megfontolandó tehát, hogy nem kellene-e ezeket a területeket belterjes módon hasznosítani. Tudományos a'qoossáoqql Az együttes ülés igen sok­oldalúan foglalkozott a zöld­ség- és gyümölcsellátással. — Szóba kerül az áruk minősége, az áruterítés módja, a piaci árak befolyásolása és sok más. A két végrehajtó bizott­ság állást foglalt amellett, hogy célszerű lenne néhány fedett vásárcsarnokot létesíte­ni a város különböző pontján. A város zöldség- és gyü­mölcsellátásának probléma­köre igen bonyolult és sok összetevője van. Gyökeres ja­vulásra csak akkor számítha­tunk, ha tudományos megala­pozottsággal mérjük fel a szükségleteket és keressük a megoldás útját. A tudományos igény érvényesült a két v. b. záróhatározatában is. Az együttes ülés elhatározta, hogy javasolni fogja a megyei tanácsnak, a MÉK-nek. ME- SZÖV-nek, az FM-nek s min­den, a zöldségtermesztésben érdekelt szervnek, hogy az év végéig alakítsanak bizottsá­got a kérdéskomplexum be­ható tanulmányozására, a szükséges tervek kidolgozásá­ra. az intézkedések egybehan­golására. r M. L. Az építőiparban minden második ember tanul Az Építők Szakszervezetének megyei vezetősége megvitatta a tavalyi oktatási év tapaszta­latait és az idei feladatokat. Megállapították, hogy a me­gye területén dolgozó építő­ipari vállalatok vezetőségei, szakszervezeti bizottságai so­kat tettek annak érdekében* hogy emelkedjék dolgozóik szakmai, politikai és általános műveltsége. Az építőipari vál­lalatoknál például 868 dolgozó vett részt állandó szakmai to­vábbképzésben, -s közülük 66- an művezetői oklevelet szerez­tek. A vállalatok 359 dolgozó­ja általános iskolákban tanult, több mint félezer hallgatója volt a munkásakadémiának. A szakszervezeti. • bizottságok ál­tal szervezett politikai iskolák­ban 903 dolgozó szerzett alap­fokú képzést. Népszerűek az általános is­meretterjesztő előadások. Az elmúlt évben 103 előadást tar­tottak, s ezek hallgatóinak száma meghaladja a 7500 főt. A mai ifjúság operettje Átmentettük a „nagyok“ hagyományait Bemutató előtt Behár Györgynél Budapest, Naphegy utca 59. A szerző hátradől a karos­széken, rágyújt és majdnem segélykérőn ránéz a zongo­rára: — Tudja, jobb szeretem, ha hallgatnak és ha nem ol­vasnak! — mondja. Persze mindez igaz, egy zeneszerzőről csak a dalla­mok tudnak őszintén beszélni, s nem a szavak. A fekete zongora, a „Szállnak a dar- vak”, az „Azt mondják ró­lad”, a „Néha az kell, hogy dédelgess”, és annyi kedves dallam bölcsője többet tud­na mesélni Behár Györgyről. De a preimer előtt ne ve­gyük el a lehetőséget a dal­lamoktól. Most mégiscsak a gondolatoké az elsőbbség. — Azt kéri, beszéljek vala­mit az „Éjféli randevúról”? Szedő Lajos ötlete volt a da­rab. Szomorú dolog egy revü operettet ilyennel kezdeni, de a kegyetlen tényen már nem változtathatunk: Szedő Lajos nem érhette meg a bemuta­tót, ma egy hete temettük. Nyolc éve tartó, többféle sú­lyos betegség után, negyven­hat évesen ment el. Ragyogó egyéniség volt, a színpadon is magánéletében is. Az utób­bi évek során felújított dara­bok szövegét sorra dolgozik át, szellemesen, gördüléke­nyen, a mai embernek tet­szőén. A Pécsett is bemu­tatásra kerülő Nóti-darab, a „Nyitott ablak” szövegátdol­gozása ugyancsak az ő ér­deme. A rádióban állandóan műsoron vannak versszövegei. Első nagy és önálló műve az Éjféli randevú. — Mi volt a célkitűzésük a darabbal? — Mindazt, amit az „agyonjátszott” régi operet­tekben szép és jó volt, azo­kat a nemes hagyományo­kat akartuk átmenteni. Mind­abból, amit a kitűnő na­gyok, a „bécsi operett” le­fektetett, levonjuk a tanul­ságot, a szövegkönyv és a zene szempontjából egyaránt, de mégis mai zenével és tar­Aki liarmíncnéí»y éves korában született Az idei, illetve a jövő dkta- tási év keretében a megyei építőipari vállalatok dolgozói közül közel négyezren képezik magukat tovább általános is­mereteik bővítésével, szaktan- folyamokon, illetve politikai oktatás keretében. be. így fordult elő a tévedés és ezért közölték a másik Orsós Józseffel, hogy ő már meg­halt. Mivel azon­ban ezzel az esettel fény derült arra is, hogy az illető hi­vatalosan még meg sem született, most valószínűleg elren­delik az utólagos anyakönyvezését, — harmincnégy éves korában. HiPNOPéDI A MAGYAR RADIO PÉCSI stúdiójának 1965. szept. 30-1, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát' nyelvű műsor: Rádió híradó. Zene és hangulat. 18.00: Német nyelvű műsori Hírek kommentárral. Kíy ánsághangverseny. Láttuk — feljegyeztük. Tarka népi muzsika. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Strauss-keringök. 18.45: Diákok albérletben. — Ri­portműsor. n. rész. 18.55: Népek dalaiból. 19.10: Dél-dunántúli híradó. 19.25: Zenélő levelezőlap. Közben: A figyelmességről. — Jegyzet. 19.58: Műsorismertetés. 30.00; Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Dear király (este 7 órakor). Jászal-bérlet, MOZI Park: Patyolat-akció (szv.* i, 4, 6, 8). Petőfi: Távoli világ (szí., fa 5, fa 7, fél 9). Híradó Mozi (a Park filmszín­házban): Magyar híradó, 65/19- sz. vllághiradó. Fekete maszk alatt, Néphadsereg híradó, Felvirrad. — (Előadások fél 11 órától fa 2 óráig folytatólagosan). Zsotaay K. O.: Szörnyetegek (5, 7). Pécsszabolcs: A boldogság nap­ja (szv., 5, 7). Mecsekalja: Egy krumpli, két krumpli (szv., 7V Vasas n.: A vasszűz (szv., szí., 7). Mohács: Színes mesefilm-sorozat (4). Háry János (szv., szí., 6, 8). Szigetvár: Többgyermekes aggle­gény (szv., 8). Siklós: Az ötödik lovas a félelem (szv., 7). Előre nevetek a makkom­ba és sejtem a bonyodal­makat: egy reggel ebadta felébred. „Uhu, bábu, bu” kiáltással fordul anyukájá­hoz és elkezdi ciháim szok­nyáját. „Hát ez meg mit jelentsen?” — toppant hara- . gosan a szülő és már ké­szíti is a nyaklevest. „De anyukám, ez prepoliméziai nyelven annyit tesz, hogy hozzad a reggelit” — ma­gyarázza kézzel-lábbai a kölyök, majd eljőve az este, rá tapasztja mamifcája fülére a fejhallgatót, s reggel cso- dák-csodája „Uhu bahu bu” szózatára mosolygós „Barna bűhu” választ kap, ami any- nyit tesz, hogy „hozom, kis­fiam”. Immár mind«akj által is­mert és világgá kürtőit szenzáció a hipnopédiai nyelvtanulás, amely a nyelv- oktatás forradalmát fogja jelenteni. Nem lesz többé nemzetek, országok elszige­telője, hogy kinek-kinek másképpen van az, hogy asztal, főzelék, teáskanna. Az ember lefekszik, bekap­csolja az elsajátítani kí­vánt nyelv leckétit, s a ne­gyedik lecke után nincs szüksége tolmácsra. Mi lesz ebből, belátni elő­re lehetetlen, de hogy zű­rök, az biztos. Először is mit kezdenek a tolmácsok­kal, a nyelvtanárokkal, a nyelvszakos egyetemisták­kal? Az utóbbiak még nagy- hirtelen szakot változtathat­nak, hiszen gyengeáramú mérnökökre továbbra is szükség lesz, de egy öreg, latin-görög szakos tanárra, vagy tolmácsra annál ke­vésbé. Azután ki tudná számolni, hogy miféle inté­zetekből, vállalatokból há­nyán fognak az utcára ke­rülni, mert történetesen a ■ hindi nyelven kívül semmi máshoz nem értenek. Én, a magam részéről, mindenesetre idejében, hoz­záláttam a katasztrófa el­hárításához, tegnapelőtt vit­tem be a Tanuljunk köny- nyen, gyorsan arabul cí­mű, 400 oldalas tanköny­vem, az átvevő úgy látszik nem értesülhetett a csehek ámulatbaejtő eredményed- ' ről, zokszó nélkül átvette. Próbálják meg ugyanezt ma! Micsoda zűrök lesznek itt, ahogy így elnézem. Ahány nyelv, annyi ember — hir­dette a közmondás, de mos­tantól kezdve alighanem csak azt fogják mondani — ahány ember... annyi em­ber. Tegnap Kucserka. a cipőgyár külkereskedője még Becsuánföldön alkudo­zott. azóta megkaphatta a főnök táviratát, hogy azon­nal hajókázzon vissza. A főnök másodunokatCstvére pedig éppen csomagol, mert Időközben három nap alatt megtanult becsuánul. De nem áradozik többé a ke­reskedő sem —, uram, ez az áru hét nyelven be­szél! — hiszen az óvodá­sok ballagásán is legalább kilenc nyelven éneklik a Gaudeamus-igiturt. Beláthatatlan következ­ményei lesznek a dolognak, — nem vitás, s nekeni in­kább örömre ad okot, mint aggodalomra. Semmiféle nyelvpótléktól nem esek el, arab nyelvkönyvemet aján­dékba, névnapomra kaptam a kollégáktól, lapjai felvá- gatJanul, abba úgyszólván bele sem néztem. Azaz egy dolog mégis bánit és fölöt­tébb dühösít. Fiam, te nagy- magyartarka... — szokta volt mondogatni boldogult latin tanárom. De sokszor kirojtozta a fülem és apám utasítására még külön pál­cát is tartogatott nadrágom kiporolására. Hiába. Sajnos, Vergilius mester époszanem tudta befészkelni magát agyamba, bizony nem bol­dogultam én az Óh Tannen- baummal sem. El is húztak. Hát ez az egy dolog bánt. Miklósvári Zoltán tatommal lépünk a Közönség elé az Éjféli randevúban. Sok­sok érzéssel telített darabot igyekszünk színpadra vinni, mai emberekről, életekről, mai mondanivalóval. A zené­ben is arra törekedtem, hogy mait adjak. Igyekeztem a darab keretében divatos mai zenét és táncokat írni. Tehát a mai fiatal generáció is megtalálhatja benne azt, ami közel áll szívéhez. A televízió tavaly 70 per­ces műsorral ünnepelte Behar György ötvenedik születés­napját. Ebben teljes kéoet kaptunk sokoldalú alkotó te­vékenységéről. Az Idén meg­kapta az Erkel-dfjat. Alko­tásai egyre népszerűbbek, a Behár-dalokat dúdoló ezrek lassan tízezrekké, milliókká nőnek, a „Szállnak a dar- vak” már „európai körúton iár”, mindenütt meshú^f+nt- ta a füleket. De a többi Fe­hér-szerzemény is átlépte az országhatárokat. — Mit tapasztalt az Étt'i randevú pécsi próbáin? — Jóleső és megnyugtató érzésekkel jöttem haza a Pé­csi Nemzeti Színházból. Amit az együttes próbáin halot­tam és láttam, azt minden szerző büszkén vállalhatja Földessy Dénes ZENEI NAPLÓ Gertler Endre, a Brüsszel­ben élő kiváló magyar hege­dűművész és világhírű peda­gógus, augusztus 30-tól szep­tember 13-ig Budapesten a Zeneakadémián mestertanfo. lyamot tartott fiatal magyar hegedűművészek számára. E tanfolyamon részt vett Ko- váts András fiatal pécsi he­gedűművész is, aki a tíz fő­városi résztvevő mellett egyedül képviselte a vidéket. Kováts Andrással a három hét leforgása alatt hét alka­lommal foglalkozott Gertler Endre, ami két műnek — Beethoven: Tavaszi szonáta és Mozart: G-dúr koncert — igen alapos és magas művé­szi fokon való elemzésére, illetve kidolgozására adott lehetőséget. A szimfonikus zenekarok szeptember 18. és október 9. között megrendezésre kerülő I. országos fesztiválján 13 ze­nekar mutatkozik be, köztük városunkat a Pécsi KISZÖV Szimfonikus Zenekara kép­viseli. Horváth Gyula ve­zényletével október 2-án este kerül sor a MEDOSZ dísz­termében hangversenyükre, melyen Sibelius: Finnlandia című szimfonikus költemé- nyét, valamint Beethoven: C-dúr zongoravesenyét mu­tatják be Miskolczi Margit zongoraművésznő közremű­ködésével. * Jandó Jenő karnagytól ér­deklődtünk kórusaink ez évi terveiről. Elmondotta, hogy a Szabolcsi Bányászkórussal a nyáron részt vettek a To- kodi Bányászkórus fennállá­sának 40. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségen. Ott vetődött fel a gondolat, aminek megvalósulására re­mélhetőleg a tavasz folya­mán lehetőség nyílik: hogy Pécsszabolcson rendezzék meg a bányászkórusok or­szágos találkozóját. Az Épí­tők Madrigálkórusa, amel­lett, hogy a különböző mun­kásszállásokon rendez kon­certeket, készül önálló hang­versenyére. Már elkezdték a próbákat, most tanulják egy ismeretlen szerző XVII. szá­zadi francia szerelmi dalcik­lusát. Dowland 3 madrigál­ját, Lassus, Palestrina mű­veit. Az öntevékeny együtte­sek hagyományos hangverse­nyén pedig szeretnék bemu­tatni Jandó Jenőnek Pákolitz István Melinda nevére című költeményére komponált kó­rusművét. í— nt — t f — Meghaltam, vagy még meg sem születtem!? — töp­rengett magában nemrég Orsós Jó­zsef, a Bogádronnd- szenti. Állami Gaz­daság vejti dolgo­zója. Mikor ugyan­is Kémesre utazott, ■ hogy az ottani taná , csőn születési anya­könyvi kivonatát kérje, közölték vele: „Maga már meg­halt!” Kiderült: szü lei annak idején öt nem anyakönyvez- tétték. Viszont egy vele azonos nevű és születési idejű férfi szerepelt a kémesi anyakönyvben. így mindketten annak anyakönyvi adatai alapján kapták meg személyi igazolvá­nyukat. Időközben az anyakönyvezett, tehát „hiteles” Or­sós József meghalt, amit mostmár be­vezettek a kémesi halotti anyakönyv-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents